Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

Négyféle anyanyelven is megértik egymást Pusztaottlaka kettős jubileuma Április 8-30: Gazdag program a VII. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Heteken Bensőségesen OrmepeltSc j meg hazánk szabadságának és községül:; születésének 25. év­fordulóját a pusztaottlakaiak. Az ünnepség savát-borsát az élet- körülményeikben és községük fejlődésében végbement váltó- i zások számbavétele adta. Meg- j emlékeztek mártírjukra, Laka­tos Péterre is, akinek a buda­pesti pártbizottság székházában oltották ki életét az elleni orra- dalmárok. ▲ kétszeres évforduló ünnep­sége előtt tucatnyian kapták meg a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Köztük Mészáros János, Halmos János, Ottlakán György, id. Ottlakán Mózes, Ma­darász Ferenc, Gábor János, id. Szabó András, Vozár Pálné és Boris Mártonná, ök voltak az J új község mindenesei, bábái a j kezdettől fogva. Mindenütt ott j voltak, ahol cselekedni kellett, i És mennyi ilyesmire volt még j szükség akkor. A párt egyik ala- i pító tagjával a Jubileumi Dm- [ lékéremmel kitüntetett Gábor János elvtárssal beszélgettünk a kis darálóüzem előtt. Alig 18 éves volt, amikor belépett a kommunista pártba. Ügy emlék­szik, hogy kezdetben mintegy 50-en, aztán 100-an te voltak az alapjszervezetben. — Itt, ezen az úton vonultak át a felszabadító szovjet csapra­R partnergazdaságok növényvédelmi munkáját is segítik A Békéscsabai Konzervgyár az idén mintegy ötezer vagon nyerstermékből szeretne pa­radicsomsűrítményt, savanyú­ságot, konzervet és egyéb kon- zerviprari terméket gyártani. A partnergazdaságokkal való jó együttműködést az eddiginél sokrétűbben szeretnék előse­gíteni. Űijabb borsófejtő gépe­ket állítanak üzembe s az idén először — a paradicsomfölde­ken — a növényvédelmi mun­kálatok költségeihez is hoz­zájárul a gyár. A Békéscsabai Konzervgyár mintegy félmillió forint anyagi segítséget nyújt a növényvédelmi munkálatok­hoz. tstmauti taaaai ágáit; padjáról felugorva, da­dogva kiáltozta: — ö-össze-es-küvők... ©-össze­esküvést játszanak! B-blanquis­ták! Rosa Luxemburg viszont bó­logatott, s az egyik következő ülésen alaposan megmondta a magáét a mensevikeknek: — Maguk nem állnak a marxizmus alapján, hanem ül­nek. sőt, fekszenek rajta. Az ingerültség, a gúny, a gyű­lölet dühös, forró szellője fújt a teremben, a tekintetek százai különféle módon világították meg Lenin alakját. Nem lehetett észrevenni, hogy az ellenséges támadások felizgatják: hévvel, de nyomatékosan, nyugodtan beszélt: néhány nap múlva megtudtam, milyen árat kellett fizetnie külső nyugalmáért Na­gyon furcsa és bántó dolog volt, hogy csak emiatt a természetes gondolatmeneté miatt ellensé­geskednek vele: a p>árt csak az elmélet magaslatáról ítélheti meg világosan a soraiban kelet­kezett nézeteltérések okait. Az a véleményem alakult ki, bogy a kongresszus minden napja új és új erőt ad Leninnek, frissebbé, biztosabbá teszi, beszédei min­dennap egyre súlyosabban hang­zanak. s a kongresszusi tagok egész bolsevik-csoportja eltökél­tebbé, keményebbé válik. Az ő beszédein kívül majdnem ugyanígy feltüzelt Rosa Luxem­tok községünkön 1944. október elején — mutatja. Jóformán nem te időztek itt. Mindössze másfél utcából és széjjelszórt ta­nyákból tevődött össze a mi te­lepülésünk. Szállást sem igen ta­láltak volna... — Hogyan fogadták a puszta- ottlakaiak a felszabadító szovjet csapiatokat? — A szegény emberek, akik már várták őket, kijöttek eléjük. A gazdagabbak tanyáikban ije- deztek, jajveszékeltek. Űri bir­tokos nem volt itt, de jó néhány családnak volt 40 és 150 hold között váltakozó földje. Termé­szetesen csak 1945. április 4-ig, amikor itt is munkához látott a földosztó bizottság. Addig az itt élő emberek többsége kora gyer­mekévedtől ereje fogytáig ka­nász, cseléd, napiszámos volt. Én ebben a szemben levő tanyában is voltam kanász, a 140 holdas Maller Demeternél. ö volt a leggazdagabb. De nem sokkal maradt el mögötte Drágán Maxi és a két Mára... Gábor Jánosnak négy csa­ládja van. Közülük egyiknek sem kellett a kanászok, cselédek pranaszos kenyerét enni. Legidő­sebb fiát nem régen választot­ták községi KlSZ-títkámak, két általános iskolás lánya a tovább­tanulás mellett fogadkozik. Egyik Gyulán van a román kol­légiumban. Magyaros neve el­lenére Gábor János te román anyanyelvűnek vallja magát, a község 1300 lakosságának a fe­lével együtt. A másik fele ma­gyar, szlovák és német anya­nyelvű. Ez természetesen csak akkor kerül szóba, ha valaki is­merkedni akar a község lakói­val. Egyébként teljes az egyet­értés, gyakori a vegyes házas­ság hiszen nem egymásnak uszított emberek már, mint a felszabadulás előtt. Mi több, a medgyesbodzásiakkal is jól asz- szebarátkoztak. A két község termelőszövetkezetének egyesí­tése előtt voltak, akik azzal tü­zeltek, hogy a bodzásiak majd alaposan kihasználják, kizsák­mányolják a szorgalmukat Eb­ből az lett, hogy tavaly átlago­san 24 ezer forint jövedelemhez jutottak a közösből a pusztaott- pakaiak te. A jövedelem növekedése lemérhető az új házak szaporo­dásából. A község törzslapja szerint 1930-ban 309 lakóház volt a község 3324 holdas terü­i búr grrak, a mensevTteefe ellen • irányuló remek, metszőén éles | beszéde. Lenin a munkások között tSL ■ törtté szabad perceit, óráit éle- j tűk legaprólékosabb részleteiről ; is kikérdezgette őket — No, és a nők? FelőrB őket ! a háztartás? De azért csak ta- í nulmak, olvasnak? A Hyde Parkban néhány műn- : kás, aki először látta Lenint, ; kongresszusi magatartásáról be- \ szélt. Egyikük jellemzően ezt • mondta: — Lehet, hogy van itt Euró- j pában egy másik, ugyanilyen j okos emberük a munkásoknak,! Bebel vagy még valaki, nem tu- 5 dom. De hogy létezne még egy • ember, akit én így, egyszerre! megszerethetnék, azt nem hl- • szem! * Egy másik munkás mosolyog- | va hozzátette: — ö a mi emberünk! • Volt, aki ellene vetette: __ Plehanov is a mi embe- j r ünk. És hallottam a találó feleletet: • _Plehanov a tanítónk, a g»*- } d ánk, Lenin viszont a vezérünk j és elvtársunk. 5 Az egyik fiatal legény tréfá- ; san megjegyezte: — No, Plehanovot szorítja a j cipő. Hatvan előadás — Kiállítások és szakmai tapasztalatcserék - Szekcióülések a Lenin-cenienáríum alkalmából létén, s jó részt széjjels2Órtan, a dülőutak mentén. Most 480 lakó. ház sorakozik Pusztaottlakán, annak ellenére, hogy sokan le­bontották tanyájukat, amikor el­költöztek. Az új házak új ut­cákban épültek, amelyek közül egy Lakatos Péter nevét viseli, akárcsak a helyi általános isko­la és egy munkásőr-század te a mezőkovácsházi járásban. A fej­lődés gyorsaságára jellemző, hogy Kucsera János tanácselnök még csak 56 tv-készülékről tu­dott, amikor az április 4-i ün­nepi beszédét írta. A posta az­tán jelentette: 61 tv van már a községben, meg 271 rádió. Az utóbbiból mindössze 30 volt tíz évvel ezelőtt. A község arculatát az új lakóházak mellet jelentő­sen megváltoztatta a bekötő út, a több kilométer hosszú járda, a villanyvezeték, az új iskola, az orvosi rendelő és több más köz- intézmény. I szegény emberek m is nagyon várták a felszabadító szovjet hadsereget, mert tudták, hogy megérkezésük után jobbra fordul a sorsuk — mondta Gá­bor János elvtárs. Nem csalódtak. Kukk Imre A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének megyei szervezete és tagegyesületei április 8-a és 30-a között immár hetedik alkalommal rendezik meg a Békés megyei Műszaki Fej­lesztési Heteket. Az eddigiek­hez hasonlóan a mostani prog­ramja is gazdagnak ígérkezik, mivel tizenhárom tudományos egyesületi csoport mintegy hatvan szakmai előadást és vitát szervez. A rendezvé­nyek sorát különböző kiállítá­sok és szakmai tapasztalatcse­re-látogatások egészítik ki. Sok lenne felsorolni vala­mennyi előadás témáját. Ezért csak egy kis ízelítőt adnánk a műszaki fejlesztési hetek színes programjából. Az első napon, április 8-án dél­után Békéscsabán, a Technika Házában két előadást tart a Geodéziai és Kartográfia: Egyesület megyei szervezete. Ezek közül sok hallgatót vonz majd Raum Frigyes főmér­nöknek a beszámolója, aki előadásában az afrikai föld­mérési és térképészeti mun­kák tapasztalatairól tájékoz­tatja a résztvevőket. Az elő­zőkhöz hasonlóan bizonyára sokan meghallgatják Pelbárt Jenő r. alezredesnek, a Bel­ügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnökség Megelőzési Alosztálya vezetőjének elő­adását is április 9-én délután 2 órakor Békéscsabán, a vá­rosi tanács tanácstermében. Előadásának címe: A közleke­dő ember. Igen változatos tematikát állított össze a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei csoportja. Április 10-én dél­előtt fél 10 órai kezdettel a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben vitaülést rendeznek. Ekkor dr. Ginál István, a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kísér­leti Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa tájékoztatja a jelenlevőket a talajművelés időszerű kérdéseiről. Érdekes­nek ígérkeznek a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület megyei szervezetének előadásai is. Április 16-án, délután 2 órakor Békéscsa­bán, a Technika Házában Willert Andor a nyomdaipar negyedik ötéves tervének el­képzeléseit ismerteti a hall­gatósággal. A Szilikátipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szerve­zete külföldi szakembereket hívott fneg. A nagy üregtérfo­gatú béléstestek szárítása gyorsszárítóban címmel Jan Turcek igazgató és Matej Ku­ban főmérnök, a kassai test­vérvállalat vezetői tartanak előadást. Ezután Dieiher Schmidt osztrák mérnök az automatikus cserépgyártó be­rendezésekkel ismerteti meg hallgatóit. A Gépipari Tudo­mányos Egyesület megyei csoportja több figyelemre méltó előadáson felül két ki­állítást is rendez. Április 3-án Békéscsabán, előreláthatóan a Március 8 téren nézhetik meg az érdeklődők a mezőgazdasá­gi kisgépek bemutatóját. Más­nap a Technika Házában ÉTI gázkazán- és alkatrész­kiállítást nyitnak meg. Április 14-én az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szer­vezete délután 2 órától szakmai tapasztalatcsere­látogatást szervez Békéscsa­bán a téglapaneles lakóházak építésének és az ezervagonos hűtőház szerelésének megte­kintésére. A mostani műszaki fejlesz­tési heteknek különös jelen­tőséget ad az időközben sor­ra kerülő Lenin-centenárium. A tudományos ülésszak kere­tében a MTSZ megyei elnök­sége két szekcióülést rendez. Mindkettő témája a magyar népgazdaságban anyagi érde­keltség lenini elveinek érvé­nyesülése lesz. A mezőgazda- sági szekcióülésen a szövetke­zetek lenini elveiről és a szö­vetkezeti demokráciáról hal­lanak előadásokat a részve­vők. Az ipari szekcióülésen az anyagi érdekeltségről, a vil­lamosítás lenini koncepcióiról és a hazánkban elért eredmé­nyekről tájékoztatják a meg­jelenteket. Nagyüzemi faszénégető MÉÉIiiÉi Képünkön: Épül a lepárló-torony Érdekes berendezésekkel talál­koztunk a Bakony kellős köze­pén. Az Erdőkémia Vállalat, a franciavágási fűrésztelepi mellett — amely a Balatonfelvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdona — hétmillió forintos költséggel új retortát (lepárlót) építtet. A retortában — nagy­üzemi módon állítják elő a fa­szenet, amely iránt a nyugati államokból igen nagy az érdek- I Iődés. Az Erdőkémia Vállalat még az idén 10 ezer tonna fa­szenet szállít a nyugati államok­ba. Adminisztrációs csoportvezetőt, üzemtechnikust, gondnokot, művezetőt felvételre keres az ..AFOR” III. sz. Gépk öcs (javító üzeme, Nagyszénás. Jelentkezés a fenti címen. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom