Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Magyar szövetkezeti hét Hamburgban Ö*. Moinár Frigyesnek, a SZŐ VOSZ elnökének vezetésével vasárnap magyar szövetkezeti küldöttség utazott Hamburgba a magyar szövetkezeti hét megnyitására. • Hírmagyarázónk Írja: Hétfőtől magyar zaszlócKszt <3tt Hamburg egyik legnagyobb áruháza, a Produktion Kaufhaus. A hamburgi fogyasztási szövetkezeti szervek kezdeményezésére az áruházban a magyar szövetkezeti ipar termékeit mutatják be. A kiállítás dokumentálja a magyar fogyasztási, kisipari és mezőgazdasági szö- vetkeaeti mozgalom fejlődését. A bemutatott termékek jó részét a helyszínen is árusítják és az áruház vásárlóközönsége megkóstolhatja a magyar ételspecialitásokat. Korszerűen - Olcsón - kiválóan ,4* *, £ i ; gppiir '■ 'Wmi i iii m , ' 4 t &»•* Ij A VteottM Album Gazdaságban 1970-ben 592 hízott marhát értékesítenek 2999 mázsa vágósúlyben. Az egy tehénre tervezett hízó marha élősúly-értékesítés ezzel 72« kilogramm, ami világ- viszonylatban kiváló eredmény! Országosan 39« kilő ate «gy tehénre jaté hústermelés átlaga.) Kísérleteznek a gazdaságban aa úgynevezett abrakos hizlalással. Ennél a módszernél az egy kiló élősúly előállítása 3 forinttal olcsóbb, mint a hagyományos hizlalásé. Így egy kiló súlygyarapodás 15 formt 29 fillérbe kerül. Fotó: Demény Doboz vasárnapi verőfényben Plakátok a község különböző pontjain. Rajtuk ez áll: Vasárnap kommunista műszakot tart a KISZ. Mindenkit szeretettel várunk! Vasárnap délelőtt, 10 óra tájban jelentéstételre a tsz közparkjába érkeznek a kerület, és ágazatvezetők. Tocaki Pál, az első kerület vezetője a következőket mondja: — Nálunk telje* a műszak. Részletedben ez azt jelenti, hogy 32 fogatai istállotrágyát szállít a kertészetbe. Hat traktorral 18 dolgozó a maksári határrészről földet szállít; a községet ölelő kor töltés erősítésére. A Körös most is kint van a medréből, a tajtékzó víz az árvédelmi töltés alját nyaldossa. Ki tudja hányadszor az idén? Védeni kell a települést, ezért erősítik a körtöltést. A határban tizenhatan a konzervgyári bar- bovetósral szedik a kukorica- tövet. Tuskóznak. így majd bátrabban haladhatnák a betakarítással. öt traktort tizenegy emberrel vetés előtti talajelökésza- tésre osztottak be. A zöldségtermesz tépjen 32-en palántáinak, készítik a melegágyakat A 2-es számú kerületben is mozgalmas a vasárnap. Bakay László kerületvezető arról számol be, hogy a belvíznyomásos helyeken is elkezdték a műtrágya kiszórását. Mivei a nedves földre géppel még nem lehet ráhajtani, így huszonöt növénytermesztő kézzel szórja a műtrágyát. A kötöttet* táblákon levő búzavetést fogatolják. Szellőztetik a talajt, hogy az elet gyorsabban lábra kaphasson. Ebben a munkában 18 fogata* és egy •HianiiiifMiiiiitai ■■■■nimniNNi« voít a leglenyege- •ebb. Ennek kapcsán írta Lenin: „Az utánzás és a kölcsönzés teljesen jogos annyiban, ameny- nyitoen Oroszországban is »kapitalizmus fejlődésének ugyanazokat a fő folyamatait, a szocialistáknak és a munkásosztálynak ugyanazokat a fő feladatait látjuk, de ezek miatt semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk Oroszország sajátosságairól, amelyeknek a legteljesebb mértékben kifejezőre kell jutniuk programunk sajátosságaiban, vagyis a kapitalizmus előtti rendszer összes maradványai elleni harcnak és a parasztkérdésnek e harc következtében szükséges sajátos felvetésében.” Lenin a legdöntőbbnek tehát a feudalizmus maradványainak felszámolását tekintette. Ez ugyanis feltétele volt a falusi osztályharc szabad kibontakozásának, a forradalmi mozgalom fejlődésének. Az oroszországi szociáldemokraták agrárprogramjában lényeges változás következett be a forradalmi fellendülés és különösen az 1905—1907. évi forradalom időszakában. Az OSzDMP III. kongresszusának határozata már figyelembe vette, hogy a kibontakozó parasztmozgalom spontán jellegű, politikailag nem tudatos, de szükségszerűen a fennálló rendszer és általában a jobbágyrendszer minden maradványa ellen irányul. A határozat tehát kimondja, hogy a szociáldemokratáknak támogatniuk kell a parasztság valamennyi követelését, amelyek megjavíthatják a parasztság helyzetét, „beleértve ezekbe az ínteakedesekbe a földesúri, kincstári, egyházi, kolostori földeknek és &z uralkodóház bír. tokainak elkobzását is”. Ez a kongresszus tehát tovább lépett a korábban elfogadott agrárprogramnál. Lenin javaslatára fogadták ej a módosításokat. Ugyanebben az időszakban írta meg Lenin fő művét: A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban címmel. E műve nemcsak a modem proletár stratégia és taktika megalapozása, hanem az agrárkérdés elméleti továbbfejlesztése szempontjából is úttörő jelentőséggel bír. Lenin a cári rendszer megdöntését a program valóra váltása előfeltételének tekintette. Világosan látja, hogy „az az erő. amely a cárizmus felett döntő győzelmet arathat, csak a nép, vagyis a proletariátus és a parasztság lehet... A forradalom döntő győzelme a cárizmus felett annyi, mint a proletariátus és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája”. Lenin eloszlatta azoknak az aggodalmát, akik féltek a parasztság elmaradottságától. Kimutatta, hogy ami a demokratikus átalakulást illeti, a pret letariátus és a parasztság érdekei elkerülhetetlenül egybeesnek. Továbbmenve azt is hangoztatta, hogy ennél többről van szó: „Ha a köztársaságért és a demokráciáért folyó harcban nem támaszkodhatnánk a proletariátuson kívül a paraszt, ságra is, akkor a hatalom megtartásának ügye reménytelen volna". 1905 decemberében kirobbant a moszkvai felkelés. Ekkor a bolsevikok még konkrétabbá tették követeléseiket. A forradalmi mozgalom tanulságait Lenin a IV. kongresszus elé terjesztette. A napirend első pontja a Lenin által beterjesztett agrárprogram-tervezet vitája volt. Ebben a korábban megfogalmazott — a nagybirtok elkobzásának igényével fellépő — álláspontot kiegészítette azzal, hogy parasztbiaottságokat létesítsenek; azonnal és teljesen szüntessék meg a földesúri hatalmat é* kiváltságokat Követelte továbbá a parasztság adóinak és szolgáltatásainak megszüntetését; mindazoknak a •törvényeknek a hatályon kívül helyezését, amelyek gátolták a parasztságot a földjével való szabad rendelkezésben. Majd leszögezi, a párt törekedni fog arra, hogy megszüntessék a fold magántulajdonát és minden földet az egész nép köztulajdonába adjanak át Ez utóbbi nem egyéb, mint a fold nacionalizálásának programja. Ennek gondolata a forradalom felfelé ívelésekor először merült fel Leninben. Az 1905—1907. évi oroszországi forradalom azonban még nem győzedelmeskedett. A cárizmus kegyetlenül leszámolt a forradalmi néppel. Tovább élt a lehasított földek fejében végzett robotmunka, az „együttes ledolgozás”, a téli elszegödte- tés (amikor a parasztság megszorult helyzetében olcsóbban kényszerült elvállalni a nyári munkát). A sztolipini reakció idején a „paraszti parcellák” arra szolgáltak, hogy biztosítsák a földesurak számára az ingyen munkaerőt, de még a felszerelést is. A parasztoknak Ugyanis a foldesurak földjét saját szegényes eszközeikkel, állataikkal kellett megművelniük. A kényszermunka következtében rendkívül alacsony volt a termelés színvonala és eredménye. 1912-ben pl. 30 millió paraszt küzdött az éhínséggel Oroszországban. (Folytatjuk) MTZ-traktoros vesz részt. Két lánctalpas traktorral simítózzák a barnára pirult őszi szántást. A borsó vetőágyát készítik elő. Kedden, szerdán vetik a következő szakaszt, öt traktor kiszolgáló személyzetével együtt fát szállít, a virágtelepen pedig hatvanan szorgoskodnak: magot vetnek, palántáinak. Az állattenyésztésben is teljes a műszak. Vasárnap reggel száz hízott sertést adtak át az állatforgalminak. Szakái Tibor főállattenyésztő mondja: — Az átadott összsúly 124,3 mázsa volt. A tehenészetben a reggeli teendők ellátása után teleprendezéssel és takarítással telt el az idő, A tehenészek vízelvezető csatornát ástak a karám mellett, hogy nyáron szárazabb legyen a kifutó. Az asszonyok meszeltek, csinosították férjeik munkahelyét, azután az útjelzőoszlopokat festették fehérre, hogy a major útjain biztonságosabban közlekedhessenek. A sertéstelepen is mindenki kivette részét a tavaszi rendcsinálásból. A hízómarha-istállók környéken dolgozók karámot építették. A takarmánykeverőben április harmadik dekád- jára kavarták be, készítették kiadásra az abrakot. A központi gépműhelyben is serény munka folyt. Az építők vasárnap helyett szombaton annyi maltert kavartak be, hogy késő estig falaztak. Közülük többen mégis részt vettek a vasárnapi kommunista műszakban. | Hát ennyit jelent a teljes műszak Dobozon. Hogyan született meg a gondolat a vasárnapi kommunista műszakra? E&t stílszerűen egy KISZ-estől kellett volna megkérdezni. A kérdésre Földvári József üzemgazdász a következőket válaszolta: — Bgy héttel ezelőtt olyan igénnyel álltak elő a KXSZ-esek, hogy a tsz szakvezetése április 19-én, vasárnap biztosítson részükre munkát. A Lenin centenárium tiszteletén munkával szeretnének ünnepelni. Az előkészítés megtörtént A kései kitavaszodás következtében a közösség hasznát veheti a fiatalok vasárnapi tettvágyának. Akkor körülbelül ennyivel vettük számításba a kezdeményezést. És most, vasárnap délelőtt meglepődtünk, hogy milyen sok fiattó dolgozik nálunk, a dobozi Petőfi Tsz-ben. Azért mondom ezt, mert a KISZ-esek kommunista vasárnapján munkába állt az idősebb generáció is. A nyugdíjasok közül huszonkettőn jelentek meg. —- Amikor megtudtuk, hogy a fiatalok a vietnami segélyszámlára felajánlották vasárnapi ke- restüket, mi Is jöttünk — mondja a 65 éves idős Romlási Mátyás, a tehenészeti telepen, majd hozzáteszi — Csúnya dolog a háború, én kettőt éltem át, de, hogy ezek a vietnamiak milyen kitartóan bírják a harcot... Segítenünk keli őket, hogy győzzenek. Tehetjük, van miből. Akik a beszélgetésnél jelen vannak, Nagy László tehenész, Balogh Gábor tejesfogatos és Csukás István fűtó, helyeslik a Dobozon fogant gondolatot. Az asszonybrigád meszel. Kilencen vannak, köztük Balogh Zsuzsanna, Váradi Jónosné, Balogh Gábomé, Váradi Gábomé, Balogh Sándorné, Szabó Lajos- né és Szatmári Lászlóné. Déri Pál, telepvezető mutatja az erdősáv telepítésére kijelölt területet, közvetlen az állattenyésztő-telep- mellett. Nyárfacsemete ültetésére készítik elő a talajt öt holdon. így hétfőn már kezdődik a fásítás! A községi K ISZ-szervezetének épülete előtt vasárnap reggel virágágyat varázsolt négy fiatal lány: Lipták Mária, Ku- kula Mária, Déri Erzsébet és Deme Margit Amikor az ágyassal elkészültek, a fenyőfák tóját kapálták fel. Üt ban hazafelé egy rőzsóvel megrakott vontatóval találkoztam. Varga Lajos és segédvezetője a negyedük fordulónál tartott. Ilyen volt Doboz vasárnapi verőfényben. A KISZ-esek munkára hívó plakátjait sokan olvashatták, mert talpon volt az egész falu, fiatalok, idősebbek és öregek egyaránt. Dupsi Károly Tanácskoztak i negye építőipari könyviárosai Az Építők Szakszervezetébe* tartozó könyvtárosok április 16-án megbeszélést tartottak. Értékelték az üzemi könyvtárak munkáját és megvizsgálták, megfelelő-e könyvellátottságuk. Megállapították, hogy jé a kapcsolat az SZMT Központi Könyvtárával ,a könyvcsere is kielégítő. Egy problémát hangsúlyoztak többen is: az SZMT kultúrbizottsága vásároljon több könyvet a mai modern szerzőktől, mert az igényeket a jelenlegi állományból nehezen tudják kielégíteni. Az építőipari üzemi könyvtárosok bizományi könyvárusítással is foglalkoznak. A nagyobb vállalatoknál a szépirodalmi művek havi forgalma eléri a 4000—4500 forintot is, a kisebbeknél 1200 forintot. A békéscsabai Berk esi-est sikere után további író—olvasó- találkozókat szerveznek: a csabai téglagyárba, az építőipari vállalathoz és az Orosházi Üveggyárba egy-egy országosan elismert írót hívnak meg. Több látogató a múzeumok ingyen-szombatjain A Békés megyei Múzeumok Szövetsége statisztikát készített a belépődíj nélküli szombati látogatásokról. Első két alkalommal, márciusban a békéscsabai múzeumban összesen 178-an, (gyulán 1141-en, Orosházán pedig 86-an használták ki az új kedvezményt. A belépődíj nélküli múzeumlátogatás különösen Gyulán aratott nagy sikert; márciusban egész hónapban összesen 3478 látogatás történt, ebből tehát minden harmadik vendég élt az ingyenes múzeumlátogatás lehetőségével,