Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
Ma ternsk haza szeretteik körébe polgárvédeSmistáink Szerdán ünnepélyes búcsúztatás Békésen Tegnap, június 24-én dél- [ előtt zászlódíszbe öltözött Békés főtere. Az egy hónappal ez- i előtt tartalékos katonai szolgá- latra behívott Békés megyei polgárvédelmi zászlóaljt búcsúztatták leszerelésük alkalmából. Az ünnepségen megjelent Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Békés megyei tanács vb- elnöke, Sántha Jenő ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képviselője, dr. Fekete Antal, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője, Badár János, a párt békési járási bizottságának első titkára, dr. Soós Sándor, a békési járási tanács vb-elnöke és Tímár Ernő alezredes, a Békés megyei polgárvédelem törzsparancspoka. A búcsúzó katonák kiállították a Széchenyi térre azokat az eszközöket, j melyekkel öt héten át igen eredményesen védték a Maros, a Tisza és a Körösök töltéseit a levonuló árhullámtól. Klaukó Mátyás ünnepi beszédét mondja. Délelőtt 10 órakor kürt jelezte a magasabb parancsnok j érkezését, akinek Koncsek József, a polgárvédelmi zászlóalj parancsnoka jelentette: az egység feladata teljesítése után a leszerelés előtti búcsúztatásra felsorakozott. Sántha Jenő ezredes köszöntötte a polgárvédelmi erőket, majd engedélyt adott az ünnepség megnyitására. Tímár Ernő alezredes idol vasta a Magyar Népköztársaság polgárvédelmi országos törzsparancsnokának parancsát, mely szerint a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere 1970. május 18-án elrendelte a Békés megyei polgárvédelmi alakulat mozgósítását azzal a céllal, hogy készüljön fél és vegyen részt az árvízvédelemben. Az alakulat — hangoztatja a törzsparancsnok parancsa —, eredményesen megfelelt az eléje tűzött feladatnak. Először Makó és Szeged térségében, majd a Körösök mentén látott el védelmi feladatokat. A parancs kihirdetése után Klaukó Mátyás lépett a mikrofon elé. fl megye és az ország köszöni, amit érte tettek A párt Békés megyei bizottsága és a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében köszöntőm és üdvözlöm a polgárvédelmi zászlóaljunkat abból az alkalomból, hogy fáradságot nem ismerő példás helytállással hozzájárult a Tisza, a Maros és a Körösök mentén jelentkező árvíz elhárításához — kezdte ünnepi beszédét Klaukó Mátyás elvtárs. — Az árvíz elleni küzdelem ezrek és tízezrek élet. és vagyonbiztonságáért folyt, melyből a Békés megyei polgári védelmi zászlóalj derekasan kivette részét. Csak címszavakat említek, ami. kor a töltések humusztalanítá- sát, tuskózását, gátrézsű-készí- tést, homokzsáktöltést és rakodást, beépítést említem. De sorolhatnám a többi védelmi munkát is, a nyúlgát-készítést, a kőhordást, a hullámverés elleni védekezést. Ezeket a feladatokat nagy szervezettséggel hajtotta végre alakulatunk. Mindannyian példamutatóan dolgoztak s így nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy itt a megyében és máshol is az emberi akarat igájába kényszerüljenek az árhullámtól megduzzadt folyók. Sikeresen túljutottunk a veszélyen. Emberi együttérzésből, segíteni akarásból jelesre vizsgázott a megye lakossága. Most, az árhullám levonulása után úgy értékeljük, hogy a Békés megyei polgári védelmi zászlóalj parancsnokainak, katonáinak kitartó, szorgalmas, fáradságot nem ismerő munkáját nem nélkülözhettük ' volna az árvíz elleni küzdelemben. Sarkad, Sarkadkeresztúr, Nagy- gya-nté. Méhkerék, Kötegyán, Űjszalonta, Dénesmajor, Gyula külterülete. Dévaványa, Körös- ladány, Szeghalom egyes részei, továbbá Biharugra környéke, melyék a legnagyobb veszély(Folytatás a 3. oldalon) IXasszer wneghosszabította líbiai tartózkodását Nasszer egyiptomi elnök meghosszabbította líbiai tartózkodását, hogy további megbeszéléseket folytasson Kadhafi ezredessel, a líbiai forradalmi tanács elnökével és Atasszi Szíriái elnökkel — közli szerdán a kairói A1 Ahram. A lap szerint a három vezető ..kiértékeli a tripóli kiscsúcs eredményeit” és megvitatja az elfogadott akcióprogram végrehajtásáért felelős ..technikai bizottság” tanácskozásának előkészületeit. (MTI) Riblcsics Moszkvában Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő szerdán kezdődött hivatalos Szovjetunió-beid látogatása áll Moszkva politikai körei érdeklődésének központjában. A szovjet fővárosban hangsúlyozzák, hogy a szovjet— jugoszláv kapcsolatokban már hagyományosak a két ország felelős személyiségeinek időről- időre sorra kerülő találkozói. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke és Mitja Ribicsics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnöke tárgyalásaik során áttekintik az államközi kapcsolatok valamennyi területét, beleértve a politikai, gazdasági, műszaki- tudományos és kulturális kapcsolatokat is. (MTI) Maurer az NSZK-ban A Maurer román miniszter- elnök által Brandt kancellár és Scheel nyugatnémet külügyminiszter tiszteletére adott keddi vacsorával véget ért a román kormányfő bonni programja. Brandt a következő megállapítással vonta meg a nyugatnémet-román megbeszélések mérlegét: „A tárgyalásoknak ezen a fordulóján nem tudtunk mindent megvalósítani, ami az egyik vagy a másik fél elképzeléseiben szerepelt, de egyik területen sem volt az út lezárva. Maurer válaszában sikert kívánt a bonni kormány politikájához és kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a politika több európai probléma megoldásához vezethet. Maurer szerdán Hamburgba, majd később Düsseldorfba és Münchenbe utazik tovább. A tervek szerint Maurer több nyugatnémet üzletemberrel találkozik. (MTI) A szudáni államfő látogatásai Nlmeii vezérőrnagy, szudáni államfő látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP első titkáránál. (MTI Fotó — Vigovsziki felv.) Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudán! Demokratikus Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsának elnöke, miniszterelnök és kísérete szerdán a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott el. A szudáni vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. Horváth Ede vezérigazgató a 70 éves gyár történetéről, munkájáról, eredményeiről, a fejlesztéssel kapcsolatos tervekről tájékoztatta a szudáni nép képviselőit. A vendégek ezután megtekintették a motorgyárat és a hajtóműgyárat. A szudáni államfő hosszasan időzött a hatalmas modem üzemcsarnokban. Érdeklődéssel szemlélte az egyes munkafolyamatokat, a dolgozók tevékenységét és elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Délben a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ebédet adott a szudáni államfő tiszteletére* a Rába-szállóban. Mongol mezőgazdasági delegáció látogatása Szarvason A hazánkban tartózkodó mon-1 goi mezőgazdasági delegáció — i Mangalzsavin Das miniszter, a j mongol mezőgazdasági szövetkezeti főtanács elnökének vezetésével — szerdán Szarvasra látogatott. A vendégek megtekintették az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetet, tanulmányozták az eddig elért eredményeket, és érdeklődtek a további tervek iránt. Máté György: Fejezetek Indokína múltjából 2. Hármas keresztelő és búcsú Vietnam legszebb tengeröble, a Leszálló Sárkány Vize, amelynek partjára az ábrándozó kedvű francia gyarmatosítók ob szívesen építették villáikal ugyancsak kivette részét a háborúból. A tengerből kiemelkedő egyik távoli sziklazátonyon i ritkán odatévedő utas kis temetőt talál. Nagy, fehér kőkereszt körül sok apró fehér síremlék, rajtuk a rettenetes felirat: ..Meghaltak Franciaországért”. Ugyan, szegény kis francia fiatalemberek, mit is tehettek hazájukért ezeken, a Párizstól legalább tízezer kilométerre emelkedő tengeri kőszörnyeken. Dalolva szálltak annak idején hajóra, valahol Marseille-ben gyom visszatérést ígérve a Parton maradt hozzátartozónak. És ennyi maradt belőlük. Kis kereszt egy elhagyott zátonyon... A mai francia hivatalos történetírás nagy elismeréssel emlékezik meg azokról a kereskedőkről és hittérítőkről, akik megnyitották egykor a francia gyarmatosítók útját Dél-Kínában, Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban. Marco Polo velencei utazó 1280-ban, Odoric de Por- demone franciskánus szerzetes 1320-ban már járt ezen a földön. Évszázadokkal az úttörők után Franciaország mellett már a terjeszkedesi vágyában minden áldozatra hajlandó Portugália, Anglia és Hollandia is érdeklődött az értékes vietnami és kambodzsai kikötők iránt. Az ottani népek azonban hol egymástól függetlenül, hol ösz- szefogva megakadályozták a végérvényes hódításokat. Franciaország végül is az egymással küzdő trónkövetelőknek adott anyagi és katonai segítség útján, a XIX. század hajnalán, jelentős befolyásra tett szert mindhárom országban. Adran püspöke, a hajós diplomata Pigneau, az őrnagy-orvos Desperles, az építész Lebrun a francia forradalom időszakában belső tanácsadója lett a vietnami Nguyen-dinasztiának. A Nguyenek előbb bérbe adták kikötőiket a franciáknak, elfogadták csapataikat, majd 1862 és 1885 között elismerték Francia- ország katonai és politikai hatalmát is Vietnamban. A hadsereg megjelenésével egyidejűleg a katolikus egyház a lelkeket, az indokínai bank a zsebeket, a diplomácia a fejeket dolgozta meg a hátországban. Mire a hazájuk függetlenségét szerető vietnamiak kijózanodtak, már késő volt: „francia védnökség” alá kerültek. A francia hódítók 1863 és 1907 között, ugyancsak ravaszkodás és erőszak segítségével megkaparintották Kambodzsát és 1884 és 1393 között Laoszt is. Még be sem fejezték a leigázást, 1887-ben egyetlen gyarmattá egyesítették és „Indokiná”-nak nevezték el a három országot. Az utóbbi hetekben gyakran, jobb kifejezés híján felújított ,,Indokína”-megjelölés is ezekből az időkből származik. A francia hódítók találták ki. Az „indokínai” gyűjtőfogalom hirdetői szerint az ott élő törzseknek nem is volt joguk önálló nemzeti létre. így tette rá kezét az országra a mohó imperialista Franciaország és alakította át azonnyom- ban egyes részeit a maga támadó céljaira. A „kultúra hordozói” sok, felbecsülhetetlen értékű műkincset pusztítottak el a hódító háborúk során. Közel egy évszázadon át hordták el Indokína termékeit, bordélyba cipelték gyönyörű asszonyait. Amit építettek, maguknak építették.- Az európai negyedekben vietnami csak cselédeként vagy ágyasaként lakhatott. A francia „kultúrmisszió” egyik hírhedt és jellemző esete: André Malraux, a világhírű iró és miniszter századunk huszas éveiben szerződést kötött európai műkereskedőkkel, hogy Kambodzsa őserdejéből nagy értékű kincseket hoz át Európába, persze csillagászati összegek ellenében. Meg is szervezte a nagy expedíciót. Minden különös nehézség nélkül eljutott Angkor Tom templomvárosába. Ott összeszedte a X. századból származó legszebb khmer szobrokat, kocsira rakta azokat és elindult a zsákmánnyal a kikötő felé. A khmer lakosság azonban nem tisztelte sem Malraux mester hírét, sem nemzeti hovatartozását. Fülönfogta az európai „kultúr-misszió” e létété-
