Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

Isiiéi segít a ISI Megnyíltait a KISZ építőtáborai az árvíz sújtotta területeken. A KISZ Borsod megyei bizottságának hívó szavára az idén mintegy négyezer fiatal tölti szabadságának egy részét önkén­tes nyári építőtáborban. (MTI fotó — Friedmann felvétele) Tönkrement vetőburgonya9 felhalmozott műtrágyukésslet — Hová tűnt el 90 mássa ssén — Hiányos pénstárheselés — As ellenőrző bizottságok nem állnak hivatásuk magaslatán NEB-vizsgálat a mezőkovácsházi járásban A Mezőikovácsházi Járási Népi I Ellenőrzési Bizottság a mezőgaz- I dasági üzemekben a társadalmi tulajdon-védelmet, a pénzügyi fegyelmet és a belső ellenőr­zést vizsgálta több héten át, öt termelőszövetkezetben — Battonyán, Kaszaperen, Kis- domhegyházán, Mezőkovácshá- zán és Medgyesegyházán —, valamint a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban jártaik a népi el­lenőrök. Összesen hat csoport 21 tagja vett részit ebben a munkában. Hol a pontos elszámolás? A vizsgált mezőgazdasági üzemekben általános tapaszta­lat, hogy az anyagi javakról va­ló elszámolás hiányos sok sza­Nyolc—tíz napon belül fizetik az első ingókár-segélyeket az árvízkárosultaknak Családonként 7000 - 25000 forintot osztanak ki Döntött az árvízikárosultak megsegítésére alakult országos társadalmi bizottság: a segélye­zés következő szakaszában csa­ládonként 7000—25 000 forintot osztanak szét — jelentette be az újságíróknak szerdán a Magyar Vöröskereszt Arany János utcai központjában Rostás István fő­titkár. Többek között elmondotta, hogy az árvízi csekkszámla ösz. sziege már több mint 226 millió forintra gyarapodott, s ebből hozzávetőlegesen 20 millió fo­rintot fizettek ki gyorssegély­ként. Az országos társadalmi bi­zottság alapos megfontolás után úgy határozott, hogy hamaro­san megkezdik az ingóságokat, az állatállományt, a háztájit ért károkat enyhítő segélyek kiosz­tását is. Ennek összegét — kár mértékétől, a család szociális helyzetétől, a gyermekek számá­tól, s az egy családtagra jutó át­lagjövedelemtől függően — 7000 —25 000 forintban szabta meg. A községekben alakult társa­dalmi bizottságok sorra járják az árvízkárt szenvedett családo­kat, úgynevezett nyilvántartó­hez — amennyiben ez szüksé­ges — nem terheli túl az in- formációfeldolgozó-berendezése- ket értéktelen adatokkal, mert a földön túlbecsülték azok je­lentőségét. Természetesen a személyzet­tel repülő űrhajók nem zárják ki az automatikus űrállomások tevékenységét, mint ahogy ez fordítva sem érvényes. A he­lyes megoldás feltehetően mind a két módszer alkalmazása. Mi­ként találjuk meg a leggazda­ságosabb megoldást? Feltehe­tően az űrrepülés során a szak­emberek kiválasztják a legfon­tosabb objektumokat, amelyek­nek felderítését a továbbiakban az automata űrállomások vég­zik. Különben ez volt az egyik feladata a Szojuz—9 űr­hajó legénységének is, Lehetséges azonban a fel­adatok másféle megosztása is. Az űrrepülés és a repülés nem konkurálnak egymással, hanem szövetségesek. Egyébként a felületi fényképezőgépek és felderítési eszközök kidolgozása az első szakaszban repülőgépek segítségével történhet; mielőtt az űrhajók feldélzetére kerül­nek. Máris elképzelhető egy olyan központ, ahol összefutnak az űrhajóról és a repülőgépekről érkező geológiai jelentőségű adatok. A központ munkatársai összehangolják a felderítése, két, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a legnagyobb ered­ményre jussanak. Az egyes geológiai objektumokat jelen­tőségüknek megfelelően, repü­lőgéppel, automatikus űrállo­mással, vagy éppen az űrhajó személyzete által derítik Jel. Még egy fontos kérdés me­rül fel. Miként juttassák a Földre a meghatározott objek­tumokról készített felvételeket? A legeg3'szerűbb az, amikor automatikus