Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

I Eiücsúztatták az árvízkárok helyreállításában segédkező csehszlovák milicistákat Pérrteöcen este Fehérgyarma­ton ünnepélyesen elbúesúztatták a csehszlovák milled» ták, építő­ipari szakembereik 35 tagú cso­portját, amely két-, héten árt se­Szótöbbséggel elfogadták a Rogers-tervet Tel Aviv Golda Méir 24 tagú kormánya pénteken délben, magyar idő szerint egy órakor ismét össze­ült, hogy negyedozer Is megvi­tassa Izrael válaszát Rogers amerikai külügyminiszter közel, keleti javaslataira. A kormány szótöbbséggel el­fogadta a Rogers-tervet. A Gahal Párthoz tartozó mi­niszterek a terv elfogadása el­len szavaztak. Várható, hogy a párt hat minisztere ezután ki lép a kormányból. Az izraeli rádióra hivatkoz­va, az AFP már korábban je­lentette, hogy a Gahal Párt mi. nisztered délelőtti ülésükön visz- szautasítottók Galili (kompro­misszumos javaslatát, mivel az nem elégítette ki alapvető köve­telésüket: a Biztonsági Tanács határozatának és az — akárcsak részleges — kivonulásnak is a teljes elutasítását. gédkezeitt a Tisza—Szamos közi árvízkárok helyreállításában. A csehszlovák szakemberek társa­dalmi munkában három családi ház felépítését vállalták — s ehelyett négyet építettek fel.' A búcsúztatáson részt vettek a megyei és a járási párt- és ál­lami szervek, munkásőrségek képívselői. Vietnami hadijelentés Saigon A saigoni amerikai parancs­nokság szóvivőjének közlése sze­rint Dél-Vietnamban, a központi fennsik felett lelőtték az ameri­kai légierő két helikopterét, egy harmadikat pedig Da Nang-tól délre. A szóvivő ismertette azt a jelentést is. amely csak most ér­kezett Saigonba és amely sze­rint múlt hét, csütörtökön Da Nang felett lelőttek egy Skyral- der típusú amerikai bombázó­gépet. Thieu saigoni elnök pénteken este 40 perces rádió-, televízió­beszédében az ország békéjének helyreállításával fogl aikozott, mint mondotta beszéde „nem tartalmaz új békejavaslatot”, csak azt akarja megerősíteni, hogy kormányának álláspontja a párizsi tárgyalásokon nem vál­tozott. Azt hangoztatta, hogy Saigon nem fogadhat el koalíci­ós kormányt ,m°r+ az egyértel­mű lenne az „öngyilkossággal". Laoszi emlékirat Párizs | Laoszi hazafias front pártja j csütörtökön emlékiratot tett közzé a Laoszra vonatkozó 1962.! évi genfi egyezmények aláírásá­nak évfordulója alkalmából. Az emlékirat megállapítja, hogy a laoszi hazafias erők elleni hábo­rúban jelenleg mintegy 12 000 i amerikai és 12 000 thaiföldi ka- I torta vesz részt. Annak érdeké- I ben, hogy megsemmisítsék I az amerikai beavatkozás bizo­nyítékait, a laoszi harctéren el-1 esett amerikaiak holttestét igye­keznek felismerhetetlenné tenni ezerre rúg a laoszi háborúban I résztvevő amerikaiak létszáma. AZ emlékirat, amelyet pénte­ken a Vietnammal foglalkozó párzsi konferencia elé terjesz­tettek, hangoztatja, hogy Nixon elnök, hivatalának elfoglalása óta, drasztikus eszkalációt haj­tott végre a laoszi háborúban. Az amerikai B—52-es bombázó­kat azóta laoszi nagyvárosok ellen is bevetik. Nemrégiben a légierők Xieng Khouang-tarto- mány fővárosát, Khang Khay várost bombázták. Nixon sajtóértekezlete Szovjet—nyugatnémet tárgyalások A Moszíkvában folyó szovjet— nyugatnémet tárgyalások kereté­ben pénteken délután soron- kívül találkozott Gromiko szov­jet külügyminiszter nyugatné­met kollegájával, Walter Scheellel. A magyar idő sze­rint 15 órakor kezdődött megbe­szélés előtt Scheel megjelent a nyugatnémet szóvivő által tar­tott sajtóértekezleten Is. Már Uruguay-ban is diplomatarablás Az uruguayi rendőrség beje­lentette, hogy ismeretlen fegy­veresek pénteken elrabolták az amerikai nagykövetség egyik tisztviselőjét, valmint a brazil konzult. A hírügynökségek egyelőre nem közöltek további részleteket az ügyről, de megemlítik, alig 72 óra telt el azóta, hogy eltűnt egy uruguayi állampolgárságú bíró, akit feltehetően gerillák raboltak el. Sorsáról azóta sem tudnak semmit, Párizs I A párizsi Vietnam-konferen- | cián részvevő VDK delegáció j szóvivője pénteken hivatalos nyilatkozatot olvasott fel,) amelyben Hanoi elítéli Nixon elnök legutóbbi nyilatkozatát az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikájáról, amelyet „agresz- szív, harcias és kolonialista” politikaként jellemez. Sajtóértekezletén Nixon foly­tatta a „dicsekvést képzelt kambodzsai és vietnami győ­zelmekről. Azt állította, hogy az Egyesült Államok kambod­zsai agressziója meggyengítette az ellenfelet és ezzel, úgymond, megjavította a béketárgyalások esélyeit”. Nixon megalapozatlan állítá­Washington Nixon amerikai elnök magyar idő szerint pénteken hajnalban televízióé Sajtóértekezletet tar­tott Lob Angeles-ben. A közel-keleti helyzetről Ni­xon elnöknek nem volt új mon­danivalója. Megértését fejezte ki Izraeli „dilemmája” iránt és hangoztatta, hogy az Egyesült Államok biztosította az izraeli kormányt, nem kerül hátrányos helyzetbe, ha elfogadja az ame rikai fegyverny ugvási- tárgyalási javaslatot. Kijelentette: „ma­gunk is az erőegyensúly meg­őrzésére törekszünk a Közel-Ke­leten”. . Hangoztatta, hogy az „erőegyensúly” felborulása fel­idézné a két szupemagvhatalom közvetlen konfrontációjának ve­szélyét. „Meggyőződésem — mondotta —, hogy a Szovjet­unió, csakúgy, mint az Egyesült Államok, tudatában van ennek a veszélynek. Mindkét szuper­nagyhatalomnak érdeke, hogy elkerüljön egy ilyen konfrontá­ciót a Közel-Keleten”. A két szupernagyhatalom vi­szonyával összefüggésben Ni­xon nyom tokosán aláhúzta a Salt-megbeszélések jelentőségét Reményét fejezte ki, hogy be­látható időn belül legalábbis részleges megállapodás jön lét­re. Mint mondotta, ez az első lépés lehetne affelé, hogy átfo­gó megegyezésre jussanak az sai a VDK-nyilatkózat szerint csupán két. dolgot bizonyítanak. Egyrészt azt, hogy az amerikai kormányzat igen magas szintre fejlesztette a hazudozás művé­szetét, amellyel a vereséget győzelemnek lehet feltüntetni. Másrészt azt, hogy a Nixon- kormány továbbra is illúziók­ban ringatja magát, mivel vélt harctéri győzelmekkel akarja alátámasztani az állítólagos erő­fölényre alapozott tárgyalási pozícióit. A nyilatkozat Végül megismé­telte a VDK javaslatát, hogy Saigonban hozzanak ’ létre egy ideiglenes koalíciós kormányt, amely előkészítené az új általá­nos választásokat. egymás elpusztításéra többszörö­sen elegendő nukleáris fegyver, zet csökkentéséről. A vietnami háborút illetően, David Bruce amerikai fődelegá­tus jövő héten sorra kerülő pá­rizsi bemutatkozása alkalmából röviden szólt a négyes értekez­let kilátásairól. Megismételte azt a korábban is hangoztatott véle­ményét, hogy „a tárgyalásos bé­ke kilátásai ma jobbak mint az Egyesült Államok kambodzsai akciója előtt”. Egy újságíró ezután a követ­kező kérdést tette fel á elnök­nek „Hogyan egyezteti össze az el­nök azt a deklarált álláspontot, amely szerint az Egyesült Álla­mok nem törekszik Indokínában katonai győzelemre, Thieu el- pöknek , azzal a szerdai kijelen­tésével, hogy 3 éven belül kivív­ja a katonai győzelmét, továbbá, hogy nem fogad el semmiféle koalíciós kormányt Vietnámban. Sem tárgyalásos alapon, sem kívülről rákényszerítve. Másszá­val: mennyiben ura az Egyesült Államok saját külpolitikájának és milyen mértékben veti azt alá Thieu elnöknek?” Nixon elnök válasza így hang, zott: „Mi ellenezzük a koalíciós kormányt Dél-Vietnamban, akár ráerőltetve, akár tárgyalások eredményeként alakulna meg. Mi olyan kormány mellett szél­iünk síkra amely a dél-vietnami nép beleegyezésével jön létre. Ha ebbe a kormányba történe­tesen kommunisták is bekerülné­nek, ez ellen nincs kifogásunk, amiként tudomásom szerint, Thieu elnöknek sincs. Amikor Thieu elnök katonai győzelem­ről bniz.él, akkor nyilvánvalóan arra gondol, mi történik majd Dél-Vietnamban hosszabb távön, feltételezve, hogy nem jön létre tárgyalásos rendezés. Ami ben­nünket illet, a mi programunk a vietnamizálás: kivonjuk csa­patainkat. mihelyt a dél-vietna­mi kormány képes lesz amerikai segítség nélkül, saját ereiéből megvédeni magát. Amikor mi már kivonultunk ó? még mindig nem. jött létre megegyezés, alt­kor már a dél-vietnamiakra tar­tozik annak eldöntése megegye­zésre törekszenek-e a továbbiak­ban vagy pedig megpróbálnak katonai evőzelmet kivívni. Ez már Thieu dolga lesz”. VDK-nyilatkozat Nixon beszédére Tr r íz ev a függetlenség útján vagy elszállítani. A Pathi kör­nyékén lezajlott ütközet után pl. az amerikai légierő nagy meny- nyiségfl bombát zúdított a harc­térre, hogy megsemmisítse a megölt amerikaiak holttestét. Az emlékirat szerint a 12 000 amerikai katona közé nem szá­mították azokat a pilótákat, akik thaiföldi támaszpontokról fel- szállva bombáznak laoszi terü­leteket. Velük együtt több tíz­ílj áldozat Írországban Belfast Belfastban pénteken a kora reggeli órákban újabb halálos áldozata volt a tüntetők elleni akciónak. Mint a hírügynöksé­gek jelentik, többszáz katolikus fiatal tüntetett az utcákon és a brit katonaság könnyfakasztó gázbombákkal igyekezett a tűn. tetőket szétszórni. Az ezt követő összecsapások során a brit ka­tonák lőfegyvert is haoználtak és egy 19 éves diákot egy golyo a nyaltán talált el. Azonnal kór­házba szállították, de a kórház­ban az .orvosok már csak Daniel O. Hagan halálát állapítottak meg. Á belfasti utcákon a dél­előtti órákban még nem állt helyre a rend. 2 mäMMSS! "■ 1970. AUGUSZTUS 1. Kerek egy évtizeddel ezelőtt, 1960 augusztusában nyolc afri­kai ország nyerte vissza füg­getlenségét. Mind a nyolc ko­rábban Franciaország gyarmata volt és Francia Nyugat-, illet­ve Egyenlítői-Afrika robbanás- szerű felbomlása idézte elő azt a folyamatot, amelynek nyo­mán ezek az országok függet­len államként felkerültek tér­képeinkre. Egyetlen hónap alatt kb. négy és fél millió négyzetkilométeres területen csaknem 20 millió ember sza­badult meg az idegen elnyo­mók béklyójától, Földünk má­sodik legnagyobb kontinensén új remények éledtek, új lehe­tőségek csillantak fel. Ügy tűnt, a földrész tömén­telen ásványi kincse, a mezö- és erdőgazdaság addig kihasz­nálatlan lehetőségei kellő ala­pot nyújtanak majd, az óriási színvonalbeli különbség ellené­re is, a függetlenség adta le­hetőségek kihasználásához. Ki­derült azonban, hogy Afriká­ban addig még mély szakadé­kokat kell áthidalni az új és a régi között. Hiszen napjaink­ban itt még egymás mellett él a nyíllal vadászó, csaknem meztelen őslakó. az európai egyetemen Végzett orvossal, a modern luxushotelek szobáiba helyenként még behallatszik az oroszlánbőgés és a legmoder­nebb ipari létesítmények köz­vetlen közelében még ott hú­zódik a háborítatlan, ember ál­tal alig járt trópusi őserdő. Az elmúlt tíz esztendőben az évszázadnyi lemaradást ter­mészetesen nem lehet felszá­molni. A függetlenség elnyeré­sét követő napok örömteli idő­szaka Után a fiatal afrikai ál­lamoknak szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy nem ren­delkeznek elegendő erővel még saját, meglevő gazdasági lehe­tőségeik felhasználásához sem. Ez a körülmény lehetőséget te­remtett a volt gyarmattartók, az imperialista hatalmak szá­mára, hogy az afrikai országo­kat újfajta kötelékekkel von­ják ellenőrzésük alá. Emellett azok a belgß erők, amelyek a függetlenség elérése érdekében korábban közös táborba tö­mörültek, most sok helyen szembe kerültek egymással. A neokolonial isták természetesen igyekeztek ezeket az ellentéte­ket kihasználni. Ha végigte­kintünk Afrika tízéves törté­nelmén, válságok és katonai puccsok követik egymást. Az elmúlt évtizedben több mint 25 államcsínyről számoltak be a * krónikások a világnak ezen a részén és egy tucatnyi or­szágban katonai kormány van hatalmon. Tanúbizonysága ez annak, hogy Afrika országai­ban még közelről sem feje­ződtek be azok a társadalmi folyamatok, amelyek a konti­nens arculatának végleges ki­alakulását hivatottak elősegí­teni. Íme az 1960 augusztusá­ban önállóvá vált nyolc or­szág. a függetlenné válás sor­rendjében : Dahomey 1960. augusztus 1" én vált függetlenné. Hamaro­san kiéleződött a belpolitikai helyzet. Puccsok következtek, amelyek során 1963. október 28-án megdőlt a franciabarét Hubert Maga elnök uralma. A kormányon belüli viszályok azonban nem simultak el. A fokozódó gazdasági bajok elé­gedetlenséget szültek, s ezt ki­használva Soglo tábornok, 1965. december 22-én katonai puccsal átvette a hatalmat, felfüggesz­tette az alkotmányt, feloszlatta a parlamentet és betiltotta a pártokat. Uralma azonban csak rövid ideig tartott.* 1967 de­cemberében újabb államcsíny zajlott le, az államfő Alphonse Amadon Alley lett, de jelen­tősebb változást ez sem ho­zott. Niger alkotmányjogi függet­lenségét i960, augusztus 3-án nyerte el. Bár az ország nem tagja a Francia Közösségnek, vezetői támogatják a francia neökolonialista politikát. A ha­ladó erők 1964-ben puccsot kí­séreltek meg Nigerben, de ve­reséget szenvedtek. A haladó szervezetek illegalitásban mű­ködnek. Felső Volta 1960. augusztus 5-ike óta , független. Maurice Yaméogo vezette első kormá­nyát a korrupció, a bércsök­kentés és az adóemelések mi­att kirobbant tömegmozgalom elsöpörte és a hadsereg vette ét a hatalmat. 1966. jánuár 4- től, Sangouie Lamizana tábor­nok vezetésével megindult egy lassú politikai és gazdasági fej­lődés. A külpolitikában a fő francia orientáció mellett 1967 februárjától, a Szovjetunióval felvett diplomáciai kapcsolato­kat követően igyekeztek a szo­cialista világgal is elmélyíteni az együttműködést. Az ország fejlődésében így kialakult hely­zet kiváltotta a voít elnök hí­veinek az ellenkezését, és ele* fóntcsontparti támogatással kí­sérletet tettek Lamlzana meg­buktatására. Az összeesküvést azonban leleplezték. Elefántcsontpart 1960. au­gusztus 7-én elnyerte ugyan függetlenségét, de 1961. április s

Next

/
Oldalképek
Tartalom