Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

(Tatff attáí at i. eMatrót)

Leonyid Brezsnyev aláhúzta: az SZKP, mint születésénél fog. va proletár párt, a szocializmus győzelmével és azzal, hogy továbbra is elsősorban a munkás- osztályra támaszkodik, az egész szovjet nép élcsapata lett. Ma körülbelül minden 11.-ik 18 évesnél idősebb szovjet polgár a párt tagja. A 14 millió párttagnak több mint fele munkás és kolhozparaszt. A párt soraiban van majdnem hatmillió mérnök, technikus, agronómus, pedagógus, orvos és más szakember, akik aktívan részt vesznek a kommunista építésben.

_A párt tevékenységében a legfőbb: a társadalom politikai irányítása — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára.

— Pártunkra jellemző, hogy nagy felelősséget érez a néppel szemben, mélységesen elvhű. A párt, Lenin idejében és Lenin után is, bátran és őszintén bírálta és most is bírálja a hibákat és a fogyatékosságokat. Szigorúan elítélte a személyi kultuszt, amely az állami és a pártélet lenini normáinak, a szocialista törvényesség és demokrácia megsértéséhez vezetett. Határozottan visszautasította a szubjektivizmust, amely a társadalmi élet jelenségeinek tudományos szemléletét indokolatlan rögtönzéssel helyettesítette. A párt megmondja a népnek az igazat, legyen az bármilyen nyers is, — jelentette ki Leo- nyid Brezsnyev.

— Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a tömegek öntudata fejlesztésének. A tömegnevelő munka jelentősége különösen nagy most, amikor heves ideológiai harc folyik a szocializmus és a kapitalizmus között. Leonyid Breznyev megjegyezte: megengedhetetlen a burzsoá ideológia s revizionizmus veszélyének lebecsülése. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen fajta lebecsülés talajából kelhetnék ki az eszmei ingadozás, az ápolitikus magatartás és az eivtelenség mérgező csírái.

— A rendkívül gyors fejlődés századában élünk. Növekszenek az ütemek, növekszenek a kommunista építés méretei, növekszik a tudomány, a marxista— leninista elmélet szerepe. Növeik- szik a szovjet állam nemzetközi szerepe és internacionalista felelőssége. Mindez azt eredményezi, hogy a kommunista pártnak, — a szovjet társadalom vezető erejének jelentősége növekszik.

Tények bizonyítják, hogy a kommunisták ott győznek, ahol a párt következetesen betölti a munkásosztály, a dolgozó tömegek élcsapat-szerepét, ahol szigorúan betartják a pártélet lenini normáit, ahol a párt megőrzi és szüntelenül szilárdítja politikai, szervezeti és eszmei egységét.

A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista világrendszer az emberiség társadalmi fejlődésének élcsapata, Már negyedszázada annak, hogy a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és internacionalista erővé vált.

— A Szovjetunió a nagy Lenin végakaratához híven, továbbra is mindent elkövet, hogy a szocialista országok népei nyugalomban, békés feltételek között valósíthassák meg az új társadalom építésének nagy ügyét, hogy szüntelenül erősítsék a világszocializmus pozícióit, a szocialista államok szoros együttműködését és harci összeforotit- ságát.

— Mi a jövőben is aktívan sík- raszállunk a népeket elnyomorító fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a leszerelésért, síkraszállunk amellett, hogy az államok közötti vitás kérdéseket az ésszerűség alapján, tárgyalásos módon oldják meg.

A beszámoló rámutatott arra. hogy megvan a sajátossága minden állam áttérésének a kapitalizmusból a szocializmusra.

— Mint a tapasztalatok bizonyítják, a különböző országok útját a szocializmusba olyan, mindannyiuk számára nagyfon- tosságú közös határkövek jelzik, mint a szocialista forradalom ebben vagy abban a formában,

— beleértve a kizsákmányolók állami gépezetének szétzúzását, leváltását, a proletárdiktatúra

Leonyid Brezsnyev beszéde

ilyen vagy olyan formájának bevezetését oly módon, hogy az szövetségre lép a dólgozók más rétegeivel, — a kizsákmányoló osztályok felszámolása; a termelési eszközök társadalmasítása, a szocialista termelés és egyéb társadalmi viszonyok megszilárdítása városban és falun; a kultúra értékeinek megnyitása a dolgozók széles tömegei számára, vagyis kulturális forradalom e szavak lenini értelmében.

— A szocializmusnak egész sor országban aratott győzelme lehetővé tette, hogy új típusú kapcsolatók jöjjenek létre ezen országok között: testvéri kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus elvein alapulnak. Sajnos, vannak olyan esetek is, amikor a szocializmus országai közötti együttműködést a legsúlyosabb módon sértik meg. Ilyen például Kínának a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatai jelenlegi állapota. Egészen világos, hogy ez a helyzet a kínai vezetés nacionalista politikájának következménye, eredménye annak, hogy szakított a lenini örökségben foglalt élvekkel — mondotta.

Természetesen, a Kína és a Szovjetunió, valamint a Kína és más szocialista országok közötti kapcsolatok jövendő fejlődésének helyes perspektívája az, hogy „együtt menjünk a lenini úton, az imperialista reakció sötét erői ellen, a szocializmus és a kommunizmus szent ügyének győzelméért vívott harc újtán”.

Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: „Megteszünk és meg is fogunk tenni minden tőlünk telhetőt, hogy a szocialista államok politikai és gazdasági együttműködése elmélyüljön, hogy növekedjék eszmei összeforrottsá- gunk”.

Brezsnyev ezután így folytatta: „Az imperializmus nem omlik össze magától, automatikusan. Nem, az imperializmus még erős. Megdöntéséhez még szükség van az összes forradalmi erők aktív és határozott tét. teire. Vannak ilyen erők. Harcuk frontja mind szélesebb és szélesebb lesz”.

A néptömegefenek az imperializmusra mért csapásai sokasodnak. „A kommunisták azonban józanul értékelik a helyzetet. Tudják, hogy a burzsoáziának még sikerül a tömegeknek, egyebek között a munkásosztálynak is jelentős részét a reakciós és reformista ideológia fogságában tartania. A türelmetlenség azonban növekszik a jelenlegi rendszerrel szemben, nemcsak a proletariátus élcsapatában, de a nép más rétegeiben is” — mondotta. s1

ért vívott harcban. Valameny- nyien jól tudjuk, hogy a kommunisták az előttük álló feladatokat csak akkor képesek eredményesen megoldani, ha ők maguk egységesen összeforrott internacionalista erőként lépnek fel. A testvérpártok összefogását célzó internacionalista politika megvalósításának útjában még nem kevés akadály áll, — jegyezte meg Brezsnyev, ezután így folytatta: Az utóbbi években a kommunista mozgalomban bizonyos gyengeségek és nehézségek mutatkoztak, amelyek számos láncszemben megbontották az egységet, és akadályozzák a kommunistákat abban, hogy teljességében hasznosítsák a forradalmi harc adta lehetőségeket. A „balos” opportunisták, köztük a trockisták politikájáról van szó, akik a forradalmi mozgalom tudományosan megalapozott marxista-vonalát ka- landorsággal próbálják felcserélni. Karunkban, amikor a nemzetközi osztályharc különösen kiéleződött, a jobboldali és

a „baloldali elhajlás, a „nacionalizmus veszélye a kommunista mozgalomban érzékelhetőbbé vált, mint bármikor korábban, teihát, a jobboldali és a' „baloldali” opportunizmus, nem lehet idényjellegű.

— Az imperialisták intenzív aknamunkája megköveteli, hogy fokozzuk a kommunisták aktív támadó harcát a burzsoá ideológia ellen és még aktívabb együttműködését nemzetközi méretekben.

— A világforradalmi folyamat feltartóztathatatlanul fejlődik. A 20. század történelmének megcáfolhatatlan tényei alapján már szemmé; látható a két rendszer egymás elleni harcának végső eredménye: a kommunizmus világméretű győzelme.

— A szovjet emberek fáradhatatlanul, hősi erőfeszítéssel

építik azt az utat, amelyre előbb vagy utóbb rálépnek a világ dolgozói. És minden eredményünk, minden győzelmünk közelebb hozza azt az órát, amikor az egész emberiség szétrombolja a múlt társadalmi és erkölcsi alapjait és belép az új világba: a kommunizmus világába — mondotta Leonyid Brezsnyev.

Brezsnyev beszámolója után Wladyslaiv Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Le Hiúin, a Vietnami Dolgozok Pártja Központi Bizottságának első titkára, Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gustáv Húsúk, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, majd Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet.

Az ülésszak szerdán folytatja munkáját. (MTI)

LENIN UTAT MUTATOTT

Kádár János beszéde a moszkvai Lenin-ünnepségen

Moszkva

Tisztelt Ünnepi Ülés! Kedves Elvtársak!

Születésének 100. évfordulóján az orosz nép nagy fiára, a nemzetközi munkásosztály vezetőjére, századunk legnagyobb emberére, Leninre emlékezünk. Róla emlékezik meg e napokban Moszkva és Leningrad, a nagy szovjet ország minden köztársaságának lakossága. Velük ünnepelnek a szocialista országok népei, öt kontinens kommunista és munkáspártjai, a világ minden haladó embere. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép forrón köszönti ezen a nagy, közös ünnepen a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet népet. Köszöntjük ez alkalomból a nemzetközi munkásosztályt, a haladó országokat és népeket, mindazokat, akik követik Lenin halhatatlan tanításait, azokat, akik tisztélik emlékét.

A magyar kommunisták Vlagyimir Iljics Lenin személyében á bolsevik párt megszervezőjét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezetőjét, a szovjet állam megalapítóját, a szocializmus építésének teoretikusát és szervezőjét, a lánglelkű forradalmárt tisztelik. Leninben azt a kimagasló személyiséget tiszteljük, aki felismerte a korszak

lényegét és történelmi lehetőségeit, az orosz és a nemzetközi proletariates életbevágó érdekeit képviselte, felismerte és tudatosította a tömegekben az érlelődő forradalmat, és egész életét, rendkívüli képességeit ennek szolgálatába állította. Amikor Leninről szólunk, akkor a munkásokról, a parasztokról, a dolgozó százmilliókról szólunk, aMkkel egy volt, az ő vágyaikat, követeléseiket fogalmazta meg, mindenki másnál jobban.

Műve él, hatékony, gondolkodásra ösztönöz ma ugyanúgy, mint keletkezése idején, mert a lenini elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Lenin, az ember már nincs közöttünk, de szelleme, elévülhetetlen eszmei hagyatéka ma is tanít bennünket. Szilárd proletár osztályálláspontot, internacionalista magatartást, a nemzeti sajátosságok és adottságok figyelembevételét, az elvekben soha meg nem alkuvó politikát, a gyakorlatban rugalmasságot követel tölünk. Lenin nemcsak a célt, hanem a hozzávezető utat is ismerte. Életművét, korunk marxizmusát tanulmányozni a kommunisták forradalmi kötelessége. A lenini tanításoktól eltávolodni — zsákutca, kudarc.

A lenini tanításokat követni, azok szellemében cselekedni, a ma kommunistái számára is a győzelem forrása.

Kedves Elvtársak!

A magyar munkásosztály Leninben a magyar proletár-forradalom bátorítóját, a magyar nép nagy barátját is tiszteli. Leninre, a szovjet forradalom 1917-es győzelmére emlékezve, mi az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság hőseire, Kun Bélára, Lenin, számos akkori magyar követőjére, forradalmár elődeinkre is gondolunk. Lenin a magyar munkásokhoz küldött híres üzenetében a proletárforradalom számos, ma is időszerű kérdését érintette s útmutatásai nemzedékeken át legfőbb eszmei fegyvereink voltak és ma is azok.

Két hete ünnepeltük hazánk, Magyarország negyedszázaddal ezelőtti felszabadulását a fasiszta iga alól. Számunkra Lenin, a Szovjetunió, a felszabadulás* szocialista jelenünk és jövőnk — egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Népünk számára a szabadságot a Szovjetunió hős hadserege hozta el. Lenin eszméit követő pártunk vezetésével vívta ki népünk a hatalmat és építette fel új, szocialista hazáját, a Magyar Népköztársaságot. Lenin nyomdokain haladva (Folytatás a 3. oldalon)

„Napjainkban kulcsfontcssé- S gú szerepe van annak a lenini • tételnek, hogy az imperializmus ! korában egyre inkább közeled- : nek egymáshoz és egy közös | áramlatban egyesülnek a de- S mokráciáért és a szocializmusért E vívott harc feladatai. Éppen en_ 5 nek figyelembevételével dolgoz- j zák ki manapság a burzsoá or- E szágok kommunista pártjai a 5 demokratikus harc programját, S amelynek alapján összekovácsol- E hatók a néptömegek a munkás- 5 osztály körül és elvezethetök a ! következő szakaszhoz: a szocia- E lizmusért vívott harchoz”.

— Az Imperailizmus cselszö- E véseivel ma már hatalmas népi 5 erők helyezkednek szembe. Ak- • tívan és bátran védelmezik igaz- j ságos ügyüket az arab népek. 5 Oldalukon áll a Szovjetunió más • szocialista országok, az egész vi- j Xág kommunista és demokratikus E mozgalma. Meggyőződéssel 5 mondhatjuk: az imperialisták ! ügye kudarcra van kárhoztatva, ! a népek szabadságának ügye le- ■ győzhetetlen!

— A Szovjetunió, az SZKP • híven teljesíti Lenin végakara- « tát, hogy a népek felszabadító « mozgalmának adjanak meg min- ; den szükséges támogatást. A ■ nemzetközi helyzet alakulása i jelenlegi szakaszának fontos vo- ; nása, hogy manapság rendkí- ; vüli módon megnövekedett a \ nemzetközi kommunista mozga- í lom szerepe a népek életében, ; az egész emberiséget érintő * alapvető problémák megoldása- !

Lenin

és az agráríorradalom

Az első imperialista világháború Oroszországban ismét forradalmi válságot idézett elő.

„Az imperialista háború az oroszországi forradalmi válságot egybekapcsolta az egyre fokozódó nyugati proletár, szocialista válsággal. Ez a kapcsolat any- nyira közvetlen, hogy a forradalmi feladatok külön megoldása egyik vagy másik országban lehetetlen. Az oroszországi burzsoá demokratikus forradalom most már nemcsak a nyugati szocialista forradalom előjátéka, hanem annak elválaszthatatlan alkotórésze” — írja Lenin 1915- ben, a háború kellős közepén. Előre látta a forradalmi folyamat fejlődését.

Ugyanakkor, amikor az orosz forradalmat a világforradalom szerves részeként fogta fel. arra is rámutatott, hogy a kapitalizmus fejlődése gazdasági, politikai egyenlőtlenségének következtében: „a szocializmus győzelme lehetséges eleinte egynéhány, vagy akár egy, egymagában vett kapitalista országban is”. Amikor ezt írta, már nem tartotta lehetetlennek, hogy éppen Oroszország lesz ez az ország.

S valóban, 1917. február 27-én győzött Péterváron a polgári demokratikus forradalom. Erre az időszakra már teljesen megérlelődött a bolsevikok álláspontja az agrárkérdésben. Amíg a kispolgári pártok azt bizonygatták, hogy a parasztok várják meg az Alkotmányozó Gyűlés határozatait, addig ne nyúljanak a földhöz — Leninnek az volt a véleménye, hogy a földesúri földet megváltás nélkül el kell kobozni; mozgósítani kell a parasztokat; ne várjanak az Alkotmányozó Gyűlésre; kezdjék meg „önkényesen” a földfoglalást. Ugyanis ez a földfoglaló mozgalom szabadítaná fel az Ideiglenes Kormányban reménykedő parasztok forradalmi energiáit.

A bolsevikok nagyon is tisztában voltak azzal, hogy ez lesz a forradalom továbbhaladásának egyik fő kérdése. Lenin szerint ugyanis: „Aszerint, hogy sikerül-e a városi proletariátusnak

maga mögé sorakoztatni a falusi proletariátust, és csatlakozásra bírnia a falusi félproletár tömegeket — vagy pedig ezek a tömegek a parasztburzsoáziát fogják követni, amely a kapitalistákkal és a földesurakkal való szövetség, s általában az ellen- forradalom felé hajlik —, aszerint alakul majd az orosz forradalom sorsa és kimenetele, hacsak a meginduló európai proletárforradalom nem gyakorol majd közvetlen és nagyarányú befolyást országunkra”.

E nézet alapján a katonák és parasztok közötti propaganda fő jelszavai a következők lettek: „A földesúri földeket azonnal el kell kobozni, ezek tulajdonát meg kell szüntetni, mégpedig megváltás nélkül! Oda kell hat_ ni, hogy a helybeli parasztok szervezetten, a többség határozata alapján vegyék birtokukba az elkobzott földet! A tulajdonjogot a nép kezébe kell adni, azaz nacionalizálni kell!”

Miként tudjuk, 1905-ben Lenin még a Forradalmi Parasztbizottságok megalakítását javasolta. 1917-ben már továbbfejlesztette ezt a követelést. Javasolta, hogy falun alakítsák meg a Parasztküldöttek Szovjetjeit. Ezek kizárólagos joga — a hivatalnoki bürokrácia mellőzésével — a földdel való rendelkezés. Figyelemre méltó továbbá