Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
Magyar—Finn barátsági hét A Magyar—Finn Barátsági Hét keretében magyar delegáció átázott Finnországba. A politikai küldöttséget Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke vezeti. Képünkön Indulás előtt a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó — Tormai felvétel — KS) közlemény Loaonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Zsamszrangijn Szambunak, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének meghívására 1970. június 29—július 4 között hivatalos, baráti látogatást tett a Mongol Népköztársaságban, s a látogatás után közös közleményt írtak alá a felek. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a Mongol Népköztársaságban ipari üzemeket é® kulturális intézményeket tekintett meg Ulánbátorban, ellátogatott a dél-gobi Ajmakba, megismerkedett a mongol nép szocialista építő munkájával, életével. A szívélyesség és a testvéri barátság légkörében lefolytatott megbeszélések során a felek tájékoztatták egymást hazájuk szocialista építéséről, véleményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti szoros együttműködés továbbfejlesztésének feladatairól, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy álláspontjuk valamennyi érintett kérdésben teljesen azonos. A magyar delegáció megkezdte tárgyalásait a finn pártok képviselőivel Helsinki „Különböző. társadalmi berendezkedésű országok között is le. hetséges a népeik javát szolgáló együttműködés, egyenjogú kapcsolatok kialakítása —jelentette ki Kállai Gyula, ■ hozzátette: ilyen kapcsolatai révén Magyar- országot és Finnországot a világ- politikában már jó ideje és egyre gyakrabban emlegetik a gyümölcsöző együttműködés példájaként A magyar Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnöke pohárköszön, tőjében mondta ezt azon a díszvacsorán, amelyet EJspooban, Helsinki egyik elővárosában adott a finn—magyar barátsági hét finnországi rendező bizottsága. Pénteken este hívták meg erre az eseményre a Finnországban tartózkodó barátsági csoport 300 tagját és a politikai küldöttséget, élén Kállai Gyulával. A vendéglátók részéről a díszvacsorán először Erkki Laine, az espoói városi tanács elnök- helyettese mondott üdvözlő beszédet, majd Ele Alenius, a Firm Népi Demokratikus Unió elnöke pohárköszöntőjében hangsúlyozta: a magyar és a finn főváros neve egybeforrt Európa biztonságának gondolataival; egyfelől a szocialista országok budapesti felhívása nyomán, másfelől azál_ tál, hogy a finn kormány javasolta, legyen Helsinkiben a konferencia. A magyar politikai delegáció megkezdte tárgyalásait a finn pártok vezetőivel. Először a Finn Kommunista Párt szék házában járt a küldöttséget vezető Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja Jakab Sándorral, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjével és Földvári Aladárral, a SZOT elnökével együtt, találkozott és baráti eszmecserét folytatott Aame Saarinen-nel, a Finn Kommunista Párt elnökével, valamint a párt politikai bizottságának több tagjával. Jelen volt a meg- Ijeszélésen Rónai Rudolf helsinki magyar nagykövet A szombati program során Kállai Gyula találkozott a Finn Szociáldemokrata Párt vezetőivel és ellátogatott Pécs testvér- városába, Lahti ba. CSKP KB plénuma után „Kivonultak” de azért tőnek Saigon Az amerikai tüzérség Dél- Vietnam területéről támad kambodzsai célpontokat — jelentette be Saigonban az amerikai főparancsnokság, hozzáfűzve, hogy az amerikai csapatok kambodzsai távozását követő első három napban — vagyis július 1—3-a között — a határövezetben felállított amerikai ütegek 1500 lövést adták le kambodzsai területre, a határtól 8—15 kilométer mélységben felkvő „célpontokra”. A demilitarizált övezet köziében dél-vietnami szabadságiarcosok szombaton hajnalban megütköztek az amerikai 1. lé- gidesszant hadosztály katonáival és kisebb jelentőségűnek minősített ütközetre került sorj Khe Sanh körül is. A B—52-es amerikai nehézbombázók ezeknek a harcoknak a térségében, valamint a kambodzsai határ- iveretben hajtottak végre öt légitámadást. Prága A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának június végi ülése eredményes szakasz lezárását, s egyben újabb szakasz kezdetét jelzi a marxista—leninista pártegység és a szó. t cialista társadalmi értékek fel- “ újításának egy éve tartó folyamatában. Az elnökségi beszámoló, az elfogadott határozat és a most nyilvánosságra hozott felszólalások ugyanis már azt tükrözik: a CSKP a jobboldal politikai és szervezeti veresége, valamint a pártpolitika következetes valóravál fására képes aktíva kialakulása után — mind nagyobb figyelmet fordít az összes társadalmi problémák megoldására is. Ezek sorában első helyen áll a gazdasági fejlődés távlatainak felvázolása, továbbá a gazdasági reform megfontolt és józan kimunkálása a többi szocialista or. szag tapasztalatainak szem előtt tartásával. Az össztársadalmi kérdések jelentőségét domborította ki az elnökségi beszámoló azzal is, hogy részletesen foglalkozott a párt tömegkapcsolatainak helyreállításával, a párton- kívüliek megnyerésével. Gustáv Husák előadói beszéde, valamint több más felszólalás jól érzékelteti, hogy a CSKP a revizionizmus 1968-as nyílt politikai és eszmei előretörésének, a társadalmi válság elhatalmasodásának okait éppen a párt 1968 előtti tömegkapcsolatainak és a pártonkívüliekkel való viszonyának elhanyagolásában, elvtelen- ségében, politikai rögtönzéseiben és az ideológiai nevelőmunka fogyatékosságaiban keresi. Ebben már kétségtelenül fellelhetők az elmúlt időszakról készülő pártelemzés egyes vonásai. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága ismét emlékeztet arra, hogy a jobboldali nézetek és áramlatok, mint fő veszély ellen vívott harcot S meggyengítheti a saektásaág, az erők bármiféle szétforgácsolódá- sa. Ez a figyelmeztetés különösképpen időszerű a tagkönyvcsere során. Tort ült a íehsrlerror 1920. július 5-én tíz 1919-es népbiztost állított bíróság elé az ellenforradalom. Stockner Antal ötös-tanácsa készült fel elintézésükre. Az volt a cél, hogy befeketítsék, megfosszák emberi méltóságuktól, becsületüktől a népbiztosokat, s hogy közönséges bűnözőknek állítsák be őket. A terror-per végső célja a Tanács- köztársaság lehető legteljesebb diszkreditálása volt. Ezért a lehető legkörmönfontabb módon szövegeztek meg a vádat, amelynek főbb pontjai a következők voltak: felségsértés, lázadás, zsa- ralás, lopás, pénzhamisítás és 167 gyilkosságra való felbújtás. A népbiztosokat a per előtti időszakban fizikai és szellemi kínzásoknak vetették alá. Abban reménykedtek, hogy a szélsőséges tortúrák teljesen megtörik és értelmes védekezésre képtelenné teszik a perbefogottakat. Majd a védőket is olyan üldözésnek tették ki, ami lehetetlenné tette, hogy kötelességüket mindvégig teljesítsék. Stocker gyorslefolyású pert akart a „gyorsított” eljárás keretében és minduntalan a bíróság törvényes és pártatlan szerepére hivatkozott. Ezzel szemben a vé. dók, leginkább Gál Jenő kimutatta, hogy már maga a „gyorsított” eljárás Is törvénytelen, hiszen az érvényes törvények alapján csak hadiállapot idején alkalmazhatták volna. Csakhogy a bírákat és az ügyészt a törvényesség szempontjai nem kötötték. Gk birtokában voltak a terror-perek minden olyan eszközének, amellyel a védőket és a perbefogottakat megfoszthatták a védekezés lehetőségétől. És bővon éltek is ezekkel az eszközökkel. Az antant Jóvoltából ..győzd, mes” ellenforradalom halálosan rettegett. A szovjet Vörös Hadsereg 80 kilométernyire volt a Kárpátoktól. A szovjet nép haragosan elilélte a magyar fehérek vérengzéseit. A bécsi emigráció szakadatlanul leleplezte a gazságokat. Európa valamennyi haladó politikai és szellemi vezető személyisége a vádlottak mellé állott. Olyan világhírességek követeltek perbeszüntetést, mint Shaw, Wells, Brandes, Romain Rolland, Freud, Einstein, Barbusse és végtelen sor. ban sokan mások. A kurzus kül- és bclpolltikailag egyaránt elszigetelt volt és gyenge. A per „gyors” lefolytatása nem sikerült. Főleg a szovjet tiltakozás okozott zavart a „rendezők” körében. Végül Is csak decemberben hirdettek ítéletet, a tárgyalás berekesztése utáni előírásos 8 nap helyett több, mint egy hónappal később. Négy népbiztost halálra, hatot életfogytiglani börtönre (téltek. De az ítéletet nem tudták végrehajtani. Az általános európai felzúdulás nyomán Jobbnak látták, ha elfogadják a szovjet fogolycsere- ajánlatot. A tor nem sikerült: a kurzuslovagok — minden erőfeszítésük ellenére — nem tudták bemocskolni a Tanácsköztársaságot. F. M. Véget ért a francia—NSZK konzultáció Bonn Szombaton a kora délutáni órákban befejeződött Bonnban a kétnapos francia—nyugatnémet konzultáció. A konzultációról Leo Hamon francia tájékoztatásügyi államtitkár adott információt. „Pompidou elnök külön megkért, mondjam meg a tudósítóknak, hogy elmélyítettük a francia— nyugatnémet barátságot. Minden ezzel ellentétes Információ hamis” — mondotta bevezetőben Hamon. A tárgyalások eredményét ősz. szegezve, Brandt kancellár hangsúlyozta: Bonnak azt az óhaját, hogy normális kapcsolatokat lé. tesítsen a szocialista országokkal, a francia kormány morálisan éz politikailag támogatja. Föld körüli repülések: tegnap, ma és holnap Az ember szerepe az irányítási rendszerben 5. A földi irányítóközpontból küldött tudósítások egyikében rámutattak, hogy a Szojuz—9 repülése során — a pályamódosítás alkalmával — az egyik se- gédraikéta üzemét — a feladatnak megfelelően — századmá- sodpercnyi pontossággal tartották fenn. A pályamódosítás és más tevékenység pontossága nem utolsósorban az ember-gép viszonyától függ, másképpen úgy is mondhatjuk, mennyire van összhangban a kézi irányítás az automatikai rendszerekkel. A kérdés fontosságára utal, hogy a Szojuz:—9 repülése során nagy figyelmet szenteltek ennek a problémának. Már az első „munkanapon” Nyikolajev kísérletekbe kezdett, amelyek az ember szerepét hivatottak tisztázni az irányítási rendszerben. Az ember fontos láncszeme — adott esetben az űrhajósokról van szó — az irányítási rendszernek, másrészt a berendezéseknek alkalmazkodnia kell az ember igényeihez. Mindent automatizálni nem célszerű, sőt, veszélyes is. Nem célszerű, mert roppant bonyolulttá teszi a berendezéseket — amikor pedig ember van a fedélzeten —, másrészt a legkisebb, viszonylag jelentéktelen hiba is megbéníthatja az auto- matikát. Az ember jelenléte lehetővé teszi a hibák gyors kiküszöbölését, vagy a meghibásodott berendezés kikapcsolását, egyszóval rugalmasabbá válik a rendszer. Miként nem lehet mindent automatizálni, úgy néni szabad mindent az emberre bízni. Fizikailag képtelen a hozzá érkező — és az irányításhoz szükséges — információtömeget feldolgozni. Az ember nem helyettesítheti a számítógépet és képtelen áttekinteni a rendkívül gyorsan lejátszódó folyamatokat. A kérdés kulcsa az, hogy meg kell találni az ember és a gép között a feladatok optimális megosztását Az összes esetre vonatkozólag senki sem szolgálhat egységes, mindenre érvényes recepttel, de az általános elvek kidolgozhatok, ez volt az egyik célja a Szojuz—9 repülésének. Az egyik megfelelő megoldás az lenne, hogy a fedélzeti berendezések automatikusan végzik munkájukat, de az ember szükség esetén közbeavatkozhat és átveheti az irányítást Ez különösen akkor fordulhat élő, ha a rendszer valamelyik eleme meghibásodik, vagy a feladat bonyolultsága meghaladja az automatika lehetőségeit. 1965. március 19-én a Voszhod—2 — Beljajewel és Leonowal a fedélzetén — befejezte az űrrepülési programot és vissza kellett térnie a földre. Az űrhajó navl. gációs 'rendszerének biztosítani kellett a megfelelő helyzetet a fékezőrakéták bekapcsolása előtt. A berendezés meghibásodott és a betájolást nem tudta elvégezni. Ezért a következő fordulóban Leonov kézi irányítással hozta az űrhajót a kívánt helyzetbe. Egy másik eset. Az első hold- expedíció résztvevője — Armstrong űrhajós — mondta el szovjetunióbeli látogatása alkalmával, hogy a holdkomp automatá- kája egy kráter szélére kormányozta őket, ahol személygépkocsi nagyságú kövek hevertek a talaj felszínén. A baleset elke-
