Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1970. JÜNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM MA: Áldozatkész HELYTÁLLÁSÉRT... (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) MI FÄJDITJA JOBBAN A FEJÉT? (5. oldal) párt és a nép egysége legyőzi a nehézségeket Kádár János látogatása az Árvízvédelmi Kormánybiztosságon és Csongrád megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden látogatást tett az árvízvédelmi kormánybiztosságon. A vendégeket Dégen Imre államtitkár, ár- vízvédelmi kormánybiztos, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Gerő Györgyné, az OVT pártbizottságának titkára fogadta. Dégen Imre tájékoztatta Kádár elvtársat a Tisza völgyének árvízvédelmi helyzetéről, valamint a megkezdett helyreállítási munkákról. Kádár János megismerkedett a kormánybiztosság műszaki törzsének munkájával, s részletesen tájékozódott az árvízvédelem központja, valamint a területi védekezést irányító szervek együttműködéséről. Kádár János ezt követően — kedden az esti órákban — az árvíztől jelenleg is veszélyeztetett Szegedre látogatott, ahol találkozott a megyei párt vb tagjaival és a pártbizottság osztályvezetőivel. A Központi Bizottság első titkárát Győri Imre tájékoztatta Csongrád megye gazdasági, társadalmi és politikai helyzetéről. A megbeszélésen Kádár János is felszólalt. Szerdán délelőtt Kádár János az alsó-tiszai árvízvédelem irányítóival találkozott, majd a helyszínen is megtekintette a védekezési munkálatokat. Délután a párt első titkára Makóra látogatott, ahol a Maros átázott töltései mentén — százötven-kétszáz méteres szakaszon keletkezett buzgársor jelentett korábban nagy veszélyt. Kádár János eivtárs beszéde Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes megnyitotta a Ilm Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált A békéscsabai Jókai Színház ünnepi díszben. A látogatás befejeztével Kádár János elvcárs összegezte Csong- rád megyében, illetve Szegeden szerzett tapasztalatait, majd a továbbiakban arról beszélt, hogy az árvíz nagyon súlyosan érinti Csongrád megyét s a Tisza és mellékfolyóinak magas vízállása még most is nagy gondot okoz. Reméljük — tette hozzá —, hogy a védekezés utolsó szakaszához értünk. De éppen most azt kell kérnem, semmi szín alatt ne lankadjon az éberség, a készenlét, mert ahogyan a vízügyi szakemberek már többször is kifejtették, a gátak ellenállóképessége fokozatosan csökken. Bár a folyók lassan apadnak, de továbbra is az eddigihez hasonló elővigyázatosságra van szükség. A védekezést néhány fontosabb ponton a helyszínen, is megnéztem. Sok olyan emberrel találkoztam, beszéltem — pártós tanácsi funkcionáriussal, tömegszervezeti aktivistával, a polgári hatóságok által mozgósított közerő tagjaival, a segítség, nyújtásban résztvevő más emberrel —, aki kezdettől fogva példás magatartást tanúsított, s ma is helytáll az árvízvédelemben. — Elismerésre méltó a veszélyeztetett vidékek lakosságának példamutató, fegyelmezett magatartása — folytatta Kádár János — az, ahogyan az emberek igyekeznék bajba jutott társaikon segíteni. Szép tanúsága ez népünk öntudatának, emberségének, szolidaritásának, közösségi érzésének, ami itt Csongrád megyében á megpróbáltatás napjaiban megkapó erővel mutatkozott meg. Kitért Kádár elvtárs arra, hogy immár mintegy másfél hónapja az egész ország közvéleményét foglalkoztatja az árvíz, mint mondta, a súlyos természeti osapás nagy próbatétel számunkra, A Tisza és mellékfolyóinak példátlan áradásszintje meghaladja a mintegy száz esztendő óta följegyzett legmagasabb vízállást, s a veszély elhárítása súlyon terheket ró a vezető, irányító szervekre és a lakosságra egyaránt. Mindvégig egység, összhang, szervezettség ós céltudatosság jellemezte az árvíz elleni védekezésben résztvevő vezető szerv, szervezet, valamint a lakosság munkáját. A párt Központi Bizottsága, a kormány, a központi szervek állandóan figyelemmel kísérték az árvízzel kapcsolatos fejleményeket tS megtették a szükséges központi intézkedéseket. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok az Országos Vízügyi Hivatal szerveinek tevékenységéről, a polgári hatóságok dolgozóinak, valamint a honvédség, a karhatalom, a munkásőrség és más szervek segítőkész közreműködéséről, helytállásáról. A dicséret hangján emlékezett meg a párt első titkára a szállítást biztosító szerveik munkájáról, amely szintén jelentős volt az árvíz elleni védekezésben. — Külön szeretnék szólni a segítségről, amelyet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet (»apatök nyújtottak. A kritikus napokban a felső-tiszai gátszakadás színhelyén, továbbá Makónál a legsúlyosabb helyzetben adták újabb tanúbizonyságát a népeinket összekötő testvéri barátságnak. Remélhetőleg a közvetlen védelmi munka végefelé járunk, s ha különlegesen rossz időjárás nem következik be, egy hét múlva túl lehetünk a nehezén — legalábbis, ami a közvetlen védekezést illeti. Mert ezután az árvíz elleni harc hosszabb szakasza, a helyreállítás következik, amikor a károkat, a rombolás nyomait kell eltüntetnünk, s az országnak segítséget kell nyújtania az árvíz során kárt szenvedett családoknak, személyeknek; — Az árvíz okozta bajok leküzdésének van még egy szakasza, amit talán a pótlás munkájának nevezhetnénk. Az ár ugyanis az ország igen jelentős területén nagymértékben zavarta a munka normális mentét, s az az erőfeszítés és munka, amit a veszély elhárítására kellett fordítani, kiesett az ipari, mezőgazdasági termelésből. Ezt valahogyan pótolnunk kell. Ezzel kapcsolatban megemlítette Kádár János:— Sokakban felmerül a kérdés, hogyan fogunk megbirkózni az árvíz okozta nehézségekkel, miként tudjuk pótolni a bekövetkezett károkat, s hogy mindez nem veszélyez- teti-e a további munkát, népünk életkörülményeit? Meggyőződésem — folytatta —, hogy ha változatlanul megőrizzük ezt az egységet, össze- forrottságot, ami az utóbbi időszakban a vezető szervek és a tömegek magatartását egyaránt jellemezte s ha ez az összefogás megnyilvánul majd a helyreállításban és az árvíz okozta veszteségek pótlása során is, akkor minden bizonnyal leküzdjük a nem várt nehézségeket, s töretlenül megvalósíthatjuk kidől, gozott közép, és hosszútávú terveinket. Jelenleg a simítások, az elemzés, a tervezés fázisában tartunk, komolyabb akciók vannak kibontakozóban, sőt a helyreállítási munka is megkezdődött. Megmozdult az ország lakossága, széles körben bontakozott ki az adakozás, a segítség- nyújtás. Ha egyáltalán rangsorolni lehet, ezen akciók közül a legfontosabb, s mindenképpen a legnagyobb jelentőségű az az egyre szélesedő mozgalom, amely a nemzeti jövedelem termelésének egyszázalékos növelését kívánja elősegíteni az egész népgazdaságban. Olyan erőforrás ez, amelynek birtokában jobban, hatékonyabban tudja a kormányzat, az ország vezetése az árvíz okozta nehézségeket leküzdeni. A párt első titkára a Gsong- rád megyei tapasztalatok alapján megállapította: az árvízzel és a helyreállítással kapcsolatos gondok a megyében sem vonják el a lakosság és a vezetők figyelmét a további teendőkről, a fejlesztés feladatairól. Hangoztatta, hogy a párt Központi Bizottsága, a kormányzat maga is behatóan foglalkozik a jövő ten. nivalóival. Rövidesen végleges formát ölt új ötéves tervünk; a párt X. kongrei^f«ára készülődik. Ez a kongresszus mintegy foglalata, kerete annak a nagy munkának, amelyben nemcsak a kommunisták, hanem egész népünk érdekelt: mérlegre tesszük a utóbbi évek munkáját, megvizsgáljuk helyzetünket, megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyek társadalmunk szocialista fejlődéséhez, népünk életének további javításához megfelelő alapot biztosítanak. Szilárd -meggyőződésem, hogy messze előretekintő terveinket értelmesen, célszerűen ki tudjuk dolgozni, s valóra is váltjuk, mégha olyan nehézség merül is fel a munka során, mint a mostani árvíz. A párt és a nép egyesített ereje legyőzi a nehézségeket! (MTI) A II. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál esemény-sorozata tegnap délelőtt fél 12 órakor kezdődött Lenkefi Konrád bábművész kiállításának megnyitásával a Békéscsabai Munkácsy Mi. hály Múzeumban. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára méltatta Lenkefi Kondrád művészi tevékenységét, országos és nemzetközi sikereit, melyet a KPVDSZ „Napsugár” bábegyüttesének élén eddig el. ért. Koós István, az Állami Bábszínház Jászai-díjas tervezője, a kiállított bábuk művészi értékeit elemezte, majd a fesztiválra érkezett csoportok tagjai megtekintettél?: a gazdag bemutatót. Este 8 órakor a Jókai Színházban Uhljár Mihály, a városi tanács elnöke üdvözölte az elnökség tagjait, közöttük Molnár JáA Mezőhegyesi Állami Gazda, ságban 35 szocialista brigád kezdeményezésére széles körű versenyvállalások születtek a X. pártkongresszus tiszteletére. A Finn vendég Békés megyében Június 24-én Ligeti Lászlónak, a KPVDSZ főtitkárának társaságában Békés megyébe látogatott Happonnen úr, a finn Kereskedelmi és Magánalkal- I mazottak Szakszervezetének fő- | titkára, aki a kormánydelegá- j ció tagjaként érkezett Magyar-! országra. A vendégek részt [ vesznek a II. Nemzetközi Báb- fesztivál megnyitóján, majd ellátogatnak Gyulára, ahol a SZOT-szállót és a Várfürdőt te- J kin tik meg. nos művelődésügyi miniszterhelyettest, dr. Jan Marikot, az UNIMA főtitkárát, Enyedi G. Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, dr. Szilágyi Dezsőt, az UNIMA magyar tagozatának főtitkárát, és a fesztivál valamennyi vendégét. Molnár János, művelődésügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédével kezdődött meg a fesztivál. Az ünnepi megnyitón dr. Szilágyi Dezső is üdvözölte a résztvevőket. Ezután a békéscsabai „Napsugár” bóbegyüttes Bartók Béla: Magyar népdalok című művének bábszínpadi feldolgozását mutatta be. Az első nap ismerkedési esttel és fesztivál-bállal zárult az Ifjúsági- és Űttörőház hangversenytermében. szocialista brigádok több mint másfélezer tagja vállalta, hogy hárommillió-hatszázezer forint terven felüli eredményt produkálnak. Három kerület a „Szocialista üzem”, hat pedig az „Élüzem” cím elnyeréséért is küzd M ezőhegyesen. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói olyan kritikus időben tették a többletnyereségre a vállalásukat, amikor a rendkívüli szeszélyes tavaszi időjárás miatt korábban lelassult a növények fejlődése, viszont erősen nőtt a gyom. A Körösök véd- töltésének erősítésére 500 munkabíró férfidolgozót küldtek, 106 munkásőrük pedig 4—4 napot teljesített árvédelmi szolgálatban. Az onszág másik részén bekövetkezett árvízkatasztrófáról sem felelkeztek meg: a dolgozók 153 ezer forintot adtak össze az árvíricárosultak megsegítésére, a gazdaság pedig — terményben, szálas takarmányban, gépben és egyéb tételben — összeoen 350 ezer forint értéket adott. A X. Pártkongresszus tiszteletére Terven felül 3,6 millió forint nyereség a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban
