Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
Alakítás: rövidből TARKA k Korrupciós társaság a bíróság előtt Már most nyáron is hosszabb a „divat”. A miniruhát lassan felváltja a midi, ami bizony gondot okoz, főként akkor, ha nincs elég ötletünk ahhoz, hogyan hosszabbítsuk meg a még jó állapotban levő ruháinkat. Ehhez a problémához szeretnék kedves Olvasóinknak néhány tanácsot adni. Először is: a miniruhát tunikaként nadrághoz, vagy hosz- szabb szoknyához szinte alakítás nélkül lehet hordani. De nagyon vigyázzunk, mert a ruha stílusától, formájától igen sok függ, s nem szabad a ruhának erőszakoltan alakítottnak lenni. A midi vonalnak az a fő jellegzetessége, hogy a felsőrészen erősen karcsúsított, a mell, a váll vonala és a derékvonal hangsúlyozott. A szoknyarész arányában hosszú, kissé trapéz, vagy rakásokkal bővülő. Olyan alakítási formát lehetőleg ne válasszunk, hogy a szoknyához toldjunk lefelé egy darabot, mert ez nem eléggé esztétikus. Ne csináljunk a miniből erőszakoltan midit. Rajzainkon bemutatunk olyan alakítási ötleteket, amelyek nagyon egyszerűek és mégis teljesen divatos ruhákat lehet a miniből varázsolni. Első rajzunkon egy mintás nyári anyagból, vagy jesterből készült kiskosztümöt mutatunk be. amelyből egy hosszított derekú ruhát alakítottunk. A szoknya felső részéből egy kis darabot levágunk és a kabáthoz hoz. záállítjuk a szoknyát. A zsebeket a vízszintes irányú szabás* hosszút vonalhoz helyezzük. A ruhát bőr-, vagy láncöwel a mintájától függően lehet hordani. Ha az alakításnál szükséges, akkor a szűkítő varrásból is egy kicsit be lehet venni. Gallérja és ujja marad úgy, ahogy volt. Második rajzunkon olyan miI niruhás kiskomplét mutatunk be, amely nyomott pamutból, ballonból, jackard selyemből, vagy mintás selyemből, szintén sokunk szekrényében létezik, amely szintén alkalmas midiruhává való alakításra. Ez esetben a ruha felső részét levágjuk és a ruhából szoknya lesz, a kis- kabátot pedig kosztümkabátkává alakítjuk át. A levágott felsőrészből tetszés szerint még zsebeket is tehetünk az új kiskosztümünkre. Hármas é? négyes rajzunkon egy kivágott, ujjatlan miniruhának kétféle alakítását mutatjuk be. Ha nadrághoz akarjuk viselni. akkor kicsit levághatunk a hosszából és kétoldalt sliccet nyithatunk a varrásnál. Színben harmonizáló nagy gallért és megkötött masnit tehetünk rá. vagy a ruhát derék alatt elvágjuk, és színben jól illő anyaggal közvetlenül a csípő felett és az eleje közepén kiegészítjük. Ezzel egy nagyon modem elképzelésű midiruhát nyerünk. Nádor Vera A humorenciklopédiából Egon Erwin Kisch a világhírű riporter egyszer influenzában megbetegedett. Ágyba kény. szerült és kalapkurával, valamint izzasztószerekkel gyógyít- gatta magát. Mindez azonban meglehetősen sokáig tartott. Egy napon a kiadója meglátogatta. — Tulajdonképpen mi baja van? — kérdezte a betegtől. — Influenzával és ... két orvossal súlyosbított hörghurut — jelentette ki Kisch. • * « Napóleon igen sokat szenvedett a reumától. Egyetlen udvari orvosa sem tudott enyhíteni a baján. Ney MUrsall egyszer említést tett a császárnak arról a vidéki orvosról, aki állítólag csodákat művel. Napóleon magához hivatta őt. Amikor az orvos megjelent, Napóleon nem túl barátságosan fogadta: — ön az a csodadoktor? Kíváncsi vagyok, hány embert küldött már a másvilágra? — Kevesebbet, mint ön, Sire. És az ön hírneve nélkül — válaszolt az orvos. • • » Egyszer megkérdezték Szókra- tészt, mi a' véleménye az orvosokról. A nagy filozófus válasza: — Az orvosoknak kivételes szerencséjük van: sikereiket napfény beragyogja, tévedéseiket a föld betakarja. Blamázs Régen látott ismerősömmel futottam össze a megyeszékhelyen, de ha ö nem szól, talán meg sem ismertem volna. Nyúzott arc, véres szemek vörösre gyulladt, vizenyős szemhéjak. — Mi bajod? Beteg vagy? — kérdezem aggodalmaskodva. — Hálaistennek, nincsnekem. semmibajom — hadarja egyvég- be. — Csak keveset pihenek, ki vagyok merülve. Tudod öregem, óriási az a hajsza, ami most van. Hajnal 4-kor még egy kisiparosnál könyveltem, utána egy másiknak beadványt szerkesztettem, aztán a saját munkám, most jövök a másodállásomból és rohanok a mellékfoglalkozásomba, éjfélig kulizhatok a félévi mérlegen. Hidd el, még falat is alig kerül a számba ... Nem bírtam tovább szó nélkül: — De hát miért csinálod? Téged nem az élet hajózol, hanem te hajszolod az életet! Bizalmasan a vállamra tette a kezét: (bár az is lehet, hogy csak megtámaszkodott):. — Nézd öregem, a sógoro- méknak már van kocsijuk, az asszony meg folyton duruzsol, hogy mi öregebb házasok^ vagyunk, és mégis... Blamáze ez, meeértheted ..; Meg bizony, kedves barátom, hogyne érteném, hiszen én Is gyalog járok, méghozzá az egész rokonság előtt. Csak nálad azért valamivel könnyebben ... OKI Javító vizsgázók Kényszerrel nem lehet tanulni — még nyáron sem. S különösen nehéz azoknak a bukta- tottaknak, akik egy, vagy két tárgyból javítóvizsgát tesznek majd augusztus végén. Alig van szomorúbb látvány, mint nyáron, erőszakkal állandóan a tankönyv mellett tartott gyerek, miközben pajtásai játszanak, strandolnak, szórakoznak. Ott ül, nézi a betűket, talán a látszat kedvéért lapoz is, de nem olvas, nem tanul, csak dacos- kodik, avagy alkatától függően egynémeiyikük ábrándozik a könyv felett. És ami a legbán- tóbb: a szülő az esetek többségében szentül azt hiszi, hogy okos dolgot csinál, amikor a szórakozástól való eltiltással, szakadatlan tanulással bünteti gyerekét. S ha mégsem sikerül a javítóvizsga, meggyőződésévé válik, hogy buta, vagy konok gyereke van. Pedig az év végi bukás sem váratlan, előzmények nélkül következett be, mint ahogyan a sikertelen javítóvizsga is szinte előre kiszámítható. A szülő év közben nem vette komoly figyelmeztetéseknek az intőket és az egyéb ellenőrzőben bejegyzéseket, s a következmény egy-két elégtelen lett. Most pedig úgy tesz, mintha mindezért egyáltalán nem lenne ó felelős, s ezért a nyári pihenés elvonásával szinte agyonnyomja gyerekét. Ráadásul sikeres javítóvizsgát vár! Pedig ez csak okos segítség eredménye lehet. A tanulmányi sikertelenségek általában abból következnek, hogy a gyerek nem tud, s nem akar tanulni. Ezért nem ismerheti meg a tudás, a siker ízét sem. Kézenfekvő tehát, hogy a legfontosabb feladat, hogy a diákot rávezessék — mégpedig lép>ésről lépésre — a tanulás jó módszereire, arra, hogy nem a magolás szükséges, hanem a fogalmak, az alapvető szabályok és tények ismerete, valamint az összefüggések felismerése és megértése. Ha a gyerek rájön a tananyag belső logikájára, egyben megleli annak szépségeit is. Ez pedig már fél siker. De minderre rá kell vezetni őket, tehát segítségre szorulnak. S ki segítse őket? A legtöbb iskolában a nyár meghatározott napjain korrepetálásokat tartanak a javítóvizsgásoknak a pedagógusok, s ezt a fajta támogatást ajánlatos mindenképpen igénybe venni. Ám nemcsak szakképzett nevelő segíthet, hanem a szülő is, a nagyobb testvér is, vagy egy-egy okosabb osztálytárs is. A legfontosabb az. hogy lehetőleg ne idegenítsék el még jobban a tanulástól a gyereket, sőt a körülményekhez képest próbálják meg vonzóbbá tenni azt számára. Ezért nem jó, ha állandóan a tankönyv mellé ültetik a bukott diákot. Nyáron a javitóvizsgá- zóknak is pihenniük kell, különös tekintettel arra, hogy nekik valószínűleg a jövő tanév sem lesz túlságosan könnyű. Leghelyesebb. ha a tanulásra állandó időpontokat jelölnek meg a javítóvizsgára készülő gyerekeknek, hogy azokon túl ők is gondtalanul, zavartalanul szórakozhassanak, játszhassanak, élvezhessék a vakációt. Egyébként a javítóvizsgák augusztus végén lesznek. Ha a tanévzárón nem közölték pontos idejét, akkor az iskola hirdetőtábláján kapnak tájékoztatást róla az érdekeltek A gyerekek ugyanabban az iskolában javítóznak, ahová jártak, kivéve, ha a szülők más helységbe költöztek. A vizsgára előzetes jelentkezés nélkül, bizonyítványukkal kötelesek megjelenni az egy, vagy két tárgyból bukottak. A tanköteles kort túlhaladottaknak azonban két nappal előbb be kell jelenteniük az iskolába azt a szándékukat, hogy javítóvizsgázni szeretnének, s egyben le kell adniuk bizonyítványukat is. A javítóvizsga szóbeli, de rajzból csak írásbeli, illetve énekből, testnevelésből gyakorlati foglalkozásokból szóbeli és gyakorlati. A sikertelen vizsgát nem lehet megismételni. (T. L.) Vaszil Conyev: Kozmikus korban Kozmikus korban elek. Gondolataim 300 ezer kilométeres sebességgel száguldanak. Ahhoz, hogy megvalósíthassak mindent, amit kigondoltam, nagyon-nagyon kell sietnem. De minden áldott pillanatban, minden egyes lépésnél hátráltatnak. Bemegyek a tejivóba reggelizni — várni kell. Az étkezdében az ebédre — várni kell. Vacsorázni akarok — várni kell. De nekem nincs időm. Végül is addig törtem a fejemet, míg ki nem találtam, egy olyan éttermet, ahol nem kell várni. Ezt pedig úgy hívják. hogy ..Bisztró", ami azt is jelenti, hogy bisztró — azaz gyorsan — szolgálnak ki. Miután a „Biszt- ró’’-tervet kigondoltam, azonnal el is vittem és átadtam az újítási ét találmányi hivatalnak. A „Bisztró" egy igen ötletes és főként gyorsan kiszolgáló étterem előre elkészített ételekkel, ahol egy perc alatt kiadják a kávét, a vajas kenyeret. Te gyorsan felhajtod a kávét, lenyeled a imjas kenyeret és már száguldasz is 300 ezer kilométeres óránkénti sebesség, gél. hogy utolérd saját gondolataidat. Üjításomra 20 év múlva kaptam feleletet: „Az ön újítását elfogadták. A közeljövőben meg is valósulnak tervei.” Es természetesen meg is valósultak. A „Bisztró” kifogástalanul működik. Egy perc alatt megkapod a kávét. Egy perc alatt megkapod a vajas kenyeret. De... De azért, hoay bejuthass a „Bisztróba”, sorba kell áll- nod. Azután várni kell a pénztárnál. Miután végre-va- lahára a kezedben van a blokk, várnod kell, amíg felszabadul egy asztal, ahova leülhetsz. Ha már van asztalod és széked, és le is ültél, akkor várni kell, amíg a pincérnő elveszi a blokkot és utána, amíg kihozza a kért menüt. Es mit ad a természet?! — Időközben, csodák csodája, az ötletemet elorozva, Tirnovóban megnyitottak egy „Bisztrót”, ahol nem kell várni. Éppen ezért én meg fogom őket viccelni! Fülön fogom éttermeink egyik főigazgatóját és elküldöm hozzájuk! így majd kiderül, hogyan oroztak el egy idegen ötletet... Bolgárból fordította : Sigér Imre
