Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Losonczi Pál Mongóliában Ulánbátor Kedden délelőtt a Mongol Nagy Népi Hurál elnökségének tanácstermében megkezdődték a hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében levő magyar ál­lamférfiak. illetve a Mongol Népköztársaság vezetői között A megbeszéléseket szívélyes, elvtársi légkör és valamennyi érintett kérdésben a legtelje­sebb nézetazonosság jellemezte. Az üdvözlő beszédek után Ce_ denbal, tekintette át a nemzet­közi helyzet főbb kérdéseit, is­mertette a Mongol Népköztár­saság belső helyzetét és értékel­te a mongol—magyar kapcso­latokat. Losonczi Pál hangoztatta: Internacionalista kötelessé. Magyar—portugál párttalálkozó Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására június második felében látogatást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége: Alvaro Cunhal, a párt főtitkára, Jósé Vitoano, a KB titkárság tagja és Carlos Britto, a Köz­ponti Bizottság tagja A küldött­séget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára: a de­legáció találkozott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és a Központi Bizottság más képvi­selőivel. Tovább tart a tüntetés Észak-írországban Belfast Hétfőn éjszaka Belfastban a brit csapatok immár negyedik napja „cs”-gázzal és más könny­fakasztó gázokkal próbálták szétoszlatni a tüntető tömege­ket A hírügynökségek értéke­lése szerint azonban érezhetően csökken a tüntetések hevessége a hétvégi összecsapásokhoz ké­pest. II Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoksága közli, hogy a magyar—csehszlovák ha­táron a Vámosszabadi—Medve- dovo közúti határátkelőhelyet a dunai határhíd átépítése miatt Julius 1-től hosszabb időre le­zárják a forgalom elől. (MTI) A portugál pártküldöttség ma­gyarországi útja sarán látoga­tást tett ipari, mezőgazdasági üzemekben, kulturális intéz­ményekben, megismerkedett a magyar dolgozók építőmunká­jával, életkörülményeivel. A portugál kommunisták delegá­cióját mindenütt nagy tisztelet­tel fogadták. A találkozók alkal­mával a két párt képviselőd köl­csönösen tájékoztatták egymást országsak helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben el­foglalt álláspontjukról. Az őszin­te. elvtársi légkörű eszmecseréd? bizonyították, hogy az összes érintett kérdésekben teljes a nézetazonosság a két testvér­párt között. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának képviselői kifejezték szolidaritá­sukat a Portugál Kommunista Párt hősi harcával, amelyet a fasiszta diktatúra ellen, a de­mokratikus rendszer kivívásá­ért, a portugál gyarmati uralom felszámolásáért folytat. A Por­tugál Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának képviselői elismerésüket tolmácsol táík a szocializmus magyarországi eredményeivel kapcsolatban, amelyet úgy értékelnek, mint nagy jelentőségű hozzájárulást a nemzetközi munkásosztály és az összes országok népeinek harcá­hoz. Mindkét fél hangsúlyozta, a kommunista és munkáspártok internacionalista együttműködé­sének, valamint az összes anti- imperialista erő összefogásának nagy fontosságát és kölcsönösen lei fejezték törekvésüket a ma­gyar és a portugál kommunis­ták közötti kapcsolatok elmélyí- . tésére. Megdézsnálták a lőszerraktárt w&** 19S9. január 20-án akkor még ismeretlen tettesek betörtek a Bundeswehr lebachi lőszerraktárába és három őrt megöltek. Az NSZK-bcli Saarbrückhenben most megkezdődött a fiatal gyilkosok pere. (Telefotó: AP--MTI—KS) günknek tartjuk, hogy segítsük a mongol nép erőfeszítéseit, vi­rágzó szocialista társadalmánál? felépítésében, örülünk annak, hogy szakembereink munkáját hasznosnak találják és megbe­csülik. Sikerrel zárultak a kö­vetkező tervidőszak egyeztető tárgyalásai, s ez a biztosítéka annak, hogy gazdasági és keres­kedelmi kapcsolataink is tovább bővüljenek a következő ötéves periódusban. Harcok Indokínában Phnom-Penh — Saigon Kambodzsában az amerikai szárazföldi alakulatok kivonása után sem csökkentek a harcok, habár ezekről most már csak Phnom Penhben adnak ki je­lentést. Phnom Penh-i katonai szóvi­vők szerint a harcok hétfőn a nap folyamán és kedden hajnal­ban a főváros környékén és az ország északi részében folyta­tódtak. Phnom Penh-től mind­össze 20 kilométerre indítottak hadműveletet a kambodzsai kormánykaitonák a légierő tá­mogatásával, hogy a terepet megtisztítsák a partizánoktól. „Eredményekről” a szóvivő nem adott számot. Kétezer dél-viet­nami kormánykatonát vetettek be a Longvek-i lőszerraktár birtoklásáért folyó harcokba. Mint már jelentettük, a főváros­tól mintegy 40 kilométerrel északra fekvő kisebb fajta tá­maszpont körül napok óta foly­tak a harcok. Dél-Vietnam területén a sza­badságharcosok keddre virradó­an 12 tüzérségi támadást indí­tottak az amerikaiak és a dél- vietnami kormán ycsapatök el­len. Néhány kisebb összecsapás közül kiemelkedik az az akció, amelynek során a népi felszaba­dító fegyveres erők Saigontól 120 kilométerrel északra. Alpart- vidéken, csapdát állítottak a 199. amerikai könnyűgvalegos dan­dár egyik menetoszlopának. A támadó szabadságharcosok el­len a menetoszlop parancsnoka vad ás zbomb á zók. helikopterek és a tüzérség segítségét kérte a főparancsnokságtól. Harcokat jelentettek a Me­kong delta vidékéről is. Ghana és Szomália ünnepe Ezekben a napokban és hetekben tíz éve, hogy az imperialis­ta gyarmatbirodalmak bomlása nyomán egész sor új állam alakult Afrikában. A függetlenség kivívásának tizedik évfor­dulóját a mai napon két ország: Ghana és Szomália ünnepli Ghana Ghana volt az első afrikai ál­lam, amely a II. világháború után elnyerte függetlenségét. Előtte Afrikában csak két ön­álló állam létezett: Etiópia és Libéria. Ghana szakította át el­sőnek a gyarmatosítók által emelt gátakat, hogy a gazdasági függetlenség és önállóság útján példát mutasson Fekete-Afrika többi országainak. A függetlenség kikiáltása a köztársaság 1960. július 1-én történt megalakulása után azon­ban a gazdasági fejlődés irányá­nak kérdése körül fokozódó mértékben ellentétek jelentkez­tek. A nemzeti burzsoázia zö­me feudális és törzsi viszonyok, a nyugati befolyás fenntartását kívánta. Nkrumah, a független Ghana első elnöke viszont a gazdaság fejlesztésének szocia­lista irányzata felé hajlott. Ez­zel magyarázható, hogy a hadse­reg 1966 februárjában — Nkru­mah távollétét felhasználva — magához ragadta a hatalmat. Ghana Fekete-Afrika egyik leggazdagabb vidéke, az ás­ványkincsek kitermelése és a feldolgozóipar jelentős része azonban külföldi — elsősorban angol és amerikai — tőke kezén van. Ghana ipara a függetlenséget követően jelentős fejlődésen ment keresztül. Gazdasága szempontjából igen nagy a je­lentősége a Volta-erőmű elké­szültének. Kulturális téren még erősen érezhető az országban a gyarmati örökség terhe. Szomália A mai Szomáliái Demokrati­kus Köztársaság területe a Brit- Szomáliföld és Olasz-Szomália egyesüléséből alakult, ki. Az af­rikai kontinens legelmaradot­tabb országainak egyike. Ezt tükrözi felnőtt lakosságának nagyfokú analfabétizmusa, az iskolák hiánya és az ország gaz­daságának elmaradottsága is. A múlt év októberében politikai fordulatot hajtottak végre az or­szágban, és ezt követően vették fel a Szomáliái Demokratikus Köztársaság nevet. Az ország ásványkincsei még feltáratlanok, ipara és mezőgaz­dasága is fejletlen. A tengervíz­ből lepárlással nyert són kívül csak a mangánérc-bányászat ér­demel említést. A külföldi tő­két főleg olasz, angol és ameri­kai vállalatok képviselik az or­szágban. 1962-től a Szovjetunió jelentős segítséget nyújtott Szo­máliának. Kórházak, iskolák, élelmiszeripari üzemek, gyapot- tisztító és rádióállomás épült Itt szovjet segítséggel. Kulturális szempontból az ország 2,7 mil­lió lakosa elmaradott állapotban él. Az iskolahálózat lassan fej­lődik, de a fővárosban már mű. ködik egy egyetem, ahol évente átlagban 6—700 hallgató kap felsőfokú képzést. Összeesküvés Panamában? Panama Panamai közlés szerint Omar Torrijos tábornok kormányának megbuktatására irányuló össze­esküvést fedeztek fél Panamá­ban. Az összeesküvés egyik ál­lítólagos résztvevőjét, Felipe Santiago Tapia ügyvédet letar- ‘tóztatták. A Tapia elleni fő bizonyíték az a levél, amelyet június 9-én küldött Jean Rendához, egy Marseille-i tengerószszázad pa­rancsnokához. E levélben Tapia azt írja. „azon dolgoznak, hogy egy hónapon belül új kormány legyen Panamában”. I Föld körüli repülések: tegnap, ma és holnap Az űrhajósok munkája 1. A Szojuz-program keretében június 1-én megkezdett űrkísér­let ismét az űrhajósok felé for­dította a figyelmet. Az űrrepü­lők között egy közmondás jár­ja: „ha az űrhajós útnak indul­va úgy véli hőstettet hajt végre, ez azt jelenti, nem készült fel az űrrepülésre”. Ma már az űr­hajósok mindenekelőtt dolgozók, akik nagyon nehéz munkát vé­geznek, amely egész embert kí­ván. Minden gondolatuk arra irányul, hogy minél jobban tel­jesítsék feladatukat A világűrben végzett munka — a rendkívüli esetek kivételé­vel — ugyanolyan követelmé­nyeket támaszt az emberrel szemben, mint a földön végzett munka, tehetséget és szorgal­mat, tudást és tapasztalatot, fi­gyelmet és kezdeményező kész­séget, a kis és nagy dolgok át­tekintését. Különleges esetek­ben a bátorságon és az önural­mon kívül, gyors cselekvésre, az egyetlen helyes megoldás ki­választására van szükség. Azon­nal fel kell mérnie, hogy egy adott jelenség veszélyes helyze­tet teremthet-e vagy pedig fi­gyelmen kívül hagyható. Mind­ezeket a tulajdonságokat a földi tréningek alkalmával meg lehet szerezni, de a repülés közben szerzett tapasztalatok elenged­hetetlenek. A Szojuz—9 parancsnoka — Andriján Nyikolajev — ren­delkezik űrrepülési tapasztala­tokkal, miután ez második fel­szállása. Még az első űrhajótí­pussal — a Vosztokkal — re­pült és komoly tanulmányokat kellett folytatnia, hogy elsajátít­sa az űrhajók harmadik család­jának, a Szojuzoknak az irányí­tását. A Szojuz—9 legénységé­nek másik tagja Vitalij Sze- vasztyjanov — a műszaki tudo­mányok kandidátusa — több éves felkészülés után repült a világűrbe. Az űrrepülést — elcsépelt hasonlattal — egy jéghegyhez hasonlíthatjuk, ahhoz, amit lát­hatunk belőle, vagyis viszonylag keveset. A döntő része az előké­szület, a felszín alatt játszódik le, és magában foglalja a repü­lést előkészítő emberek sokezres liadseregét, kezdve a repülés gondolatának megszületésétől, a földre szálló űrhajó fogadásáig. Az űrrepülés mindig vizsga a hajótervező tudósok, mérnökök, az előkészítő munkások számá­ra. De nemcsak a hajó és a hordozórakéta, hanem a kilövési rendszer, a mérőállomások, a koordináló-számítóközpont, és a kereső-mentőszolgálat is vizsgá­zik. Az űrhajósok bizonyos fokig vizsgáztatók és egyben vizsgá­zók is, hatalmas felelősség ter­held vállukat. És még egy, ami fokozza felelősségüket, az egész Föld figyelemmel kíséri munká­jukat. Gyakorlatilag nemcsak parancsnokaiknak, a szakértők szűk körének — mint a berepü­lő pilóták — tartoznak felelős­séggel, hanem az egész világ­nak. A sajtó, a rádió és a tele­vízió jóvoltából figyelemmel kö­vethetjük minden lépésüket és a Föld dolgozói ítéletet alkot­hatnak a „világűr dolgozóinak” munkájáról. Osztatlan érdeklő­dés kísérte útjukat. Vajon mindig így lesz ez? Feltehetően nem, és az emberi­ség, csak a kiemelkedő, rendkí­vüli fontosságú űrrepülésekre fordítja figyelmét. Ma még min­den űrrepülés eseménynek szá­mít bolygónk életében és a tu­dományos-műszaki fejlődés te­rületén. J. Marinyin (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom