Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

A pedagógus Írja: As általános iskolai matematika és fizika szaktárgyi versenyekről A Megyei Úttörő Elnökség rendezésében befejeződték az ál_ talános iskolai megyei szaktár­gyi versenyek. Az eredmények általában jók, egyes esetekben kiválóak voltak, a versenyzők nagy többsége alapos félkészült­ségről tett tanúbizonyságot. Az eredmények mögött komoly és kitartó munka van. mely gyü­mölcsöt érlelt. A következőkben csak két szaktárgyi versenyről szeretnék említést tenni, mely szaktárgyak tanításának eredményed az utób­bi években gyakran beszédtéma, vitatéma volt s még ma is az. E két tantárgy: elsősorban a ma­tematika, valamint a fizika. Ha a kedves olvasók közül valaki ol­vasta a Békési Élet 1969.. évi 1. számában az általános iskolai számtan-mértan- és fizikatanítás helyzetének elemzését, e sorok láttán bizonyára arra gondol, hogy e két szaktárgy verseny­eredményeivel sem dicsekedhe­tünk túlságosan. Szerencsére azonban van mivel dicseked­nünk, mert a múlt évben is és most is tanulóink (főként a 8. osztályos tanulók) mindkét tárgyból igen jól szerepeltek, a verseny évek óta magas szintű, sót évről évre magasabb szintű. Matematikából például az elő­ző évben s most is a 8. osztályos tanulók közül voltak olyanok, akik minden feladatot megoldot­tak. Pedig a feladatok igen ní­vósak voltak, még a nevelőket is komolyabb gondolkodásra ser­kentették. Igen hasznos volt a verseny abból a szempontból is, hogy felszínre kerültek a tehet­séges tanulók, akikre fél kell fi­gyelnünk, akikkel a hátrányos helyzetű és jó képességű tanu­lókkal együtt kiemelten kell fog­lalkoznunk, A versenyek a kö­vetkező években még magasabb színtűék lesznek, mert helyet kémek maguknak a matematika szakosított tantervű osztályok tanulói vagy ahogy emlegetni szoktuk, a matematika tagozatos osztályok tanulói is, akik a mos­tani 7. osztályos versenyen már vitték a pálmát, tudósuk maga­san kiemelkedett a többi tanulók közül. Kár, hogy az ilyen osztá­lyok szervezésének feltételei csak nagyobb helyeken biztosí­tott. mert bár ezek működése még egy teljes tanévre sem te­kinthet vissza, de már az eddigi jelek is azt mutatják, hogy ezek a tanulók a gimnáziumokban könnyedén fognak megbirkózni az igen nehéz matematikai tan­anyaggal. Fizikából sem volt könnyű a verseny, mert az a tanuló, aki a verseny mindkét fordulóján ré&zt vett, be kellett bizonyíta­nia, hogy elméletből és gyakor­latból, de logikus gondolkodás­ból is biztos talajon áll. íme íze­lítőül egy gyakorlati vonatkozású feladat: „Készítsd el egy 1 szo­ba. konyha, kamrás, előszobás lakás villanyhálózatának terv­rajzát úgy, hogy minden helyi­ségben legyen 1—1 villainyégő; a lakásban van egy villanycsengő, a konyhában pedig egy motor (mosógép) üzemel és méred a főágban folyó áramerősséget!” A tervet a odakészített; szemléltető­eszközökből össze is kellett állí­tani és az áramerősséget mérni is kellett. S fizikából is igen jó eredmények születtek, az 1. for­dulóban is csak egy tanuló tel­jesített 50 százalék alatt. Mi a magyarázata a jó ver­senyeredményeknek? Elsősorban a következetes és lelkiismeretes tanári oktató-nevelő munka, de a jó tanulói hozzáállás is. Kü­lön ki kell emelnem a szakkö­rök szerepét, melyekben főként a különösen tehetséges és a hát­rányos helyzetű fizikai dolgozók gyermekeivel foglalkoznak (a megyei versenyeken a tanulók 67 százaléka fizikai dolgozók gyermeke volt). Arra csak büsz­kék lehetünk, hogy az utóbbi két évben megyénkben 100 fe­lett volt, illetve van a matema­tika- és fizikaszákkörök száma. Az eredményeken ez meg is lát­szik: legjobban általában a szakkörös tanulók szerepeltek. Befejezésül pedig gratulálunk minden jó helyezést elért tanuló­nak, tanáraiknak, szakkörvezető- iknék és mindazoknak, akik se­gítik tanulóink tudásszintjének emelését Pelle Ferenc vezető szakfelügyelő Kiállítás a kovácsházi járás 25 éves fejlődéséről A mezókovácsházi járási mű­velődési központban április har- madikán kiállítás nyílt a járás 25 éves fejlődéséről. Egy-egy tablón egy-egy község új létesít­ményeit mutatják be a fényké­pek — a felszabadulás óta épült iskolákat óvodákat orvosi ren­delőket, kultúrházaícat, könyv­tárakat, ipari és tsz-építkezése- seket új lakásokat üzleteket kutakat az új utakat, s a villa­mosítást. A járás minden köz­ségéről 5—6 fényképből álló tab­lókon illusztrálják a fejlődést. A tárlat anyagát az október 6-i községi felszabadulási kiállí­tásokból válogatták össze. Az ér­deklődők április 14-ig tekinthet tik meg a járás 25 év alatt épült létesítményeit dokumentáló kiál­lítást. Megnyitó ma este A Gyulai Harisnyagyár KISZ-szervezetének Kiváló if­júsági klubja Művészet az if­júságért, ifjúság a művésze­tért című képzőművészeti soro­zatában ma este nyílik meg a kilencedik kiállítás. Ezúttal Ta­kács Dezső pécsi grafikusmű­vész nagygrafikáiböl, amelyet Póka György magángyűjtemé­nyéből válogatott a tárlatra. A mai minikiállításon a megnyi­tó beszédet dr. Szabó Ferenc, a Gyulai Levéltár igazgatója mondja. A képeket április 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők. TifflgBnawdid Szemtől szembe A MÚLTAT felidézni, a múlttal szembenézni nem egy­szerű ugyan, de semmiképpen sem hiábavaló dolog A múlt, a negyedszázaddal ezelőtti törté­nelem önmagában is tanulságos; napjainkkal összevetve kétsze­resen az. Filmművészetünk — és nemcsak hazánk, de a világ filmművészete is — gyakorta választ olyan témákat, ame­lyek alkalmasak arra, hogy szembenézzünk huszonöt évvel ezelőtti önmagunkkal. Szembe: lelkiismeretünkkel, gyávasá­gunkkal, félelmünkkel, kisszerű- ségünkkel, megtévesztettségünk- kel és légmúlt önmagunkkal A tegnap és a ma kontrasztja bi­zonyítja majd, hogy különbek vagyunk-e és ha igen, mennyi­vel? összehasonlítani, analizál­ni, történéseket, érzelmeket ele­mezni, részeire bontani, hogy majd egy nemesebb szintézis­ben előttünk állhasson a tanul­ság: ez okos, szép, becsületes módszer. De nehéz és felelősség- teljes módszer is. Nem mindegy, hogy 25 év elteltével mit vála­szolhatunk önmaguknak és fia­inknak. Üj magyar filmalkotásunk, a „Szemtől szembe” alkotó gárdája ezt a módszert választotta. MÁBÓL a TEGNAPBA: erre az időutazásra vállalkozik a nyugati országhatár egyik fa­lucskájában tíz férfi, akik fog­lalkozásukat, társadalmi, anyagi helyzetüket tekintve sokban kü­lönböznek egymástól, egyvala­Az Égő című könyv arany margójára Megjelent a Magyarország felfedezése című szociográfiai sorozat első kötete Mint ismeretes, hazánk felsza­badulásának 25. évfordulójára szociográfiai sorozat megjelené­sét várhattuk, Magyarország fel­fedezése címen a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. A sokat jelentő vállalkozás egyik elindítója és mindvégig szellemi mecénása Darvas József, a Ma­gyar írók Szövetségének elnö­ke A sorozat megírására hu­szonötén vállalkoztak, s egy-két könyv már az év elején a nyom­dában volt Ezek közül is első­ként jutott él az olvasók kezébe- Mocsár Gábor új könyve, Égő arany címmel. A könyv nagyobb része a ha­zai szénhidrogén-bányászat Bő áruválasztékkal! Április 15-én du. 14 órakor nyílik a Sarkadi ÁFÉSZ Ruházati áruháza MÉTERÁRU-. CIPŐ-, KÉSZRUHA-, RÖVID-, KÖTÖTT-, DIVATÁRU, LAKÁSTEXTIL-ÁRUKBÖL NYITÁSTÓL MÁJUS 15-IG. MINDEN 200,— FT VÁSÁRLÁSI ÉRTÉKRE tombolajegyet adunk 1 DB KISORSOLUNK: TELEVÍZIÓT VAGY HŰTŐSZEKRÉNYT ÉS SOK ÉRTÉKES NYEREMÉNYT! SORSOLÁS MÁJUS 21-ÉN múltjával és jelenén keresztül jövőjével foglalkozik, így első pillantásra talán sokan úgy vé­lik, hogy elsősorban a szénhid­rogén-bányászok körében fog osztatlan sikert aratni. Ezt azonban csak a címlap és a könyv címe engedi sejtetni. Mást mond a tartalma. Mocsár Gábor most is él tu­dott szakadná az impresszionista riportszerűségtől és inkább mindvégig a gondolati összege­zésre törekszik könyvében. Ki­tűnően választotta meg a törté­netiség valós fonalát is, mert a szénhidrogén-bányászat elmúlt időszakának eredményei, ellent­mondásai, megoldott és megol­dandó problémái sokszor félre- , magyarázva, olyan szintézisben jelentkeztek’, hogy abból a tény­leges valóság megítélése, külö­nösen az utókornak a lehetet­lent jelentették. Az írónak volt türelme olyan kérdések szinte analitikus vizs­gálatára is, mint például a „MAORT-ügy”, amit könyvében mesterien tudott az akkori ha­zai politikai változások hátteré­be beültetni, hogy így az egyet­len elképzelhető megoldással kialakuljon a valóság igaz képe, de úgy, hogy az most már a je­lenkor szakembereinek is jövőt mutató legyen. A könyv megírása mindvégig teljes odaadást, izgalmas, de csakis őszinte emberi és írói erőfeszítést kívánt Már teljes erővel dolgozott könyvén, mely­ben az országos érdekű szak­mának rohamos terjeszkedésén túl kivívott rangját, jövőbeni le­hetőségeit is boncolgatta, meg­tanulva ehhez páratlan szorga­lommal és kitartással a szakma nyelvezetét, enciklopédiáját, amikor az algyői égő kútkitörés látványa egész fejezetek átdol­gozására készteti. Talán ez ol­vasztja egységessé benne annyi­ra a nagy szorgalommal össze­gyűjtött tárgvi és élményanya- got. Kevés írónak volt része ilyen élményben könyve megírása közben. Nála ez is a megfilme­sített regényeinél már megszo­kott, a téma iránti szenvedély fokozta. Friss látása, lelemé­nyessége olyan kérdésekre is választ keres és talál, amelyek­re eddig az ipar vezetői sem fi­gyeltek fel. Könyvének olvasása élvezetes stílusban segíti bete­kinteni az „olajos” szakma rej­telmeibe a laikus olvasót is anélkül, hogy oktatni akarná. Megkapó emberközelségbol ír a szakmai törzsgárda hűségéről, a szűkös hazai ásványvagyon- helyzet miatt szükségszerű ván­dorlásról, olykor feltomyosuló és csak nehezen megoldható gondjaival együtt. A könyv öszr szességében és teljes mondani­valójában méltó reprezentánsa is egyben annak az olajiparnak, amely a legmegdöbbentőbb ipar- politikai elfogultság, évtizedes j kutatási sikertelenség ellenére is türelmesen küzdött a jelenben most már kivívott rangjáért. Nem kevésbé értékes a könyv­nek a geotermikus energia ha­zai, mezőgazdasági hasznosításá­val kapcsolatos gondolata, őszin­tén kívánjuk az írónak és azoknak, akikről a „fehér arany”, a föld alatti forró víz kiterjedt hasznosításával kap­csolatban írt, hogy országos j szinten döbbenjenek rá az ille­tékesek: „A koldus Alföld még mindig nem tudja, hogy szerény szalmazsákja milyen nagy kin­cseken nyugszik’’. — fekete — miben azonban azonosak. Mind­annyian katonái, tisztjei, pa­rancsnokai annak a magyar szá­zadnak, amelyet itt, Vérti pusz­tán ért a háború utolsó napja. Jelenlegi találkozásuk apropója egy emlékmű avatása, amely két elesett, mártír bajtársuknak állít emléket. Az egykori baj­társak kibontakozó beszélgetése azonban rövidesen kölcsönös vá­daskodásba torkollik; úgy hatá­roznak hát, hogy lepergetik, le­játsszák a hajdani eseményeket, hogy egyértelmű választ kap­hassanak, ki a bűnös, ki a hi­bás? Bűn és hiba, két különböző kategória; a^ első azokat érinti, akik aktívan részt vettek az em­bertelenségekben, kezdeményez­tek a gyilkosságokban; hibásak mindazok, akik hagyták sodród­ni önmagukat és nem tettek semmit — noha erre esetleg módjuk volt — a bűntettek el­len. „Klasszikus” háborús, mo­rális probléma, amikor néhány tisztességes passzivitása, er­nyedtsége, ellenállóképtelensé­ge csaknem egy század halálát okozhatja, egy olyan szituáció­ban, amikor a szovjet csapatok a közvetlen közelben vannak. Amikor a nyilvánvaló és egyet­len ésszerű tett az lehetne, hogy annyi háborús év után végre az utolsó órában közös békeakarásban egyesüljön tiszt és tiszt, tiszt és katona... Hanem a fél revezetet tség, a megtévesz- tettség, a háború, előtti évek nacionalista, irredenta, anti- kommunista kormánypolitikája ebben a drámaian feszült hely­zetben csak egyetlen dolgot eredményezhet. Drámát. A szov­jet csapatok békés fogadása he­lyett, fegyveres ellenállást. Gép­fegyverek kölcsönös tüzét, ak­kor, amikor már tulajdonkép­pen véget ért a háború. EGY NEMZET és egy nem­zedék drámáját idézi, okait ke­resi Várkonyi Zoltán Dobozy Imre forgatókönyvéből készített filmje. Történelmi és lélektani számadás a modem filmtechni­ka és filrrmyelv eszközeivel. Dráma két idősíkban: múltban és jelenben. Az események idő­beli váltakozása a szuggesztivi­tás növelését kellene, hogy szol­gálja, a valóságban azonban ront a hatásfokon. Nem a mód­szer alkalmazása, hanem a módszer alkalmazásának ho­gyanja szüli a hibát. A múlt cselekménysorát túl sűrűn sza­kítják meg a jelen eseményei, s ez görcsösséget, a cselekmény át­tekinthetőségének nehézségeit eredményezi. A kétféle idősík váltogatása további hibák for­rása lehetne, mint például a szí­nészek „fiatalodása”, illetve „öregedése”. A figurák plaszti- citását azonban ragyogó színész­gárda teremti meg, s teszi szinte észrevétlenné a fentiek­ben említett dramaturgiai von- tatottságot is. Remek színész- egyéniségek. Latinovits Zoltán, Sinkovits imre, Básti Lajos, Benkő Gyula, Szirtes Ádám já­téka és Illés György operatőr kamerája a rendezővel, össz­hangban végül is szép, hiteles filmet teremtettek. Olyan fil­met, amely becsületes módon keresi a választ nemzetünk és önmagunk fájó kérdéseire. B. Máté Asztalos szakmunkást szövetkezeti tagnak vagy alkalmazottnak azonnali be­lépéssel felvesz a Gyulai Kislakásépitő és Karbantartó Ktsz, GYULA, Nagyváradi út 74. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom