Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

Megyei tanácstag (Tudósítónktól) Az elmúlt napokban tanácsta­gok és érdeklődők népesítették be a községi tanács nagytermét hogy meghallgassák Nagy Já­nosnak, a megyei tanács vb-el- nokhelyettesének tájékoztatóját a megyei testület 1969. évi mun­kájáról és a soron levő felada­tokról. — Munkánk gerincét a re­formból fakadó átállás jelentet­te szakigazgatási téren — kezd­te beszámolóját az előadó. — Ennek szellemében a szakigaz­gatási szerveknek új hatóság- politikai irányelveket kellett kidolgozná, melyék keretében sor került számos hatáskör de­centralizálására, s a nagyközsé­gi kategóriák kialakítására. Ez utóbbival kapcsolatosan meg­tudták a jelenlevők, hogy egy év alatt a megye 75 községéből 24 emelkedik nagyközségi rang­ra, s ebből öt község a szeghal­mi járásban van. Ez az átszer­vezés a jobb kommunális ellá­tottság mellett azt is jelenti, hogy a jövőben a megye lakos­ságának 60 százaléka már hely­ben tudja ügyes-bajos dolgait intézni. A továbbiakban a 90 megyei tanácstag munkájáról szólt Nagy János, majd a tájékoztató befejező részében a megyei gázprogram megvalósításáról, valamint a termelőszövetkeze­tek helyzetéről kaptak tájékoz­tatást a jelenlevők. Ennek kere­tében ismertté vált, hogy az ipari üzemek mellett már csak­nem négyezer lakást is fűtenek megyénkben. A megyei tanács sokrétű munkáját ismerhet» tájékoztató befejeztével Szöllősi Gábor ta­nácstag a község fogorvosi el­látottságával, tsz építőbrigád­jával és a község vízellátásá­val kapcsolatban tett fel kérdé­seket az előadóknak, melyre ki­segítő és megnyugtató választ kaptak a jelenlevők. Sz. A. Ezeregyéjszaka a tv-ben Az Orosházi Magyar Filmnapok versenypályázatának eredmény hirdetése Az öt fordulóban közölt rejt­vénypályázatunk megfejtését pá­lyázóink 1970. április 14-ig jut­tatták el lapunk szerkesztőségé­be. A jelzett határidőig beérke­zett rejtvények értékelése után, 1970. április 18-án az orosházi Partizán filmszínházban meg­tartottuk a nyilvános sorsolást. Az első díjat, az 500 forintos vásárlási utalványt Pontos Má­ria (Sarkad, Ady Endre u. 15. szám) pályázónk nyerte. A to­vábbi nyertesek névsora: egy intarziás cigarettakínálót nyert: Zana Jánosné Orosháza, Szabó D. n. 10; 1—1 tíz alkalomra szó­ló mozibérletet nyert: Roszipál Györgyivé Békéscsaba, Run Béla u. 7„ Horváth István Békéscsa­ba, Orosháza út 32., HrabovszH Judit Békéscsaba, Hámán K. u. 15. Egy-egy könyvet nyert: Tót- mai Klára Békéscsaba, Kulich Gy. Űrt. 17., Dézu Edit Békés­csaba, Felsőkörös sor 12., Bn- bínszki Jánosné Békéscsaba, József A. Uct. ni/3, Weiner Pál- né Békéscsaba, Kulich Gy. Uct. V/5. C/III/4.. Sárközi Mária Bé­késcsaba, Felsőkörös sor C/2, Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat szállítása, csoport, Szigligeti tr. 6., Tóth Edit Mező- berény, Árpád u. 48., Misik Ju­dit Szarvas, Damjanich a. 92., Kiss Ernő Békéssámson, Vörös­katonák u. 80., Farkas Mihály Orosháza, Tas u. 10. A pályázat helyes megfejtése a következő veit: Bessenyei Fe­renc, Dózsa György, Kása Fe­renc, Harmadik, Máriássy Judit, Máriássy Félix, Balogh Zsuzsa, Bolgár, Ránki György, Keleti Márton, Csányi Miklós, Sernjén Anita, Jancsó Miklós, Nyiko- nyenko, Kozák András, Somló Tamás, Zsombolyai János, Hers­kó János, Bálint András, Len­gyel. A nyereménytárgyakat postán küldjük ki a nyerteseknek. „Közelíts a kerevethez vagy a díványhoz vagy hogy is nevez­zem azt a bagdadi „rökamiét” — és mikor felhangzik az or­dítás, adj teljes képet a füg­göny mögül.” Meglehetősen rejtélyesen hang. zik Fritz László rendezői utasí­tása .amelyet a próba laikus szemlélői számára kissé szokat­lan környezetben, a Magyar Te­levízió Kelet dús pompáját ér­zékeltető 2. számú stúdiójában adott ki. Ha a kamera irányá­ból nézzük a stúdiót, akkor va­lóban megelevenedik az ezer­egyéjszaka számtalan csodája, A reflektorok fényében izzik az arahs palotákkal szegélyezett tér, tálán szökőkút csörgedez a távéiban, talán sima hátú türbék és égre ívelő minareték emel­kednék ki a háttérfüggöny homályábóL Lehet. De itt a közelben — a játéktéren — a monitor képernyőjén megjelent zárt térben csak Kászim házát látjuk, aki egy balszerencsés pillanatban kölcsönadta olajbo­gyós kórsóját a rókalelkű Ali­nak. Még ez sem lenne baj. de a korsóba rejtette az oktalan Kászim azt az ezer arany dé­nárt, amit öreg napjaira tett félre. A fent említett ordítás ak­kor harsan fél, mikor Kászim karját válládg bedugva a korsó­ba. keresd, kutatja aranyait, de bizony olajbogyón kívül mást nem tartalmaz a méteres korsó. Szóval Kászim felordít, mint a megsebzett oroszlán: r»Ja3> Bemutatjuk szegedi tudósítónkats Negyvennégy évi munka után nyugdíjba ment Szilád! Sándor A Békés megyei Népújság ha­sábjain gyakran közöltük „Sze­gedi tudósítónktól” jelzéssel hír­adásait és tudósításait, Régi le­velezője és tudósítója lapunk­nak, s hogy most róla írunk és őt mutatjuk be, annak az az oka, hogy több évtizedes szol­gálat után a közelmúltban, áp­rilis 1-én ment nyugdíjba. De mondja el ő maga, küzdelmes, gazdag életútját. — A középiskola negyedik osztályának befejezése után, 1926. július 1-én kerültem a vas­úthoz. Sokgyermekes pályaőr fia voltam. A vasútnál minden igyekezetem ellenére mégsem tudtam haladni. Ezért 1929-ben Az V. kerületiek figyelmébe Az MSZMP békéscsabai V. kerületi alapszervezete és a Ha­zafias Népfront kerületi elnök­sége felnőttek és általános isko­lások részére Lenin születésé­nek 100. évfordulója tiszteletére vetélkedőt hirdetett A résztve­vőknek Lenin életével, mun­kásságával kapcsolatos kérdé­sekre kellett írásban válaszolni. Az értékelést a felnőttek részé­re hétfőn este tartották, az ál­talános iskolások részére oedig A megfejtés a következő: Szimfbirszk (mai Uljanovszk), Kazány 1887-ben. Letartóztatták, Kokuskinó falu, Péterváron, 1897-ben, Krupszkája, 1899-ben, Három, 17, 1916-ban, Iszkra, Egészségi állapota megromlott 1893—94, Lenipizmus, Szmodnijj Állam és forradalom. Gorki- ban, 1924. január 21, Moszkva. Az iskolások részére szerve­zett vetélkedő megfejtése is ha­sonló volt, viszont néhány kér­déssel kevesebb. átkértem magam vonatkísérő­nek. Négy évig voltam vonalié- kező, majd ezután kalauzjelölt. Tizennégy évi szolgálat után ne­vezték ki segédtisztnek. Válto­zatos munkakörökben dolgoz­tam. Jegyvizsgálóként, voiat- vezetőként teljesítettem szolgá­latot. 1944-ben behívtak katoná­nak s vasútépítő alakulathoz ke­rültem, majd orosz hadifogság­ba estem, ahonnan 1947 júliu­sában jöttem haza; Hazatértem után azonnal bekapcsolódtam a munkásmozgalomba. 1947 szep­temberében léptem be a Magyar Kommunista Pártba 1948 feb_ ruárjábam kerültem a MÁV Sze­gődi Igazgatóság kereskedelmi osztályához, ahol mint előadó dolgoztam. 1949-től 1952-ig mint az igazgatóság függetlenített szakszervezeti titkára tevékeny­kedtem. 1952-től 1955-ig függet­lenített csúcs-párt titkár voltam. — 1957-től a személydíjszabási és meneöoedvezrnényi csoport­nak voltam a vezetője egészen 1970. április 1-ig, azaz nyugdíja. zásomig. Mindig szívesen részt vettem a közéletben, s vállaltam társadalmi munkát. 1955 óta a in. kerületi népfrontbizottság vezetője vagyok, s ugyancsak attól az esztendőtől kerületi ta­nácstag, majd 1960-ban a végre­hajtó bizottság tagja lettem. 1957-ben léptem be a munkásőr­ségbe. melynek ma is tagja va­gyok. — Két gyermekem és egy unokám van. A Békés megyei Népújságnak 1955 óta vagyok le. vélezője, illetve tudósítója. Ügy érzem, hogy ettől a nyugdíjazás után sem tudok megválni. Sze­retnék továbbra is a vasút gond­jairól és örömeiről írni. Ennek talán az az egyedüli magyará­zata, hogy csaknem 44 eszten­dőt töltöttem a vasút köteléké­ben, s ez Idő alatt igen rengete­get tapasztaltam és sok emlék él bennem. • Nyugdíjba vonulása alkalmá­ból is szeretettel köszöntjük Szi- ládi Sándor elvtársat. Kívánjuk, hogy jó erőben és egészségben élvezze nyugdíjas éveitl Allah, Allah segíts! Hol a pénzem?” AH képmutató részvéttel kér­dezi: „Mi van veled, baráton» 7* „Ah, hol a pénzem?« „Miféle pénz?” „Amit félretettem öreg nap­jaimra?’ Mondanunk sem kell, az ezer dénár szőrén-szálán eltűnt. Az igazság azonban mégis kiderül, de hogy miképpen, azt nem árulhatjuk el, majd nyár elején, az esti mese-sorozatban megte­kinthetők a tv-játékot ifjú né­zőink és akkor megtudjuk, hogy a főbíró világokos kisfia mi­képpen oldja meg a rejtélyt és hogyan szolgáltat bizonyítékát a tett elkövetője ellen. A felvétel során ilyen mesz- szire még nem jutunk. A tv-já­ték-készítés majdnem olyan ne­héz munka, mint a filmforga­tás. A stúdió itt is a Jupiter- lámpák fényében izzik, a film­től vevőgépek helyett azonban tv-kamerák szegezik miniatűr ágyúcsöveknek ható objefctívjes- ket az áldozatokra. Jelen eset­ben Márki Géza éa Miklós György színművészekre, akik Kászim és AH alakját személye­sítik meg. Nem színes, csak fe­hér-fekete felvéted készül, még­is a valóság hatását keltük a szereplők színes ruhái, a gyö­nyörű turbánok, a felkunkonodó orrú török cipők, papucsok és szandálok, az épületek hófehér oszlopsora között áthajló beit. ívek. a piros cseréptetővel fe­dett zárt erkélyek és Kelet arany arabaszk jen vei díszített hajlított lábú bútorok. Igen, mindez csodálatosan szép a kamerák szemszögéből A kamerák mögött Viszont kis-j sé kiábrándítóan hatnak a hét- [ köznapi kellékek, szerszámok,! tárgyak. Fel sem sorolom, má minden látható a boltíves ház fala mögött, a szétágazó kábe­lek alatt. Csak a faládákon (ezekben hozták a díszes kosz­tümöket, nem a Szultán biro­dalmából, hanem a Kossuth La­jos utcából, a jelmezkölcsön­zőből) látható harapnivaló kel­lékeket szeretném megemlíteni. Van itt minden, ami szem­száj ingere. A jól megrakott ezüst tálban a különböző hús­fajták között válogathat a bol­dog igazhitű. Alul piroslanak a libacombok, felettük hatalmas sült borjúszeletek. Van itt bá­ránykaraj, rántott kecskegida- szdet, tűzdelt pulyka, csak egy nincs: sertéshús. Mert ugyebár ezt a muzulmán vallás tiltja. A húsrakást egy ingerlőén szép, ropogósra sült csirke koronáz­za. A másik aranyozott óntálon sárga császárkörték, piros grá­nátalmák. óriás formózai szil­vák, ínycsiklandozó cukorsüveg­gel borított eperszemek és ham­vaszöld piros szőlőfürtök csap­ják be szemünket. Ment akár hisszük, akár nem, a bús in, a kalács is, a gyümölcs in, a tor­ta. az indíáner mind csak kel­lék. Nem szabad egyikbe sem beleharapni, bármilyen ingerlő­én mosolyog is a nézőre, mert ezek a finom eledelek papírmar­séból készültek. Akik színházi kellékkel dolgoznak, pontosan tudják. Tudja ezt a szülész, a rendező, a kulisszatologató, sminkes, fodrász, statiszta, súgó Sképzelhető hát, mélyen meg. lepetést keltett a rendező utasí­tása: „Kászim! Vedd • kezedbe a csirkét és lassanő mag be­szélsz — edd meg!” Miklósi György megkövültén néz a rendezőre: „Hogy meg­egyem a csirkét? Ezt?” . „Természetesen — hangzik a válasz — így élethő lesz a fel­vétet" „No, én ebből nem kérek'1 — így Miklósi — inkább hagyjuk ki az evési jelenetet” „Szó sem lehet róla. Azonnal edd meg a csirkét, mér tíz per­ce áA • felvétel!*’ »ft a végső utasításod?* „Igen. Határozott és vissza­vonhatatlan utasításom.’’ Nos, szegény Miklósi György beleha­rapott a sült csirkébe. Bánaton, szakállas arab ábrázata hirtelen felderül és a jelenlevők csodál­kozása közepette rendezői uta­sításra bekebelezte az egész csérkiét. Csak Fritz László, a rendező és a kellékes kislány tudta, hogy nem papírmasébdl készült, a felvétel előtt hozatták a Rá­kóczi áfa grill-sütőből. & L Szokatlan filmbemutató Nem mindennapi filmbemuta­tóra került sor a tbiliszi kiber­netikai intézetben. Az első meg­lepetés akkor érte a nézőket, amikor a terembe lépték és sze­mük hiába kereste a filmvász­nat A mozgó tárgyak háromdi­menziós megjelenítése közvetlen jelenlétük tökéletes illúzióját keltette. A kísérlet alapja a tudomány­ban .holográfia” néven ismert fizikai jelenségen alapszik. A jeu lenség létezésére a tudományos világban már két évtizeddel ez­előtt utaltak, de a háromdimen­ziós megjelenítés megvalósítása csak a lézer sugár — e rendkí­vüli erejű fényforrás — felfede­zése után vált lehetővé. Az em­lített „műben” még csak babák játszották a főszerepeket, de a filmesek máris hozzáfogtak, hogy élő színészek részvételével ké­szülő térhatású filmet forgassa­nak^

Next

/
Oldalképek
Tartalom