Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
II bérszántástól a fedéllemezgyártásig... Az Űjkígyósi ÁFÉSZ jubileumi oldalkiadványa Negyedszázad az emberiség történetében rövid idő, a mi szövetkezetünk 25 éves fejlődéséről azonban regényt lehetne írni: hogyan jutottunk el a bérszántástól a fedéllemez és szigetelőanyag gyártásáig? Küzdelmes volt az út, de megérte. Szövetkezetünk jó munkája sokat segített abban, hogy Újkígyós nevét nemcsak hazánk különböző tájain, de külföldön is ismerik. A jubileum alkalmából nem árt visszapillantani, s megemlékezni azokról, akik az ismeretlen új úton haladva, áldozatkész munkával megalakították s fejlesztették a szövetkezetét. Jogelődünk az Űjkígyósi Föld- mívesszövetkezet, 1945 tavaszán alakult. Akkoriban még saját épületünk-sem volt. A jómódú gazdák által fenntartott Hangya Szövetkezet még műkö_ dött, velük igazán nem vehettük fel a versenyt. De megpróbáltuk a lehetetlent. Volt uradalmi majorokból szereztünk hat traktort és két gőzekét. Bérszántást vállaltunk. Munkagépekkel, vetőmaggal segítettük az újonnan földhöz- juttatott gazdákat. Műtrágyát szereztünk. Aratás előtt meszet sót adtunk kölcsön, azzal, hogy majd búzával fizetnek. Némelyek megfeledkeztek a fizetésről „Mienk a szövetkezet, eny- nyit adhat a tagjainak...” — hangoztatták. Az inflációs időkben 10 kiló búza volt egy részjegy értéke. Az első kisboltunk 1946-ban nyílt meg. Igazi „szatócs”-üzlet voltunk mi akkoriban. Kolbá_ szért, szalonnáért szereztük meg az ócska tehergépkocsit, s ezzel jártunk vásárolni. Borért is, mert már megnyílt az első kiskocsma. Közvetítők voltunk az ipari üzemek és az egyéni gazdák között. Szerződést kötöttünk ricinus, napraforgó, cukorrépa, cirok, zöldség, virágmag és egyéb növény termesztésére. Műtrágyáról gondoskodtunk. Lebonyolítót, tunk a napraforgó-, olajpogácsa és szappancserét. De szerződtünk mar hahi zlalásra, tenyészállateladásra is. A szövetkezet is foglalkozott sertéshizlalással a jobb áruellátás érdekében. Szövetkezetünk akkori vezetői rendkívül sokat dolgoztak. Tiszteletdíj sem volt, társadalmi munkában tevékenykedtek reggeltől késő éjszakáig. A Hangya és a Földmívesszövetkezet között szándékosan szították néhányat» az ellentéteket. Sok mindennel kellett megbirkóznunk, amíg lassacskán magunk mellé állíthattuk a falu lakosságának zömét. Amint konszolidálódott országosan a helyzet, úgy fokozódott nálunk is a forgalom. 1948-ban a kisker és a vendéglátó összbevétele. megközelítette a százezer forintot. Igaz, hogy a veszteség több mint 40 ezer forint volt. A Hangya Szövetkezettel 1949-ben egyesültünk. Ekkor már nagyobb erőt képviseltünk, a fejlődés is meggyorsult. Ez volt az első nyereséges évünk, amikor 19 és fél ezer forint plusszal zártunk. Jogosan lehetünk büszkék arra is, hogy az országos hírű Aranykalász Tsz- nek jogelődjeinek mi ringattuk a bölcsőjét annak idején. Érdemes volt a szövetkezés magasabb formájának kialakulásában segíteni, igen gyorsan fejlődött, erősödött az Űj Élet és a Dózsa Tsz. A bolthálózat lassan alakult. Az első cukrászda 1956-ban nyílt meg, a kisvendéglő pedig — ahol első naptól meleg ételt szolgálnak fel —, 1959 óta működik. Számoltunk azzal, hogy Békéscsaba és Gyula közelsége városba vonzza a falusi vevőt. Az emberek szeretnek a portékában válogatni. Ezért fokozott figyelemmel ügyelünk arra, hogy a legdivatosabb fehérneműt kötöttholmit, lakberendezési tárgyat, háztartási gépet itt helyben is megkaphassák, ne kelljen a drága időt utazásra pazarolni. Csakis bőséges árukészlettel és választékkal értük el, hogy 1969-ben csupán a kiskereskedelmi áruforgalom meghaladta a 33 és fél millió forintot. A legutóbbi öt év alatt a csaknem 130 millió értéket adtunk el a fenti hálózatban. Ennék fele vegyesipari termék volt, harminc millióért pedig ruhaneműt adtunk el. A vendéglátóiparunk ez idő alatt mintegy 30 milliót forgalmazott. A félvásárlási tevékenység évente több millió forint, a szövetkezet álló- és forgóeszközértéke megközelíti a 25 millió forintot. Az új gazdasági rendszer adta szabadabb gazdálkodási lehetőséget iparkodtunk a szövetkezet javára hasznosítani. 1968- ban mi rendeztük be az ország egyetlen szövetkezeti fedéllemez- és szigetelőanyag-üzemét. Magunk sem ismertük a gyártási technológiát. Új volt számunkra minden, de vállaltuk a kockázatot. Mivel keresett cikk volt, gondoltuk: rá nem fizethetünk! Csák a minőségre, a határidők betartására ügyeljünk. Rendkívül nehéz volt „betömi” az ipar területére. Az un. felszerszámozás gépek előkészítése, műszeres, melegbitu- men-fogadóállomás létrehozása mind mind óriási nehézségek legyőzésével jöhetett létre. Az eddigi eredmények azt mutatják: megérte a fáradozást, a sok álmatlan éjszakát. Már az első csonka évben három és fél millió forint hasznot hozott. A „mini üzem”-nek nagy szerepe volt abban, hogy 1969-ben az Űjkígyósi ÁFÉSZ forgalma 93 millió és 50 ezer forint volt. A 11 millió 245 ezer forint tiez. ta nyerességgel a szövetkezeti hálózatban országosan második helyezést értünk el. A dolgozók 50—55 napi nyereségrészesedést kaptak, jó néhányan 5000—6000 forintot vittek haza. Változatlanul a szövetkezet fejlesztése a fő célkitűzésünk. A munkahelyeket nemcsak bővítjük, de korszerűsítjük, hogy jól érezzék magukat munkatársaink. Jelenleg mintegy 200 dolgozónak adunk rendszeres kereseti lehetőséget, ezzel a falu munkaerő-gondjain segítünk. Beton- és malterkeverő gépek, mészládák talicskák és egyéb segítőeszközök kölcsönzésével segítjük a tagokat. A megnövekedett tiszta nyereségből jut szociális és kulturális célokra is. 50 fős kirándulócsoportokat viszünk például jutalomként a Szegedi Szabadtéri Játékokra. Anyagilag támogatjuk a községi művelődési házat, az öregek napközi otthonát, az általános iskolát. A diákok politechnikai neveléséhez például fóliasátrat vásároltunk, így már kiskorukban megtanulják a palántanevelés, primőrzöldség-termelés feladatait. Vetítőberendezést és egyebet vásároltunk az iskolának. Az iskolások nyári kirándulásaihoz évről évre jelentős összeggel hozzájárulunk. Az óvodáknak játékot adunk, hisz a saját gyermekeink is oda jár. nak. Minden dolgozónk 40 forintos CSÉB biztosítással rendelkezik, ennek felét a szövetkezet fizeti. Az ebédhozzájárulás naponta 3,80 Ft. Ez valamennyi dolgozót megillet. A munkaruhát védőruházatra változtattuk, s kihordási időt nem szabunk. Védőételről, védőitalról gondoskodunk az adott munkaterületeken. Csaknem valamennyi tagunk szakszervezeti tag a KlSZ-szer. vezet 24 taggal „dicsekedhet”. Ezek a fiatalok a munkahelyen is igen nagyszerűen helytállnak. BitíS HfCWishx 1| 1970. AUGUSZTUS 16. Két ifjúsági brigádunk van, egyik a fedéllemezüzemben, a másik brigád tagjai lakatosok. Őszre népi tánccsoportot szerveznek az ifjak. A fiatalok klubjának fenntartásához is hozzájárul a szövetkezet. Így tudnak benevezni a Kiváló ifjúsági Klub cím elnyeréséért indított mozgalomba. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Országos Kiállításra is elvisszük a fiatalokat, hadd lássanak, tapasztaljanak. Szakboltjainkon kívül a szórakozóhelyeket is korszerűsítjük, csinosítjuk. A kisvendéglő udvarán most rendeztünk be egy impozáns kerthelyiséget. A színes tető alatt, szellős teraszon a nyári hőségben is kellemesen pihenhet, szórakozhat 600—700 vendég. Ipari üzemünket is továbbfejlesztjük. Tavaly 54 millió forint értéket termeltünk, több mint kilencmillió forint nyereséggel. Az idén hetvenmilliós értéket szeretnénk előállítani. Újabb fajta kátránypapír-gyár- tásával kísérletezünk: bitumen > helyett aszfalttal vonjuk be a lemezt, így vastagabb, súlyosabb az élettartalma hosszabb lesz. Ezzel főként a kislakás- és a házgyári építkezés a'apanyag- ellátását segítjük. A megye 30 szövetkezete csatlakozik hozzánk, 10—100 ezer forint közötti összeggel segíti a fejlesztést, s ennek arányában biztosítunk számukra terméket. Saját erőből és állami támogatásból is fejlesztünk. Az ipari üzem tiszta haszna az egész szövetkezeti hálózat továbbfejlesztését, a dolgozók magasabb nyereségrészesedését szolgálja. Mi nagyon bízunk abban, hogy vállalkozásunk sikerrel j ár. Vállalj uk a kockázatot ezentúl is, mint az elmúlt negyedszázad alatt tettük. Szövetkezetünk neve most már ismert szerte az országban, sőt néhány külföldi céggel is kapcsolatot teremtettünk. Az egész építőiparban forradalmi változások történtek. Jól tudjuk, hogy ami tegnap újdonság volt, az ma már elavult és ami ma korszerű, jövőre már nem biztos, hogy elkel. Ezért törekszünk figyelemmel kísérni a fejlődést és fejlesztjük a saját gyártmányaikat is. De nemcsak az iparban, hanem a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatban is a választékra. a bőséges árukínálatra törekszünk. Olcsó, divatos és jó minőségű árut, kiváló ételt, italt igyekszünk adni a kedves vevőnek. A felvásárlásban is messzemenően segítjük a lakosságot, s szélesítjük a szolgáltatói tevékenységünket is. Ehhez megvan a lehetőségünk. A falu most már mondhatjuk, sajátjának érzi a szövetkezetei. összesen 1 654 taggal rendelkezünk s a befizetett részjegy-alapunk 433 ezer forint. Ötletekkel, javaslatokkal is segítenek a tagok. Nem tehetünk különbséget, hogy fiatal, vagy idősebb az illető. Azon fáradozunk valamennyien, hogy a városok közelében levő Űjkígyósi ÁFÉSZ megállja a helyét minden vonatkozásban. Hisz országos hírű szövetkezetünk az Aranykalász Tsz, magas jövedelmet fizet, itt él a falu döntő többsége s a pénzükért igen sok mindent vásárolnák. x
