Békés Megyei Népújság, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-13 / 137. szám
Nagy részvéttel temették i András elvtársat A munkásrno zgalom régi harcosát, a munkásosztály élcsapatának illegális és évtizedekig aktív tagját, internacionalista érzelmeit nagyszerű tettekkel bizonyító embert ragadott ki soraink közül a halál. Munkásságát, vitathatatlan harci érdemeit a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, pártunk és kormányunk is magas kitüntetésekkel jutalmazta. Három év híján kilenc évtizedig élt. Élete nagy része arra az időre esett, akiikor nemcsak a jogtalanságért, az emberség elismeréséért, hanem a mindennapi betevő falatért is nagyon keményen kellett .megküzdeni az úri rend elnyomó apparátusa ellen. Fiatal ácssegédként 1904-ben kereste és találta meg a közösséget, a szakszervezetet, amely benne sem hagyta kialudni a jogtalanság és a nyomor elleni.szenvedély lobogó tüzét. Az első világháború idején az orosz frontra vezényelték. 1915-től a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitöréséig a hadifoglyok keserű kenyerét ette, aztán az elsők között állt a háborút és minden elnyomást előidéző cári rendszer megdöntésére felsorakozott orosz proletárok közé. Az első vonalban küzdött Kolcsak fehérgárdistái ellen, s Moszkvában több hónapos pártiskolán fejlesztette ismereteit, forradalmi tapasztalatait. Hazaérkezése, 1920 december vége után az illegalitás nehéz viszonyai között küzdött a fasiszták testet-lelket romboló uralma ellen. A felszabadulás pillanatában, már élég idősen, az elsők között lépett a pártba, amely azt a feladatot tűzte maga elé, hogy új országot, új társadalmi rendszert épít a romok helyén. Negyedszázadig volt erejéhez és egészségéhez képest részese annak a nagyszerű harcnak, amely nyomán siker sikerre halmozódott hazánkban, amely nyomán évről évre mind biztosabb megélhetés teremtődött mindazoknak, akiket forrón szeretett: -családjának és népének. Gazdag öregséget, soha nem lankadó példamutató harcos életet hagyott gyermekeire, írnokaira, dédunokáira. Meghatóan hosszú ideig, 63 évig tartott szeretetben és, egyetértésben éltöltött házassága. Tisztelője, barátja volt Békéscsaba lakóinak nagy része. Kiterjedt rokonsága, scxk egykori harcostársa vett tőle búcsút június 11-én, a Berényi úti köztemetőben. Jankai-kiállítás A felszabadulás előtti viharsarki művészgeneráció, a békéscsabai Auróra-kör tagja, számos helyi és néhány fővárosi kiállítás részvevője. Jankai Tibor, a jelenleg Los Angelesben élő és dolgozó művésztanár múlt évi emlékezetes békéscsabai látogatása után valószínűleg ismét hazalátogat. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum a művész 130 alkotását összegyűjtve, június 12-ével Árengedménnyel eladó! Kaszálvarakodó 1 db Rendfelszedő 2 db Gumivulkanizáló és sütőberendezés 1 db TÓTKOMLÓSI ALKOTMÁNY TSZ Ügyintéző: Hovorka. Telefon: 93. 4 emumig 1970. JÜNIUS 13. megnyíló békéscsabai Jankai kiállítást tervez. Jankai Tibor elküldte néhány eredeti képét, továbbá az újabb alkotásairól készült fotókat, amelyek a művész ajándékaként a kiállítás után a múzeum tulajdonában maradnak. A tárlat katalógusát már ösz- szeállították, s jelenleg a nyomdáiban van; a múzeum mégis arra kéri mindazokat a műgyűjtőket, akiknek Jankai-kép van a birtokában, jelezzék vagy pedig juttassák el a kiállítás megnyitásának időpontjáig a Munkácsy Mihály Múzeum címére. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR munkaszerződéseket köt az 1970. évi szezonidőszakra jelentkezni személyesen vagy írásban a gyár felvételi irodájánál lehet. Középiskolai tanulók 16 éves kortól jelentkezhetnek a nyári szünidei munkára. 10725 Az idős harcos nincs már köztünk, de hosszú ideig tartó munkássága, a párthoz és a néphez való hűsége élő, eleven példa marad nemzedékről nemzedékre. Átalakul a meteorológiai szervezet A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének rendelete az országos meteorológiai szolgálat szervezéséről. A rendelet értelmében július 1-én megalakul az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének felügyelete alatt működő országos meteorológiai szolgálat. Élén elnök áll, akit az OMFB elnöke nevez ki. A szolgálathoz három központi intézet tartósak. Az eddigi országos Meteorológiai Intézet mint központi meteorológiai intézet, az előrejelző központ mint központi előrejelző intézet, az eddigi „Marczell György” Aeroló- giai Főobszervatórium pedig mint központi légkörfizikai intézet működik tovább. Az átszervezést az tette szükségessé, hogy a meteorológiai munka területe az utóbbi időben rendkívüli mértékben ki- szélesedett, mintegy kinőtte az eddigi szervezeti kereteket. A jövőben a szolgálat elnöke csak elvi irányítást ad, a kutatásokat és az egyéb feladatokat pedig a három központi intézet igazgatója vezeti. Az új szervezet előreláthatólag kedvezőbb kereteket teremt azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyeket a meteorológiai szolgálat i5 éves távlati tervében már az elnök elvi irányításának megfelelően határoztak meg. így a következő másfél évtizedben gondoskodni kell többek között a meteorológiai munka messzemenő automatizálásáról mindenütt, ahol erre egyáltalán lehetőség van. Előtérbe kell helyezni a tudományos kutatások gazdasági hatékonyságának fokozását és erőteljesen kell bekapcsolódni abba a világméretű meteorológiád szolgálatba — nemzetközi rövidítéssel a WWW-be —, amely a világcentrumok és a regionális központok közreműködésével, óriási telekommunikációs hálózat közvetítésével, a mesterséges holdak felhasználásával stb. Igyekszik fokozni a meteorológiai kutatások eredményét és nem utolsósorban az előrejelzések megbízhatóságát. , Dr. SÁ3TI I ZSILAL ay 00000990 BELAO. VJp'I 09090 109099090 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 i fasiszta téboly végnapjai 1944 augusztus és szeptember hónapokban az első magyar páncélos hadosztályt Erdélyben a szovjet és román csapatok ellen vetették harcba. A német és magyar fasizmus végnapjai alatt, ahol ez a hadosztály áthaladt, ott tombolt a terror és kegyetlenkedés. Ütjukat kivégzések, az emberek borzalmas bántalmazása kísérte. Az alakulat tábori csendőrei és a nyomozók vakon végrehajtották a parancsnokok legkegyetlenebb parancsait, sokszor még parancs nélkül is ke- gyetlenkedtek. 1944 szeptember végén Arad és Nagyszalonta környékén harcolt a magyar páncélos hadosztály. A románok a velük folytatott harc közben több határmenti magyar községet elfoglaltak és a páncélos hadosztályt visszaszorították. Október első napjaiban német és magyar katonai alakulatok az elfoglalt községekből' ismét kiszorították a románokat és a páncélos hadosztály tábori csendőrei és nyomozói megkezdték a román határ melletti falvak tisztogatását. A román katonákkal váló barát- kozás miatt sok embert szedtek össze és vettek őrizetbe. A különböző helyekről összeszedett mintegy 50 személyt az egyik község csendőrlaktanyájába szállították, ahol őket borzalmasan megkínozták. Miután mindegyiküket meztelenre vet- kőztették, több katona és csendőr két ujjnyi vastag bottal és korbáccsal ütlegelte a testüket. A verést irányító parancsnok utasítása: „A testen veretlen rész nem maradhat.” Erről viszont az ütések nyomai alapján győződtek meg. Ilyen bántalmazáson esett keresztül mindenki, a nők és férfiak, gyermekek és idősebbek egyaránt. A kegyetlen bántalmazások következtében sokap egész életükre kiható betegséget szenvedtek, 1944. október 5-én a délutáni órákban az előrenyomuló felszabadító szovjet csapatok közeledtére a magyar páncélos hadosztály parancsnoka elrendelte a visszavonulást. Az ösz- szeszedett polgári személyek hátsó területre történő kísérésére is intézkedett. A folyogkísérést a kínzásban részt vevő csendőrök végezték. Az egyik Körös menti községben a foglyok közül 20 cigányt a többiektől elkülönítettek és a temetőbe vitték. Közben még két helyi csendőr is csatlakozott hozzájuk. A temetőben a foglyokat szorosan egymás mellé fektették, a jelenlevő csendőrök hátrahúzódtak, vonalba fejlődték és sortüzet nyitottak a földön fekvőkre, majd kézigránáC hallatszottak. A községben tartózkodó — az előző napi kivégzést végrehajtó — csendőrök és katonák menekülésre kényszerültek, az életben maradt foglyokat is magukkal vitték. A szovjet hadsereg gyors előrenyomulása miatt szinte futottak nyugat felé. Útközben légitámadás érte őket, és mivel a foglyok kísérése hátráltatta a vi'sszavo- lásukat, elhagyták azokat. Menekülésük közben Szentes körtokat dobtak rájuk. Aki még ezután is életben maradt, azt a csendőrparancsnok egyenként agyonlőtte. A kivégzettek között volt három gyermek, két nő és 15 férfi. A kivégzés végrehajtása után a községben összeszedett emberekkel kétszer-három méter nagyságú, egy méter mély gödröt ásattak, és az áldozatokat egymásra dobálva elföldeltették. A büntetőeljárás során a kihallgatott — a temetésben részt vevő — tanúk elmondották, hogy az áldozatok nagyobb részének hiányzott valamelyik testrésze, mert a kézigránátok leszakították. Másnap — október 6-án — hajnali 4 óra tájban a felszabadító szovjet hadsereg lövedékednek robbanásai egyre közelebb (Sági István rajza1) nyékén, úgy mellékesen még egy 40 év körüli asszonyt hátulról tarkón lőttek. Ezt a kivégzést végrehajtó csendőrt a parancsnok megdorgálta, amiért nem elölről lőtt az asszonyra. Ilyen és hasonló cselekményekért a kivégzéseket és kegyetlenkedéseket irányító parancsnokot a népbíróság 1946-ban halálra ítélte, öt volt csendőr ügye 1956 júniusában került a bíróság elé. Ugyanakkor a tömegsírba földelt áldozatokat exhumálták és szakértői vizsgálat után maradványaikat rendes sírba temették. A kivégzésben részt vevő egyik csendőr őrmester életfogytiglani, a többi csendőr pedig 6-tól 12 évi börtönt kapott. Következik: GYILKOSSÁG A FRONT ELŐTT.
