Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Kádár János beszéde Lenin tanításainak szellemében Tudományos szekcióülések a megyében Tegnap, kedden délelőtt me- gyeszerte folytatódtak a Lenin- centenárium rendezvényei. Ezen a napon öt tudományos szekció­ülést tartottak, amelyeken hu­szonhárom előadás hangzott el. Az előadók Lenin hagyatékának, tanításainak valóra váltásában elért eddigi eredményeinket ele­mezték, valamint a jövő felada­tait körvonalazták. Békéscsabán a megyei tanács dísztermében a gazdaságpolitikai ipari szek­ció ülésezett Dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának tit­kára köszöntötte a megjelente­ket, majd dr. Neményi István­nak, a Magyar Beruházási Bank elnökének vezetésével kezdte meg munkáját a tudományos ülésszak. Az anyagi érdekeltség lenini elvének érvényesüléséről, mai pénzpolitikánkban témáról dr. Neményi István tartotta meg előadását, amelyben részletesen szólt arról, hogy Lenin tanításait a történelem mindenben igazol­ta. Hosszasan kifejtette az áru- és pénzviszonyok kapcsolatának, a termelés és a termelékenység növelésének, valamint az anya­gi érdekeltség és a műszaki fej­lesztés fontosságát. Ezután La- czai-Szabó Tibor, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezető- helyettese a villamosítás lenini koncepciójáról és a villamosítás­ban hazánkban elért negyedszá­zados eredményékről szólt elő­adásában. Ezt érdekes történel­mi áttekintéssel és megyei ta­pasztalatokkal egészítette ki Pataky László nyugalmazott fő­mérnök. Befejezésül Körösfalvi Pál, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatának igazgatója a szénhidrogén-energiahordozók megyénkbeli térhódításáról tar­totta meg előadását, melyben sokoldalúan felvázolta a fejlődés lehetőségeit. A tudományos szekcióülés dr. Neményi István zárszavával fe­jeződött be, melyben hangsú­lyozta: Lenin gondolatai és út­mutatásai nemcsak a mára, ha­nem a jövőre is érvényesek. A városi tanácsi dísztermében az is, hogy a bolsevikok ekkor még arra törekszenek, hogy a Parasztküldöttek Szovjetjei ne osszák szét a földeket, hanem a földesúri felszereléssel közös gazdaságot alakítsanak. 1917 nyara politikai esemé­nyeinek alakulása, a burzsoázia átmeneti felülkerekedése, az Ideiglenes Kormány (Kerensz- kij) nyílt ellenforradalmi tevé­kenysége felnyitották a kispol­gári frázisokkal elkábított tö­megek szemét. A hadseregben és a fronton bevezették a halál- büntetést. Bíróság elé állították a földfoglaló parasztokat. Gazda, sági összeomlás, nélkülözés, éhínség sújtotta az országot. A parasztok egyre elszántáé­ban léptek fel. Gyűléseken, pa­rasztkongresszusokon kijelentet­ték, hogy a földesúri földtulaj­dont igazságtalannak és rablás­nak tekintik. A Parasztküldöttek Kongresszusára benyújtott vá­lasztói utasítások a földesurakra és a burzsoáziára nézve vesze­delmes követeléseket tartalmaz­tak. Pl. A földmagántulajdon minden fajtáját kártérítés nél­kül meg kell szüntetni; a földet a dolgozók között az egyenlőség alapján szét kell osztani és időn­ként újra felosztani; a bérmun­kát meg kell tiltani. Eme követelések általános ré­szét illetően, Lenin megállapí­totta: „A parasztság politikai a társadalompolitikai szekció ünnepi ülésére került sor. A szekcióülés résztvevőit Such Já­nos, az MSZMP Békéscsaba Vá­rosi Bizottságának első titkára üdvözölte, majd átadta a szót dr. Dallos Ferenc nyugalmazott mi­niszterhelyettesnek, aki az ün­nepi ülés első előadja volt. Dr. Dallos Ferenc a szocialis­ta demokratizmusról, valamint az állami és tanácsi élet terüle­tén levő elvi és gyakorlati fel­adatokról tartott mélyreható tá­jékoztatást. Az üzemi demokrácia fejlesz­téséről Vass János, a SZOT Köz­ponti Iskolájának igazgatója, Bé­kés megye társadalmi struktúrá­jának változásáról dr. Szabó Fe­renc, a Békés megyei Levéltár igazgatója tartott előadást. Ezt követően Lenin a háború és bé­ke problémáiról Oyovai Gyula, a Külügyminisztérium főosztály­vezető-helyettes által tartott re­ferátumot fogadta nagy megelé­gedéssel a mintegy 120 főnyi meghívott hallgatóság. Szarvason Az ideológiai és kulturális szekció Szarvason, a Thessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikumban ülésezett. A szekció ülésén részt vett Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, megnyitót, Vrbovsz- ki György, a szarvasi városi pártbizottság első titkára mon­dott. A technikum nagy előadóter­mét zsúfolásig megtöltötték a vendégek. Elsőnek dr. Ágoston György, a Szegedi Pedagógiai Intézet igazgatója emelkedett szólásra és „A kommunista em­ber lenini eszménye” címmel tartott kitűnő előadást. Dr. Ben. czédi József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője nagy érdeklődéssel várt előadá­sának címe Közoktatáspoliti­kánk aktuális kérdései volt, melyben szocialista nevelés­ügyünk céljait és a pedagógu­sok élet- és munkakörülményeit elemezte. Dr. Krupa András, a TIT Békés megyei titkára a nép­programja a bolsevik párt prog­ramjához közelebb áll, mint bármely más pártéhoz”. Ami pe. dig a paraszti követelések föld­re vonatkozó részét illeti, Lenin kimondotta, hogy azok a kapita­lizmus megdöntése nélkül nem valósíthatók meg. Sürgősnek tar­totta tehát a szociálforradalmá- rok leleplezését, mert ezek azt az illúziót keltik a parasztok­ban, hogy követeléseik a fenn­álló társadalmi keretek között is megvalósíthatók. Lenin rámutatott arra is, hogy a munkásosztály nem ért egyet minden paraszti kívánsággal. Ez azonban nem lehet akadálya az együttműködésnek. Mint írja: ,,A parasztok fenn akarják tar­tani a kisgazdaságot, egyenlősí- tő módon akarják felosztani a földet, s időnként újból egyen- lősíteni... Ám legyen. Ezen egyetlen értelmes szocialista sem különbözik össze a szegénypa- rasztsággal. Mert ha a földet el­kobozzák, az már annyit jelent, hogy megtörték a földesurak és a bankok uralmát. S ha a hata­lom a proletáriátus kezébe megy át, a többi magától adódik. A példa erejénél fogva a többit majd a gyakorlat mutatja meg”. Mindez azt is igazolja, hogy Lenin és a bolsevikok a marxi tanításokat nem dogmaként ke­zelték. A szocialista forradalom előestéjén már világosan körvo­nalazták elkéozeléseiket. művelés korszerű követelmé­nyeiről mondott referátumot, dr. Horuczi László, a Szegedi József Attila Tudományegyetem docen­se a Család a szocializmusban, Marsi Gyula, a Békés megyei Ok­tatási Igazgatóság tanszékveze­tője pedig a Szocialista huma­nizmus — forradalmi kényszer címmel. A szekció ülése a kora délutá­ni órákban ért véget. Orosházán Lenin lemezen őrzött hangjá­val kezdődött Orosházán a mun­kásmozgalmi szekció ülése. A résztvevők tiszteletadással hall­gatták a forradalom géniuszának tanítását a szovjet hatalomról. Majakovszkij Lenin-verse után Ambrus Pál, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott bevezetőt, amelyben köszöntötte az ülés előadóit, résztvevőit, majd az úttörők üd­vözölték az ülésszakot. Az első előadást a szekció el­nöke. dr. Rácz János, a Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezetője, a történettudo­mányok kandidátusa tartotta Lenin a forradalomról és a népi demokratikus átalakulás kibon­takozásáról cimmel. Dér László, a Békés megyei Múzeumi Szer­vezet igazgatója a felszabadult Békés megye demokratikus fej­lődéséről tartott előadást, majd Takács László középiskolai ta­nár a szocializmus építésének napjainkban is érvényes kérdé­seiről beszélt. A szekció munká­ja dr. Bárány Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ad­junktusa előadásával ért véget, amely Leninnek a nemzeti kér­désről és a proletár internaciona­lizmusról szóló tanításával fog­lalkozott. Sarkadon Termedőszövellkezeti elnökök, pérttitkárok, a tanácsi és a pártapparátusban, a mezőgazda- sági szakterületen dolgozók, to­vábbá a feketeéri Lenin Tsz ala­pító tagjai vettek részt a gazda­ságpolitikai mezőgazdasági szek­cióülésen a művelődési házban. Délelőtt 10 órakor Zalai György, a párt megyei bizottságának tit­kára nyitotta meg a tanácsko­zást, majd dr. Soós Gábor, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tartott előadást a Lenini szövetkezeti elv érvényesülése a magyar me­zőgazdaságban címmel. Az MSZMP-nek igen nagy erőfeszí­tést kellett, tennie a párt 1957-es agrárpolitikai téziseinek kimun­kálására, a lenini irányvonal kö­vetésére. 1962 óta szövetkezeti mozgalmunk teljes győzelmet aratott és azóta folyamatos erő­södése. A miniszter első helyettesének előadását korreferátumok kö­vették. Dr. Kovács Gábor aka­démikus, az ÖRKI igazgatója. A tudományos kutatómunka szere­pe a mezőgazdaságban, dr. Né­meti László, a TOT jogtaná­csosa A termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának perspektívái, dr. Nagy Lajos do­cens, a Szegedi József Attila Tu­dományegyetem tanszékvezető tanára Az ipar és mezőgazdaság kapcsolata, Nagy Mihály, a Kö­rösök Vidéke Tsz Szövetség tit­kára Békés megye szövetkezetei­nek szervezeti fejlődése és Bor­dás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa a Kooperáció jelentősége a tsz-ek élelmiszer­gazdálkodásában címmel mon­dott igen értékes előadást. (Folytatás a 2. oldalról) építjük tovább a szocialista tár­sadalmat Szüntelenül erősítjük barátságunkat, testvéri együtt­működésünket a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szovjet néppel. Ez következik elveink­ből s ebben látjuk népünk biz­tonságának, boldogulásának, a magyar nemzet felvirágoztatásá­nak legerősebb támaszát. Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták úgy vélik, Leninre méltóképpen em­lékezni elsősorban annyit jelent, mint tanításait, a marxizmus— leninízmus elveit követni, a mun­kásosztály, a nép érdekében dol­gozni, harcolni a szocializmu­sért, . a kommunizmusért. Felfogásunk szerint szocialis­ta országban Lenint követni annyit jelent, mint erősíteni a párt .vezető szerepét és tömeg­kapcsolatait. fejleszteni a mun­kásállam szervező szerepét a szo­cializmus építésében; a változó helyzet új kérdéseire megtalál­ni a marxista—leninista választ; megoldani a gazdasági és kul­turális építés kérdéseit; felépí­teni teljesen a szocialista társa­dalmat és végleges diadalra vin­ni az osztálynélküli társadalom ügyét, a kommunizmus eszméit. A határokat nem ismerő esz­mék harcában, az ideológia te­rén felfogásunk szerint Lenin szellemében cselekedni annyit jelent, mint megalkuvás nélkül védelmezni eszméink tisztaságát, küzdeni a marxizmus—leniniz- mus eltorzítói, mindenfajta jobb- és baloldali opportunizmus ellen. A társadalmi rendszerek kérdésében nincsen semlegesség, az eszmék harcában mi, kommu­nisták elkötelezettek vagyunk. Osztályellenségednk támadják világnézetünket. Ez a támadás megtörik a marxizmus—leniniz- mus, a szocializmus erején, igaz­ságán. Eszméink védelmében harcolunk a burzsoá nézetek, a nacionalizmus, a szovjetellenes- ség mindenfajta megnyilvánulá­sa ellen és rendületlenül kitar­tunk proletár internacionalista álláspontunk mellett. Amikor mi, kommunisták szembeszállva az ellenséges nézetekkel az in­ternacionalizmus elvét, a szoci­alizmus eszméit hirdetjük és ol­talmazzuk, akkor ezzel saját or­szágunk munkásosztályának, dolgozó népének a nem­zetközi munkásosztály a né­pek valódi érdekeit is védel­mezzük. Kedves Elvtársak! Lenin eszméit követni ma a szocializmus és a kapitalizmus erői közötti világméretű küzde­lemben, a nemzetközi kapcsola­tokban, a világpolitikában felfo­gásunk szerint annyit jelent, mint szüntelenül erősíteni a szo­cialista országok összefogását; támogatni a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom harcát; szolidaritást vállalni a szabadságukért, a függetlensé­gükért küzdő népekkel. A Magyar Népköztársaság en­nek megfelelően szorosan együttműködik a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, más haladó országokkal és erőkkel a nemzetközi helyzetben meglevő feszültségek leküzdése érdeké­ben. A vitás kérdések tárgyalá­sok útján való rendezéséért* a különböző társadalmi rendszerű országok államközi kapcsolatai­ban a békés egymás mellett élés elvének érvényesüléséért dolgo­zunk. Ez vezet bennünket az eu­rópai kollektív biztonsági rend­szer megteremtéséért kifejtett tevékenységünkben is. Világosan látni kell, hogy a népeket még mindig komoly imperialista agressziók fenye^V tik, kalandor próbálkozások ve­szélyeztetik. Jelenleg a haladás erőinek, minden tisztességes em­bernek komoly erőfeszítéséket kell tennie az önvédelmi harcot folytató népek megsegítésére, az imperialisták vietnami, indokí­nai és közel-keleti agresszióinak visszaverésére. Az imperialisták, habár ken­dőzik igazi céljaikat, mind má­ig nem mondtak le arról a szán­dékukról sem, hogy visszafor­dítsák a történelem kerekét, nyűt erőszakkal vagy aknamun­kával megdöntsék a szocialista országokban a dolgozó nép ha­talmát. A Szovjetuniónak, a szo­cialista országoknak — mint tu­dott — megvan a kellő erejük ahhoz, hogy a vívmányaik, a szocialista rendszer elleni min­denfajta támadást, bárki részé­ről történjék, megfelelő vissza­utasításban részesíteni. Magyarország szükséges­nek tartja minden szocialis­ta ország, az emberiség erős és biztos védőpajzsának, a Varsói Szerződés szervezetének erősíté­sét. A szocialista országok, nem csökkentve éberségüket, a fegy­verkezési verseny megszünteté­séért, a béke fenntartásáért har­colnak. Végső célunk a haladás ügyének győzelme, a lépek sza­badságának, a nemzetek függet­lenségének kivívása, a tartós bé­ke megteremtése. Kedves Elvtársak! Barátaink! A föld térségeinek jelentős részén már az új, szocialista vi­lág épül. A világ más részén sínylődő elnyomottak és kizsák­mányoltak, a-, imperializmus meggyötört áldozatai, a kataszt­rófa veszélyétől nyugtalanított emberiség számára igazi kiutat ma csak Lenin örökösei, a Szov­jetunió, a szocializmust építő né­pek, a világ kommunista és munkáspártjai mutathatnak. Hogy a haladás erői betölthessék történelmi küldtetésüket, min­dent meg kell tenni a szocialis­ta országok, a nemzetközi kom­munista mozgalom, az összes antiimperialista erő fokozottabb együttműködéséért. Lenin utat mutatott. Élete, te­vékenysége korszakjelző volt az emberiség történetében. Tanítá­sainak hatása felmérhetetlen, a lenini eszmék halhatatlanok. Eszméinek teljes diadala a né­pek boldogabb jövőjéhez, a tár­sadalmi haladás, a szocializmus, a béke osztatlan világához veze­ti el az emberiséget. Ezen a nagy évfordulón kö­szöntjük a Szovjetunió lenini kommunista pártját és népét. Azt a népet köszöntjük, amely Lenint adta az emberiségnek, amely mindig megőrizte és ma is magasan tartja Lenin zász­laját. Örök dicsőség Leninnek! Ünnepség Budapesten A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi, Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Taná­csa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Vlagyimir II- jics Lenin születésének 100. év­fordulója alkalmából kedden emlékünnepséget rendezett Bu­dapesten, a Magyar Állami Ope­raház Erkel Színházában. Részt vett az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány elnöke; Apró Antal, a Minisztertanács elnök- helyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Nfmes Dezső, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora, Nyers Rezső, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai; Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a Po­litikai Bizottság póttagja; Aczél György és Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkárai. Az elnökségben foglalt, helyet Ny. Ny. Szikacsov követ-taná­csos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Himnusz hangjai után Apró Antal nyitotta meg az emlékün­nepséget, majd Nemes Dezső mondott ünnepi beszédet. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom