Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
Elkészült az új hangverseny-évad programja Az 1969—70-es hangverseny- évad a komoly zene iránt növekvő érdeklődés jegyében téLt eL A bérletezök száma Békésen, Gyulán, Szarvason, Orosházán és Békéscsabán meghaladta az 1500-at Az új évadiban a program igényes kialakításával egy- időben a bérleteseik számának növelését is feladatúiknak tekintik a hangversenyeket szervező megbízottak és a városok zeneiskolád. Az új program a Beethoven- és Rartók-évfordulók megünneplésére összpontosítja érdeklődők figyelmét Bemutatják — többek között — Beethoven IX. szimfóniáját is, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és Kórus közreműködésével. A műsorokban a helyi zenekarok: a Békéscsaba Városi Szimfonikus Zenekar, az Orosháza Városi Szimfonikus Zenekar, a Gyulai Kamarazenekar is közreműködnék, valamint a Budapesti MÁV, a Debreceni MÁV és a postások szimfonikus zenekara. A dirigensék között neves külföldi karnagyokat köszönthet majd a megye zenekedvelő közönsége. Bizonyára nagy élményt jelent majd Tadeus Stru- gala lengyel, Erich Bergel román, Guther Gebauer német és Theodor Romanics jugoszláv karnagy ' vendégszereplése. A magyarok közül Kóródi András, Lehel György, Óberfrank Géza, Sulyok Tamás, Német Gyula és Vaszy Viktor vezényel majd egy-egy hangversenyt az ölt városban. Kitűnő szólistákat is biztosítottak ezekre a hangversenyekre, közöttük Kocsis Albert, Kóté László, Kovács Dénes hegedűművészeket, Antal István. Szabó Csilla, Bacher Mihály, Szűcs Lóránd és Kiss Gyula zongoraművészeket, Mező László és Perényi Miklós csellóművészeket. Külön élmény lesz Aurela Nicola svájci fuvolaművész fellépése, a Tátrai Vonósnégyes és egy bolgár, valamint egy szlovák kamarazenekar hangversenye. Az összekötő szöveget ismert zeneesztéták: Lukin László, Balassa Imre, Fasang Árpád és Pándi Marianne mondják. oltár közelében helyezkedtünk el. A tapsvihar és kíváncsiságunk egyre fokozódott, majd pár perc múlva megjelent 12 hajszálpontosan egyszerre lépő vö- rösbársonyruhás lakáj, vállán a pápai hordszékkel: előttünk volt a katolikus világ jelenlegi feje VI. Pál pápa. A főoltárhoz érve (itt csak a pápa misézhet) a szó szoros értelmében gyengéden letették, majd a pápa elfoglalta helyét és kezdetét vette a ceremónia, amely valami centenárium jegyében zajlott le. Mindenesetre kétszeres pápai áldásban részesültünk, de ezért külön nem számítottak fel semmit *** Ennyi rendkívüli szerencse után azt is el tudta volna képzelni fantáziám, hogy a Trévi- kútban ott találom Anita Ekber- get, Fellini: Édes életének különleges méretekkel rendelkező hősnőjét is — de ebből nem lett semmi. A csepergő esőben meg kellett elégednem egy néhány Idősebb kartársnő jelenlétével. A szokásnak mi is hódoltunk és háttal a kútnak bedobtunk egy- egy pénzdarabot a medencébe. Annak viszont őszintén örültem, hogy a pénzérme neme, nagysága nem képezte kikötés tárgyát. *** Este, ahogy ballagtunk hazafelé, nejem megjegyezte: — Te, nem is hiszed, .mennyire lebarnultál. Később, mosdás után nejem ismét megszólalt: — Tévedtem, piszok volt csak... *** Nápoly felé robog velünk a Betyárok, pandúrok egyéb régi hírességek K özei egy harangszónyi távolságra Füzesgyarmattól, benn a Nagy-Sárrét egyik kicsiny falujában — Bihar- nagybajomban él Szűcs Sándor író és néprajztudós. Mesz- sze földön híres ember, akinek munkásságát határainkon túl is figyelik és számon tartják. Megyénkben is sok tisztelője és barátja akad, de mi itt a békési Sárréten a magunkénak is valljuk Szűcs Sándort. Az a több mint kétszáz éves nádtetős hajlék, melyet őseitől örökölt, mindig nyitva áll a hozzá ellátogató tisztelői előtt. S mi innen, Békés megyéből élünk is a baráti hívó szóval és többször felkeressük e melegszívű házaspárt Bajomban. Minden látogatás egy-egy nagy élmény, és a látogató nehezen válik el a vendégszerető ház kedves lakóitól. Amikor készültünk a Sárréti Napok rendezvénysorozatára, vagy a Sárréti Írások szerkesztésére került sor, majd a szeghalmi Sárréti ÁFÉSZ tervbe vette a Pákásztanya megépítését minden esetben éreztük az író önzetlen segítő szándékát. Szűcs Sándor akkor kezdte írói pályafutását, amikor Szabó Pál Biharugrán és Sinka István Vésztőn. Három különböző út, műfaj és életpálya, de sok az egyező vonás is! Mindhárman paraszti származásúak, az itt élő népről írtak és nagy népszerűségnek örvendnek. Szűcs Sándor írásainak fő témája a letűnt vízivilág és a puszták jellegzetes alakjainak: pákászoknak, egyéb réti embereknek, betyároknak, csendbiz- _ tosoknak, pásztoroknak, jellegzetes imposztoroknak és Sár- rétszerte nevezetes személyeknek históriása. 1903-ban született és fiatal gyermekkorától kezdve gyűjtötte, jegyezte fel a vénségesvén adatközlőitől azokat a szép eredeti történeteket, melyeket vonat. Az utakat hatalmas, medvetalp kaktuszok tömege szegélyen. A kertekben narancs- és citromfák olyan tömegesen, mint nálunk az alma, körte, most szüretelik az élsó termést. Hatalmas fák között ki- feszített drótokon óriási pókhálóként szőlőlugasok tárják ki magukat az éltető, érlelő napsugaraknak, a gazdaságokat bunkófejű, „kefefrizurás” törpetörzsű fák választják el egymástól. A kis gazdaságoknak megfelelő törpe, de korszerű., mezőgazda- sági gépek mellett gyakran látunk tehénvontatású ekézést is. Kinek hogy megy... *** az eddig megjelent mintegy- tíz könyvben és közel ezer közleményben adott közre. Oj könyvének címe már jelzi a tartalmat is. A Magvető Kiadó múlt év végén jelentette meg ezt a szép kiállítású köny. vet, mely osztatlan sikert aratott. A 4400 példány rövid időn belül gazdára talált s ma már az antikváriumokban keresik azok, akiknek nem sikerüli hozzájutni megjelenésekor. Mi a varázsa a könyvnek? Gunda Béla debreceni profesz- szor így írt többek között a szerzőnek: „Minden magyar írónak él kellene olvasni és tanítani az általános iskolától az egyetemig. „Nyelvezete csodálatosan szép, ahogyan csak a sárréti emberek beszélik és beszélték. Az író munkáiban a a táj emberének hasonlatait, jelzőit, szólás-mondásait, példázatait művészi fokon használja fel. Bizonyítja népnyelvünk sokrétűségét s az író alapos és gazdag kivirulásának kiteljesedését! Mi, Békés megyeiek azért is lapozgatjuk nagy gyönyörűséggel ezt a könyvet, mert a történetek nagy része velünk is kapcsolatban van. Fletűnnek a könyv lapjain a szeghalmi Si- may János csendbiztos, az orosházi Andrássy Ignác pandúrkapitány, majd a monori- és csorvási-csárda betyárjai, Babáj Gyurka, Gényi Sándor, Fábián Pista és a többiek. Aztán olvashatunk a XVIII—XIX. századi megyénk népbolondí- tójáról, melyről annyi sokváltozatú krónika maradt fenn, mint a berekböszörményi nótáriusé: „... Csuba Ferke nagy [imposztor, Látó vak koldus, békési fi, csalfa nagy [ostor A csökmői sárkányhúzás históriája után fény derül arra is, hogy Csuba Ferke a déva- ványaiakat hogyan tette lóvá. Az úri betyárok között a kon- dorosi Csepcsányi viselt dolgait is megismerhetjük, majd fellebbenti a fátylat a csárdák rejtélyes világáról. Napvilágra kerülnék a csárdák jellegzetes alakjai: Parti Bözsi, a szép és kikapós csaplárosné, a kecskedudás Tulok Balogh Márton (aki táltos hírében állott), az orgazda csárdásgazdák