Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
Községenként több millió forint árutartalék a házikertekben Házikertek hasznosítása a Hazafias Népfront mezőgazdasági Tegnap, július 16-án délelőtt a hájzikertek hasznosításáról tanácsikozott a Hazafias Népfront megyed mezőgazdasági bizottsága Békéscsabán, a Technika Házában. Csicsely Mihálynak, a bizottság titkárának megnyitó szavai után Bardócz András, a Békéscsabai Hűtőház termeltetési osztályvezetője és Sasvári György* a MÉK főagomómusa előadást tartott a házikertek hasznosításának lehetőségéről. Helyi, megyei és országos tapasztalaitokról számoltak be. Megemlítették többek között, hogy Méhkeréken a háztáji' gazdaságok majdnem ötmillió forint bevételt értek el a fólia alatti uborkatermesztéssel. Medgyesegyházáról — a primőrök időszakában —1 25 miliő körüli paprikát szállítottak a fogyasztókhoz. Gyuláról nagy tömegű hajtatott zöldség — retek, saláta — került az üzletekbe. De nemcsak a zöldségtermesztésre rendezkedhetnek be a háztáji gazdaságok, hanem földieper, málna, fekete- és piros ribizke, pöszméte, meggy és másfajta bogyós gyümölcs termes2£tésére is. Párt. és kormányhatározat írja elő, hogy az állami és társadalmi szervek az eddigieknél többet foglalkozzanak a háztáji termeléssel. E határozatot a gyakorlatban mind nagyobb eredménnyel valósítjuk meg itt Békés megyében is, mivel a termelőszövetkezetekben működő háztáji bizottságok egyre nagyobb körültekintéssel látják el feladatukat. Az újkígyósi Aranykalász Tsz tagjai — a ház körül — ebben az esztendőben 12 ezer sertést hizlalnák állami értékesítésre! Az emberekben lévő termelés iránti ambíciót az érdeklődési körnek megfelelően lehetne hasznosítani, ha a falusi föld- művesszovetkezetek az eddigidiókkal, akár a kiskeresetű nagycsaládos ember az élelemmel: az éhenhaláshoz sok, a megmaradáshoz kevés. Ahogy az ember végigtrappol a végnélküli ösvényen, szüntelenül az élet és az elmúlás összecsapását látja. A nyári szavannának több köze van az elmúláshoz, mint az élethez. Európában ilyenkor minden csupa virág. A fákon már ott érik a munka jutalma, az ízes gyümölcs. Afrikában az állatok is elvándorolnak a kiszáradt mezőkről, és behúzódnak az erdőbe. A majomkenyérfát is megviseli a szárazság. Levelednek színe megfakul, a levelek petyhüdten lógnak le az ágról. A réthez képest azonban még ebben az állapotban is üdének mondható; gyökérzete roppant mélységig hatol a föld alá. Lejjebb és lejjebb ereszti szálait, amíg csak nedvességet nem talál. Pofoncsapott uborkára emlékeztető termésével meg átsegíti az állatokat a nehéz időszakon. Van olyan fa, amelyen nagy keselyűk százai ütöttek tanyát. Dögöt, apró emlőst, nem találnak ezekben az istenverte hónapokban, így beérik majomkenyérrel. Másik fán majomcsalád rakott fészket. A vidám csimpánz-családot azonban hiába keresd benne az ember. A fészek messziről elárulja, miféle gazda foglalta el a majomkenyérfát. A száraz időszakban a fára mászó párduc és óriáskígyó is bajbasodorhatja a csim- pánzot, a fegyveres emberről nem is szólva. Ezért a csimpánz minden reggel új fészket rak. A bizottsága előtt éknél nagyobb figyelmet fordítanának a helyi szükségletből kimaradt áruk értékesítésére. A Békéscsabai Hűtőház és a MÉK a termelés nagy tartalékterületének tekinti a házkörüli kerteket zöldség- és bogyós gyü- mölcsűek termesztésére. Termesztési alternatívákat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy a vállalati eszközök felhasználásával miként tudnák a megye valamennyi községében a méhkeréki, a medgyesegyházi, az újkígyósi, valamint a gyulai színvonalra emelni a házkörüli gazdálkodást. Az értekezlet résztvevőit messzemenően érdékelte a felvetett téma, amit az is bizonyít, hogy a két előadás utáni vitához hozzászólt Duna János békéscsabai, Horváth Antal újkígyósi, Nácsa János dévavá- nyad, Éliás György orosházi, Szabó József battonyai, Tóth Pál mezőkovácsházij Szilágyi István kunágotai meghívott. A felszólalók többsége a zártkert- tulajdon rendezését sürgette. Többen a házikert növényvédelmét tették szóvá. Mások a házikert jobb kihasználásának szervezésére tettek javaslatot s elmondták, hogy mit várnak a falusi szövetkezetektől (ÁFÉSZ- ektől), ismét mások az adóztatásban tapasztalható egyenetlenségekről beszéltek. Akadtak olyanok is, akik a házikert- szakkör mozgalom továbbfejlesztését, felkarolását sürgették. Az értekezleten napvilágra került problémákat Csicsely Mihály, a mezőgazdasági szak- bizottság titkára azzal jegyezte fel, hogy a közeid napokban a megyei tanács szakigazgatási osztályaival konzultál, hogy a házikertek jobb hasznosítását a fennálló rendeletekkel az eddiginél jobban segítse a helyi tanács, mint az államhatalom és az állami érdek képviselője. D. K. régibe csak ritkán fér vissza, pi- • henni. A forrás, a patak — a száraz ■ szavannán ez az élet. Idejár ! szomjának enyhítésére a tigris. : A vízből kiemelkedő kövekről ■ isznak naponta ötször is a tik- S kadt madarak. Ha a hosszúlábú : antilop nem bírja már az éjjel ; is, nappal tó gyötrő meleget, a ! partról beugrik a „hús” 25—30 : fokos patakba, és ügyesen luhic. ; kol de sose túl messze a part- S tói. A patak medre a közepe ; táján elmélyül. Ott a krokodilus ; az úr; jaj annak, aki a bdrodal- • mába téved. Kísérőim a kötéltáncos bizton- : ságával sétálnak át a túloldalra ; a széles patak medre fölé dön- ! tött olajpálma törzsén. Meg kell : várni, míg átérnék, mert a pál- ; mafa rugalmasan mozog fel- ! le, lépteik nyomán. A part ma- ; gas; hat-nyolc méternyire a fa * alatt folyik el a víz. Vigasztal- • nak: a krokodilus gyáva állat, : fél az embertől. Ha él is ebben ■ a vízben, most elhúzódott. Csak í rajta, mintha sétatéren járnék. : Lassan, lépésenként követem í őket. Az ingem, mire átérek, ; nedvesebb a verítéktől, mintha ! átúsztam volna a patakot A túloldalon már nincs messze ! a falu. In lehet ülni; a hosszú : úton felsébesedett lábak hálásan : duzzadnak meg a gyepágyon. ■ A mennyezetről lámpa helyett i puska lóg le..Ez hadműveleti te. ■ rület. Felszabadult föld, ahon- jj nan már elköltözött az ellenség, : a portugál gyarmatosító hadse- ■ reg. Máté György j KÖVETKEZIK: IGÉNYEK [ BURKELENBEN). MÓNIKA ÉS A TÖBBIEK Bai Nhoc Lan, magyarul Fehér Mónika és Tfinh akit magyarul val is törődjenek. Azután két A lucernatábla szélére zsivajt ás kacagást sodor a szél. Azután a mi fülünknek ismeretlen hangok ütik a dobhártyát... és újra kacagás. Jókedvű fiatalok gyűjtik a lucemaszénát Körös- ladányban a Miagyar—Vietnami Barátság Tsz-ben. Messziről érkeztek. A harcoló Vietnamból jöttek Budapestre, hogy elektro- mŰGzerész szakmát . tanuljanak. Még annak idején, amikor Kö- rösladányt árvízelöntés fenyegette, olvasták az újságból, hogy milyen nagy gonddal küzd a Magyar—Vietnami Barátság Tsz. Felkerekedtek, jelentkeztek a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén azzal, hogy társadalmi munkát vállalnak Köröiladányban. A követség és a termelőszövetkezet között tárgyalás útján rendezték a tanulók fogadását, majd Kö- rösladányba kísérték a gyerekeket. Gyerekek? Nemi! Felnőttek valamennyien, hiszen a legfiatalabb Ngó Quáng Thé — magyarul Zoltánnak hívják —, 19 éves, a legidősebb pedig Nguyen Do Tu 34 éves. Már nem mondható gyereknek, tekintettel arra, hogy felesége és két családja odahaza maradt, a demokratikus köztársaságban, ő pedig eljött hozzánk, hogy az elektromos szakmla jól képzett szakmunkásává válhasson. Valamennyiük kezében hosz- szú nyelű vaovilla. Gyűjtik és boglyába rakják a kövér lucernarendeket Szívósak, erősek. Pedig, ha az ember rájuk néz... vékonydongájúaknak látja. Általában vietnami nyelven beszélnek, de a magyar nyelvet tó jól törik. Az egyik napszemüveges, szalmakalapos kislánjyhoz lépünk. — Téged hogy hívnak? —Az igazi nevem Bui Ngoc Lain. Magyarra fordítva Fehér Mónika vagyok — válaszolja mosolyogva. Fogai, mint a fehér gyöngy ragyognak, mosolya bályos, keleti szépségeké. Mellette doJgo- gozik Trinh Thuy Hoaf, magyarul Máriának hívják. Szalma- kalapja eredeti vietnami, még a fejére is úgy teszi, mint odahaza. Az álla alatt szeles szalaggal erősíti. Bödök Kálmán, a termelőszö- vetkezet párttitkára kalauzol bennünket a nagy lucernatáblán, akit gyermeki szeretettel vesznek körül — Ö a mi apánk, — mondta Fám Din An, aki az elektroműszerész szakmát technikusi színvonalon tanulja. A párttitkártől tudjuk, hogy amikor a csoport Körösladányba érkezett, az egyik tanulónak feltörte a cipő a lábát. Elmentek a cipőboltba, hogy egy kényelmesebbet vegyenek. Kiválasztották a cipőt, s a párttitkár fizetni akart. Azt mondta a vietnami fiú, hogy ebben az esetben neki nem kell a cipő. Éppen elég károsodás érte a termelőszövetkezetet, nemhogy még az ő lábánapon át mezítláb járt a vastag torzsájú lucernaföldön. Felsebzett a lába, de a cipő átvételéről hattaind sem akart. Azután napok múlva közelebb kerültek egymáshoz. A párttitkár és a vietnami fiú megbarátkozott. S amikor ott jártunk, a fiú már felhúzta az ajándék-cipőt. A vietnami fiatalok vidámak, élettől duzzadtak. Van közöttük egy Dg Van Hac nevezetű, akit Kiess kapitánynak neveztek el még abban az időben, amikor a Magyar Televízió ezt a filmso„Kíoss” kapitány. csak Máriának hívnak. rozatot vetítette. A névadás mottója iránt érdeklődtünk, de csak annyit tudtunk meg, hogy Kloss nevében is található Hans, Do Van keresztneve vietna- mkjsan mondva, közel cseng a német Hans-hoz: Hac. A Körösladényban dolgoz» vietnami fiatalok között van egy Gyöngyike nevezetű is. Valójában az. Kerek az arca, fénylő fehér a fogsora, mandulavágású szemei olyan jól illenek arcára, mint a hamvasodó gy ümölcs a fa ágára. A vendégmunkásokról mesz- szemenően gondoskodnak Ladányijain. Valamennyiükeit házakhoz helyezték éL; Így családtagként töltik napjaikat. Ugyanúgy dolgoznak, mint a többi tsz-fiiatal és esite tó ugyan, úgy mennek szórakozni, mint a többiek. Néhány napos lactányi tartózkodásuk alatt szorgalmukkal és szerénységükkel sok barátot szereztek Vietnamnak. A lányokat a fiúk, a fiúkat pedig a lányok hívják cukrászdába^ moziba, zenét hallgatni, szórakozni. Jól van ez így, örülnek nagyon az újdonsült szülők, hogy jól érzik magukat a messziről érkezett vendégek. Péter, Nguyen Van Phaeh ezt mondja: annyi jót kaptunk ebben a tsz-ben, hogy minél hamarabb szeretnénk viszonozni egy tsz-küldöttségnek odahaza, Vietnamban. De ehhez még nem jött el az idő, mert Vietnam földjén tombol az amerikai eszkaláció! Ahhoz, hogy vendéget fogadhassanak, békére van szükség és ők — ha hazatérnek —■, testvéreikkel együtt addig harcolnák, amíg ez a béke nem jön el az egész vietnami népnek. Kezükben fürgén jár a vas- villa, mögöttük szaporodnak a boglyák. Néhány nap alatt ösz- szesen 180 hold lucerna termését gyűjtötték össze. Dupsi Károly Thuy Boat. Munkában a brigád. (Fotó: Demény)
