Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

Befejeződött a Péti Nitrogénművek bővítése 220 ezer tonna műtrágyával többet ad évente a mezőgazdaságnak Befejeződött a Péti Nitrogén-1 müvek mintegy hárommdlliárd forintos költséggel végrehajtott bővítése. Ebből az alkalomból Kisgergely Lajos, a gyár igazga­tója a sajtó munkatársainak el­mondotta többek között, hogy a Gazdasági Bizottság döntése alapján 1965-ben kezdték meg a bővítést. Oj. napi 420 tonna ka­pacitású ammóniaszintézis-üze­met építettek angol berendezé­sekkel, az Európában alkalma, zott legkorszerűbb technológiák alapján. Növelték a salétromsav­üzem és a pétisó-üzem kapaci­tását is. Mindezék eredménye­képpen évente 220 ezer tonna nitrogén műtrágyával többet ad a mezőaazdaságnak a vegyigvár- óriás. Oj termékkel is növelték a választékot, évente 100 ezer tonna koncentrált nitrogén mű­trágyát — karbamidot — állíta­nak elő. Ez a talajtáplálék csak­nem kétszer annyi hatóanyagot tartalmaz, mint a pétisó. A nagyszabású munkálatokban 26 magyar vállalat vett részt. Az építő- és szerelővállalatók Péten dolgozó munkásainak száma meghaladta az 1700 főt. A beru­házás ideje alatt a meglevő üze­mek zavartalanul termeltek, sőt időközben saját erőből felépítet­ték az új izz-propilaminüzemet. | A furfuril-alkoholt termelő Az orosházi járás három ter- J melőszövetkezetében, a tótkom- | lósi Viharsarok, a csanádapácai j Haladás és a csanádapácai Köz­társaság Tsz-ben augusztus 15- ig befejeződött az aratás. A hó­nap közepéig a járásban a mint. egy 27 ezer 280 hold kalászos­nak 81 százalékát takarították be a gazdaságok. Ebből csak­nem húszezer hold a kenyér- gabona vetésterülete, melynek 78 százalékát aratták le augusz­tus 15-ig. Az ősziárpát már be­takarították, s a takarmány­gyárrészt. valamint az új gáz- ! szagosítót előállító tht-üzjemet is. Növelték a cukorbetegeik éde­sítőszere, a szorbit mennyiségét. Jelenleg befejezéshez közeledik a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet technológiája alapján felépü­lő összetett műtrágyagyár kiala kítása, ebben nitrogént és fosz­fort egyaránt tartalmazó talaj- táplálékot állítanak maid elő. A hárommilliárdos bővítés befeje­zésével csaknem egyidőben a Gazdasági Bizottság határozatot A Művelődésügyi Miniszteri-1 um új irányelvet dolgozott ki a j vidéki színházak működésére | vonatkozóan. Ennek lényege az,' hogy vidéki színházi együttese­ink kevesebb helyen több elő­adást tartsanak — lehetőleg ma­gasabb nézőszám mellett. Ezzel kapcsolatban a minisztérium színházi főosztályán elmondták: — Üj elvünk alapja, hogy ke­vesebbet, de jobban, a nagyobb nézőszám érdekében — s mind­ezt magasabb művészi szinten. Felül kell tehát vizsgálnunk ál­láspontunkat a tájelőadások kér­désében Is; ezek gyakran csak feltételezett igényeket elégi tettek búzából sem sok van hátra. A talaj munkákkal igen lassan ha­ladnak a gazdaságok, eddig a tarlóterületeknek mindössze 34 százalékán végezték el a tarló­hántást. A korábbi évekhez hasonlóan, az idén is segítséget nyújtanak más tsz-nek azok a szövetkeze­tek, ahol már véget ért a nyá­ri betakarítási munka. Különö­sen nagy jelentőségű ez azért, mert gyakori a munkagépek meghibásodása, így több kiesik a termelésből. hozott, a Péti Nitrogénműveik to­vábbi fejlesztésére. Ennek értel­mében a következő ötéves terv­ben nyolc és f,él milliárd forin­tos beruházással itt építik fel Közép-Európa egyik legnagyobb nitrogén műtrágyagyárát. Ter­melése meghaladja majd a je­lenlegi ossz hazai nitrogén mű­trágyatermelést. Az új létesít­mény üzemelését követően a Péti Nitrogénművek egy főre eső termelési értéke eléri a más­fél millió forintot. (MÍI) ki, s hatásukat sokszor túlbe­csültük. A jövőben — úgy vél­jük — a művészi munkát bizto­sító, megfelelő körülmények között, előadásra alkalmas he­lyen, nagyobb befogadóképessé­gű színházteremben kell első­sorban játszaniuk a színházak­nak. — Az új működési keret a ja­vaslat szerint időt szabadít fel a vidéki színházak számára, ami viszont jobb munkakörülménye­ket teremt, biztosítja az alapo­sabban megszervezett,' elmé­lyültebb művészi munka felté­teleit. A tervek, javaslatok szerint alapvetően kétfajta színháztípus működéséről beszélhetünk a jö­vőben. Az első az úgynevezett nagyszínház. — Működés szempontjából a vidéki színházak másik kategó­riája a körzetesített színházak lesznek; ide Győr, Kaposvár, Veszprém, Békéscsaba társula­tai tartoznak. Kecskemét és Szolnok úgynevezett együttmű­ködéses körzetesített formában működtetheti majd színházát. A javaslatot kedvezően fogadták a vidéki színházak, s egyetértett vele csaknem valamennyi me­gye. Csupán Tolna és Fejér me­gye ellenezte. Szolnok pedig né­mi fenntartással ért egyet. A terv első „mintája” a kapos­vári Csíki Gergely Színház lesz, Somogy megye máris szerződést kötött Zalával: szeptember 1- től életbe léphet a kísérlet — fejezték be a tájékoztatást. Új irányelvek a vidéki színházak működésére Az orosházi járásban három tsz befejezte az aratást emlékszik a tátrai turistaházban eltöltött szép napokra. „Ifjúsá­gom legszebb emléke!” — írta. Hát nem borzasztó? Hiszen fér­je és gyereke van! Amellett oly megfontolt asszonynak látszik! Egy pedagógus, egy matematika tanárnő! Nem képtelenség ez, főhadnagy elvtárs? — Remélem, nem... Beke melegen kezetfogott Csalogány kisasszonnyal, meg­köszönte a meggyespitét, és si­etve elhagyta a szobát. Az utcán frissen, felszabadul­tan föllélegzett. A rendőrségen már várta a veszprémi orvosról beszerzett anyag, közte egy fénykép is. Be­ke szemügyre vette és elmoso­lyodott. A képen felismerte az öregurat, akit a Vadgalarab te­raszán látott. Igen, ő meg a két, tömött há­tizsákkal felszerelt fiú ült ott a lövedékek becsapódásénak pilla­natában. Azok hármain éppúgy meghalhattak volna, mint a kis­lány, aki a kávét hozta, vagy az I. b) növendékei... Az öregúr az­óta biztosan hírt kapott Sár­kány tanárnőtől, de akkor, azon a reggelen nem ért el hozzá a levél, amit a tanárnő nyilván Medgyes, Katival akart átadatni neki. Tanítványával, akinél jobb barátnőt nem is kívánna magá­nak... Nos, ha a tanárnő tudja, hogy a Vadgalambot szót fogják lőni, s ezért betegséget színlel és ott­hon marad, szerelmét aligha ültette volna oda a teraszra, hogy a diáklányokkal együtt meghaljon. Mi haszna lehetett volna az öregúr halálából ? Érzé­seit titokban tartotta, s így utó­lag sem mondhatta volna: ali­bim van, hiszen azt, aki drága volt számomra, odarendeltem, épp úgy, mint a tanítványaimat. A kapcsolat oly irreális és el­vont volt; gyakorlatilag képte­lenség lett volna hivatkozni rá. Nem, az orvos halála aligha szolgált volna mentségül Sár­kány tanárnő számára. De az, hogy odarendelte, valóban ali­binek számíthat. Épp úgy, mint Csalogány kisasszony makacs­sága, amellyel megtiltotta, hogy a lányok átszálljanak a turista­buszra. A két tanárnő eszerint ártat­lan. S ha így van, akkor egyet­len megoldás marad: az útiter­vet meghamisították! A cselhez ismerni kellett a két tanárnő jellemét, az egyik precízségét, pedantériáját, a másik rendíthe­tetlen engedelmességét, tudni, hogy Csalogány kisasszony szi­gorúan tartam fogja magát az utasításhoz, a Sárkány tanárnő által papírra vetett útitervhez. A két pedagógus egyénisége, persze, közismert. De ki tudhat­ta előre azt, hogy Sárkány ta-' námő az utolsó este megbeteg­szik és képtelen elutazni? Egye­dül az, aki a rosszullétet elő­idézte! Erre pedig csak annak nyílt alkalma, aki a közelében volt... Ez az illető még Csalo­gány kisasszony megérkezése; előtt besurranhatott volna a ta- • nári szoba előre „nyitva felej-! tett” ablakán, hogy átjavítsa, i meghamisítsa az útitervet. Volna... Hisz Medgyes Kati, [ az egyetlen, aki szóba jöhet,: alig tud járni! Igen, gondolta Beke, egyelőre; feltételes módban kell fogai-: mazni. De vajon arról, ami a • feltételes mód használatára rá- ; kényszeríti, meggyőződött-e! már? Tudja-e vagy csupán hi- ; szí, hogy a lány, aki Király őr- • mestert az iroda ablakához von- • zotta — valóban béna?! A válasz döntő lehetett, de ■ Beke, mielőtt 'a szolnoki anyag ! befutott volna, nem is próbálta : megadni. ■ A szállodához hajtott, föl- l ment a szobájába, és lepihent. : Este, mielőtt munkatársai • megérkeztek, egy nyugati maga- • zint olvasott. Friss szám volt, : s egy hosszabb cikke kínos em- ■ lékeket idézett fed az őrnagyban. • A cikk annak a fiatal kérnnő- j nek a beszámolóját tartalmazta, j akit az elmúlt nyáron, június • utolsó napjaiban, az elhárítok j lelepleztek, de sikerült megszök- ! nie, kibújnia a hálóból. Most, a • magazin bizonysága szerint,; büszkén és fölényesen nyilatko- ! zik a bravúros menekülésről, 5 átszökéséről a határon. Arról, i hoev kém volt, természetesen ; hallgat. j Darvasi István: Helyünk és hírünk E zer esztendőt és benne hu­szonötöt ünnepiünk. Ezer esztendeje született az állam­alapító látván király és húszon, öt esztendővel ezelőtt kezdődött az új államalapítás. Nem eről- tetetten vonunk párhuzamot, ha azt mondjuk, hogy István király éppen úgy a kor parancsának tett eleget az akkori Európába való beilleszkedéssel, ahogyan az új államalapító, a hatalomra került nép is a kor szavára hallgatva csatlakozott az embe­riség jövőjének mai letétemé­nyeseihez, a haladó erőkhöz. A maga korában István, a mi ki­tágult világunkban a nép szol­gált és szolgálja a nemzet fenn­maradását és boldogulását a tör­ténelem szavának megértetésé­vel. F olytathatnánk a párhuza­mot azzal, hogy Istvánnak olykor kegyetlen küzdelmet kel­lett vívnia a múlt a maradiság erőivel, de ő is, a nép is győ­zött, mert nem szembeszegült, hanem léptet tartott a kor ára­mával. Ehelyett azonban szóljunk most arról, miként biztosítja a szocialista Magyarország dolgo­zó népének békés építő munká­ját, a magyar nép nemzeti füg­getlenségét. a szocialista orszá­gokhoz fűződő viszonyunk talp. köve, a proletár internacionaliz­mus és a más társadalmi rend­szerű országokkal fenntartott kapcsolatainkat jellemző békés egymás mellett élés politikája. Európában több mint negyed- százada hallgatnak a fegyverek és ez annak köszönhető, hogy a szocialista világrendszer és benne a Szovjetunióval együtt az európai szocialista országok új nemzetközi erőviszonyokat teremtettek. A Magyar Népköz- társaság, mint a szocialista vi­lágrendszerhez hű ország az új erőviszonyok kialakításának egyik részese. Semmi sem állít­hatja meg a haladás nemzetközi erőinek további növekedését, ha a szocialista országokban siker­rel épül az új társadalmi rend és a szocialista országok meg­őrzik és szorosabbra fűzik egy­ségüket. Ezt követeli a világ- politika legégetőbb kérdéseinek mielőbbi megoldása is. Nem vi­tatható, hogy ha ma biztatóan alakul az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítése, ha létre­jöhetett az erőszakról való le­mondásról szóló szovjet—nyu­gatnémet megállapodás, tárgya­lások folynak a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozásáról, megbeszélés folyik a Lengyel Népköztársaság éu a Német Szö­vetségi Köztársaság között, át­meneti tűzszünet jöhetett létre a Közel-Keleten, és fennakadás­sal ugyan, de tárgyalnak Pá­rizsban az indokínai háborúban érdekelt felek, akkor ez a szó. cialista világrendszer létének, erejének a világpolitikai reali­tások lassú, de feltartóztathatat­lan érvényesülésének köszön­hető. B Magyar Népköztársaság külpolitikája tevékeny és elismerésre méltó szerepet vál­lal a világ békéjét és az emberi­ség boldogulását érintő legfon­tosabb kérdések megoldásának előmozdításában. Azért teheti ezt, mert hazánk nemzetközi te­kintélye az elmúlt esztendőkben megnőtt, szava súllyal esik lat­ba minden nemzetközi fórumon. Nemzetközi tekintélyünk azért növekedett meg, mert belső rendszerünk szilárd, népünk egységes és nemzetközi politi­kánk szilárd alapelve egyfelől a proletár intemacionalizmuß, másfelől a békés egymás mellett élés. Elvi engedményeket So­hasem tettünk, kétes babérokra sohasem áhítoztunk. A politikai életünket, szocia­lista építő munkánkat immár másfél évtizede irányító Ma­gyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt esztendőkben derekasan kivette részét a szocialista or­szágok, a kommunista és mun­káspártok egységének szilárdí­tásáért folyó küzdelemből. Bu­dapest színhelye volt a forradal­mi munkáspártok több találko­zójának. Hasonlóképpen fontos szerepet játszott és játszik a Miagyar Népköztársaság az eu­rópai biztonsági értekezlet elő­készítésében. Az előkészítés első okmánya Budapesti Felhívás né­ven látott napvilágot. Külügy­miniszterünk számos európai szocialista és tőkés országban tett Iá tóga táljával, több európai külügyminiszter budapesti ven­déglátásával és á találkozások alkalmával lefolytatott tárgya­lásokkal egyengette és egyengeti az értekezlet előkészítésének út­ját. Ugyanígy játszik szerepet a magyar kül’i.ktka mindenütt, ahol képviselni jelen lehetnek: az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, a genfi leszerelési tár­gyalásokon, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában és nem utolsósorban a szocialista or­szágok nemzetközi szervezetei­ben, a Varsói Szerződésiben és anak politikai tanácskozó testü­letében vagy a kétoldalú eszme­cseréken. A magyar dolgozó nép számá­ra világos, hogy amikor a ma­gyar külpolitika a mai nemzet­közi élet legfontosabb kérdései­nek megoldásán fáradozik, egy­úttal a szó legigazibb értelmé­ben nemzeti érdekeket is képvi­sel. Kell-e magyarázni, hogy számunkra is létkérdés az eu­rópai biztonság, és — bár föld-* rajzilag tőlünk távol eső terü­letekről van szó —, érdekeltek vagyunk mind az indokínai, mind a közel-keleti háborús konfliktus békés, a földrész né­peinek jogait tiszteletben tartó megoldásában. Nemzeti ügyünk minden nép nemzeti független­sége, az önrendelkezési jog ál­talános elismerése, a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása, mert ezek nélkül nem élhet békében egyetlen nép, a magyar nép sem. E ezen belül a magyar külpo­litika képviseli a Magyar Népköztársaság sajátos érdekeit, ezek azonban nincsenek és nem is lehetnek ellentétben a közös érdekekkel, és érvényesítésük sohasem csorbítja más népek jo­gait. Nemzeti érdekeinket szol­gálják kiterjedt diplomáciai kapcsolataink s azok a lépéseink amelyek a kapcsolatok javítását szolgálják a velünk szomszédos vagy tőlünk távolabb eső tőkés országokkal. Ugyanígy nemzeti érdekeinket szolgálja a harma­dik világ országainak erőinkhez mérten nyújtott támogatás, és a velük vállalt szolidaritás is. F elszabadulásunk, szabad életünk huszonötödik évé­ben, népköztársasági alkotmá­nyunk kikiáltásának huszon­egyedik évfordulóján bízvást mondhatjuk, hogy helyünk és hí­rünk van a világban. Helyünk szilárd, mert a haladás erőihez tartozunk, hírünk jó, mert si­kerrel építjük a szocialista tár­sadalmi rendet, hű szövetségesei vagyunk a szocialista testvér­országoknak és korrekt partne­rei mindazoknak, akik velünk együtt vallják a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének el veit. Makulatúra és hulladék újságpapír (fehér) kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE, Békéscsaba, Szent István tér 18 (Folytatjuk) 1970. AUGUSZTUS 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom