Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
Kedden az újkígyós) 4. sz. vegyesboltban és környékén, affé. le korlátozott „hatósugarú" helyi háború zajlott le. Az üzletvezetőnő csillapítási szándékai meddő erőfeszítések voltak az elementáris erejű hangzavarban. A kis létszámú, de igen dühös tömegből egy-két „népies" kiszólás is elhangzott, aminek szószerinti visszaadásától el kell hogy tekintsünk. Kiváncsi alkat lévén, nem tudtam rhegállni, hogy meg ne álljak, s a felháborodás okát kérdezve mindjárt kutyaszorítóba is kerültem . Kérdésre, kérdéssel válaszolva, nagyon határozottan tudakolták hovatartozásomat, s komolyan aggódni kezdtem leszállított áron vásárolt, de vadonatúj Ingem testi éplégéért. Amikor közöltem, hogy nem a 3. sz. sütőipari vállalat felelős beosztású dolgozója vagyok; az izzó hangulat némileg enyhült, s végre megtudtam a felháboro. dús okát. Idézet eredetiben a szendébbektől : — A mai kenyér ragacsos, ehetetlen! — Ezt a sületlen vackot együk?! — Jő lenne gyurmának, de hol van még szeptember! — Kívánóéi vagyok, hogy a tűz, a víz, a kovász, esetleg a liszt, nem volt jó ... vagy talán a pékeknek, ártott iheg a védőitalként kapott szódavíz? Én is kíváncsi vagyok. Arra, hogy az inkriminált eset miből adódott, ki a felelős? Arra is, hogy ki adja meg a kérdésekre a választ; 3. sz. sütőipari vállalat felelőse az Újkígyóst ÁFÉSZ vezetői,' vagy a helyi tanács illetékesei, vagy éppen a fogyasztók, akik nem hajlandók mindent „megenni”. Dehát ők kérdezik! — S. Gy. — Rántott csirke „galamb99- módra? A napokban vacsorázni mentem a békéscsabai Fehér Galamb Étterembe. Az étlapot böngészve örömmel vettem tudomásul. hogy az ételek ára hihetetlenül alacsony. A legdrágább étel — a Galamb-tálat kivéve — tíz forint. — Csak 60 százalékos haszonkulccsal dolgozunk — mondta csodálkozásomra a felszolgálónk —, hogy megkönnyítsük a telepen lakók étkezési gondjait. Ez igen dicséretes. És most lássuk a vacsorátI Becsinált csirkét szegedi módra és rántott csirkét kértem. Az előző ízletes, de három darabka csontot tartalmazott és ha azt mondom, hogy 2—3 dekagramm hús is volt rajtuk, akkor dicsértem. A rántott csirke két darabból állt, egy úgynevezett szárnyaid- ve és egy alsócomb. A kisebbel kezdtem, hús ezen is alig volt, viszont olyan kemény, hogy azt a kicsit sem tudtam lerúgni. No, majd a combdarabl Késemmel vágni próbáltam, de ez sem ment. — Hja kérem! Étteremben nem szabad szárnyast enni — válaszolta reklamációmra a felszolgálóvá. Igaz, hogy ajánlott helyette egy szelet sült karajt, de azt már az idegesség miatt nem tudtam megenni. Ezek után reméltem. miután visszavitte az ételt, hogy nem fogja felszámolni. A birtokomban levő számolócédula szerint: felszámolta! liehet, hogy az ajánlott karajt is felszámolta volna?! Azt hiszem, jogos a kérdésem: Mi szükség van arra, hogy a csökkentett haszonkulcsú mutatós étlap mögött rossz minőségű ételt szolgáljanak fel „galamb” - módra? —yTóth József békéscsabai (Kazinczy u. 1. 1/a B. IV. 16.) olvasónk az alábbi panasszal fordult szerkesztőségünkhöz: Július 24-én délután harmadai agammal lamentem horgászni a békéscsabai Sporthorgász Egyesület horgásztanyájára. Békésen 10 üveg magyar világos sört vettünk. Éjjel, horgászás közben a sört elfogyasztottuk. Másnap reggel az üres sörösüvegeket úgy készítettük elő, J hogv a legelső boltban, vagy i vendéglőben leadjuk. A kocsmának —■ ahova bementem — csak a helyét tudom leírni, mivel nincs kiírva a száma és az sincs kiírva rá, hogy vendéglő. Kőröstarcsén a 47-es úton, a postával szemben, Debrecen felén menet, mielőtt a híd felé fordulnánk, van a nevezett italbolt. A csapos egy idősebb asz- szony volt. Mondtam neki. hogy visszahoztam 10 üres üveget, ö azt mondta, sajnos, az üres üveget nem tudja átvenni, mert nincs hová tenni. Körülnéztem a helyiségben és kb. 25 rőkesz húzódott meg a sarokban üvegekkel megrakva, s legalább 30 Üveg még melléiért volna. Mondtam neki, hogy miniszteri rendelet van rá, hogy minden időben vissza kell váltani az üres üvegeket, Erre legyintett és azt mondta, hogy 6 akkor sem váltja vissza. Kértem a pn- naszkönyvet, erre azt monda, hogy azonnal hívja a férjét. Jött a kocsmám®, aki azt mondta, hogy esze ágában sincs Ideadni a panaszkönyvet, ha akarom, írjam egy darab papírra, majd ő el teszi. Amikor azt mondtam a koesmárosnak, hogy feljelentem: kétségbe vonta épelméjüsége- met.” Eddig a levél. S mi talán any* nyít fűznénk hozzá, hogy nem ez az első eset, hogy heree-hur- cát csinálnak egyes helyeiken az üres sörösüveg visszaváltásával. Mi a véleménye erről az ÁFÉSZ illetékeseinek? A képzeletbeli sógor és a Kislexikon Járműtulajdonosok bosszúsága Háromoldalas, sűrűn teleirt levelet kaptunk Kondorosról, Több gépjármű-túlad jonos nevében irta Hrivnák Jánosné. Levelében arról a naponta megismétlődő bosszúságról ír. amely a gépjármű-tulajdonosokat éri, amikor az Üzemanyagtöltő állomáson benzint és olajat akarnak tankolni. Olvasónk közli, hogy tulajdonképpen a benzlnkútnak reggel 7— 12-ig és délután 2—5-ig kellene nyitva tartani, legalábbis az ott olvasható felirat szerint. Azonban számtalanszor próbálkozott, többek között 9, illetve 10 órakor, vagy 3, 4 órakor délután, s legutóbb július 2ő-én délelőtt 7,12 órakor is, üzemanyagot azonban nem tudott vételezni, mert a töltőállomáson senki sem tartózkodott. A sok bosszúság után végül is felhívta a szarvasi AFOR-kirendeltséget és megkérdezte, mi ennek az oka. Sajnos — enyhén szólva — udvariatlan választ kapott, amit természetesen ő sem tudott szó nélkül hagyni, így parázs vita keletkezett. A vitából viszont nem született megnyugtató eredmény. így végül hozzánk fordult. Olvasónk megjegyzi levele végén, hogy szerinte akár be is zárhatják a kondorosi Üzemanyagtöltő állomást, mert akkor legalább nem bosszankodnak a Járműtulajdonosok és a szükséges Üzemanyagot máshol szerzik be. Viszont joggal kifogásolja, hogy ha feltüntetik a nyitvatartási Időt, akkor azt miért nem tartják be!? Vörösköy János: A fekete macska visszatér — KÉMREGÉNY — A most következő néhányszo- I li levélváltás akkor is megér- \ demelné a nyilvánoícágot, ha az j első eset lenne az Állami 1 Könyvterjesztő Vállalat részlet- akciót közöl. Sajnos, azonban a részletre történő kun> vvásárlásokra már nagyon sokan panaszkodtak ... Balázs Lászlóné békéscsabai lakos, a kötöttárugyár dolgozója 1969. áprilisában 4 havi részletre egy Kislexikont vásárolt, melynek ára 195 forint, a 3 százalék kezelési költséggel együtt 201 forint. A megrendelőlapra felírta címét: Áchim L. András Lt. M/32. A könyvre azonban hiába várt. Helyette 1970. januárjában egy felszólítást kapott: 8 napon belül fizesse be a hátralevő 150 forintot. Reklamálására az ÁKV IV. 21-én válaszolt. Címzés: Áchim Lt. utca 32 (!). Közölték, hogy a posta szerint a Kislexikont egy évvel ezelőtt Balázs Mihály vette át, az 51 forint utánvét beérkezett. Ég ....... mivel a száml a az ön nevén szerepel. így az összeget öntől követeljük.” 1970. V. 25.: újabb ajánlott levél az ÁKV-nek. Mire VII. 29-én, most már Áchim Lt. M 32 címre: . a csomagot 1969. IV. 8-án Balázs Mihály (sógora) vette át.” Végül a megrendelő utolsó leveléből idézünk néhány mondatot: „Békéscsabán Balázs Mihály nevű rokonunk nincs.” ... „Amennyiben a posta hibát követett el, miért nem ellenőriznek le mindent?” ... „A le- velem másolatát ajánlott kul- deményként elküldöm a Békés megyei Népújság szerkesztőségé nek.” Az ügy így került el hozzánk. A tanulságok levonását természetesen az olvasóra, az ÁKV- re a postára, s végül arra a bizonyos Balázs M'ihalyra bízzuk, aki 51 forintért kapta meg a 195 forintos Kislexikont. Válaszolt az illetékes Július 23-án a Szerkesszen velünk ; rovatban két bíráld Írásunk is meg- ■ Jelent, s mindkettőre a Békéscsabai S Városi Tanács V. B. Építési és Köz- ; lekedési Osztályáról kaptunk vá- j laszt. Szarvas László osztályvezető ! főmérnök a következőket Írja: A „Késik az intézkedés” elmü ; panasszal kapcsolatban a szükséges [ intézkedést megtettem. Jelenleg a ! Franklin utcai átjárón keresztül, S ideiglenes Jellegű gyalogos közieke- ; dési átjárót alakítottunk ki. Táv- | latban a Franklin utcai átemelő- S szivattyú megépítése után az erede- : tileg áteresznek épített, de a lakó- ; sok által közlekedésnek használt át- ! járót kimélyítjük és aszfaltjárdát is ! építünk. A Túraclpő és más apróságok cí- ; mű cikkre válaszolva közlöm, hogy ■ a Tanácsköztársaság útja-i járda j aszfaltozása megkezdődött és az ! eredetileg tervezett szakaszon —, ; ahol később bontásra, vagy építés- ■ re nem kerül sor—, hamarosan be l is fejeződik. • 10. A három elhárító tiszt a város szállodájában lakott; bejelentő lapjuk szerint az Állami Könyvterjesztő Vállalat alkalmazottai voltak, s jövetelük célja a boltok ellenőrzése. Napközben viszont Ntusién dolgoztak. A fekete macska látogatását követő reggelen csak Beke maradt a városban, munkatársai az első busszal útnak indultak Nás- fára. A MÁVAUT-megállónál Beke még egyszer meghagyta nekik: a napot kihallgatásokkal, a tisztektől szerzett adatok ellenőrzésével töltsék. A tíz katonáról fényképet is be kellett szerezniük. Az őrnagy első útja Hubert igazgatóhoz vezetett, aki azzal fogadta, hogy éppen a rendőrségre készült. — Eszerint megtudott valamit? — Csak annyit, hogy a gyerekek fecsegtek, s az eset híre már Pestre, a filmgyárba is eljutott vahahogyan. Tegnap beállított egy rendező, meg egy író, hogy anyagot gyűjtsenek, mert játékfilmet akarnak készíteni az ügyről. Kérték, hogy lefényképezhessék az osztályt, állítólag teljes hitelességre törekszenek. Az eredeti színhelyen forgatnának... Beke tudott a „filmesek” érkezéséről: Kertész ezredes időben közölte vele telefonon. Kertész számított rá, hogy a gyerekek a „filmeseknek” gátlástalanul és felszabadultan fecsegnek, s a kirándulás olyan részleteit is szóba hozzák, amik segítenek megfejteni az ügyet. — Nyugodtan hozzájárulhat! — mondta Hubert igazgatónak. — Én is valami hasonlót szeretnék kérni. Biztosan nem lesz feltűnő, ha a lezajlott kirándulásról dolgozatot iratnak az I. b-vel. Az ilyen írások őszinték, élményszerűek. Mikor lesz magyarórájuk? — Épp ma. — Arra kérem, hogy a dolgozatokat juttassa el délután a szállodába. Természetesen, zárt csomagban. Holnap hiánytalanul visszakapja a füzeteket. — Meglesz! Beke, miután az igazgatótól elbúcsúzott, a rendőrségre hajtott, ahol a MÁVAUT két sofőrje várt rá. Beke először a lányokat szállító busz vezetőjét hallgatta ki. — Alapos defekt volt, tetejében az emelőm se akart működni, ez külön dühített, lekötötte a figyelmemet. De azi azért láttam, meg hallottam, hogy a lányok egyáltalán nem estek kétségbe a késés miatt, nekik a defekt is kaland volt Szelesen, vthogva tódultak ki a kocsiból, mint akik egyenesen vágynak valami kis rendetlenségre. A tanárnőjük, úgy látszik nagyon kordában tartotta őket.. Javában dolgoztam, amikor a nyomunkban haladó IBUSZ- busz feltűnt. Megállt és a kolléga odajött hozzám... A sofőr a mellette ülő férfire mutatott, akit Beke erre a napira szintén beidéztetett a kapitányságra. — Igen, odamentem a kollégához, hogy segítsek... — Először valóban azért jött, folytatta a lányokat szállító kocsi sofőrje. — De másodszor felajánlotta, hogy eltér a menetiránytól, és az egész transzportot elviszi a Vadgalamb turista- házhoz. Mivel csupa külföldi között utaztak volna, a kislányoknak persze tetszett a dolog A tanárnőjük azonban megmakacsolta magát. Ügy emlékszem, afféle rigolyás öreglány volt, legalábbis úgy nézett ki. Talán a lányok erkölcseit féltette a nyugati turistáktól? No, szóval hiába ostromolták, nem állt kőtélnek. Neki, azt mondta, muszáj ragaszkodni ahhoz a járathoz ,amit a kolléganője kijelölt Ha rossz, hát rossz. Várniuk *
