Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

Inkább ma, mint holnap Tíz munkás, havi hetven cserépkályha — Már csak szeptemberre vesznek fel megrendelést Ha valaki azt his2á, hogy a júliusi kánikulában fűtésről beszélni nem aktuális — nagyon téved. A Szarvasi Vas- és Fém­ipart Szövetkezet békéscsabai kályhásrészlege az elmúlt hó­napban (jóllehet ők csak ha­gyományos tüzelésű kályháik­kal foglalkoznak), mintegy 65— 70 cserépkályhát épített be, il­letve rakott át város-, megye-, sőt országszerte. Megrendelők­ben nincs hiány: a tíz munkással dolgozó részleg már csak szep­temberre vállal munkát. Ha vannak is szállítási nehézsége­ik, s ha nem is mindig kielégítő az ellátás falazótéglából, a rész­leg mindent elkövet, hogy jó minőségű munkát végezzen. A cég neve is kötelez, hiszen a közkedvelt hordozható csempe­kályhákat ugyanez a szövetke- zet gyártja. A kályhások csak azt kérik, hogy, aki a fűtési idény kezdetére új, vagy átra­kott cserépkályhában szeretne fűteni, a megrendelést minél hamarabb adja le, inkább ma, mint holnap. Ültetik a szegfüdugványt a tótkomlósi Viharsarok Tsz tiajtatőházában A tótkomlósi Viharsarok Tsz kertészetében serény nyári mun­ka folyik. Kinn a szabadföldi paradicsom- és papnkaföldön szedik, osztályozzák és szállítják a zöldpaprikát, paradicsomot. Budapestre, Szegedre és más vá­rosba szállítják a kiváló minő­ségű termést; A hajtatóházban sincs „ubor­kaszezon”. Gserélik a talajt, ké_ sziták a friss vetőágyat. Meg­kezdték a dán és holland import, szegfű dugványozását, összesen 50 ezer tő szegfűdugványt ültet­nek el. Az első virágot Erzsébet- napra várják, de az őszi és téli hónapokban összesen 300 ezer szál vágott szegfűt értékesíte­nek. Az import szegfű erős, hosszú szárú óriás virágokat hajt s hat színárnyalatban pom. pázik az üvegházban, majd a zord hideg télben. A napfényes meleg idő hatására gyorsult a zöldségfélék a érése. A ker­tészek úgy látják, a természet bepótolja, amit korábban mu­lasztott s a Viharsarok Tsz ker­tészete az idén is meghozza a betervezett nyereséget. Megkezdődött a nyárihagyma-exportáSás megyénkben Az utóbbi években jól meg- .íonosodott és bő termést ad megyénkben a vöröshagyma. A külföldön is nagyon keresett fű­szernövényből több ezer holdon termelnek ebben az évben is megyeszerte. A nyárihagyma- exportálás megkezdődött Első­nek Nyugat-Németországba és Svédországba szállítottak nyári hagymát. Az elkövetkező hetek, ben összesen 150 vagon nyári hagymát szállítunk külföldre. A téli exportunk előreláthatólag meghaladja a 700 vagont. A MÉK szakemberei a határszemle alapján úgy vélik a szeszélyes időjárás ellenére is meglesz a várt hozam vöröshagymából. a s&timm ■ 1970. JULIUS 28. Néltány gondolat az árvíz okairól Senyei Oláh István festőművész kiállítása Békésen VI egyénk folyói már meg- 1 szelídültek. Az árvízve­szély elmúlt. Kopár foltok, el­haló növényzet, megrokkant házak, homokcsomók jelzik, hogy az Ember kemény harcot folytatott a természet erőivel A kormány a napokban össze­gezte az árvíz okozta károkat. A jelentésben szerényen húzó­dik meg egy mondat: „...egy­idejűleg 2800 km hosszúságú védvonalon volt árvízvédelmi készültség és egyszerre 1600 ki­lométeren kellett rendkívüli védekezési intézkedéseket fo­ganatosítani.” Az emberek tíz- és százezrei dolgoztak, hogy a vizet a gátak között tartsák, hogy elejét vegyék a nagyobb károknak, a tragédiának. De nemcsak a folyók jelentettek veszélyt. A víz alattomosan emelkedett a felszínre ott is, ahol nincs folyó, elöntve föld­jeinket, százával romba döntve lakóházakat, gazdasági épüle­teket. Néhány szó megyénk földtani helyzetéről és a talajvízről. Al­földünk egy megsüllyedt me­dencealakzat, amely vasta­gon feltöltődött a földtörténet pannon üledékeivel. A kristá­lyos alaphegység mélyen a je­lenlegi felszín alatt helyezkedik el. Battonya községnél például az üledékréteg 3000 m. Ez a réteg túlnyomórészt agyag, agyagmárga, homokkő. Az üle­dékrétegnek jelentős szerepe van a kőolaj, földgáz tárolásá­ban, valamint a hévíz, termál­víz jelenlétében. (Hasonló szer­kezetű a párizsi és a nagy ausztráliai medence.). Homok, kavicsos szerkezet inkább a felsőbb rétegekre jellemző, ahol az Alföldet szegélyező hegyek­ből a folyók lépcsőzetes, legye­zőszerű törmelékkúpjaikat fel­építették. Ez a viszonylag laza szerkezetű törmelékkúp-rend- szer 80—100 km sugarú alak­zat. (Elég tekintélyes vastagsá­gú; Makónál 85, Hódmezővá­sárhelynél 83, Orosháza kör­nyékén 90, Békéscsaba határá­ban 90 méter). 17 z a tény jelentős szerepet játszik a talajvízszint alakulásában, az oly sok prob­lémát okozó vadvizek megjele­nésében. Megyénk az Erdélyi középhegységből rohanó folyók akkumulációs területe. A fel­szín képe a földtörténeti új­korból a folyószabályozásig ke­veset változott. Vizenyős rétek, kisebb-nagyobb mocsarak, lá­pok, helyenként nyílt víztükrök uralták a tájat. A mocsaras la­pályokon áthaladó folyók lebe­gő hordalékai leülepedtek és településre is alkalmas — ár­vízmentes — hátakat hoztak létre. A folyók szabályozása előtt csak ezek a hátak emel­kedtek ki. A táj természeti adottságai meghatározták az itt élő emberek életét. A halász, pákász mesterség általános volt. A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum számos emléket őriz ebből az időből. (PL a Gyulai Vár alapját vastag tölgyfaoszlopok képezik). A fo­lyók szabályozása után megvál­tozott a táj képe. A mocsara­kat lecsapolták és fejlett me­zőgazdasági kultúra alakult he­lyükön, de a víz továbbra is problémát jelentett és jelent ma is. Megyénk felszíne alatti szer­kezeti felépítés az éghajlati és csapadékviszonyok, valamint a párolgás befolyásolja a talaj­vízszint alakulását. A környe­ző (Románia területén) hegyek­ben sokkal több csapadék esik, mint nálunk. Békéscsaba sok évi csapadékátlaga 550—560 mm. A Körösök vízgyűjtő te­rületének jelentős részén 1000 —1300 mm az évi csapadék. A csapadék mennyisége egyma­gában még nem sokat mond, mert függvénye a hőmérséklet alakulásának. (A nálunk leesett csapadékmennyiség a sivatagos területeken nulla, az északi or­szágokban árvízveszélyt jelent­het.) A hőmérséklet, a párolgás igen jelentős tényező. A Körö­sök vízgyűjtő területén a hő­mérséklet sokkal alacsonyabb értéket mutat, mint az £1 föl­dön. Ebből következik, hogy a nálunk jelentkező felszín alatti és folyóvizek több vizet szál­lítanak, mint amennyit a csa­padék mennyisége mutat. Ha több évben a szokottnál is több csapadék hull az erdélyi he­gyekben, a porózus szerkezetű talaj telítődik, amelynek követ­keztében a talajvíz emelkedik, sőt a félsz iá. fölé is hatalmas víztükröt varázsol. Ez termé­szetesen összefüggésben van p felszín feletti vizek folyásával. A 5 elmúlt évek csapadék­mennyisége következtében a talajban szivárgó víz tető­zött A román területen a nagy mennyiségű csapadék tovább fokozta a belvízveszélyt és ki­terjedt árvizeket okozott Me­gyénkben a társadalom összefo­gásával, a nagyfokú műszaki, technikai eszközök igénybevé­telével sikerült a gátakat meg­védeni, de a talajvíz hatalmas károkat okozott. A károk fel­mérési adtai szerint 21<!0 ház újjáépítésre vagy felújításra szorul. A nagyarányú kár rend­kívüli események következmé­nye. it lehet tenni a hasonló károk megelőzése érdeké­ben? Köztudott, hogy különbö­ző eszközökkel és módszerekkel a talajvíz szintjét lehet csök­kenteni. A talajvíz szintjének csökkentése körültekintő mun­kát igényel. Az Alföldön több olyan csatornát építettek, ahol a vizet elvezetik. Ennek követ­keztében alacsonyabb lett a ta­lajvíz szintje, de aszályosabb időszakban ez káros volt. (Eze­ket nevezi a nép átokcsator­náknak). Ugyanis megyénk gazdasági életében a talajvíznek fontos szerepe is van. Amikor kevés csapadék van, a növény­zet a talajban levő vízből táp­lálkozik. Megyénkben a napsugárzás időtartama olyan magas, hogy kb. évi 700—720 mm csapadék párolog eL ugyanakkor csak 550—560 mm esik. Ha a talaj­vizet mélyebbre süllyesztenénk (ami nem kevés összeget is je­lent!) súlyos következményék­kel járna. Az 1970-es év a ter­mészeti erők súlyos megpróbál­tatásainak éve volt. A megelő­zés leghasznosabb módja, a talajvízveszélyes területek tech­nikai bázisának növelése és itt a települések megtiltása. A talajvíz ez évben súlyos gondokat okozott, de volt más gond is. Az Erdélyi-medence 1970 tavaszán annyi csapadékot kapott, amelyre régen nem volt példa. Az évi csapadék elosz­lása is rendellenesen történt A szárazföldi hatás következté­ben a vízgyűjtő területen egy alacsony légnyomású vacuum keletkezett, ahova az óceán fe­lől érkező ciklonok nagy meny. nyiségű csapadékot szállítottak. A talaj telítődött és így a fo­lyómedrekre olyan terhelés je­lentkezett, amelyre csak min­den 400—500 évben lehet szá­mítani. Ennek következtében Románia területén és hazánk területén is hatalmas árvizek keletkeztek. Arra már nagyon régen nem volt példa, hogy minden folyónk egyszerre árad­jon és olyan mértékben, hogy a vízmércék adatainak másfél évszázados statisztikáját felbo­rítsa. Folyóink vízmennyiségé­ben ég a víz magasságában olyan maximumok alakultak ki, amely példátlan. Először a Szá­mos-háton volt árvíz, de nagy veszély jelentkezett Békés me­gyében, Makónál. A legna­gyobb megterhelés Szegednél jelentkezett, ahol a Tisza nem tudta a minden oldalról jelent­kező vízmennyiséget elszállíta­ni. Csak a társadalmi összefogás és műszaki felkészülés tudta a tragédiát megakadályozni. Az összpontosított technikai erők nélkül az árvízvédelem nem az ember győzelmével fejeződött volna be. A víz már nyugodt, a ve- szély elmúlt. Van mit tenni a károk helyreállításában, a hasonló veszélyek elkerülése érdekében a védelmi rendszer fejlesztése, korszerűsítése terén. i Mindenkire egy Nap süt-» csak nem egyformán (Útijegyzeteimből) Róma kellős közepén rozoga hokkedlin egy gyümölcsösláda tele kagylóval, vagy 15 darab félbevágott citrommal, a hok- kedli mellett egy másik láda, kiürített kagylóhéjakkal. Az „étkezde” igazán nem nagy be­fektetéssel járt, a tulaj pedig olasz temperamentummal és lár­mával kínálta csemegéjét. Szá­momra is rögtön fel feszi tett egy kagylót, de csalódást okoz­tam neki. Megvetően legyintett rám, biztosan azt gondolta* hogy nem is tudom, mi a jó... *** Az egyik római önkiszolgáló­ban nejem előtt bebizonyítot­tam, hogy van akaraterőm, bár ebben közrejátszott az az átko­zott kíváncsiságom is. Ugyanis míg ő grill-csirkét vacsorázott, ón egy valódi olasz egyveleg tányért tettem tálcámra. Hogy mik voltak benne; igyekeztem nem tudomásul venni, de még most is magam előtt látom azt a két hasfájós görbületbe mere­vedett rózsaszínű rákocskát, amelyek legfelül voltak. Tányé­rom azért csak kiürült, de köz­ben állandóan a mexikói világ- bajnokságra gondoltam,.. *♦* Colosseum. Sokszor láttam már fényképen, filmen, de a személyes élmény hatását sem­mi sem pótolhatja. Lenyűgöző alkotás. Az ember egyszerre ér­zi magát paránynak és óriás­nak. Paránynak a roppant mé­retek alatt, óriásnak, mert em­berkéz alkotta. Minden esetne büszkék lehetünk az akkori kor emberére. Bolyongásaink közepette rá­találtunk egy „önpatyolatra” is. Az asszonyok hozzák a szeny- nyest és egy óra múlva -tisztán, csaknem teljesen szárazon már viszik is. Számtalan korszerű mosó-, csavarógép áll meghatá­rozott összegért rendelkezésük­re. Mi még csak most kísérle­tezünk e nagyszerű szolgáltatá­si módszerrel, pedig nagyon jól segítené a Központi Bizottság februári határozatának megva­lósítását a női munka könnyíté­séről *** A közlekedési lámpák csak alibik, mindenki közlekedik, ahogy tud. A haladás érdekében nekünk is le kellett küzdenünk halálfélelmünket és össze-vissza cikáztunk az autórengetegben. Szerencsére az olasz autósok A Múzeumok Békés megyei Igazgatósága és a Debreceni Déri Múzeum rendezésében ki­állítás nyílt Békésen Senyei Oláh István alföldi festőmű­vész alkotásaiból. Az ország második legnagyobb falujának múzeumában 40 festményt lát­hatnak az érdeklődők. A ren­dezők a művész legszebb alko­tásai közül azokat válogatták össze, amelyekben az Alföld természeti szépségekben gazdag tájait és az itt élő embereket örökítette meg. Az ünnepi megnyitón dr. Módi György, a deberceni Déri Múzeum igaz­gatóhelyettese mondott beszé­det. A tárlatvezetést dr. Tábori György, a Békés megyei Mú­zeum igazgatója tartotta. Miről tárgyalnak? Ma tartja ülését a Békés me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága, ahol többek között szó lesz a megye üzemegészségügyi el­látásáról és az Országos Taka­rékpénztár Békés megyei Igaz­gatóságának munkájáról. Kétegyháza. A községi tanács végrehajtó bizottsága mai ülésén a községi sportkör tevékenysé­gét és a helyi moziüzemi válla­lat munkáját tárgyalja meg Mezőkovácsháza. A nagyköz­ségi tanács vb a GELKA Szer­viz-kirendeltségének működésé, ről tárgyal ma. Kondoros. A nagyközségi ta­nács vb az elmúlt évi költség- vetés és fejlesztési alapzárszám­adást tárgyalja, valamint a ta­nács és bizottságainak második félévi munkatervét, 30-án a nagyközségi tanács tanácstermé. ben. Szarvas. A járás, tanács vég­rehajtó bizottsága pénteken tart. ja soron következő ülését, ahol megvitatják a gyomai háziipari szövetkezet munkájáról készült beszámolóját. „tájszólásaiból” semmit sens ér­tettünk. **• Az egyik délután, úgy négy óra körül nejemnek majdnem fed kellett adni az utolsó kene­tét olyan „hulla” volt. De sze­rencsére egy „Upim” (nem gyógyszer; szabadpolcos áru­ház) teljesen talpraállította. Eis­te 8-ig mindent megnézett, az­tán nem vásárolt semmit. *** Angyalvár, a Tiberis hidjai, a Pantheon lenyűgözően nagy­szerű egyszerűsége, hihetetlenül csodálatos akusztikája, mind, mind felejthetetlen élmény ma­rad számunkra. Előző este ol­vastam útleírásunkban, hogy a Phanteon orgonája ritkán szólal meg és másnap a Sors és egy népes amerikai turistacsoport közreműködésével abban a tisz­ta kőkolosszusban mintha a szférák zenéjét hallgattuk volna. Az orgonista Bach egyik csodá­latos zenéjét szólaltatta meg és eleinte fel sem tudtuk fogni, honnan árad az a megfoghatat­lan gyönyörűségű dallamözön. »** A világ legnagyobb temploma, a Szent Péter bazilika zsúfo­lásig telve volt emberekkel — mintegy 60 ezren nyüzsögtek, zsongtak — amikor délelőtt fél 11 tájban odaérkeztünk. A dí­szes, cifraruhás pápai gárdisták nagy igyekezettel rendezték a sorokat és rögtön sejtettük, hogy nem mindennapi esemény­re érkeztünk. Így is volt, mert pont 11 órakor óriási tapsvihar hangzott fel a főkapu felől (templomban!) de akkor még semmit sem láttunk, mert a fő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom