Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

MA NYÍLNAK AZ ALKOTÁS ZSILIPJEI A KONDOROSI LENINBEN (7. oldal) KEK FÉNNYEL A „KÉK FÉNYBE* (8. oldal) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1970. ÁPRILIS 22., SZERDA Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM • • ünnepi centenáriumi ülésszak a Kremlben Moszkva Hávei József, MTI tudósí­tója jelenti: Kedd délelőtt a Kreml Kong­resszusi Palotájában megkezdő­dött az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió és az orosz- országi Föderáció Legfelső Ta­nácsa közös ünnepi ülésszaka, amelyen születése századik évfordulójának alkalmából a kommunista és munkáspártok, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a világ dolgozóinak képviselői tisztelegnék Lenin előtt, akinek neve a világ kommunista meg­újhodásának jelképévé lett. A szovje^ főváros zászdódíszbe öltözött utcáin érkeztek az ün­nepi ülés szovjet részvevői és a •külföldi vendégek az impozáns Kongresszusi Palotába, ahol csúcspontjához érkezett a Szov­jetunióban és a világ minden részén zajló lenini centenáriumi ünnepségsorozat. Röviddel moszkvai idő szerint 10 'óra után percekig tartó viha­ros, szűnni nem akaró taps kö­szöntötte az ünnepi ülésszak el­nökségét: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárát, Nyikolaj Podgor- nijt, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének el­nökét, Alekszej Koszigint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét és más hi vataios szovjet vezetőket, vala­mint a külföldi vendégeket. Az ünnepi ülést Nyikolaj Pod- górnij nyitotta meg. Név szerint köszöntötte a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspárt­jainak az ülésszakon részvevő delegációit és a küldöttségveze­tőket, köztük Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Üdvözölte Podgor- ndj a kapitalista és fejlődő or­szágok 66 kommunista és mun­káspártjának jelenlevő képvise­lőit, továbbá a nemzeti demok­ratikus {jártok, a baloldali szo­cialista pártok, a nemzetközi demokratikus szervezetek és a szakszervezetek küldötteit. Nyikolaj Podgomij beszédé­ben hangoztatta: „Nagy ünnep­re gyűltünk Ö6sze, megemléke­zünk Vlagyimir Iljics Lenin születésének századik évforduló­járól”. Ezt követően Leonyid Brezs- nyev lépett a mikrofonhoz, és mondotta el az ülésszak fő refe­rátumát „Lenin eszméje él és győzedelmeskedik” címmel. A harc végső eredménye a kommunizmus világméretű győzelme lesz Leonyid Brezsmyev hangsú­lyozta: „Leninnek, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ih­letűjének és szervezőjének ne­véhez fűződik az emberiség tör­ténetének alapvető fordulata — a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet”. „Olyan hatalmasak voltak Lenin gondo­latai és tettei, olyan mélyen ér­tette és fejezte ki korának meg­oldásra váró szükségleteit, hogy a lenini eszmék ma is nagy erejű fegyverül szolgálnak a né­pek boldoguláséért küzdők szá­mára”, A Lenin által megteremtett új típusú párt „a legmagasabb fokon megtestesítette a forradal­mi elmélet és a forradalmi gya­korlat elválaszthatatlan egysé­gét Ez roppant jelentőségű örökség, amelyet Lenin a vilá­got átfogó forradalmi mozgalom­ra, a szocializmus és a kom­munizmus építőire hagyott”. Lenin rámutatott annak reális lehetőségére, hogy az imperializ­mus viszonyai között egy bur- zsoá-demokratikus forradalom szocialista forradalomba nő át Lenin tanítása a proletáriátus he­gemóniájáról a burzsoá-demok- ratikus forradalomban, a prole­tariátus és a parasztság forra­dalmi-demokratikus diktatúrá­járól, a többi osztályhoz és párt­hoz való viszonyról, a proletár párt taktikájáról a forradalom fellendülésének és hanyatlásá­nak időszakaiban: mindez ma is a taktika bolsevik példaképe mindazok számára, akik még a kizsákmányoló rendszer meg­döntése előtt állnak. A forradal­mi tömegdk alkotó erejére tá­maszkodva, Lenin megteremtet­te a szovjet államnak, mint a proletárdiktatúra egyik formá­jának elméletét. A szovjethata­lom Lenin által kidolgozott alap­elvei megői'izték jelentőségüket a dolgozók minden olyan álla­ma szempontjából, amely fel­váltja a burzsoázia államát. Ezt • más országokban lezajlott szocialista forradalmak tapasz­talatai is bizonyítják. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Lenin figyelmének közép, pontjában mindig a párt maradt, a párt megedzése, sorainak sorainak megszilárdítása. Lenin sok energiát fordított a kommunista vüágmozgalam fej­lesztésére, a szocialista világfor­radalom politikai hadseregének kiképzésére. Kezdeményezése alapján jött létre a kommunista internacionálé, ami fordulópon­tot jelentett a világkommuniz- mus történetében. A marxizmus—leninizmus egy­séges nemzetközi tanítás, elmé­leti vívmány és vezérfonal a cselekvésre minden kommunis­ta, minden forradalmár számára. Lenin tanítása mindent mar gába olvasztott, amit az embe­riség legjobb gondolkodói hoz­tak létre, Lenin tanításában ál­talánossá vált és egységes egész- szé ötvöződött a dolgozók osz­tályharcának világszerte felgyü­lemlett tapasztalata. A leniniz­mus — mint az SZKP Központi Bizottságának a centenáriumra kiadott tézisei megállapítják — az imperializmus és a proletár- forradalmak korszakának mar­xizmusa, a gyarmatosító rendszer megdöntése és a nemzeti felsza­badító mozgalmak győzelme korszakának marxizmusa a ka­pitalizmusból a szocializmusba való áttérés és a kommunista társadalom építése korszakának marxizmusa; Brezsnyev hangsúlyozta, hogy „Lenin az alkotó tevékenységet tekintette a győztes proletariá­tus fő feladatának. A szocializ. mus építésének lenini terve — ’ mintája annak, hogy miként kell tudományosan, komplex módon, és realisztikusan megkö­zelíteni egy világméretű, törté­nelmi jelentőségű feladat megol­dását. Ez a terv magában fog­lalta a szocializmus épületének minden szintjét — a termelő­erők fejlesztését éppúgy, mint a társadalmi viszonyok átalakítá­rását és az emberek belső világá­nak átformálását”. — Hamarosan megünnepeljük a fasiszta Németország felett aratott győzelem 25. évforduló­ja — mondotta. Ennek a neveze­tes dátumnak az előestéjén, új­ból és újból tisztelgünk a szov­jet nép és fegyveres erői nagy­szerű hőstette előtt. A lenini ta­nítást követve, továbbra is erő­síteni fogjuk a haza védelmét, a hadsereget a legtökéletesebb fegyverzettel látjuk él. Hadsere­günk a béke hadserege, minden nép biztonságának megbízható támasza volt, az is, és továbbra is az marad. — Ha visszatekintünk a meg­tett útra, elmondhatjuk: igen, népünknek, pártunknak van mi­vei büszkélkednie. Manapság a szovjet társadalom egyenlő a hatalmas szocialista iparral és a fejlett mezőgazdasággal. Ipa­runk ma öt nap alatt több ter­méket állít elő, mint a cári Oroszország ipara egy év alatt. A Szovjetunió nemzeti vagyona hatalmas méreteket ért el. ■— Tizenötszöröse a forradalom előt­tinek. Értéke több mint egy­billió rubel. Manapság a szovjet társadalom egyenlő minden osz­tály és társadalmi csoport, min­den nemzet és nemzetiség, min­den korosztály barátságával és együttműködésével. Manapság a szovjet társadalom egyenlő a proletárszocialista humanizmus eszméinek valóságos megtestesü­lésével; Társadalmunk egész története igazolja a munkásosztályról, mint vezető forradalmi és al­kotó erőről ^óló marxi—le­nini tanítás érvényességét” „A legnagyobb számú és legszerve­zettebb osztály a munkásosztály, amely ma társadalmunkban ve­zető szerepet tölt be” — hangoz­tatta a szónok. Megbízható szövetségese a munkásosztálynak mind a harc­ban, mind a munkában a kol­hozparasztság. A munkásosztály és a parasztság szövetsége „rendszerünk megingathatatlan alapja, a kommunizmushoz ve­zető út új győzelmeinek záloga volt és marad is”. „Beigazolódott a lenini jóslat a munkásosztály jövendő szövet­ségéről a tudomány és a tech­nika képviselőivel” — mondotta Brezsnyev. és fő értelme annak a politiká­nak, amelyet pártunk következe, tesen megvalósít. Leonyid Brezsnyev a továb­biakban hangsúlyozta: óriási ér­deme Leninnek, hogy kidolgozta a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásának programját. Ez a program megvalósult. Leonyid Brezsnyev ezután hangoztatta, hogy „a szovjet gazdasági élet új, fontos szaka­szába lép”. Elengedhetetlen volt egy olyan gazdasági politikának a kidolgozása a gazdálkodás olyan módszereinek, a szervezés és irányítás olyan formáinak lét­rehozása, amelyek megfelelnék az ország fejlődése jelenlegi sza­kaszának. A gazdasági feladatok láncola­tában alapvető láncszem a tár­sadalmi termelés hatékonyságá­nak növelése, a munka termelé­kenységének jelentékeny és mindenütt való emelése. — A dolgozó ember számára a munka, a tanulás és a pihenés, valamint képességei fejlesztésé­nek és legjobb alkalmazásának legkedvezőbb feltételeit megte­remteni —, íme ez a fő célja — A kommunizmus építésé­nek alapvető eszköze nálunk a szovjet szocialista össznépi ál­lam. Ezért kell szüntelen szilár­dítani ezt az államot, tökélete­síteni a társadalom igazgatásá­nak egész rendszerét. Demokrá­ciánk azt jelenti — folytatta —, hogy minden állampolgárnak, minden kollektívának, minden köztársaságnak joga van részt, venni a társadalmi élet kérdé­seinek eldöntésében, harcolni a szocialista együttélés szabályai­tól és elveitől való eltérés ellen. A szocialista demokrácia széles körű jogokat biztosit a dolgo­zóknak a társadalmi élet külön, böző szféráiban, s ez szervesen kapcsolódik a polgári köteles­ségekhez. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom