Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-07 / 80. szám
Négyféle anyanyelven is megértik egymást Pusztaottlaka kettős jubileuma Április 8-30: Gazdag program a VII. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Heteken Bensőségesen OrmepeltSc j meg hazánk szabadságának és községül:; születésének 25. évfordulóját a pusztaottlakaiak. Az ünnepség savát-borsát az élet- körülményeikben és községük fejlődésében végbement váltó- i zások számbavétele adta. Meg- j emlékeztek mártírjukra, Lakatos Péterre is, akinek a budapesti pártbizottság székházában oltották ki életét az elleni orra- dalmárok. ▲ kétszeres évforduló ünnepsége előtt tucatnyian kapták meg a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Köztük Mészáros János, Halmos János, Ottlakán György, id. Ottlakán Mózes, Madarász Ferenc, Gábor János, id. Szabó András, Vozár Pálné és Boris Mártonná, ök voltak az J új község mindenesei, bábái a j kezdettől fogva. Mindenütt ott j voltak, ahol cselekedni kellett, i És mennyi ilyesmire volt még j szükség akkor. A párt egyik ala- i pító tagjával a Jubileumi Dm- [ lékéremmel kitüntetett Gábor János elvtárssal beszélgettünk a kis darálóüzem előtt. Alig 18 éves volt, amikor belépett a kommunista pártba. Ügy emlékszik, hogy kezdetben mintegy 50-en, aztán 100-an te voltak az alapjszervezetben. — Itt, ezen az úton vonultak át a felszabadító szovjet csapraR partnergazdaságok növényvédelmi munkáját is segítik A Békéscsabai Konzervgyár az idén mintegy ötezer vagon nyerstermékből szeretne paradicsomsűrítményt, savanyúságot, konzervet és egyéb kon- zerviprari terméket gyártani. A partnergazdaságokkal való jó együttműködést az eddiginél sokrétűbben szeretnék elősegíteni. Űijabb borsófejtő gépeket állítanak üzembe s az idén először — a paradicsomföldeken — a növényvédelmi munkálatok költségeihez is hozzájárul a gyár. A Békéscsabai Konzervgyár mintegy félmillió forint anyagi segítséget nyújt a növényvédelmi munkálatokhoz. tstmauti taaaai ágáit; padjáról felugorva, dadogva kiáltozta: — ö-össze-es-küvők... ©-összeesküvést játszanak! B-blanquisták! Rosa Luxemburg viszont bólogatott, s az egyik következő ülésen alaposan megmondta a magáét a mensevikeknek: — Maguk nem állnak a marxizmus alapján, hanem ülnek. sőt, fekszenek rajta. Az ingerültség, a gúny, a gyűlölet dühös, forró szellője fújt a teremben, a tekintetek százai különféle módon világították meg Lenin alakját. Nem lehetett észrevenni, hogy az ellenséges támadások felizgatják: hévvel, de nyomatékosan, nyugodtan beszélt: néhány nap múlva megtudtam, milyen árat kellett fizetnie külső nyugalmáért Nagyon furcsa és bántó dolog volt, hogy csak emiatt a természetes gondolatmeneté miatt ellenségeskednek vele: a p>árt csak az elmélet magaslatáról ítélheti meg világosan a soraiban keletkezett nézeteltérések okait. Az a véleményem alakult ki, bogy a kongresszus minden napja új és új erőt ad Leninnek, frissebbé, biztosabbá teszi, beszédei mindennap egyre súlyosabban hangzanak. s a kongresszusi tagok egész bolsevik-csoportja eltökéltebbé, keményebbé válik. Az ő beszédein kívül majdnem ugyanígy feltüzelt Rosa Luxemtok községünkön 1944. október elején — mutatja. Jóformán nem te időztek itt. Mindössze másfél utcából és széjjelszórt tanyákból tevődött össze a mi településünk. Szállást sem igen találtak volna... — Hogyan fogadták a puszta- ottlakaiak a felszabadító szovjet csapiatokat? — A szegény emberek, akik már várták őket, kijöttek eléjük. A gazdagabbak tanyáikban ije- deztek, jajveszékeltek. Űri birtokos nem volt itt, de jó néhány családnak volt 40 és 150 hold között váltakozó földje. Természetesen csak 1945. április 4-ig, amikor itt is munkához látott a földosztó bizottság. Addig az itt élő emberek többsége kora gyermekévedtől ereje fogytáig kanász, cseléd, napiszámos volt. Én ebben a szemben levő tanyában is voltam kanász, a 140 holdas Maller Demeternél. ö volt a leggazdagabb. De nem sokkal maradt el mögötte Drágán Maxi és a két Mára... Gábor Jánosnak négy családja van. Közülük egyiknek sem kellett a kanászok, cselédek pranaszos kenyerét enni. Legidősebb fiát nem régen választották községi KlSZ-títkámak, két általános iskolás lánya a továbbtanulás mellett fogadkozik. Egyik Gyulán van a román kollégiumban. Magyaros neve ellenére Gábor János te román anyanyelvűnek vallja magát, a község 1300 lakosságának a felével együtt. A másik fele magyar, szlovák és német anyanyelvű. Ez természetesen csak akkor kerül szóba, ha valaki ismerkedni akar a község lakóival. Egyébként teljes az egyetértés, gyakori a vegyes házasság hiszen nem egymásnak uszított emberek már, mint a felszabadulás előtt. Mi több, a medgyesbodzásiakkal is jól asz- szebarátkoztak. A két község termelőszövetkezetének egyesítése előtt voltak, akik azzal tüzeltek, hogy a bodzásiak majd alaposan kihasználják, kizsákmányolják a szorgalmukat Ebből az lett, hogy tavaly átlagosan 24 ezer forint jövedelemhez jutottak a közösből a pusztaott- pakaiak te. A jövedelem növekedése lemérhető az új házak szaporodásából. A község törzslapja szerint 1930-ban 309 lakóház volt a község 3324 holdas terüi búr grrak, a mensevTteefe ellen • irányuló remek, metszőén éles | beszéde. Lenin a munkások között tSL ■ törtté szabad perceit, óráit éle- j tűk legaprólékosabb részleteiről ; is kikérdezgette őket — No, és a nők? FelőrB őket ! a háztartás? De azért csak ta- í nulmak, olvasnak? A Hyde Parkban néhány műn- : kás, aki először látta Lenint, ; kongresszusi magatartásáról be- \ szélt. Egyikük jellemzően ezt • mondta: — Lehet, hogy van itt Euró- j pában egy másik, ugyanilyen j okos emberük a munkásoknak,! Bebel vagy még valaki, nem tu- 5 dom. De hogy létezne még egy • ember, akit én így, egyszerre! megszerethetnék, azt nem hl- • szem! * Egy másik munkás mosolyog- | va hozzátette: — ö a mi emberünk! • Volt, aki ellene vetette: __ Plehanov is a mi embe- j r ünk. És hallottam a találó feleletet: • _Plehanov a tanítónk, a g»*- } d ánk, Lenin viszont a vezérünk j és elvtársunk. 5 Az egyik fiatal legény tréfá- ; san megjegyezte: — No, Plehanovot szorítja a j cipő. Hatvan előadás — Kiállítások és szakmai tapasztalatcserék - Szekcióülések a Lenin-cenienáríum alkalmából létén, s jó részt széjjels2Órtan, a dülőutak mentén. Most 480 lakó. ház sorakozik Pusztaottlakán, annak ellenére, hogy sokan lebontották tanyájukat, amikor elköltöztek. Az új házak új utcákban épültek, amelyek közül egy Lakatos Péter nevét viseli, akárcsak a helyi általános iskola és egy munkásőr-század te a mezőkovácsházi járásban. A fejlődés gyorsaságára jellemző, hogy Kucsera János tanácselnök még csak 56 tv-készülékről tudott, amikor az április 4-i ünnepi beszédét írta. A posta aztán jelentette: 61 tv van már a községben, meg 271 rádió. Az utóbbiból mindössze 30 volt tíz évvel ezelőtt. A község arculatát az új lakóházak mellet jelentősen megváltoztatta a bekötő út, a több kilométer hosszú járda, a villanyvezeték, az új iskola, az orvosi rendelő és több más köz- intézmény. I szegény emberek m is nagyon várták a felszabadító szovjet hadsereget, mert tudták, hogy megérkezésük után jobbra fordul a sorsuk — mondta Gábor János elvtárs. Nem csalódtak. Kukk Imre A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete és tagegyesületei április 8-a és 30-a között immár hetedik alkalommal rendezik meg a Békés megyei Műszaki Fejlesztési Heteket. Az eddigiekhez hasonlóan a mostani programja is gazdagnak ígérkezik, mivel tizenhárom tudományos egyesületi csoport mintegy hatvan szakmai előadást és vitát szervez. A rendezvények sorát különböző kiállítások és szakmai tapasztalatcsere-látogatások egészítik ki. Sok lenne felsorolni valamennyi előadás témáját. Ezért csak egy kis ízelítőt adnánk a műszaki fejlesztési hetek színes programjából. Az első napon, április 8-án délután Békéscsabán, a Technika Házában két előadást tart a Geodéziai és Kartográfia: Egyesület megyei szervezete. Ezek közül sok hallgatót vonz majd Raum Frigyes főmérnöknek a beszámolója, aki előadásában az afrikai földmérési és térképészeti munkák tapasztalatairól tájékoztatja a résztvevőket. Az előzőkhöz hasonlóan bizonyára sokan meghallgatják Pelbárt Jenő r. alezredesnek, a Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnökség Megelőzési Alosztálya vezetőjének előadását is április 9-én délután 2 órakor Békéscsabán, a városi tanács tanácstermében. Előadásának címe: A közlekedő ember. Igen változatos tematikát állított össze a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei csoportja. Április 10-én délelőtt fél 10 órai kezdettel a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben vitaülést rendeznek. Ekkor dr. Ginál István, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Kutató Intézet tudományos munkatársa tájékoztatja a jelenlevőket a talajművelés időszerű kérdéseiről. Érdekesnek ígérkeznek a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megyei szervezetének előadásai is. Április 16-án, délután 2 órakor Békéscsabán, a Technika Házában Willert Andor a nyomdaipar negyedik ötéves tervének elképzeléseit ismerteti a hallgatósággal. A Szilikátipari Tudományos Egyesület megyei szervezete külföldi szakembereket hívott fneg. A nagy üregtérfogatú béléstestek szárítása gyorsszárítóban címmel Jan Turcek igazgató és Matej Kuban főmérnök, a kassai testvérvállalat vezetői tartanak előadást. Ezután Dieiher Schmidt osztrák mérnök az automatikus cserépgyártó berendezésekkel ismerteti meg hallgatóit. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei csoportja több figyelemre méltó előadáson felül két kiállítást is rendez. Április 3-án Békéscsabán, előreláthatóan a Március 8 téren nézhetik meg az érdeklődők a mezőgazdasági kisgépek bemutatóját. Másnap a Technika Házában ÉTI gázkazán- és alkatrészkiállítást nyitnak meg. Április 14-én az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete délután 2 órától szakmai tapasztalatcserelátogatást szervez Békéscsabán a téglapaneles lakóházak építésének és az ezervagonos hűtőház szerelésének megtekintésére. A mostani műszaki fejlesztési heteknek különös jelentőséget ad az időközben sorra kerülő Lenin-centenárium. A tudományos ülésszak keretében a MTSZ megyei elnöksége két szekcióülést rendez. Mindkettő témája a magyar népgazdaságban anyagi érdekeltség lenini elveinek érvényesülése lesz. A mezőgazda- sági szekcióülésen a szövetkezetek lenini elveiről és a szövetkezeti demokráciáról hallanak előadásokat a részvevők. Az ipari szekcióülésen az anyagi érdekeltségről, a villamosítás lenini koncepcióiról és a hazánkban elért eredményekről tájékoztatják a megjelenteket. Nagyüzemi faszénégető MÉÉIiiÉi Képünkön: Épül a lepárló-torony Érdekes berendezésekkel találkoztunk a Bakony kellős közepén. Az Erdőkémia Vállalat, a franciavágási fűrésztelepi mellett — amely a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdona — hétmillió forintos költséggel új retortát (lepárlót) építtet. A retortában — nagyüzemi módon állítják elő a faszenet, amely iránt a nyugati államokból igen nagy az érdek- I Iődés. Az Erdőkémia Vállalat még az idén 10 ezer tonna faszenet szállít a nyugati államokba. Adminisztrációs csoportvezetőt, üzemtechnikust, gondnokot, művezetőt felvételre keres az ..AFOR” III. sz. Gépk öcs (javító üzeme, Nagyszénás. Jelentkezés a fenti címen. (Folytatjuk)