és a táncos kedvű betyárok. A betyármenekítő alagutakról, rejtekhelyekről és a hírközlése fortélyairól is beszámolnak az adatközlők. Az írásokat rendkívüli módon színesíti az a sok népdal- szöveg, mely jóformán minden történetet kiegészít, alátámaszt. Bizonyítja, hogy a magyar ember rendkívül gyorsan reagált az egyes eseményekre és azokat dalba tette át. A könyvet eredeti népi rajzok teszik változatossá, élénkké. S itt kell elmondanunk, hogy ezek az írások néprajzi- lag is sok ismeretlen vagy kevésbé ismert adattal gazdagították és gazdagítják a tudományt. Az idő elteltével, az életforma változásával, a régi pusztai emberek elhalásával a hagyomány egyre inkább felej- tődik, elsüllyed az emlékezetben. Ezekben az írásokban azt az anyagot, amit Szűcs Sándor a néptől szerzett, olvasmányosan dolgozza fel és visszaadja a ma élő nemzedéknek. Azt tartja az író, hogy a pusztuló hagyomány megismerése nemcsak a tudománynak szükséges, hanem magának a népnek is. A betyárok, * pandúrok és egyéb régi hírességek c. könyvben minden korosztály fellelheti magának a neki szóló és tetsző részeket — írja egyik méltatója — a legkisebbeknek még mese, az egyetemen tudomány, és általában egy sze- letje ez a régi magyarságnak, így igaz és várjuk, hogy Szűcs Sándor újabb írásával örvendeztessen meg bennünket és mind többen ismerjék meg a régi históriákat, miként néki a puszták és nádasok titkának tudói elbeszélték. Miklya Jenő Gyopáron i A gyopárosi tó alig száz mé- j térré csillog a tábor kapujától,' ahol egy árva lelket nem találok, amikor kopogtatnék bebo- csáttatásért. Aztán kiderül, hogy kopogtatni sem kell, mert tárva a kapu és aztán az is, hogy mégis csak van odabent néhány felnőtt és gyerek, mert nem mdndenki ment le a strandra.; Pedig nagy a meleg ezt mondanom sem kell a tábor őrző! azonban ilyenkor sem strandol- j hatnak, majd másnap, amikor átveszi helyettük más az őrzői posztot. Az első, akivel találkozom, a táborparancsnok helyettese, Nagy Ferenc. Amikor nem táborparancsnok-helyettes, akkor a mezőberényi 2. sz. általános iskola igazgatója. A gyopárosi tábor pompás kis faházainak egyikében, a pa ran csnokság támaszpontján beszélgetünk. A téma termesztésen: a tábor. — Tíznapos őrsvezető-képző tábor ez, résztvevői a békési járás úttörői. Kilencven őrsvezeA sztrájkhullám Nápolyt is elérte. Az üzletek zárva, szenvedélyesen vitatkozó csoportok mindenfelé. És lám-lám milyen is az ember: mi meg azon aggódtunk, hogy a Capri-szigeti kirándulásból nem lesz semmi. *»* Mint utólag kiderült; kár volt aggódni, mert azért az idegen- forgalom csak első helyen van Itáliában. Sőt még az is kiderült, hogy a „Nápolyt látni és meghalni” szállóige is majdnem igaz lett. A „nagy kék országút” ugyanis eléggé „göröngyös” volt aznap, és nejem éppen csak hogy túlélte a Capri szigetig tartó másfél órás hajóutat. Nem kimondottan ezért, de nekem nagy élmény volt életem első tengeri útja. Ettől függetlenül azért bevallhátom azt is, hogy a jövőben sem pályázom Kolom- bus babérjaira. (Folytatjuk) O Kovács István Amatőr versem táncosok részvételével folytatódik Szarvason a társastáncosok edzőtábora Szarvason, a táncpedagőgu- | sok II. nemzetközi edzőtábora j szombaton este nagyszabású gá- I laesttel fejeződött be. Tegnap, ! ; hétfőn délelőtt 9 órakor a^ ed- ; zőtáborozás folytatásaként meg. 8 nyitották az amatőr verseny- | táncosok találkozóját, melyen a • drezdai Graf-házaspár, vala• mint az osztrák Hans Peter és : Inge Fischer páro6 oktatja a kü- j lönböző társastáncok legújabb ■ variációit. A találkozóra oszt■ rák, csehszlovák, szovjet, len- 1 > gyei és német párosok is érkez• tek, akik táncbeli tudásuk gya■ rapítása mellett megyénk ifjú j ! városával is megismerkednek. í Programjukban szerepel az Arborétum megtekintése, fürdés, csónakázás a városi tanács üdülőjének strandján, majd szombaton „A”-oeztályú latin-amerikai táncversenyen és táncbemutatón vesznék részt az Árpád- étteremben. Az edzőtábor ünnepélyes záróaktusát augusztus 2-án, vasárnap délelőtt rendezik meg, ezen Varga László, a városi tanács vb-elnöke mond köszöntő- szavakat, majd Nyíri Lajos táncp>edagógus, az Országos Tár. sastánc Bizottság tagja értékeli az edzőtábor munkáját. Kevés a középiskolai kollégium Statisztika az idei középiskolai felvételekről A Művelődésügyi Minisztériumban most készült el az idei középiskolai felvételekről a statisztikai összesítés. E szerint a különböző típusú középiskolák első osztályaiba 59 378 tanuló iratkozott be. Ez az általános iskolát végzettek 35,1 százalékának felel meg. A felvettek közül 30 221-en (50,9 százalék gimnáziumban, 29157-en (49,1 százalék) szakközépiskolában kezdik meg ősszel tanulmányaikat. A beiratkozott fiatalok 54 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A gimnáziumi első osztályokban ez az arány 47,1 százalék, a szakközépiskolák első osztályaiban 60,7 százalék. Az első osztályosok létszámán belül a leányok aránya 59,1 százalék. Ennek iskolatípusonkénti megoszlása a következőképpen alakult: a gimnáziumokba felvett fiatalok között 67,7 százalék, a szakközépiskolák első osztályaiba íratkozottak között 50,2 százalék a lányok aránya. Változatlanul kevés a középiskolai kollégiuma hely, ezért az oda jelentkezettek 51,8 százalékát nem tudták felvenni. E fontos diák-intézményekben az idén 9973 fiatal kapott helyet, vagyis az első osztályosok 16,8 százaléka kerülhet kollégiumba. A 9973-ból 6899 (69,2 százalék) fizikai dolgozó gyermeke. Az 1970—71-es tanévi középiskolai felvételi keretszámot 63 000—64 000 között szabták meg. Ebből következően még több mint négyezer betöltetlen hely van. (MTT) táborozok tő-jelölt ütött tanyát a gyopárosi parkban, velük 10 ifjúvéze- tő, akik az őrsvezetői tisztet látják el, és 10 nevelő. Ez a táborlétszám. Később megjön a táborparancsnok, Hüttner Vilmos, a békési járás úttörőtitkára. Mondja, hogy a strandon volt, ott fürdik az egész tábor. Minden rendben. Délután fél négy, ma még lesz foglalkozás a fürdés után. Kemény munka vár itt a gyerekekre, amellett, hogy kitűnő nyaralás is egy ilyen táborozás, de ki az aki nem szeretne őrsvezető lenni? Rang ez, és szép viselni, romantikus, izgalmas. Vezetni egy őrsöt, tanítani őket... A tábor tiszta és rendezett. A fából készült kemping-házak között sátrak is állnak, ezekben laknak a fiúk. A parancsnok (vagy ahogy ők mondják: a táborvezető és helyettese) a programot is felvázolják. A célt, amiért kilencven békési gyerek összegyűlt itt. — Felkészítés az úttörőcsapatokban szükséges alapvető vezetési ismeretekre, elméleti és gyakorlati feladatokra. A munka és a tanulás, a pihenés és a szórakozás helyes arányainak kialakítására való nevelés... Egyszerűbben: olyan gyerekeket akar produkálni ez a tábor, akik pajtásaik vezetésére, az úttörőélet szervezésére alkalmasak lesznek. Reggel hétkor ébresztő, aztán reggeli, kilenctől tizenkettőig elméleti foglalkozások, meg játék is néha. Ebéd után strand, aztán újra foglalkozás, este játék, vacsora, kilenckor takarodó. Valahogy ilyen egy napjuk ezeknek az őrsvezető-jelölteknek, akik most táboroznak Gyo- párosfürdőn. Lehet, hogy mire ez a kis írás megjelenik, már büszke őrsvezetők valamennyien. De holnapra biztosan. S. E.
