Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
Ok is mai fiatalok r Á közelmúltban értékelte a Mezőkovácsházi Járási Tanács V; B. a járásban élő ifjúság szocialista nevelésének helyzetét A jelentés megállapítja, hogy a KISZ-szervezetek termelést segítő tevékenységébe az utolsó három év alatt csaknem 6 ezer KISZ-fiatal kapcsolódott be az akcióba és az ott végzett munka értéke több mint i5 millió forint Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy nagy segítséget adnak a községek vezetőinek a társadalmi munkákban való részvételükkel. Ennek értéke évenként eléri a 100 000 forintot Ebben az évben sokan vettek részit a szabolcsi árvíz utáni helyreállítási munkákban. Sok helyen kevés még a szakember. Éppen ezért örvendetes az a tény, hogy egyre több fiatal tanul levelező úton. különféle szakmákat. Mezőhegyesen a ktsz-ben kilencen végeztek hegesztőtanfolyamot, a medgyesegyházi ktsz-ből pedig öten gimnáziumban, hárman technikumban, ketten főiskolán, egy pedig egyetemen tanul. Százezer házinyúl A BARNEVÁL békéscsabai gyára az idén mintegy 100 ezer házinyulat vásárol fel, ami 10 százalékkal több a tavalyinál. A nyulak nagyobb részben élve kerülnek exportra, elsősorban Olaszországba, míg Svájcba és az NSZK-ba vágott nyulat szállítanak. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat szakemberei befejezték a jánoshegyi Libegő—102 felvonószékének szerelését és augusztus 6-án megkezdték a teherpróbát. Ennek során emberek helyett először homokzsákok kerülnek az ülőalkalmatosságokba. Augusztus 19-én adják át a rendszeres forgalomnak a kötélpályát. Képünkön: a szerelők kipróbálják a Libegőt. (MTI fotó: Bara István felvétele — KS) Kiadták áss engedélyeket Korábban, a medgyesegyházi Haladás Termelőszövetkezet egy étterem és vendéglő létesítésének engedélyezését kérte a Mezőkovácsházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságától. A vb Az amerikai fehér szövőlep. ke különösen nagy kárral fenyeget, ezért az 1968. évi 32. számú törvényerejű rendelet zárlati (karantén) kártevőnek minősíti. Az amerikai fehér! szövőlepke II. nemzedéke szá- j mára a feltételek igen kedvezőek. Ezért erős mértékű fertőzés várható. A szövőlepke hernyóinak irtását a megye egész területén lehetőleg egy- időben kell végrehajtani. A kártevő elleni védekezés kötelező! A fertőzött terület tulajdonosa köteles a kártevő megjelenését figyelemmel kísérni, észlelés esetén a kártevőt kiirtani. A kártevő elleni védekezés eredményesebbé tételére a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke 640/1970. számú utasításában a megye területére társadalmi védekezést rendelt éL Ha a termelő az előírt védekezést nem végzi él, a fertőzöttséget nem számolja fel, a mulasztó költségére közérdekű védekezést rendelnek el és szabálysértési eljárást indítanak. A kártevő elleni védekezés pontos időpontját a megyei Nö^ tájékoztatta lapunkat, hogy a működési engedélyt a tsz részére megküldte. Úgyszintén engedélyezte a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz részére egy önálló kútfúró-brigád működését. vényvédő Állomás a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságaival írásban közli. A kártevő elleni - védekezés végrehajtható mechanikai úton: hernyófészkek leszedésével, elégetésével. Ezt a védekezési módot elsősorban érőfélben levő gyümölcsfáknál javasoljuk. Vegyszeres védekezés elvégezhető: Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos oldatával (hl-ként 20 dkg) vagy Fiiból E 0,2—0,5 százalékos oldatával (hl-ként 20—50 dkg), vagy Sevin 85 WP 0,2 százalékos oldatával (hl-ként 20 dkg) vagy Bi 58 WP 40 0,125 százalékos oldatával (hl-ként 12,5 dkg), vagy Hungária L 2 2 százalékos oldatával (hl-ként 2 kg). A védekezéseknél az előírt élelemezés- és munkaegészségügyi óvórendszabályokat és várakozási időket szigorúan be kell tartani, főleg azokon a helyeken, ahol köztes termesztés is folyik. Amerikai fehér szövőlepkével fertőzött növényt, növényi részeket szállítani szigorúan tilos! Kovács Gábor a Békés megyei Növényvédő Állomás főmérnöke Mini licitálás Meséli egy óvónő ismerősöm, hogy amikor belépett a mini óvodások (2 és fél—3 évesek!) szobájába, parázs vita kellős közepébe érkezett: — Nekünk Fiat 500-as kocsink van, nektek csak egy vacak Trabitok..., Bee... — Igen, de az is kocsi... Hee... — Pistikééknek csak biciklijük vay, mondta anyukám...! — Nekünk gyönyörű piros Moszkvicsunk van... — s így folyt a vita, egymást túllicitálva. Mondja valaki, hogy a dicsekvés nem a mini korban kezdődik! —Gné— ASZTALOS SZAKMUNKÁST, SEGÉDMUNKÁSOKAT, GÉPI VARRÓNŐKET vesz fél a Férfifehémeműgyár Békéscsabai Gyára. x Társadalmi védekezést rendeltek el az amerikai lekér szövőlepke II. nemzedéke ellen Milyen a magyar királyi korona? flz augusztus 20-i orszá- ! gos ünnepségsorozat idején Székesfehérvárott, az István király Múzeumban másolati példányban mutatják be a magyar királyi koronát. Az eredeti korona ugyanis, amely a magyar állam elvitathatatlan, jogos tulajdona, nincs birtokunkban. 1944 őszén ' a menekülő nyilasok nyugatra i hurcolták, s ott 1945 májusában j az amerikai hadsereg alakulatai i vették birtokukba. Azóta az; Egyesült Államokban ismeretlen helyen őrzik — az idegen földről, idegen kezekből való visszajuttatásért tett kezdeményezések és annak ellenére, hogy felelős amerikai személyiségek nyilatkozataikban elismerik, hogy a korona jogos tulajdonosa a magyar állam. Műkincsként a korona felbecsülhetetlen érték. Színaranyból készült mindkét fő része: az abroncs és a félkörben ívelő, egymást derékszögben metsző két pánt, tetején kereszttel. A hagyomány szerint a felső, a zárt korona az, amelyet II. Szilveszter pápa küldött I. Istvánnak. Dukasz Mihály bizánci császár adta az alsó abroncs-koronát I. Géza király feleségének. Utólag V. István korában (1270 táján) szerelték hozzá az abroncshoz a fejtetőre boruló két aranypántot. Az aranypántokon az apostolok képei sorakoznak. Tizenkettő helyett azonban csak nyolc ábrázolat látható, s ebből arra következtettek a kutatók, hogy eredetileg a pántok valamilyen sík tárgy keretéül szolgáltak. Amikor „hozzászabták” az abroncshoz, a végeikről le kellett vágni egy-egy képet, a kellő méret miatt. a pántok utólagosan tör- 1 tént megha.jlítására lehet követ- 1 keztetni abból is, hogy maguk a színes rékeszzománc-képek síkban maradtak s csak a pántok nemesfém alapanyaga ívelő- dik. Meglehetősen durva munkával erősítették, mondhatni „odászögélték” a görög koronához. így is nevezik — szakszerűen corona greca-nak mondják — az abroncsot, mert képein görög nyelvű felirátok olvashatók. Nem végzett finom mívű munkát az az ötvös vagy aranyműves, aki a keresztet a XIV—XV. században fölerősítette a koronára: primitíven „beleültette” a pántok metszéspontjában levő képbe, ami a vallásos értelmezés szerinti világkirályt, a pantokrátort ábrázolja. Arra nincs egyértelmű válasz. hogy milyen körülmények között dőlt meg a kereszt. Érdekessége a koronának, hogy optikailag „megtéveszti szemlélőjét. Első pillantásra kisméretűnek tűnik, holott a valóságban nagyobb, öblösebb. Olyannyira, hogy mindig kibélelték textilsapkával, amit koronázás előtt az új király fej méretéhez szabtak. Jól látszik a korona tekintélyes mérete például azokon a fényképeken, amelyeket az utolsó magyar király, IV. Károly 1916. évi koronázásakor készítettek. A koronát és a koronázási jelvényeket — míg idehaza voltak — szigorúan elzárva őrizték a budavári palota várkápolnájában, külön erre a célra berendezett helyiségben. Védelmére egy XV. századi országgyűlési határozat alapján. — koronaőröket állítottak. Csak az ő jelenlétükben volt szabad kinyitni azt a díszládát, amelyben a korona feküdt. Egy alkalommal, 1938ban az államalapító király halálának 900. évében bemutatták a várpalotában a nagyközönségnek a koronázási jelvényeket. Erre az évfordulóra egy művészi másolat is készült a koronáról. Méghozzá ez már nem is az első volt, mert a szent korona első másolatát a honfoglalás 1896. évi milleniumán a pápának ajándékozták (ott látható azóta is a vatikáni múzeum gyűjteményében). A székesfehérvári kiállításon bemutatásra kerülő koronamá- solat a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából készült az 1967-ben rendezett nagy történeti kiállításra. Aranyazott ezüstből formálták meg (mégpedig két példányban, a másik a Mátyás-templomé lett) — műkincs helyett elsősorban szimbolikus tárgyról és értékről van van szó. A méreteket Deér József már említett könyvéből vették. A megfelelő zománcozáshoz és színhatáshoz pedig a bizánci korona szolgált alapul, amely Konstantinos Monoma- chos császáré volt (ritka példája a rekeszzománcozás művészetének!) és szintén a Magyar Nemzeti Múzeum legféltettebb kincsei közé tartozik. Ismeretes, hogy a legfőbb hatalmat jelképező koronázási jel. vények méretre legnagyobb darabja a királyi palást. Jelénleg szintén amerikai birtokban van, a jogarral és az országalmával együtt. A bizánci stílusú, aranyhímzéssel ékesített palást önmagában is óriási értékű műkincs. Eredetileg miseruha volt, I. István és felesége, Gizella királyné adományozta a székes- fehérvári Szűz Mária bazilikának. III. Béla korában szabták- alakították át királyi rendeltetésű öltözékké. A királyi jogar, amely egyidős a koronával — formájában pedig eltérő más uralkodód jogaroktól — művészi kivitelében tökéletes remekmű. Nyélből és egy rajta levő óriási hegyikristályból áll. A nyél valószínűleg a XII. századból való. A kristálygömb, amelyet bemetszett oroszlánképek díszítenek, az egyiptomi Fatamida uralkodó család idejéből (IX—X. század) származik. Az ilyen hegyikristályoknak a középkorban csodálatos erőt tulajdonítottak. flz országalma kettős kereszttel ékesített színarany műkincs. Akkora, hogy kézben kényelmesen tartható. Keletkezését az anjou-dinasztia magyar- országi uralkodása idejére, a XIV. századra datálják a műtörténészek. A koronázási kard csak a hagyomány szerint.volt I. Istváné, valójában XVI. századi lehet. Ay úgynevezett szent jobb — így tartja a hagyomány — I. István jobb keze. A Székesfehérvárott eltemetett király sírját szentté avatásakor, 1083- ban felnyitották, s a bebalzsamozott holttestből csak a jobb kezet találták épségben. A történelem viharában sokfelé sodródott, s azután Budán, a Zsig- mond-kápolnában őrizték 1944- ig. Akkor ezt is Németországba, majd Amerikába vitték. 1954. augusztus 20-án a szent, jobb az Egyesült Államokból viszake- rült. Bezárta kapuit az Országos Ijfűsági Honismereti Tábor A KISZ Központi Bizottsága és a KISZ Zala megyei bizottsága július 30—augusztus 12 között Zalaegerszegen rendezte meg a Negyedik Országos Ifjúsági Honismereti Tábort. A táborozáson száztíz középiskolás, illetve szakmunkás-tanuló vett részt. Az ifjú kutatók részint megismerkedtek az erdő borította lankás vidékű Zala megyével, másrészt rendkívül sok néprajzi, népzenei élmény anyagot gyűjtöttek, s részletesen tanulmányozták Zalaegerozeg és Zalaszentgrót újkori történetét. A KISZ Zala megyei bizottsága az összegyűjtött anyagot nyomtatásban is megjelenteti.
