Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
A béke szolgálatában Pécsi Sebestyén orgonaestje Békéscsabán A Megyei Művelődési Központ négy előadásból álló nyári hangversenysorozatot állított össze, amelyből az első előadásra ma, május 30-án este 19.30 óraikor kerül sor, a békéscsabai katolikus templomban. Pécsi Sebestyén orgonaestjén Werner Mária, az Állami Operaház magánénekese is közreműködik. A jelentős, komolyzenei esemény programja többek között Bach: g-moll prelúdium és fuga; Liszt: Bach prelúdium és fuga; Vivaldi: Ária a laudáte pueri című kantátából; Zipoli: Pastorále és All: Offertórió című művei. A hangversenysorozat következő előadása ugyancsak a katolikus templomban lesz június 27-én; Lehotka Gábor orgonaestjén közreműködik Héti József, az Állami Operaház magánénekese és Kovács Lóránt fuvolaművész. Véget érnek a Szarvasi Kulturális Hetek A hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett igen gazdag és színvonalas programot magába foglaló Szarvasi Kulturális Hetek június 1-én érnek véget. A hétfőn, 18.30 órakor kezdődő záró- ünnepség ünnepi beszédét a Városi Kamarazenekar jubileumi hangversenye követi; a hangverseny teljes bevételét a rendező bizottság az árvízkárosultak megsegítésére fordítja. Mária Recifében él. O grande Loiro, a Nagy Szőke megfenyegetett, megöleti őt is, a férjét is, ha nem adom át a gőzbárkámat Így szerezte meg. Jóformán ingjen. És így lettem én o Doido, a Bolond. Halkan beszélt, foghíjas szájában nehezen formálódtak a szavak, mégis nagy erő volt bennük, újra felforrósították a hangulatot. Egy villogó szemű néger legény, a Sao Paulóból való Gar- valho lépett előre, a lámpa fénykörébe. — Hiszek az öregnek. Mindenki hisz neki. Régóta ismerjük, nem hazudik. És ha az Ilha jogtalanul, zsarolással került ezeknek az átkozottaknak a kezébe. akkor jogtalanok voltak azok az üzletek is, amiket a víziszállításők révén csináltak. Akkor ők tartoznak nekünk és nem mi tartozunk nekik. Vissza kell kapnunk az aranyunkat! Azonnal! — Hahahaha! — nevetett fel Hans Müller olyan féktelen jókedvvel, mintha nem is a gyalázatos halál küszöbén vergődött volna az imént. Jó idegekkel rendelkezett, kétségtelen. Lerázta magáról fogvatartói kezét, kiegyenesedett, magabiztosan nézett körül. — Szép mulatság volna, mi? Készpénzként fogadni el holmi agyalágyult vénember meséjét és így mászni ki a pácól. De hát ezt bizonyítani is kellene, tisztelt uraim, nem gondolják? Kérjék fel Doi- dót, mutassa fel a bizonyítékait! Minden pillantás az öszvérhaj- c»ár félé fordult, aki lehajtotta Az aranykoszorús béke-jelvény. A fasizmus felett, aratott győzelem negyedszázados évfordulóját ünnepeltük május 9-én. Ebből az alkalomból az Országos Béketanács aranykoszorús jelvény kitüntetést adományozott megyénkben is azoknak a bekeaktíváknak, akik a sok közül is a legtöbbet tették a béke megőrzésének tudatosításáért. Közülük mutatunk be három békeharcost, akik húsz és még ennél is több esztendeje tevékenykednek a mozgalomban. Természetesen nem beszélhetünk valamennyi békeaktíva nevében. ám egy dolog mégis azonos és egy helyre tehető. Az az óriási súlyú feladat, melyet a békés élet fenntartása ró az emberiségre. Ez alól megyénk dolgozó népe sem vonhatja ki magát, mint ahogy nem is vonja. Vannak, akik már érették a békemozgalomban és vannak, akik most ismerkednék tennivalóikkal. Beszélgetésünk során mindhárom kitüntetett egyértelműen elmondta, hogy, ha valaki a fejlődés szolgálatába akar állni, feltétlenül legyen békepárti. A béke, a békés élet nemrég még nyugodt, kiegyensúlyozott, s ha nem is teljesen nyugvó, de nem a fejét, tehetetlenül vonta meg • a vállát. — Na tessék! — súgta dühö- : sen a félszemű Krimosz a padre ■ fülébe. — Ez lett a vége. Ha • hagyta volna, hogy befejezzük, : amit elkezdtünk, most senki sem ■ követelne bizonyítékokat! A görög alighanem valameiny- : nyi érdekéit mineiro véleménj'ét * fejezte ki. elkeseredetten hall- j gattak mindnyájan. És Müller ütötte a vasat, amíg : meleg. — Senhores, nagylelkű leszek. • Magam és társaim nevében ki- S jelentem, hogy velünk önök va- : lóban csak tréfáltak az imént. • nem akartak bennünket felkötni. ! Viszonzásul csak annyit kérek. : felejtsék el, hogy Eberhardt ba- * rátom is elkövetett egy kis hi- S hát. szórakozottságból magával : hozta a Florestába apró fegyve. ■ rét. Így kvittek leszünk. És min- * den marad a régiben. Nos? — Semmi sem marad a régi- ! ben! — hangzott ekkor vala- | honnan a magasból. Az encar- ; regador especial kiáltott. Alig j lehetett észrevenni, a karzat • sarkában, a padlón ült török- ; ülésben, csak a fejét dugta ki a ; könyöklő rácsai között. Furcsa j módon teljesen józannak lát- 5 szott. Olyan csend támadt a külön- j leges megbízott kijelentése nyo- \ mán, hogy tisztán hallani lehe- j tett. amint odakint a nehéz eső- ! cseppek végiggurultak a terasz : pálmalevél-tetőzetén. Senhor í Carbo felállt, leporolta a nad- * ráját. neki támaszkodott a kő- \ nyöklőnék. } (Folytatjuk) : sokat változó körülményeket jelent. Ez a békés élet megváltozott. Olyan viharos, olyan földrengésszerű változásolt kísérik a békés életet is. melyek során néhány ország életében jelentős változások figyelhetők meg. Mi[ vallanak erről a megkérdezett békeaktívák? Azt mondják: szerény munkájukkal szolgálják azt, hogy minden ember megértse milyen pusztulás, veszteség, embertelenség kíséri a háborúkat. Megértsék, hogy az embernek emberhez méltó egyedüli életformája a béke, melynek során minden emberi cél emberi, eszközökkel elérhető. Csicsely Mihály a népfront megyei politikai munkatársa. Csicsely Mihály neve nem ismeretlen olvasóink előtt. Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei titkárságán politikai munkatárs. 1945-től vesz rész! a munkásmozgalomban, mint nyomdász sok kisgyűlés szervezője volt. Találkoztak vele megyénk dolgozói 1956-ban is, amikor az ellenforradalom leverése után a népek barátságáért, annak elmélyítéséért szervezte a békegyűléseket. Az egygyermekes családapa aktív, lelkes mun. kaja is hozzájárult, hogy megyénkben sikerrel zárultak a vietnami és a békeműszakok. A további terveiről ezeket mondotta: — Nemcsak azt kell munkánk sornál tisztázni, hogy midé kívánjuk megnyerni az embereket, hanem azt is, hogyan, milyen módszerekkel tegyük azt. Szükséges, hogy az agitáció egyaránt hasson az értelemre és az érzelmekre. * Berta Józsefet, a Hazafias Népfront békési járási titkárát Békésen találtuk meg piros karszalaggal a karján. Ott sür- gött-forgott az árvízvédelemhez behívott katonák között, akik útnak indultak a Tisza, a Maros térségébe, hogy segítsenek enyhíteni á katasztrofális árvíz tér. jedését, a lakosság mentését. Fáradt arcán látszott, hogy egész éjjel nem aludt semmit. — Ez a munka most a legfontosabb — ezzel a mondattal fogadott bennünket. Néhány perc volt mindössze számunkra, hívta a kötelesség. Amíg fotósunk lencsevégre kapta, szót váltottunk, ö is több mint húsz éve dolgozik a mozgalomban. Tíz évet az ifjúsági szervezetben, több mint tíz évet pedig a Hazafias Népfrontnál. Egyszerű munkása a békemozgalomnak, megnyilatkozása is szerénységére vall. Elsőként a család gratulált kitüntetéséhez, azután úton-útfélen köszöntötték érte. fgy mondja: — Nagy hatással volt a békekitüntetésem a két családomra. Tudom, hogy kiemelkedőt nem tettem, de amit tettem a gyermekeim szemében is nagy, ők is bíznak, hogy békében nőnék fel... Itt szeretném tolmácsolni azt a kérést, hogy valóban próbáljuk meg jobban bevonni a fiatalokat á békemozgalomba. Azzal szeretném befejezni e rövid nyilatkozatomat, hogy talán a legközelebb már többen beszélhetünk mozgalmunk ered. ményes munkájáról. * Kelemen Jánossal, a gyulai városi tanácsnál beszélgettünk. Iroda-ajtaján neve alatt ezj olvashatunk: „Társadalmi munkaszervező”. A fiatalos, ruganyos, ember, életkoráról csak annyit árulunk el, hogy nyűg- díjas. Beszélgetését így kezdi: — Csak egy-két dolgot mondanék el a békemozgalomról, amelyben szerény személyem is részt vesz egyik lelkes tagként. Munkám 1945-ben kezdődött, amikor Kovács Mihállyal és feleségével, Dandé Mihállyal .és feleségével együtt szerveztük a Magyar—Szovjet Barátsági Társaság összejöveteleit itt, Gyulán. Ez is békemunka volt, mert hirdettük, hogy e meggyötört népre a szovjet hadsereg győzelmével békés, munkás hétköznapok köszöntötték. Ténylegesen, mint kimondott békemozgalomban, 1948 óta ténykedek. Valahogy mindig hittem a munka eredményességében. Ha nem éreztem volna, hogy a mindennapi több munka ezt segíti, aligha találtam volna helyemet az ismeretlen helyzetben. Berta József, a -népfront járási titkára Kelemen János, a gyulai békebizottság titkára. Valóban igazat kell adni Kelemen Jánosnak, aki büszkén mutatja a két aranykoszorús ki. tüntetést, melyeket a béke szolgálatában végzett munkájáért kapott. Egészséges türelmetlenség kísérte útját 1945 óta. Rövidesen a felszabadulás után több kisiparos társával megalakították a KIOSZ helyi szervezetét, majd az elsők között lépett a kisipari termelőszövetkezetbe. • Ma már ;— mint említettük — nyugdíjas, felesége úgyszintén. Égy örvös fia van és három édes unokája. A bizakodást, reményt és erőt a mindennapi munkájához éppen ők adják. Ügy tartja, érdemes értük élni, hogy minél több ember mellén hirdesse a kitüntetés: „A békéért”. Százhúsz aktíváról beszél, jóllehet, hogy ennél több van. Mint a helyi bé kebizottság titkára, a népfront vezetőségének tagja, a társadalmi munkát is nyilvántartja. Az elmúlt tíz esztendőről 8 millió forint értékű társadalmi munkáról ad számot. A kisgyűlése- ken is feszült figyelemmel hallgatták beszédét, amikor arról szólt: — Ne higyjük, hogy a politikai munka valamiféle monopólium, ami együtt öregszik velünk. Nekünk kell a fiatalokat is mellénk állítani. És ha kevés fiatalt győzünk meg népünk igazáról, nem nekik kell mentegetőzniük, hanem nekünk. Már az iskola padjaiban ültessük fiataljainkba a békéért való harcot. Erről beszélek unokáimnak is, hátha egyszer az ő mellükön is ott ragyog majd az aranykoszorús kitüntetés... * Igen. E mozgalom síkraszáű annak érdekében, hogy Európában béke legyen, hogy földrészünkön megalapozott biztonsági rendszer épüljön ki és ennek egy-egy katonái ők is. Végül még valamit. Találóan mondták a kitüntetettek: a béke-kérdés nem a katonaság kérdése, hanem egyszerűen az egész emberiség ügye, a emberiség dolga, éppen ezért az emberiség lelkiismeretét kell felrázni. Mert ki fizethet rá a háborúra? Maga az ember. Rocskár János
