Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

B ÁTTÖRI VA NAGVKÖZSÉG

A fejlődő asztalosipari ktsz egyik műhelye.

vácsháza, Kunágota, Magyar- dombegyház, Dombegyház és a Román Szocialista Népköztársasággal húzódó határvonal által körülvett területen fekszik a mezőkovácsházi járásban. Régen is a Száraz ér mindkét partján állott. A múlt század közepén mezőváros, majd a fel- szabadulást követően 1950-ig közigazgatásilag járási székhely volt, Csanád vármegyéhez tartozott. Battonya földjének és népének histó.riája jórészt külön színt jelent, sajátos arcúra, hanem általában azokra az egyre erősödő agrárszocialista, munkásmozgalmakra vezethetők vissza, amelyek ebben az időben az egész. Viharsarok népét megmozgatták az úri kizsákmányolással szemben. 1891-ben egymást követték az akkori kormány- és a megyei hatóságok munkásellenes intézkedései. Egymás után záratták be a munkásköröket. Ám termékeny talajba hullott 1891-ben az orosházi kapcsolatok révén elindított szocialista szervezkeA Petőfi Tsz gépjavító részlege.

latot villant föl a dél-alföldi táj, a Viharsarok fényében. Az egész ország számon tartja e román határszéli község múltjának két kiemelkedő eseményét. Minden iskolás gyermek tud az 1891-es földmunkás-felkelésről és arról, hogy 1944. szeptember 23-án e község határában léptek először hazánk földjére a vöröscsillagos sapdés magvetése. Á korábbi, kevésbé tudatos elégedetlenség most vált határozott erőre. Ekkor, június 21-én a községháza épületében és az előtte fekvő piactéren megütközött az elkeseredett földmunkás nép a község urait védő csendőrséggel. A kakasfollasok lövései négy nicstelen életét oltottak ki. A terror győzött, ám a batlamiképpen ipart telepítsenek a községbe. És valóban a mozdulatlannak vélt Battonya, megmozdult. Ma már a megőgaz- daságban, iparban, közlekedésben, kereskedelemben a foglalkoztatottak száma csaknem 5300. Mintegy 700 azoknak a száma, akiknek foglalkoztatottságát meg kellene oldani. Rajtuk kívül vidékre járnak dolgozni, legalább 500-am. Az elnök a további terveket így summázza:

Még MSroim nap, és július

elsejével a megyei tanács határozata értelmében e nagy múltú község nagyközségi rangra emelkedik. A soknemzetiségű Battonya kialakulása, újratelepítése 1718-ra tehető. A település Békés megye déli részén Mezőhegyes, Mezőkokájú felszabadító szovjet katonák.

A Békés megyei földmunkások földesúri elnyomás elleni küzdelmének egyik kiemelkedő állomása az 1891. június 21-én kitört battonyai zendülés. Ennek előzményei nemcsak a korabeli battonyai földviszonyoktanyaiak mégsem hagyták abba forrongásaikat a gyűlölt rendszer ellen. 1906. nyarán a Világszabadság című napilap írja: „Battonyárói Jusit Gyula milliomos-házelnök birtokáról, 49 sztrájkoló aratómunkást vittek el”, Ennyit az előzményekről, melyek a község históriájában, mint népünk áldozatos küzdelmei, kudarcai és előrelépései, egyaránt tükröződnek. Battonya valódi egyetemes élete azonban 1944. szeptember

23-ával kezdődött.

Már a 12. nagyközséget mutatom be olvasóinknak — mindegyik külön-külön egy kis világ. Tele csupa jó szándékkal, tennivágyó emberekkel, olykor délibábos sóhajokkal. És máris benne vagyunk a témák közepében a szépen gondozott tanácsházán, ahol Borka Sándor, a nagyközség tanácsának elnöke fogadott. Beszélgetésünk során visszapillantottunk a több mint fél évszázados település múltjára, de faképp a 25

— Szükséges foglalkozni még jobban az ipartelepítéssel. Számítunk arra, hogy ehheg kedvező jelét 1969-ben tapasztaltuk községünk nagyközségi kategóriába került és talán a beruházások elosztásánál, az ipartelepítésnél az eddiginél jobban figyelembe veszik. Ennek kedvező jelét 1969-ben tapasztaltuk a helyi asztalosipari ktsz esetében. A tanácsi fejlesztési alapból 800 ezer, az OKISZ támogatási alapból pedig 400 ezer forintot tudtunk biztosítani részükre; 1968-ban 110-en

dolgoztak, ez év januárjától már 235-en termelnek ebben az üzemben.

Ezután beszélt a kommunális helyzetről ,a villanyhálózat bővítéséről. Ebben az évben a Néphadsereg, valamint a Hunyadi utcákban további villanyhálózat korszerűsítésére, külterületi részeken pedig villanyáéi ózati bővítéseikre kerül sor. Nem kis büszkeséggel említette, hogy az utóbbi három évben mintegy 250 nőt tudtak

Borka Sándor, a nagyközség tanácsának elnöke.

viszonyok voltak a vízellátásban.

És ma?

— A község a törpevízmű megépítéséhez 1965. évben fogott hozzá, azóta a vízvezeték hossza az ez évi bővítéssel együtt 15 kilométer. Harminchat közkifolyóval rendelkezünk. Ezenkívül megépítettünk egy kétszáz köbméteres hidrogló- busz vízműtelepet, három ár- tézi-kutat. 1975-ben további 10 kilométer vezeték kiépítését tervezzük. A vízhálózatba, bekapcsolt lakások száma 422.

Terveik között szerepel még többek között a Kossuth és a Lenin utcai közúti híd megépítése még ez évben és 1971-ben a Néphadsereg utcai Szárazéri kőhíd átépítése Elhatározták az öregek napiköri otthonának kialakítását is. A tanácstagi beszámolókon egyre többen kérték az egységes köztemető kialakítását. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy

1970-ben hozzáfognak és a szerb és román temetőből ká- alakítnak egy egységes temetkezési helyet. Még sok-sok mást terveznek, ami a nagyközség fejlődésének kézzelfogható bizonyítéka.

így rendezgeti a tanács és a lakosság együtt közös dolgaikat, hozzáértéssel, felelősségtudattal.

Rocskár János

Az élet azonban többet követel egy nagyközség életében, mint csak a mezőgazdaság. Erről tanúskodik az is, hogy tíz év alatt a lakosság száma

4,7 szzalékkal „fogyott”. Ez arra buzdította a tanácstagokat és a község vezetőit, hogy vaA jövő szakmunkásai a DT 413-as gyújtás beállításával Ismerkednek Nagy Imre tanár vezetésével.

Fotó: Demény Gyula

Az ipartelepítés alapja lehetne a gáz- és olajgyűjtő-állomás.

éves jelenéről, jövőjéről pásszít- gattük a szót.

A felszabadulásról, a kommunista párt megalakulásáról, annak programjának megvalósításáról, a földreformról kezdtük el beszélgetésünket. Mintegy kuriózumként említem meg ,hogy a földre éhes bat- tonyaiak közül kétezren igényeltek földet. Ez a szám is kifejezi az akkor fennállott földéhséget. Ennek az igénynek teljesítésére kevésnek bizonyult a meglevő nagybirtok. Nyolcvanhét család más - község határában kapott földet. Az első mezsgyekarófc Janesz József juttatott földjén ütötték le; De nemcsak a földéhség volt nagy .hanem a lakás-ínség is. A házhelyek kiosztása után csaknem két év alatt 287 ház épült fel, olyan stílusban, ahogy az a magyar, román, szerb, szlovák ajkú lakosság ízlésének legjobban megfelelt. Ezért olyan színes és érdekes ez a település. Tehát lényeges változás a földosztás után történt. Ma négy termelőszövetkezet foglalkoztatja a 9870 lakosú község dolgozóinak csaknem 50 százalékát.

helyben elhelyezni, ehhez hozzásegített a szőnyegszövő-üzem létrehozása és bővítése. Szintén a városiasodás jelét mutatja a gáz- és olajgyűjtő-állomás. Ez alapja lehetne egy gyorsabb iparosításnak.

Tehát egy parányi iparizoim már látható Battonyán.

Aztán elmondotta az elnök azt is hogy micsoda mostoha