űrállomások televí­ziós képet továbbítanak a Föld­re. De egy ilyen továbbítás so­rán sokat veszít a kép az éles­ségéből. A fényképfelvételek már sokkal értékesebbek Elég csak összehasonlítani a Mobilja televíziós képeit a Szonda által földre juttatott felvételekkel, hogy észleljük a különbséget. Ebben az esetben viszont nagyszámú szputnyifcra van szükség, mert minden egyes visszahozott helyére újat kell felbocsájtani. De van egy má­sik lehetőség, hogy a szputnyik készítette felvételt visszahozzuk • a földre, bár ez még a holnap kérdése. Teljes joggal feltéte­lezhetjük, hogy a jövőben me­netrendszerűen közlekedő űr­hajók szállnak fel, összegyűjtik a szputnyikok készítette felvé­teléket, új filmmel látják el a fényképezőgépeket és vissza­térnek a Földre. Rövid felké­szítés után folytathatják útju­kat. A Szojuz—9 űrkísérlet részt­vevői ilyen távlatot nyitnak az űrhajózás gyakorlati feladatai előtt. J. Marinyin (Folytatjuk) lapot töltenek ki, amelyen fel­tüntetik a javasolt összeget. A segélyezésre javasoltak listáját — a7 összeg megjelölésével — kifüggesztik a tanácsi hirdető- táblára, s indokolt észrevételek esetén módosítják. Ezt követően járási társadalmi bizottságok hagyják jóvá a kifizetendő ösz- szeget, s erről értesítik az ár­vízkárosultakat. A segély^ 5000 forintig készpénzben fizetik ki, az azon felüli összeget takarék- betétkönyvben kapják kézhez az érdekeltek. Rostás István azt is elmon­dotta, hogy azok az egyedülálló öregek, vagy idős házaspárok, akik koruk, egészségi állapotuk, anyagi helyzetük miatt nem tudják házukat újjáépíttetni, szociális otthonban kaphatnak helyet, s személyenként 5000 fo­rintig terjedő ingókár-segélyt is kaphatnak. Azok pedig, akiket az ártérről biztonságosabb hely­re költöztetnék, s a községren­dezés során kijelölt új helyen kezdik meg otthonuk építését, külön 5000 forinttól 10 000 fo­rintig terjedő összeggel segélyez- hetők. A Vöröskereszt máris átutalt 120 millió forintot a Szabolcs- Szatmár megyei OTP-nek, ebből fizetik majd a meghatározott összegeket. Nyolc-tíz napon be­lül az első károsultak már kéz­hez kapják a pénzt. Természetesen továbbra is szükség van a társadalom önzet­len támogatására, hiszen Csong- rádban és Békésben sok helyütt még fel sem mérték pontosan az árvízkárokat. A Vöröskereszt az árvízi csekkszámla további gya­rapodásával számol és ezért egy későbbi időpontban sor kerülhet ingatlan-segélyek kiosztására is. Fogadóóra a megyei tanácsnál A soronkövetkező fogadóórá­kat Csepregi Pál, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartja július 4- én, szombaton délelőtt 9—12 óráig a hivatali helyiségében; Békéscsabán, Felsőkörös sor, Irodaház. 1970, JÚLIUS 2, 3 bálytalanság, gondatlan kezelés fordul elő. Ez alól csak a Me­zőhegyesi Állami Gazdaság ki­vétel, ahol a számviteli mun­kát szigorúan veszik, s ezzel kapcsolatban az ellenőrök nem fedtek fel különösebb hiányos­ságokat. A termelőszövetkeze­tekben annál inkább. Az elnökök, főkönyvelők nem mindig tettek eleget a rájuk háruló feladatoknak. Az agrár- szakemberek többsége pedig még mindig szükséges rossznak tekinti a számviteli munkát, amely adminisztrációs terheket ró rájuk. A vizsgálat számos vissza­élést, hiányosságot tárt fel. A battonyai Május 1 Terme­lőszövetkezetben például még az 1968-ban vásárolt műtrágyá­ból 7—8 vagonnyit nem szórtak ki, s az idén tavasszal ennyi volt belőle. Az év elején a készletben levő 41 vagonhoz mégis további 76 vagont vásá­roltak, ezzel szemben csak 67 vagonnal használtak fel. Így készletként tekintélyes mennyi­ségű ammonnitrát . megmaradt. Tapasztalható volt a helyte­len tárolás is ebben a terme­lőszövetkezetben. Emiatt 30 mázsa zöldség és 40 mázsa ve­tő-burgonya nagy része tönkre­ment. Hanyagság okozott kárt a kukorica tárolásánál is. A prizmába rakott 8 vagonnyi csöves kukorica alá nem rak­tak semmilyen szigetelőanyagot, így annak mintegy 10 százalé­ka használhatatlanná vált. Ugyanakkor a nem messze levő vasvázos szín egész télen ki­használatlanul állt. Mini - Calor és a szén Előfordult olyan eset is, hogy 1969. október 10-én 190 mázsa szenet, ezt megelőzően viszont október 2-án hét darab Mini- Calor kályhát vásároltak. Va­jon hol volt itt a meggondo­lás? A szénre ugyanis már nem volt szükség. Hogy a helyzeten javítsanak, 100 mázsát a tagok között értékesítettek, de a népi ellenőrök 90 mázsa szénről semmilyen bizonylatot nem ta­láltak. Csupán ebben a tsz-ben a hi­ányosságok egész sorát rögzí­tették a vizsgálat alkalmával. Bár a többi gazdaságban nem tapasztaltak ezekhez hasonló, súlyos hibákat, mégis sok olyan dolgot jegyeztek fel, amely el­kerülhető lett volna, s amelyek­re jobban oda kell figyelni. A kiisdombegyházi Táncsics Tsz-nél és a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz-nél például, nem megoldott a raktározás. Az ilyen célt szolgáló helyiségek nincsenek ellátva biztonsági zárral és ráccsal. A gépek és eg^^b munka­eszközök rongálásából is sok kár keletkezett, viszont a fe­lelősségre vonás több termelő- szövetkezetben nem történt meg. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság az egyedüli kivétel, ahol tíz esetben kártérítésre köteleztek, két . esetben pedig fegyelmi eljárással vontak fe­lelősségre olyan dolgozókat, akik a gazdaságnak kárt okoz­tak. A vizsgálat kiterjedt a bér- gazdálkodásra és a pénzkeze­lési szabályok betartására is. Az előbbinél nem tapasztaltak hiányosságokat, annál inkább a pénzkezelésnél. Oly annyira, hogy a hibák felsorolására kü­lön, 16 oldalas példatárat kel­lett összeállítani a tájékoztató jelentés készítésekor. Ezek kö­zül csak néhány általános: a házipénztár-keretet mindenütt túllépik, bonokra adnak ki nagyobb összegeket, az ellen­őrzés több pénztárnál hiányt talált, S vannak olyan helyek, ahol a tsz vezetősége nem gon. doskodott a megfelelő bizton­ságról sem. A pénztárhelyisé­gen sok helyütt nincs megfe­lelő rács és biztonsági zár. Megtiszteltetés vagy feladat Mindezeket a hibákat meg lehetne szüntetni illetve meg­előzni a rendelkezések szigorú betartásával és azok ellenőr­zésével. Azonban hiányos ép­pen azok munkája, akiknek az elsőrendű kötelezettsége leime: az ellenőrző bizottságoké! A vizsgálat tapasztalatai sze­rint e bizottságok nem állnak hivatásuk magaslatán. Ennek oka elsősorban a szakismeret hiánya, másodsorban pedig, hogy a bizottságok tagjai in­kább megtiszteltetésnek veszik megbízatásukat, mint feladat­nak. Sokszor húzódoznak a kel­lemetlen dolgoktól, márpedig az ellenőrzéseknél ez elkerül­hetetlen. Kisebb hiányosságoktól el­tekintve a hat mezőgazdasági üzem közül a legpontosabban a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban dolgoznak, a NEB-je- lentésében ismételten pozitív előjellel szerepel ez a gazda­ság. Ebből le is lehet vonni a következtetést: helyes leime, ha a termelőszövetkezet veze­tői is teljes szigorral megköve­telnék a társadalmi tulajdon védelmére, a pénzkezelésre vo­natkozó szabályok, rendelkezé­sek maradéktalan betartását, s ha kell, határozottabban lépje- ,nek fel a visszaélések, hiányos­ságok ellen. A jó gazdálkodás­hoz, a jövedelem további nö­veléséhez ez is hozzátartozik. Kasnyik Judit LAKATOS és VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat keres felvételre a Mezőberényi I. Téglagyár. 118321 Lakatos, hegesztő, öntő és segédmunkás dolgozókat veszünk fel. Bérezés megegyezés szerint. Kéthetenként szabad. szombat. Útiköltséghez hozzájárulunk. Jelentkezés: GYULAI VASIPARI SZÖVETKEZET, Gyula, Blanár L. u. 3. 162844

Next

/
Oldalképek
Tartalom