Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

w Az Április 4 brigád Őszinte, baráti szívvei Tbtt An» rt tagú brigád)« Ittl-bea alakult meg, mégpe­dig kocsi vizsgálókból, akkurnu- látorkezelőkból és koositisztí- tóJcbóL Ügy határoztak, hogy az Április 4 elnevezést veszik le! és mindjárt célul tűzték a «Bocialista cím elnyerését is. Munkájuk nem látványos. A békéscsabai vasútállomásra ér­kező és az innen induló vona­tokat vizsgálják át, hogy azok műszakilag megfelelnek-e a követelményeknek. Tizenkét órás a szolgálatuk, s ez alatt a kocsi vizsgálók — akik egyéb­ként a legképzettebb vasas szakmunkások soraiból kerül­nek ki —, számításuk szerint 25—30 kilométert gyalogolnak. Ellenőrzik a fékeket, a tenge­lyeket, a rugókat, az ütközőket, a vonókészülékeket, a kocsi­szekrényeket, a személy. és gyorsvonatnál pedig a fűtést, a világítást is. Sokszor láthatja Skét az uta aőkőaönség. Hosszúnyelű kala­pácsukat a vagonok kerekeinek abroncsához ütik, s a csengés­ből tudják meg, hogy van-e valahol törés vagy repedés. Bármilyen hanyagság, tragikus következményekkel járhat, ám az Április 4 brigád immár ki- ! lene éve becsülettel teljesíti a; rábízott feladatot A legkisebb hiba som fordult elő. — A gyors- és a személy­vonatokat én magam vizsgálom I meg és mindig nyugodt lelki- iamerettel adom át a forga­lomnak — mondja Tóth Antal. Sokan irigyelték A tshervonatokért Tomka Andris a felelős, de az ő mun. Icája aem okoz fejfájást a bri­gádvezetőnek. Olyan kiváló fia­talember, hogy megkapta a Szakma Ifjú Mestere jelvény arany fokozatát. A legidősebb Szák András, kétszeres kiváló dolgozó, aki­nek már ónak egy-két hónapja van hátra a jól megérdemelt nyugdíjig örömmel veszi tu­domásul, hogy most 14 forint­ra emelték az órabérét. Húszéves korában került a vasúthoz — minden protekciói nélkül. Azaz valami mégiscsak „besegített”: jól futballozott, [ szüksége volt rá a MÁV sport- j egyesületnek. Igaz, csak fűtő­házi munkásnak vették fel, de még azért is sokan Irigyelték. Kocsivizsgálónak 1939-ben osz­tották be, s azóta már nem egy kalapácsot elkoptatott. Közben sokat tanúit Lépést fellett tar­tania a vasút fejlődésével, amely különösen az utóbbi években rendkívül meggyor­sult Hol vannak már a lég­fék nélküli szerelvények, vagy a 60 kilométeres sebességgel döcögő gyorsvonatok? Annak a kis kétszobás csa­ládi háznak és 300 négyszög­öles gyümölcsösnek, amit a sajátjának tudhat, négy évti­zedes nehéz munka volt az ára. Ha nyugdíjba megy, ker­tészkedni fog Tétlen mégsem maradhat. Beke István akkumulátörke- zelő Így vélekedik: — Amikor nem gyullad ki a villany a kocsiban, a MÁV-ot szidják az utasok. Érthető is. A pénzükért joggal elvárhat­ják az emberek, hogy rendesen szolgálják ki őket öt is idegesíti, ha egy üz­letben kevesebbet mérnek, mint ami jár vagy éppenség­gel rossz árut kap. Az ilyes- j mit tisztességtelen dolognak minősíti. A munkájában ezért rendkívül gondos. Még a zár­latot is elhárítja, bár ez nem tartozik a feladatkörébe. Elő­fordult. hogy a vonatot elin­dították, de ő akkor sem szállt le. Egy-két állomást utazott, amíg a világítást rendbehozta. Segít a többi is Ügy tartja, hogy igen rendes emberek az Április 4 brigád ragjai. Példát említ: — Nyomorék gyereket akart i lesegiteni a vonatról egy asz- szony. Nem sikerült neki se­hogy. Meglátta ezt Földért San- | dór kollégám. Odament, le­emelte, és szépen, óvatosan át­vitte egy másik vonatra, ame­lyen a gyerek az asszonnyal tovább utazott. Az évek során valahogy ilyenné formálódott a brigád. Az emberség természetessé vált. Persze a munkában is. Ha valakinek egyszerre sok tennivaló szakadt a nyakába, segít a többi. Az is, , akinek éppen nem az a reszortja. Sen­kinek sem kell nógatnia a má­sikat Kincses Gergelyné kocsitisz­títónak nem egyszer kedvét szegte már az utasok magatar­tása. Talán el 1« ment volna a vasúttól, ha nem olyan derék emberek a brigádtársai. Egy esetet így mond el: — Kiseperjük a kocsikat Tiszta az egész szerelvény. Me. gyek vissza és látom, hogy az egyik fülke padlóját diáklá­nyok teleköpdösték napraforgó­mag-héjjal. Szólok nekik, hogy ne szemeteljenek, ök meg csak végignéznek rajtam. „Azért tartja magukat a MÁV, hogy takarítsanak” — szól foghegy- rő] az egyik. Különösen, ahol büféskoert van, nem egyszer összetörik a WC-kagylót, tönkreteszik a szap­pantartót, elvagdossák a mű­bőrülést Sok kárt okoznak a garázda utasok, többen pedig úgy gondolják, hogy az egész kocsi szeméttartó. Semmi jóér­Aprllis 2-án adták át rendel­tetésének Békéscsabán, a 8-as számú AKÖV szállítmányozási kirendeltségének és darabárus körzeti irodájának új központi épületét, amelyben férfi és női öltöző, fürdő, továbbá étkező- helyiség és néhány iroda van. Kazamér Károly igazgató az avatóünnepségen elmondta, hogy a vállalatnak ez az első új szo­aés nincs bennük. Helyes len­ne, ha a jegyvizsgáló szigorúan megbírságolná őket Mindig becsülettel Ezernyi az Április 4 brigád gondja. Munkáját nehezítik az éjszakák, a téli hófúvások, a nyári viharok, a rosszindulatú és neveletlen utasok. — Mégis nap-nap mellett becsülettel helytáll a brigád — jelenti ki Dancsó Géza műve­zető, aki szolgálatban önmagá­nak sem tesz egy csöppnyi en­gedményt Tudja, hogy a vas­útnál a ,eelejt” legtöbbször emberek életébe kerül, amit óriási anyagi kár tetéz. Szigorúságát nem is veszi rossznéven senki. Ha hibát ta­lál, kijavíttatja. Megmondja a véleményét aztán nincs harag Ilyen a brigádvezető Is. Nem ért a köntörfalazáshoz. Persze a tisztességes munkáért is akad néhány jó szava. Hogy mi tartja össze immár kilenc éve az Április 4 brigá­dot, arra talán az előzőekben leírtak választ is adnak. Bizo­nyos, hogy senki sem kívánko­zik el máshová. És Kovács Ist­ván kocsivizsgéló-gyakomok, aki csak tavaly novemberben került ide, máris nagyon von­zónak tartja ezt a szolgálatot az embereket, akikkel együtt dolgozik és akiktől sokat ta­nul. Most mindnyájuk számára nagy öröm, hogy az aranyko­szorús jelvényt éppen hazánk felszabadulásának negyedszá­zados évfordulóján, 1970. áp­rilis 4-én -» a brigád neve- napján — kapják meg. Pásztor Béla ciálig létesítménye, amely meg­felel a mai követelményeknek. A továbbiakban Orosházán, Szarvason és Gyulán is hasonló létesítményt hoznak létre. Kö­szönetét mondott az UVATERV, valamint a Békés megyei Tanács Építőipari Vállalat dolgozóinak a jó tervezésért és kivitelezé­K ÖZVETLENÜL részt vet- “■ tem Magyarország fel­szabadításában. Nagyon jól em­lékszem az 1944—45-ös esemé­nyekre, az első napokra és hó­napokra, amikor a magyar nép a fasiszták elűzése után végre elkezdhette a békés életet. Mint ismeretes, Magyarország 1945. januárjában megkötötte a fegyverszüneti egyezményt a Szovjetunióval és a szövetséges hatalmakkal. Hadat üzent a hit­leri Németországnak. A fegy­verszünet végrehajtására és el­lenőrzésére megalakult a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság El­nökéül Vorosilov marsallt ne­vezték ki. A Szövetségéé Ellenőrző Bi­zottság, annak szovjet tagjai nagy segítséget nyújtottak a ma­gyar hatóságoknak a békés élet beindításában. A felszabadulás első napjai- ban komoly gondot okozott a nagyvárosok és az ipari vidékek kenyér- és élelmiszer-ellátása. A Szovjetuniónak magának is nehézségei voltak az élelemmel Az ország európai részét úgy­szólván teljesein kirabolták a németek. Ám a szovjet kor­mány mégis talált lehetőséget, a nagy mennyiségű gabonát, húst, cukrot szállít Magyar- országnak. A magyar parasztok nagyon jól emlékeznek arra, hogy mi­lyen nehéz volt számukra a fel­szabadulás utáni első tavasz. A traktorok nagy része hasz­navehetetlen volt Nem volt üzemanyag. Nem voltak szer­számok, sem vetőmag Ekkor sok helyen a falvakban állomá­sozó szovjet katonák segítettek. Emlékszem, hogy a szovjet ka­tonák a magyar parasztokkal együtt szántottak és vetettek,' javították a traktorokat és aj mezőgazdasági gépeket A tava­szi vetéshez a szovjet kormány több mint 10 000 tonna benzint adott. A szovjet hadsereg lóállo­mányából mintegy nyolcezer igáaűó dolgozott a magyar mező. gazdaságban. A lovakat később teljesen átadták a magyarok­nak. Számos katonai teherautó is segített a tavaszi munkában. Az egész idő alatt a szovjet had­sereg járműállományából mint. egy 500 teherautót sofőrré! együtt adtak oda, hogy segítsen a ■ na­gy a r parasztgazdaságokban. tt ZÜKSÉG VOLT a megron. gálódott vasútvonalak helyreállítására is. Nehéz mun­ka volt A tiszai és a dunai hi­dak romokban hevertek, a moz­donyok egynegyedét és a teher­vagonok nyolcvan százalékát nyugatra vitték a fasiszták. Mi, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tisztjei jól tudtuk, hogy a szovjet műszaki alaku­latok segítsége nélkül a magya­rok aligha birkóznak meg a vas­úti forgalom gyors megindításá­nak nehéz feladatával és kö­vetkezésképpen, az ipari terme­lés beindításával Szovjet mű­szaki csapatok — együttműköd­ve a magyar munkásokkal, mű­szakiakkal — tehát hidakat, ál­lomásokat építettek, vagonokait javítottak. A fővonalakon hama­rosan megindultak a tehervoewa- tok. Ebben az időben a budapesti dunai hidak i* romokban hever­tek. Márpedig a Dunántúl la­kosságának élelmiszer-ellátását is meg kellett szervezni. A szov­jet csapatok, szükségn vésőidéi­ként, kezdetben egy ponton hidat építettek. Ezután, ugyancsak szovjet műszaki segítséggel, megépült a dunai Kosmrth-híd. A híd a budapesti munkások és a szovjet katonák barátságit jelképezte, s ezért Barátság hídjának is nevezték. A magvar ipar normális műn- kájához vasérc, koksz, szén, gyapot és más nyersanyag kel­lett. A háború még folyt, a frontnak fegyver kellett, tehéit a Szovjetunióban is takarékoskod­tak a nyersanyaggal. A szovjet kormány azonban, as interna­cionalizmus elveitől vezérelve mégis szállított Magyarország­nak vasércet, kokszot, gyapotot és nyersolajat. A magyar gyá­rak termelni kezditek. Megjegy­zem. hogy a magyar textilipar abban az időben csak szovjet nyersanyagból dolgozott. Budapesten, a felszabadulás első napjaiban szovjet kenyeret osztogattak, az első traktorokat a mezőkön szovjet bénán haj­totta, az első nyersanyagot a magyar gyárak és üzemek meg­indulásához a Szovjetunióból szállították. A Szovjetunió elsőként nyúj­tott önzetlen segítséget a ma­gyar ipar helyreállításához. A szoviet hadsereg katonái, a Szö_ vétségé* Ellenőrző Bizottság szovjet tisztjei, szovjet mérnö­kök aktívan segítettek a magyar népnek a gazdaság helyreállítá­sában és a normális élet megin­dításában. Ezzel lehetővé 'ették a magyar kommunistáknak, a magyar népnek, hogy megkezd­jék a szocializmus építését. 1970. április negyedikén a ma­gyar nép felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepli. IV EGYEDSZAZAl) Viszony, lag nem nagy idő, de ezalatt Magyarország ipari állam lett, új iparágak létesül­tek. Tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaság most jól gépesített fontos népgazdasági ág, amely a szocialista fejlődés útján halad. Fejlett a tudomány és a kultúra, emelkedik a dolgozók életszín­vonala, gyors ütemben folyik a lakásépítkezés. Mint a felszabadulás közvet­len résztvevője és a felszabadu­lás utáni első lépések szemtanú­ja. őszintén örülök a magyar nép sikereinek. Mi, szovjet emberek tiszta szívből gratulálunk magyar ba­rátainknak a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából és a szo­cialista építésben további alkotó sikereket kívánunk. Anatolij Kondratoy vezérőrnagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi törzsének volt parancsnoka Szociális létesítmény-avatás Békéscsabán sért. ÚJ VÉRADÓÁLLOMÁS jsgs •' o -v.Wv/ • '».s't-Mv BNMjfiS&iftft w. Ili# *»►s« ■ * ' : ' > \ , 1' e*. ■■■■: S .?•' Sk.; • • • ■ . . • . . A .<;•£ äml» 4 ÍÉw»V-..;wjj p I mmm liltllri Iff-ífrfSfgMWli Békéscsabán, a Gyulai úton épült fel az új véradóállomás, amelyet április 9-én adnak át rendeltetésének. Dr. Rucz László, a véradóállomás főorvosa elmondta, hogy az új létesít­mény épülete és belső berendezése összesen kilenc és fél mllHc' forintba került. A korszerűen berendezett egészségügyi intézményben öt laboratórium van. Az eddigi egy laboratóriummal izemben ez nagyban megkönnnyitl az állomás dolgozóinak munkáját. Lényegesen könnyebb less a gondozás is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom