Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

A BOV békéscsabai gyára az államosítás óta hétszeresére növelte a termelését Több mint száz termék készül — Jól szervezett, kiegyensúlyozott a kapcsolat a mezőgazdasággal — Az idén 100 éves a magyar baromfiipar A Szocialista Munka Gyára címmel kitüntetett többszörös Élüzemnek, a BOV békéscsabai gyárának önálló oldalkladványa Az Idén ünnepük meg a ma­gyar baromfiipar fennállásának 100. évfordulóját. Az első ba­romfifeldolgozó üzemet 1870-ben Nagykőrösön alapították majd 1876-ban Kiskunhalason is ha­sonló üzemet hoztak létre. A fejlődés folytatódott és a fel- szabadulás idején az országban 11 jelentős üzem működött. A gyárjelleg azonban csak a felszabadulás után kezdett ki­alakulni. Érdekességként lehet gazdaságos baromfinevelérshez, a naposliba, pulyka és gyön­gyös beszerzéséhez, a törzsállo­mányok kialakításához. Ked­vezőek a felvásárlási árak és a májlibaért külön prémiumot fi­zet a termelőknek. Minden év októberében külön túrákat in­dít és magas áron vásárolja fel a libamájat, mint fontos export­cikket. A feldolgozásra kerülő nyers, áru mennyiségi növekedésével A Kállai Éva daraboló- és csomagolóbrigád tagjai — Baukó Andrásné az osztályozott tojást tálcába rakja. Kedvezőek a felvásárlási árak A termelés emelkedésének az alapját természetesen a mező- gazdaság fejlődése teremtette meg. Ma öt állami gazdasággal mintegy 80 termelőszövetkezet­tel és 37 körzeti általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezettel (amelynek több mmt 100 felvásárlóhelye van) áll jól szervezett és kiegyensúlyo­zott kapcsolatban a gyár. Se­gítséget nyújt az eredményes és megemlíteni, hogy a csirke és tyúk feldolgozását először Bé­késcsabán gépesítették, majd 1951-ben következett a víziszár. nyas is. Ez utóbbinak a techno­lógiáját többek között Csákvári Jánosné, Keller Mihály és Bu­rai László dolgozta ki és az új módszer az ország többi gyárá­ban is hamarosan elterjedt. Az elmúlt húsz év alatt to­vábbi gyors fejlődés ment vég­be a baromfiiparban, amire jel. lemző, hogy Békéscsabán pél­dául 1948-ban 187 vagon élő baromfit dolgoztak fel, 1970-ben pedig 1 400 vagonnál is több várható. A nagyfokú gépesítés lehetővé tette, hogy a termelés jóval hétszeresét meghaladó emelkedést a létszámnak mind. össze háromszoros növelésével érje el a gyár. — igazodva a bel. és külföldi fogyasztók igényéhez — egyre több termék előállítása vált lehetővé. Jelenleg mintegy 110 fajta cikk készül a gyárban. Főleg a konyhakész-árunak szé. lesedik a piaca. A termelt mennyiség 80—90 százaléka ex­portra kerül, bár a BOV első­sorban a hazai igényeket elégí­ti ki. Belföldön különösen az ol. 10 BlUÉSHim WC---— J f NiPtfJSAC > 1970. AUGUSZTUS 16. A csirkecombot és mellet csomagolja Olajos Istvánné és Priskin Pálné. csóbb tasakolt baromfiaprólék, az előhűtött egész csirke és pe­csenyekacsa keresett. Könnyebbé vált a munka Békés megyében tavaly 260 bolt, illetve közület (étkezde, vendéglátóipari egység) vásárolt árut a gyártól s ezek száma az idén 25-tel gyarapodott. Jellemző a fogyasztás növekedésére hogy 1968. I. félévében 9 vagon, 1970. I. félévben pedig már 33 va­gon volt a kereslet. A gyárban a kombinált vlzi- számyas-feldolgozó üzembe helyezésével az első fél évben 17 százalékkal növekedett a a termelékenység, egyúttal könnyebbé vált a munka. Az idén nagymértékben javult a szociális és kulturális ellátott­ság is. Üj női öltöző, fürdő épült és a dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy a gyár termékeiből hetenként egyszer olcsóbban vásárolhas­sanak. A gyár 1970-ben 290 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt biz­tosít lakásépítésre, főként a fia. falóknak, akik munkájuk éis ma­gatartásuk alapján arra a leg­érdemesebbek. Az akció a kö- ketkező évben is folytatódik. A gyár önálló művelődési ott­honnal és klubszobákkal rendel, kezik, amely sokoldalú művelő­dést, szórakozást, kulturált pi­henést biztosít a dolgozóknak. Lehetőséget nyújt az irodalmi és a képzőművészeti ízlés fej­lesztésére. Az otthon udvarán épülő sportpálya házi bajnoksá­gok megrendezésére ad alkal­mat. Tizenöt szocialista brigád Az idén — a tavalyi ered­mény alapján — a gyár elnyer­te a Szocialista Munka Gyára megtisztelő címet, aminek most a megtartására törekszik. Ti­zenöt brigád érdemelte ki a szo­cialista címet. Ezek közül a Jó­zsef Attila kopasztó- és bontó- valamint a Kállai Éva daraboló, és csomagolóbrigád ötödször, az UNIVERZÁL ládakészítő és az Előre TMK-brigád negyedszer, a | M&rtos Flóra tojásfeldolgozó-, a Gagarin rakodó-, a Kulich Gyu­la hűtőházi, az Építők kazánhá­zi, a VOLÁN gépkocsivezető, a Hámán Kató irodai brigád har­madszor, a Zrínyi Ilona köny­velői brigád másodszor, míg az összefogás mezőgazdasági és a Május 1 gépházi brigád először. Elismerés illeti a termelési és a mezőgazdasági osztályt, amely ugyancsak megkapta a szocia­lista címet, s példájuk nyomán csatlakozott a mozgalomhoz a műszaki osztály. Hogyan él és dolgozik a Jó­zsef Attila brigád? Kaposi Lászlóné brigádvezető az Üzemi Híradó 2. számában többek kö­zött az alábbiakat írta: „A májusi brigádülésen 82-ről 96-ra emeltük a brigádtagok számát. Nagyon lelkesen és ak­tívan dolgozunk. Sok eredmény­ről tudunk beszámolni. Példa­ként említem, hogy az egy főre vállalt 10 óra társadalmi mun­kát már 80 százalékban telje, sítettük ... Április 18-án és 19- én kétnapos kirándulást rendez­tünk a gyári busszal Ismerd meg hazád címén Mátra—Eger A Martos Flóra brigád két tagja, Araczki Andrásné és Mázán Pálné, Havancsák Ferencné és Gál Lászlóné — előhűtött csir­két csomagolnak. útvonalon. A kiránduláson 44-en vettünk részt, öt brigádon kí­vüli dolgozót is meghívtunk, hogy megismerjék brigádunk életét...” A jubileumi munkavenseny most a X. pártkongresszus tisz­teletére folytatódik, mégpedig az éves célkitűzések megvalósí­tásért. A dolgozók azt akarják elérni, hogy a termelékenység növelésével és anyagtakarékos- sággal jelentősen hozzájárulja­nak a nemzeti jövedelem 1 szá­zalékos növeléséhez. A gyár termelése értékben várhatóan A BOV összes gyáraiban az idén 13 ezer vagon baromfit dolgoznak fel, de 1975-ig már L8—20 ezer vagon lesz a terv. Közben Zala és valószínűleg Szabolcs megyében egy-egy 3—4 ezer vagon kapacitású gyár lé­tesül. A növekvő export- és hazai igény miatt azonban további fejlesztésre van szükség és el kell érni, hogy 1985-ben orszá­gosan a termelés a mainak a kétszeresére — 30 ezer vagon­ra — növekedjék. Említésre méltó, hogy ma­A soványbaromfi-feldolgozó vonalnál Kaposi Lászlóné, a Jó­zsef Attila kopasztó- és bontóbrigád vezetője, mellette Sza­bó Ferencné, a brigád tagja. 100 millió forinttal lesz több a tavalyinál. Hagy jövö elöli áll az ipar Hadd mondjuk el még, hogy a baromfiiparra rendkívül nagy jövő vár. Már ma sem szezon­munka a baromfifeldolgozás, hanem egész évben tart. A gé­pesítés eredményeként pedig megszűnt a nehéz fizikai mun­ka. gyár—libanoni közös vállalko­zásban 12 millió csirke feldol­gozására alkalmas gyár létesül Libanonban, ahol sok magyar szakemberre is szükség lesz. A fejlődés a fiataloknak kü­lönösen nagy lehetőséget nyújt az iparban egzisztenciájuk ki­alakítására, a mezőgazdasági üzemek figyelmét pedig arra hívja fel, hogy érdemes barom­fit nevelni és a baromfinevelést fejleszteni. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom