Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

A MEGYEI PART BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JULIUS 5., VASÁRNAP Ara 1.20 forint XXV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM Tízéves a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat Emlékünnepség, kitüntetések — Építészeti kiállítás a jubileum alkalmából Részlet az építészeti kiállításról. Az előtérben a békés-dánfoki üdülő­telep rendezési tervének makettje. A háttérben: tervrajzok és fényké­pek az elmúlt évtized alkotásaiból. (Fotó: Demény) Szemveszteség nélkül Sárgul a határ, érik a gabo­na. Tavaly tizenhét mázsa né­hány kilogramm volt a megyei átlagtermés holdanként. A mos­tani termésbecslések 14—16 mázsa közötti hozamot „jósol­nak”. Ezt a gabonamennyiséget üzemeink azonban csak akkor tudják betakarítani, ha a mun­ka szervezése a tavalyinál job­ban sikerül. A betakarított ter­mésmennyiséget néhány kilo­grammal — holdanként — nö­velni tudják kombájnosaink, ha minőségi munkát végeznek. Már tavaly is — úgymond — fogták a kombájnokat, hogy ne sza­ladjanak végig a táblán, hanem amit a kasza levág, a dob ki­csépel, az ne a szalmarázó ko­csiba, hanem a magtartályba kerüljön az utolsó szemig. Az idei belvízjárás következ­tében sokan tragikusnak mon­dották a megye és az ország jövő évi kenyérgabona-helyze­tét. Ez nem így áll, még akkor sem, ha a tavalyinál néhány mázsával most kevesebb lesz a termés. Országosan ismét szá­molhatunk kenyérgabona-ex­portra! Köztudott, hogy a kor­mány csak abban az esetben vállal gabonaeladást külföldre, ha az ország lakossága kenyér­rel jól él van látva. Tavalyról jelentős készletek állnak ren­delkezésünkre, s így, ha még 10—12 mázsa lenne a holdan­ként! hozam, akkor sem lenne az országnak kenyérgondja. A helyzet azonban a 10—12 má­zsánál jóval kédvezőbb. Per­sze ez nem azt jelenti, hogy ne becsüljük meg az idei ter­mést. A megbecsülésre különö­sen azért van szükség, mert a búzát termelő gazdaságok jó­részben csak 10—12 mázsa hol- dankénti hozamot várnak. Most, hogy a tavalyinál megyei' át­lagban holdanként 3—4 mázsá­val kevesebb termés várható, feltétlen latba kellene vetni az aratási munka minőségének ja­vítását anyagi ösztönzéssel. A tavalyi rekordtermés is több le­hetett volna, ha a gépek keve­sebb „életet” szórnak el. Volt nem is egy tábla, ahol az ár- vakélésből pazarlásra lehetett következtetni. Mit lehetne ten­ni azért, hogy most kevesebb gabona szóródjon el a tarlón? Sok mindent." A sarkadi Lenin Tsz-ben, az endrődd Béke Tsz- ben és még máshol is azzal a kéréssel irányították munkába a kombájnosokat, hogy a szem- pergós 2 százalékon belül ma­radjon. A gépek műszaki ál­lapota olyan, hogy a kellően megválasztott sebességgel, üze­mi fordulattal ez elérhető. In­kább lassabban arassanak, de szemveszteség nélkül, mint gyorsabban, a termés egy részé­nek elszórásával! A sarkadi és az endrődi kez­deményezés követésre méltó megyénk többi közös gazdasá­gában is. Meg kellene szívlelni mindenhol a betakarítási vesz­teségek csökkentésének orszá­gos és megyei óhaját, hiszen nem mindegy, különösen ebben az esztendőben, amikor az ár­víz és belvíz alaposan megti­zedelte az aratásra váró táb­lákat. Az országban vannak községek, ahol az idén nem aratnak, bár annak idején ve­tették. Ide is kell a kenyémek- való, de ez csak onnan kerül­het élő, ahol az árvíz és a bel­víz nem pusztított. Az idei aratás felelősségét tu­lajdonképpen az előbbi gondo­latok adják. Ezért kitartó szor­galom, jól szervezett munka szükséges ahhoz hogy az idei termés minden gabonaszeme Bérűbe, magtárba kerüljön. Dupsi Károly Július 3-án, pénteken este Bé­késcsabán, a Körös Hotel étter­mében tartották meg azt az ünnepséget, amelyen, a Békés megyei Tanácsi Tervező Válla­lat tízéves fennállásáról emlé­keztek meg. Mitykó Mihály szb-titkár köszöntötte a válla­lat dolgozóit és a vendégeket, akik között ott volt Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Baukó Mihály, a bé­késcsabai városi pártbizottság titkára, Uhljár Mihály, a vá­rosi tanács vb-elnöke, Kneifel Antal, az Építők Szakszerveze­te megyei bizottságának titká­ra, dr. Havasi András, a me­gyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának csoport- vezetője és Kenderessy János, az ÉVM Szegedi Tervező Vál­lalat igazgatója. A megtett útról Körösfalvi Pál, a vállalat igazgatója em­lékezett meg ünnepi beszédé­ben. A kezdetről szólva el­mosta, hogy a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatot 1960. július 1-én alapították meg jogelődjéből,, az ÉM Sze­gedi Tervező Vállalat Békés me­gyei Irodájából. Akkor még csak 32-en dolgoztak a vállalat­nál, s az éves tervezési kapa­citás mindössze 3 millió 200 ezer forint volt, ami lényegesen alatta maradt a megye igénye­inek. Azóta sokat fejlődtek. Ezt bizonyítja, hogy ma 150-en dolgoznak itt, s a tervezési ka­pacitás már elérj az évi 12—13 millió forintot. Az elmúlt évti­zedben jelentősen növeltek a termelékenységet, mivel a pré­miumokat a leghatékonyabban 1 használták fel. Ennek is kö­szönhető, hogy tevékenységük-1 kel tíz év alatt 19 millió forint nyereséget szereztek a megye-1 nek. Az egy évtizedes fejlődést aj következőképpen érzékeltette | Körösfalvi elvtárs. Ez idő alatti többek közt elkészült 1617 la­kás, 32 kultúrház, 54 iskola (288 tanterem), 215 ipari épü­let, 595 mezőgazdasági létesít-! mény, 23 vízmű, 4 település szennyvíz-csatornázásának és tisztításának, valamint 162 ki­lométer úthálózat kiviteli tér-; ve. Ügy gondoljuk, ezek azada-l tok mindennél ékesebben be-1 szélnek. S ezt érzékelteti az is, hogy tíz esztendő alatt 2,1 mii- | liárd forintot tett ki az elkészí- i tett kiviteli tervek alapján \ megvalósítható objektumok költsége. Munkájukat többször jutalmazták. Két alkalommal nyerték el az Élüzem címet, egyszer a miniszteri dicséretet, s hat alkalommal a megyei ta­nács vb-elnökének oklevelét. Az ünnepségen felszólaló Uhljár Mihály a megyei és a városi pártbizottság, valamint a tanács üdvözletét adta át a vál­lalat kollektívájának, amelynek munkáját igen nagyra értékel­te. Mint mondotta: sokat tettek azért, hogy az elmúlt évtized­ben megváltozott megyénk ar­culata. Kérte, hogy eddigi szor­galmukkal, ügvbuzgalmukkal segítsék a megye városainak és községeinek rendezését, fejlesz­tését. Dr. Havasi András a fel­ügyeleti hatóság köszönetét fe­jezte ki. Elismeréssel beszólta vállalat politikai és szakmai ne­velő munkájáról, majd átadta az ajándékot Körösfalvi Pál igazgatónak és Kovács György főkönyvelőnek. Hasonló örömben azonban igen sokan részesültek, amikor Körösfalvi elvtárs nyújtotta át a kitüntetéseket és jutalmakat. Kiváló Dolgozó jelvényt és ve­lejáró pénzjutalmat kapott Mag Gusztávné statikus szerkesz­tő, Hankó György mélyépítési szakosztályvezető és Ádám Mi­hály árelemző. A törzsgárda ezüstjelvényét és a pénzjutal­mat huszonketten, a bronzjel- vényt és jutalmat harminchétén vettek át. Rajtuk kívül többen részesülték pénzjutalomban és fizetésemelésben. Július 4-én, szombaton dél­előtt a vállalat székházában folytatódott a jubileumi ünnep­ség. Ekkor tartották meg a jú­lius 11-ig megtekinthető építé­szeti kiállítás megnyitóját, amelyen részt vett dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizott­ságának titkára, Klaukó Má­tyás, a megyei tanács vb-elnöke, valamint a megye és Békéscsa­ba párt-, állami és társadalmi szerveinek, üzemeinek, intéz­ményeinek több vezetője és képviselője. A kiállítást Gyulavári eivtái's nyitotta meg. Beszédében mél­tatta a vállalat egy évtizedes eredményes munkásságát. Meg­becsüléssel szólt a tervezőkről, s mint mondotta, amikor egy épületet, üzemcsarnokot, lakó­házat, iskolát vagy más objek­tumot terveznek, azt nemcsak a mának, hanem a jövőnek is tervezik. E gondolathoz a kö­vetkezőket fűzte hozzá: A ter­vező munkához jó alap lesz a jövőben is a fejlődő szocialista ipar és a mezőgazdaság. Tala­ja, biztonsága pedig a párt és a kormány töretlen gazdaság- politikája. Ezután Körösfalvi elvtárs ka­lauzolta a megielenteket a ki­állításon, amelyen az elmúlt évtized terméséből tervrajzokat, fényképeket, tanulmányterveket és maketteket szemlélhettek meg. A látottakról csak annyit: érdemes és hasznos a kiállítást végigjárni. P. P. Körzeti orvosók, ápolónők, asszisztensek, védőnők, gyógy­szerészek és más egészségügyi dolgozók vettek részt azon a ta­nácskozáson, melyet tegnap dél­előtt Békéscsabán, az Ifjúsági Há7 nagytermében a megyei ta­nács egészségügyi osztálya és az egészségügyi dolgozók szakszer­vezete rendezett Dr. Kiss Endre megnyitó sza­vai után körzeti egészségügyi szolgálat etikai kérdéseiről dr. Kozák János körzeti orvos tar­tott előadást. Többek között a körzeti orvosok és betegek kap­csolatáról, a helyes szemlélet fontosságáról és 30 évi szolgá­lat tapasztalatáról beszélt elő­adásában. Ezt követően dr. Son­koly Kálmán, a Békéscsabai Városi Kórház helyettes igaz­gatója, az egészségügyi dolgozók szakszervezetének megyei elnö­ke az etikai kérdésekkel kap­csolatos városi és megyei tapasz­talatokról tartott tájékoztatót. Többek között elmondotta, hogy j csökkent az elmúlt években az i etikai vétségek száma megyénk- i ben. Az utóbbi 3 évben 75 olyan | etikai vétség volt megyénkben, melynek megtárgyalása bizott­ság elé került. A elmúlt években lefolytatott közvélemény-kutatás szerint megállapították, hogy a betegek Hazaérkezett a Békés megyei pártküldöttség a Szovjetnióból Frank Ferenc elvtársnak, a Békés megyei pártbizottság első titkárának vezetésével hazaér­kezett a megyei pártküldöttség a szovjetunióbeli Penza megyei 9 napos látogatásáról. A Békés megyei küldöttséget a „Sarló és kalapács" elnevezésű ünnepség- sorozatra hívták meg, melynek keretében ízelítőt adtak a Penza megyei munkások, szovhoz. és kolhozparasztok a kultúrában és sportban való jártasságukról. A baráti meghívás -jó alkalmat adott a Békés megyei pártkül­döttségnek arra, hogy a nagy­szabású ünnepségsorozat mellett megismerkedjen a Penza megyei munkások, szovhoz. és kolhoz- parasztok élet- és munkakörül­ményeivel, a különböző intéze­tekben dolgozó értelmiségiek terveivel és kutatómunkáik eredményeivel. A Békés megyei pártküldött­ség ténybeli megállapodásokat kötött a Ponza megyei párt- és tanácsi vezetőkkel a két megye politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatainak továbbfejlesz­tésére. kilencven százaléka elége­dett az orvosi alapellátás­sal, s ez igen pozitív. Bi­zonyítja, hogy megyénk orvosai mindenkor arra törekednek, hogy a betegekkel való kapcso­latot javítsák. Ezután dr. Luzsányi Laura, a KÖJÁL orvosa a növényvédő szerekről, illetve alkalmazási veszélyeiről szólt. Előadásában elmondotta, hogy milyen intéz­kedések szükségesek az esetleges — növényvédő szerekből eredő — mérgezése során. Dr. Mauer József, a megyei KÖJÁL igaz­gató főorvosa az influenza­járvány országos és megyei ta­pasztalatairól, elmondotta, hogy a7 utóbbi évek egyik legnagyobb járványa zajlott le nemcsak ná­lunk, hanem Közép-Európa több országában is. Békés me­gyében több mint 63 ezren be­tegedtek meg, s hogy a járvány nem öltött nagyobb méreteket, az orvosok és az egészségügyi dolgozók becsületes, áldozatkész munkájának köszönhető. Dr. Taby László, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának vezető főorvosa tartott végezetül tájékoztatást a járóbeteg-ellátás. sál kapcsolatban lefolytatott vizsgálatról. Csökkent az etikai vétségek száma Milyen veszélyt jelent az emberre a növényvédő szerek alkalmazása — Az influenza' járvány megyei tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom