Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

HALÉTELEK Válóok? X minap a kezembe került " egy házasságfelbontási kereset a következő indokolás­sal: i,XY kérem, hogy NN-nel ek­kor és ekkor kötött házasságo­mat — amelyből két gyerme­künk született — szíveskedje­nek felbontani. Férjem nem segít, ebből ere­dően veszekedések keletkeztek, így tőle ethidegültem. Két hó­napja a házastársi együttélést megszakítottam és nem kívá­nok vele tovább élni.” Amikor az ember tudomást szerez egy családfelbontással kapcsolatos eseményről, vala­hogy mindig az első feltétele­zése, hogy a házastársak va­lamelyike a család érdekével ellentétes önérdek-követésből hanyagolja, esetleg elhagyja a családot Az sem kivételes eset, hogy a férj elpártolása leg­gyakrabban egy új ismeretség új nő miatt történik. A házasságok felbontását kezdeményező keresetek döntő többségében a következő az ok­megjelölés: Hűtlenség vagy ki­csapongó, italozó életmód, a család harmonikus életének fel­borítása, duhaj, szidalmazó, tettleg bántalmazó magatartás­sal! Mivel a családdal szembeni kötelességteljesítés elmulasztói a legtöbb esetben a férjek, így a családvédelmi, a gyermek jö­vőjét rendező ítélet kiinduló alapállása az, hogy lehetőleg a gyereket az anyjánál helyezzék él. agam elé képzeltem az asszonyt. Ifjú korát fe­ledtető, megtört, a két kis­gyermekkel és gondjaival ma- gárahagyott elfáradt nő, ifi­nek a munkahelyi helytállás mellett az otthoni munka sú­lyos terhe nyomja a vállát. Ma­gával foglalkozni (külleme ápolásában, nem is beszélve a kultúrkincsek elsajátításáról) nincs lehetősége. Mindezt te­tézi az az idegfeszültség, hogy „milyen állapotban” érkezik haza a férj. Az ilyen állapoto­kat előidéző férfi — szándéko­san nem a férj megfogalmazást használtam — nem érdemelhe­ti meg a családot, a gyermek­kel való együtüét örömét, a gyermeki ragaszkodást. Az ilyet meg kell fosztani ezektől az örömöktől. Az említett eset kapcsán azonban az a meggyőződésem, hogy az ítéletalkotásban ki kell lépni a sematikus megközelí­tésből és a tényleges állapotok ismerete alapján — esetleg rendhagyó döntést — kell hoz­ni. A házasság felbontását kérő kereset indoklásában „a nem segít” az, ami okként szerepel, a többi már okozatként jelent­kezik. Ez a „nem segít” kité­tel nem mindig ugyanazt az állapotot takarja. Az említett esetben: nem az a vitatott, hogy segít-e vagy sem, hanem hogy milyenek a családi álla­potok? Van-e tevékenység, ami­ben segíteni lehet? Az elvég­zendő feladatok milyen jelle­gűek? Lehet a család lakás-, anyagi- és háztartásvitell álla­pota olyan, hogy ebben a se­gítés elmaradása egyenesen bűn. De lehetnek más álla­potok is. A z említett család viszonyai; kétszobás, fürdőszobás la­kás, gázfűtés, a gyermekek óvó­déban, bölcsődében vannak nap­közben. Az anya napközis pe­dagógus, naponta hat órát tölt munkahelyén. Délelőttje szabad. Az anya indítványozására nem főznek otthon, hordják az ebédet. A mosásnál, takarításnál nem a két kezére utalt, mivel mosó­gép, centrifuga, porszívó áll ren­delkezésére. A lakást, hogy úgy­mondjam — lakják. Nem az el­viselhetetlen ragyogás, a ven­dégfogadásra fenntartott helyi­ség szerepét töltik be. A férj egésznapos munkarenddel dol­gozik, havonta 10—12 napos vidéki utazásokkal — amelyek­nek a munkanaphossza jóval túlnyúlik a 8 órán. Emellett a gyermekek egyikének a reggeli öltöztetése, bölcsődébe vitele az ő feladata. Ilyen állapotok­nál úgy érzem, egészen más a dolog a „nem segítés” súlya. Valahogy úgy érzi az ember, hogy a keresetben nem az igazi okot tüntették fel, s ha mégis, akkor a család tagjaitól elvár­ható magatartás megítélése, ér­telmezése a problematikus ki­indulópont, és ebben a család­ban így áll a helyzet. Az elé­gedetlenség hangoztatása azt a funkciót töltötte be, hogy meg­akadályozza többletvárás igé­nyét. Nemegyszer beszélgettünk már családi összejöveteleken, amikor pl. a házi koszt utol- érhetetlensége mellett foglalt valaki állást, de az ilyen fel­fogás azonnal a „maradi gon­dolkodás” titulust kapta az em­lített személy től. Szerettem vol­na tiszta képet kapni a csa­lád felfogásáról, az egyenjogú­ságról alkotott véleményéről. Az emancipáció a feleség sze­mében nem a jogok és köte­lességek egyforma leterhelést jelentő — az alkati és biológiai lehetőségek keretei között: — egyenlő vállaláist jelenti, ha­nem szerepcserét! Mert a mun­kahelyi és otthoni együttes igénybevétel tükrében nézve az ő elvárása egyenlő a szerep­cserével. Az ilyen felfogás szemszögé­ből az a segítség amit kap, va­lóban nem elegendő. Jelenlegi állapota — az ő megfogalma­zása szerint rabszolgasors! Mégis a keresetben a gyereke­ket magának ítéltetni kéri. Persze összekapcsolva a lakás­igénnyel. A férj tanácstalan és elkese­redett! Ügy érzi, hogy nem szolgált rá arra, hogy meg­fosszák két gyermekétől, csa­ládi életétől, eddigi munkája eredményének élvezetétől. Csu­pán azért, mert felesége a csa­ládban betöltendő szerep meg­ítélésében tévutakon tévalyeg. |Z épzeletben túl vagyunk a tárgyalásokon. Az asz- szony kezdeményezésére a há­zasságot felbontották. A gyere­keket neki 'ítélték. A férj al­bérletbe költözött a végzés szabta két hét leforgása alatt. Elvesztette családját, lakását és az élet értelmének érzését. Mi­ért?? Ivott? — Nem. Elmaradozott otthonról? — Nem! Legtöbb­ször otthon tartózkodott. Ta­nult, azért, hogy magasabb szinten tudja munkahelyén munkáját ellátná és ennek kö­vetkezményeként a család anyagi helyzetét — az átlagnál — magasabb szinten biztosíta­ná. Hét végén — amikor az idő és a szabály engedte — hor­gászott. Eleinte az asszonnyal közösen. És most ez lett a bű­nök bűne. Amiért a meg­szabott időpontokban láthatja a gyermekeit. ! I) emélem ez a képzelet nem nyer beteljesülést. Sze­retném a tévelygőt kezénél fog­va — a józan megítélés útjára visszavezetni s a családi élet normalizálásának az első, lé­péseihez hozzásegíteni. Ne kényszerüljenek olyan ítélet sú­lyát cipelni — és egyikük sem — amilyeneket bűnös tevé­kenységért érdemelnek embe­rek. — ay — RÉGÓTA KEDVELT fogásai a magyar konyhának. A szegedi halászlé, balatoni fogas, horto­bágyi halpaprikás, de még a őült keszeg is népszerű elede­lünk. Tengerparti népeknél, kü­lönösen Északon a hal a fő táp­lálék. a halászat a fő jövedelmi forrás. Hazai vizeink ismert ha­lai mellett az utóbbi években sok, más tájról való halfajtát honosítottunk meg (pl. a nö­vényevő halak, amur, busa) és nagy választékban kaphatók mélyhűtött tengeri halak, pácolt, füstölt és olajban eltett apró­halak. Tehát igen időszerű, hogy ét­rendünkben nagyobb szerepet kapjon a hal. A halhús ízletes, tápláló, könnyen (emészthető, diétás étkezésre is igen alkal­mas. Amellett foszfortartalmú táplálék, — serkentően hat az agysejtek működésére is. Házi­asszonyi költségvetés szempont­jából pedig különösen előnyös; — a halféle olcsóbb a húsnál, de helyettesíti azt lévén fehér­je-táplálék. A „tonhal” néven is­mert, mélyhűtött tengeri hal pe­dig különösen gyermekes csalá­doknál nagyon kedvező; teljesen szálkamentes, tiszta színhús — kicsiknek is bátran adhatjuk. Még egy érdem: a hal gyorsan fő, sül, elkészítése (a tisztításon, bontáson kívül’, 10-—20 percnél több időt nem igényel, de az említett tengeri halakat, dobozos szardíniát még tisztítani sem kell. Ezekből a nagy választékban kapható tengeri halfajtákból közlünk néhány, megtanulni ér. demes elkészítési módot: HALKROKETT, MÉLYHŰTÖTT TENGERI HALBÓL: fél kg fe­hér húsú tengeri halat sós vízben puhára főzünk leszűrjük, átda­I Strand-divat 1971-re I A kibernetika iskolai tantárgy j Tudományos-pedagógiai kísér- ! leteket végeznek annak érdeké- ■ ben, hogy a kibernetika egyes! fejezeteit beépítsék a középisko- ! Iái tananyagba, és kidolgozzák i annak módszertanát. A kisérle- j tét az Ukrán Tudományos Aka- | démáa Kibernetikai Intézete és i a Krími Pedagógiai Intézet vég- | a kibernetika iránt érdeklő- i dő gyerekek segítségével. A j tanfolyamion mintegy 400 fiú és i lány vett részt. Kidolgozták a j módszertani segédeszközöket, a ] példatárait, két könyvet írtak, s i elkészültek a speciális szemlél- i tetőeszközök is. A krími pedagógusok tévé- j kenységére felfigyeltek az uk- i rán piszochológusok is, köztük ! az Ukrán Pszichológiai Intézet i Tudósai. \ Az Ukrán Művelődésügyi Mi- I nisztérium fizika-matematikai i kart létesített a Krími Pedagó- ! göai Intézetben a kibernetika i szakos tanárok képzésére. Az el- ! képzelések szerint a kiegészítő ] tárgyakat: a matematikát, az el- j méleti kibernetikát, a program- j vezérlésű számítógépek alkal- j mázasának alapjait mind az öt | évfolyamon tanítják. Megszerve- j zik a pedagógiai kibernetika- i tanszékét is. : Bár fürdőruhára mindenkinek most van szüksége, a szakemberek már a jövő évi kánikulai divaton dolgoz­nak. Az Április 4. Ktsz bemutatta jövő évi fürdőruha kollekcióját. ráljuk vagy villával apróra nyomkodjuk. Hozzávegyítünk 3 darab nagy, áttört főtt burgo­nyát, 2 evőkanál zsemlemorzsát, 3 tojás sárgáját és a tojások ke­mény habbá vert fehérjét; sóval, törött borssal vagy reszelt sze­recsendióval ízesítjük. A masz- szát elvegyítve, vizes kézzel gombócokat formálunk belőle, és ezeket lisztben vagy finom kiflimorzsában megforgatva, bő, forró olajban ropogós pirosra sütjük. SZARDÍNIÁS TÖLTÖTT CI­PÓ: A zsúrkenyerek végét le­vágjuk, belsejüket kikaparjuk, összemorzsoljuk és cipónként 10 deka vajjal elkeverjük. Ezt a masszát el vegyi tjük szardíniá­val és keménytojással, melye­ket villával összemorzsoltunk. A kész tölteléket visszatömjük a kivájt tkenyérkékbe; visszail­lesztjük a levágott végeket és a kenyérkét becsomagoljuk alufó­liába. Hűtőszekrénybe tesszük, kb. fél napra. Közvetlen tálalás előtt szeleteljük. SZARDÍNIAKRÉM: (4 sze­mélyes vacsora-adag): 1 doboz (7,— forintos) füstölt szardíniát elkeverünk 10 deka vajjal, 5 deka Túra-sajttal, kis citromlé­vel és mustárral. Teával, zsúr- kenyérrel fogyasztjuk. JUHTÜRÓ SZARDÍNIÁVAL: 15 deka juhtúrót 1 doboz szardí­niával és olajával, továbbá 10 deka vajjal elkeverünk. Sóval, törött borssal ízlés szerint mus­tárral,' és kevés reszelt vörös­hagymával vegyítjük él. 1 órára tesszük a hűtőszekrénybe, aztán fogyasztjuk. TOJÁSPÁSTÉTOM SZARDÍ­NIÁVAL: 5 keményre főtt to­jást (hidegen) lehámozva, fi­nom reszelőn lereszelünk, ösz- szekeverjük 5 deka vajjal, adunk hozzá 1 doboz szardíniát olajá­val együtt, sőt, törött borsot, citromlét, reszelt vöröshagymát ízlés szerint. Villával összedol­gozzuk. 1—2 órára hűtőszekrény­be tesszük. Dúsíthatjuk (hűtés előtt) még mustárral, apróra vá­gott zöldpetrezselyemmel is. Pi­rított kenyérre finom. SZARDÍNIÁS TÖLTÖTT TO­JÁS: 8 keményre főtt tojást le­hűtve meghámozunk, félbevá­gunk (keresztben). A sárgákat kiszedjük, elkeverjük 1 doboz szardíniával, az olaj nélkül! — továbbá 5 deka vajjal, sóval, tö­rött borssal, mustárral, citrom­lével. Ezt a tölteléket vissza­helyezzük a félbevágott tojás- fehérjékbe. és üveg vagy por- célántálra helyezzük, zöldsalá- talevél-alátétre. 10 deka majo­nézt összekeverünk a félretett szardínia-olajjal; adunk hozzá másfél deci tejfölt, kis citrom­lével ízesítjük és ezzel a keve­rékkel leöntjük a töltött tojáso­kat. Szép lesz a tál, ha para­dicsomszeletekkel vagy csipetnyi petrezselyemzölddel díszítjük a tojások tetejét. HOLLAND HERINGS ALÄ­TA: A sózott heringet — farkát, fejét levágva — keskeny csíkoK- ra vágjuk. 3—4 nagyobb főtt, meghámozott burgonyát apró kockára vágunk, elkeverjük 1 darab felvagdalt főtt céklával, 1—2 nyers, kockára vágott al­mával 3 keménytojással (me­lyet szintén kockára vágunk)s 1—2 felvagdalt uborkával, kis reszelt vöröshagymával. Adunk hozzá olajat, citromlét vagy ecetet ízlés szerint, sót, törött borsot. Jól elvegyítjük a hering. csíkokkal. Tetejét összetekert heringdarabbal és negyedbe vá­gott keménytojással díszítjük. Néhány órát állni hagyjuk, az­tán tálaljuk. KISMAMÁKNAK ajánljuk a szardíniát, sprotnit, de tudniuk kell: az olaj hizlal, nem fontos „kimáriogatni”. Hazai halból ja­vaslunk diétás pontyszeletet 5 deka vajon, picit sózva, tejfellel locsolva, sütőben megsütve. B. S. mmms II

Next

/
Oldalképek
Tartalom