Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
Kinek a figyelmébe? Grundy vagy sportpálya f Eiz év kora tavaszán a 16-os épület házfelügyelője egy köröz. vérvnyel kereste meg Békéscsabáin, a Kulich Gyula Lakótelep 15—16-os épület lakóit, amelyben mindenkinek a hozzájárulását kérték ahhoz, hogy a jelzett épületek mögötti üres részen játszótér — a pontosság kedvéért grund — létesülhessen. Természetesen a lakók ezt a kezdeményezést örömmel vették tudomásul, amit bizonyít az a csaknem 60 aláírás, amely a köröz- vényre került. (A körözvény szemetes-kukák, tolató Skodák, j Trabantok, motorbiciklik közt j rúgni a bőrt!” Nem „fúrni** akar. ! juk a pályaépítést, de gyerme- ; keink testi épségének megóvását sokkal előbbre valónak tartjuk a szakmaközi kispályás foci- j bajnokságoknál. Ezen túlmenően : ez az épülettömb van legközelebb a TÜZÉP-telephez, a MÁV fűlőházhoz, ahonnan éppen elég káros behatás (por, füst,: *aj) ért a lakásokat. A fentieket, figyelembe véve, • ezúton is kérjük az illetékesek egyébként a városi tanács végrehajtó bizottságánál megtalálható), Mondanom sem kell, menynyire örültünk, hogy gyermekeinknek többé nem kell majd az épületek előtti autóparkolón játszaniuk, ahol is életük, testi épségük minden pillanatban veszélynek van kitéve. Nyugodtan állíthatom, hogy talán egyetlen elhatározást sem követett ilyen gyors végrehajtás, mint ahogy az ebben az esetben történt. Dübörgött a földgyalu, teherautók hordták a salakot, építőanyagot és néhány nap múlva kezdett kirajzolódni valami építmény, ami azonban — sajnos — egyáltalán nem is hasonlított grundhoz. Ekkor kezdődött a találgatás, vajon mi is épül ilyen gyorsan? A válaszra nem sokáig kellett várni, hiszen a mintegy 5—6 helyiségből álló épület alapozása, a fél méter mélyen kitermelt föld és a viz- és csatornamű vállalat embereinek szorgos munkája arra engedett következtetni, hogy nem a kicsinyeknek, hanem a nagyoknak épül és nem is „játszó, tér", de kézilabdapálya- Ügy érzem, joggal vetődött fel bennünk, lakókban a kérdés: miiért kellett körözvényt aláírnunk, miért kérték segítségünket a játszótér építéséhez, amikor végül is a területet átadták egy vállalatnak sportpálya építésére? Féltjük gyermekeinket, akik továbbra is kénytelenek lesznek „...a házak közt, a betonon, Örömmel közöljük Bagó Imre vésztői olvasónk j arról ad hírt, hogy a községben az idős emberek is megszerették a korszerű hírközlő eszközöket: rádiót, televíziót. Egy képet is mellékelt, mely Pákozdi Sándort , ábrázolja, aki 85 évesen is szí- '• vesen hallgatja a rádiót. Az idős ember egyébként arról hí- j rés, hogy a Sárréti Múzeum I anyagának gyűjtéséhez sok helytörténeti és népi szokással J szolgált. A képet kidolgozása miatt sajnos közölni nem tudjuk, helyette szolgáljon örömé- ; te e néhány sor. 1 Hol volt> hol nem volt„ A „Vándorlás gipszért’’ című, múlt héten megjelent cikkünk kapcsán kereste fel a szerkesztőséget Mészár János, a gyulai 14-es számú háztartási bolt vezetője. Elmondotta, hogy az általunk közreadott panasz jogosságával (hogy nincs alabást- rom-gipsz) egyetért és ő ts elítéli azt az eladöt, aki Debrecenbe küldte a levél (rójál gipszért. (Véleménye szerint ez az „elküldés" inkább jószándékú tanács, mint udvariatlan nyegleség volt.) A következő megállapítással viszont („bizonyára volt arra tehetőség, hogy ezt az árut beszerezzék”) nem ért egyel, mondván, hogy számlákkal tudja bizonyítani: hiába rendelt gtpsset. csak nagyon keveset kapott. így aztán minden fáradozásuk ellenére, néhány vevő bosszúsan és üres kézzel távozott az Uletből, mert a -gipsz — mint a mesében —. hol volt, hol nem volt. Korányi Lajos, a Vésztői ÁFÉSZ vendéglátó osztályának vezetője a múlt héten szombaton „Az ÁÉÉSSf vezetőinek figyelmébe" címmel megjelent tudósításhoz fűz néhány megjegyzést. Idézünk leveléből: „A községi tanács egészségügyi állandó bizottságának vezetője áU tál készített beszámolót mér az ülésen komolyáh korrigálták. Bebizonyosodott, hogy az étterem fala elleni kifogáson kívül a cikkükben felhozott hiányosságok nem fedik a valót. Az említett szerv vezetője éttermünkben legalább öt éve nem volt. Észrevételei bennünket is nagyon megleptek ... Kérem, térjenek k! a romlott süteményekkel kapcsolatos megjegyzésekre. Két évvel ezelőtt valóban volt egy ilyen panasz, de akkor vizsgálatot indítottunk és orvosoltuk a bajt. Be azelőtt, se azután hasonló panasz nem fordult elő. ... Kérem, ismételten is szives helyesbítésüket, mert ez a tájékoztatás hitelrontásnak minősül és ez a szövétkettre nézve végtelenül hátrányos. Végezetül csak annyit, hogy a sa- létromos falú éttermünk és euk. rászdánk falait faburkolattal vonjuk be. A munkák elvégzésére a KÖJÁL határidőt szabott.” Eddík a levél. Ezzei szemben Vésztő Község Tanácsának a Állandó bosszúság — apró hiánycikkek mielőbbi hathatós intékedését, vagyis azt. hogy éljenek törvényadta jogukkal, vegyék át I tanácsi kezelésbe a létesítményt j — erre annál is inkább mód van, mert az építkezés építési engedély nélkül kezdődött el — és adják át a laktóelep gyermekeinek. | Dr. Lagzi György i A szerkesztőség megjegyzése: Dr. Lagzi György és több más olvasónk panaszának jogosságával egyetértünk. Nem lehet elvenni a gyerekektől azt a kevés játszóterületet Is, ami megmaradt a lakótelepek környékén. Az pedig helyes lenne, ha a tanács a további építkezések tervezésénél nem feletkezne el arról, hogy a lakótelepeken gyermekek ts élnek, mégpedig elég szép számmal. A május az ünnepek hónapja, i Kezdődik elsejével és végződik 30-ával, a gyermeknappal. Ezen a négy héten át dekorálni kell, szereplésre ruhácskákat varrni krepp-papírból, zászlócskák is kellenének piros és nemzetiszínű de nincs és nincs, se Csa- ; bán, se Újkígyóson. Persze zász- ! lót lehetne készíteni, de nincs i hurkapálca. Azért „hurkapálca”, i mert a hurkába tűzzük bele. Májusban már nincs, vagy csak kevés a disznóölés, ne áruljunk 1 hát hurkapálcát! (Pedig még gyakorlati órán is kellene. Miért nem vetettünk előre mindenkivel 40—50 darabot a télen?) A krepp-papírból is van mindenféle színű, csak piros nincs... „Tessék benézni a jövő héten.,.” — hangzik a7 udvarias válasz sok üzletben. S ha ráérünk és „benézünk”, újra csak ezt a választ kapjuk a várt áru helyett. H. f. A szerkesztő jegyzete A mai Szerkesszen velünk összeállításban három olyan levelet közlünk, amelynek szerzői reklamálnak és helyesbítést kérnek. (A kifogásolt cikkek közül egy a Szerkesz- szen velünkben jelem meg.) Ha nem is örömmel, de készséggel adunk helyet az ilyen észrevételeknek, annál is inkább, mivel „több szem, többet lát” alapon a kölcsönös véleménynyilvánítás csak segíti az adott probléma sokoldalú megvilágítását. A kifogásolt írásokat helyesbítő levelek közlése nem azt jelenti, hogy cikkeink nem fedték a valóságot, hanem azt, hogy kritikánk tovább finomítható, s ha úgy tetszik, ez afféle „méretreigazítás”. A tények ettől még tények maradnak, és eredeti álláspontunk nem szorul korrekcióra. Hogy példákkal éljünk: gipszet valóban nem lehet kapni; csaknem elfogyott a kedvezményes szén Is (a borsodi darabos szénért most is sorba kell állni) cs ami a Vésztől ÁFÉSZ ügyét illeti, a tanács Végrehajtó bizottsága elé vitt információk pontatlanságáért nem ml vagyunk a felelősek. Mindezek előrebocsátása (vagy el- ismétlése), csak megerősíti azt a szándékunkat, amely az aktualitások jegyében születő, közgondok publikálására ösztönöz bennünket, — ha viták árán is. Körkapcsolás íi. — Nem egészen értem — jegyezte meg Ewans profesz- szor, aki Krecsmár Jenőnek kezdettől folyamatosan fordította portugálról angolra a padre szavait. — Hiszen a par. cellákat nyilván nemcsak az ösvényeken lehet megközelíteni. — Ez igaz — bólintott a cérnaember —, de zajtalanul csaik onnan a kitaposott ösvényről. Persze, a telke határain a mineiro gödröket, vermeket és és álcáz, csapdákat helyez el, a puska is állandóan a keze- ügyében van, úgyhogy mindenképp az életével játszik a hívatlan látogató, bármerrői is közeledik az aranyásó tanyájához, fazendájához. Az elmúlt 24 óra eseményei néhányuk szeméiben eddig úgy tűntek, mintha álmodnák őket, vagy mintha egy krimi és egy kalandos útifilm egyvelegét néznék a moziban, számukra annyira az irrealitás területén történt minden. Talán csali a világot járt geológus, Barilla kapitány és Anna asszony jelentett kivételt. A padre színtelen hangú ismertetője most a többieket is véglegesen rádöbbentette, hogy valóság az, rftájüé 15-1 ülésbe készített beszámoló, amelyet dr. Medgyesi Ferenc ügyvezető körzeti orvos aá Egészségügyi Állandó Bizottság elnöke (ft alá. étről tájé- HöZtát': „A konyha-. Valamint a vendéglátó helyiség falazata szennyezeti, piszkos... Cukrászda-helyisége rendetlen, piszkos, pőkhálős. A pult felett alkalmazóit fftOányég Börítáe még tavaly nyár őta légyuruiékes. A sütemények tárolása a rak tárban nem kielégítő.. Sók a panasz, högy romlott, penészes süteményt is árusították... Ezek a hiányosságok hosszú ideje fennállnak és mivel sok em- Ber étkezik itt, komoly, egészségügyi károsodást okozhatnak.” Most aztán kinek a figyelmébe ajánljuk a kritikát’! Megkerftlk az elveszett kulcsot? A Magyar Hirdető budapesti központjától kaptunk választ a Szerkesszen velünk rovatban május 7-én megjelent írásunkra, melyben közöltük, hogy egy hirdetőoszlöpot csupán azért nem tudnák használni, men a kacsa elveszett. A válasz a következő: „A kírendeltségvezetöt figyelmeztettük, hogy a jövőben önállóbban intézkedjen, mer t a magunk részéről Is sajnálatosnak tartjuk, hogy a januárban kihelyezett hirdetőobjektum l darab szabványos iróasztalkulcs miatt hónapokon keresztül nem kerülhetett átadásra. Az elveszett kulcs ügyében intézkedtünk. Kérjük, éresítésünk szíves tudomásulvételét”. Ehhez csupán annyi a megjegyzésünk, hogy köszönjük a reagálást. Mi (s nagyon furcsának tartjuk, hogy szabvány- kulcs-hiánya volt as oka a késlekedésnek. Vagy talán nem lehet ilyen kulcsot kapni amit átélnek, mégpedig kegyetlen, zord valóság. — Ezek szerint — kérdezte halkan a légikisasszony — Itt mindenki fél mindentől és mindenkitől? — Igen. Az őserdőben az embereknél ez a természetes lelkiállapot. Az a gyanúm, hogy a nagyvárosokban sincs másként. Legfeljebb az ő félelmük nem olyan szakadatlan, nem olyan nyilvánvaló, mint a miénk. Itt élünk a vadonban és leginkább egymástól rettegünk. Senki sem tudja, hogy kiféle. miféle ember az, aki a másik parcellán mossa az aranyat, honnan jött és nincsenék-e gonosz szándékai? Ne vegyék dicsekvésnek, de ebből a szempontból az én honfitársaim, a brazilok, az erdei emberek, a törzsükből kiszakadt indiánok még viszonylag a legmegbízhatóbbak... Krecsmár Jenő körülnézett, Hondát kereste, hogy sürgősen közülje vele mindazt a sok fontos tudnivalót, amiről Ewans közvetítésével eddig .értesült, nehogy kartérsa bajba keveredjék. A kis kopasz azonban nem volt sehol. **» Ciduro, Müllerék parcellája... Nem sóikkal azután, hogy az a különös szerzet, az Aranyváros illegális plébánosa jó szándékú, hasznos intelmei feL sorolásába kezdett, Honda László kiosont a raktárból. Távozása nem tűnt fel senkinek, a hallgatóságot annyira lenyűgözte a padre előadása, A jaguár-kaland hőse viszont pokolian unta magát, árva szót sem értett az egészből, türelmetlenül izgett-mozgott a sarokban, elhatározta, hogy körülnéz kicsit. Kilépett a raktárépületből. A Floresta felöl kellemes illatok csaptál? meg az orrát, a Madame elhatározta, kitesz magáért, ha már egyszer „jobb emberek” is elvetődtek ide, olyan ebédet főz nekik... Honda bekukkantott az imaházba, szemügyre vette a paplaikot, amely egyetlen háromszor kétméteres helyiségből állott, szerényen simult az imaház oldalához. A Pirkadat Ktsz kíváncsi részlegvezetője belesett az encarregador especial már lényegesen masszívabb házának ablakán is, egy pantal- lós fiatalember horkolt az ágyon, körülötte a földön üres dumosüvegek... Semmi érdekes... Körülsétálta a főteret, majd befordult az egyik ösvényre. Pár lépés után Úgy érezte magát, mintha fényárban úszó főútvonalról valami elhagyatott, rosszul világított mellékutcába került volna, itt a fái? sűrű boltozatán alig hatolt át némi napfény. Pár pillanatra meg kellett állnia, hogy szeme megszokja a derengő félhomályt, aztán fütyürészve indult beljebb, felriasztott egy majom- csapatot, később boldogan fedezett fel egy pompázó örchi-
