Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

Mit kérdezzünk szülői értekezleten? ff léggé általános tapasztalat, ^ hogy a szülői értekezle­tekre meglehetősen kevesen jár­nak eL Vannak persze kivételek Sb, olyan iskolák, amelyek rend­szeresen össze tudják gyűjteni a szülők töbhségét, de ezek va­lóban csak kellemes színfoltok, s alig változtatnak a kép egé­szén. S akik elmennek ezekre az értekezletekre, azok is in­kább a jobb tanulók szülei Meglehet persze érteni a gyen­gébb diákok szüleit, hiszen ha becsületesek — s ők vannak többségben — nekik fáj a leg­jobban gyermekük eredményte­lensége. í Csakhogy egy dologban na­gyon tévednek. Nevezetesen abban, hogy saját gyerekkoruk tapasztalataiból indulnak ki. Régebben valóban abból állt a szülőd értekezlet, hogy a tanító vagy az osztályfőnök felolvasta a naplóból a jegyeket, s min­denki előtt, külön-külön véle­ményt mondott a gyerekek fej­lődéséről, előrehaladásáról, a szülők teendőiről. Mindez most a fogadóórákon és a családláto­gatásokon történik. Az iskolákban általában há­rom hónaponként tartanak osz­tályszülői értekezleteket Ezeken egyrészt fontos pedagógiai kér­déseket, másrészt pedig az egész osztályközösség problé­máit tárgyalják meg. Nincs te­hát ok attól félni, hogy az egye­di esetek nyilvános megtárgya­láséval valakit is megszégyení­tenék. A siker érdekében kívánatos, hogy minél többen részt vegye­nek ezeken az ért ekezl eteken. S hogy mát kérdezzenek, miről tárgyaljanak ott a szülők? Nos, ennek eldöntése talán minden­nél fontosabb. Induljunk ki a szülői munkaközösség feladatai­ból, hiszen az osztály munkakö­zösségének minden szülő tagja, s így a szülői értekezlet egyben munkaközösségi megbeszélés is. A feladat pedig az iskolai és a családi nevelés egységének erő­sítése, a szülők pedagógiai kul­túrájának emelése, a nevelési tapasztalatok, javaslatok és vé­lemények megbeszélése, az ifjú­sági szervezetek segítése, s álta­lában az iskolai élet kérdései iránti érdeklődés felkeltése. Mindebből következik, hogy minden olyan problémát meg lehet és meg Is kell vitatni, amely az iskola vagy az osztály egészét érinti, s a szülőket ér­dekli. A szülők a gyerekek el­mondásaiból például olyan in­formációkhoz juthatnak, amelye. két nem árt megbeszélni, vonat­kozzanak azok akár a diákokra, akár egy-egy tanár oktatói és nevelési eljárásaira. Aztán kér­dezzük meg feltétlenül — bár az esetek többségében önmagá­tól is kitér rá az osztályfőnök —, hogy az osztály tanulmányi és neveitségi szintjében nincs-e visszaesés, s ha igen, hát beszél­jék meg, mi okozza, hogyan kell segíteni rajta. Rá kell kérdezni más szülők nevelési módszereire is, ha azok gyerekeiken ke­resztül rosszul hatnak az osz­tály közösségére. És a szülőkre tartozik minden olyan rendez­vény megtárgyalása is, amely pénzbe kerüL Joguk van például egy távolabbra tervezett kirán­dulást közelebbivel felcserélni, ha az drága, s lehetetlenné ten­né az osztály egészének részvé­telét És kérdezzük meg a pedagó­gusoktól, s az eredményesebb módszerekkel rendelkező szülők­től, hogyan segítsük gyermeke­inket a tanulásban. Előfordulhat, hogy egy osztály szülői jobb ta­nácsokat tudnak adni saját ta­pasztalataikból, mint a szak- könyvek, hiszen ők birtokában vannak olyan dolgoknak, amely egyetlen tudományos munkában sem található: a környezet, a helyi körülmények és követel­mények ismeretének. És mindez vonatkozik a nevelésre is: a szülők és a pedagógusok közös megbeszélései mindennél jobban rávezethetnek a legfontosabb teendőkre. A szülők és a pedagógusok egyenrangú partnerek a gyere­kek nevelésében, felelősségük is megoszlik, kötelességük tehát minden olyan kérdésről tanács­kozni, amely a gyerekek fejlő­dését gátolja. A1 indenről beszélhetnek, rrrin- dent megkérdezhetnek te­hát a szülők, ami az iskolával kapcsolatban érdekli őket, hogy az értekezletről eltávozva ne legyen bennük olyan érzés, mintha a saját gyerekeiket érin­tő dolgokban mások, s esetileg véleményük szerint rosszul dön­töttek. Tóth László KÉSZÍTETTE: KALMAR GYULA, A HOTEL „KÖRÖS” '* KONYHA- FŐNÖKE Hétfő: Lencsepüré leves, ser­téshús rizottó, savanyúság Kedd: Tojásleves, rakott kel­káposzta, fánk barackízzeL Szerda: Rizsleves, hamis pá­rizsi szelet, burgonyapüré, ve­gyes befőtt. Csütörtök: Zöldségleves, tejfö­lös tökfőzelék, vagdalt húspo­gácsa, csokoládé puding Péntek: Bográcsgulyás, csúsz­tatott palacsinta, tejszínes na­rancskrém. Szombat: Májpüréleves, pap­rikás tejfölös felsál-szelet galus­kával, meggyel pite (befötbői). Vasárnap: Számyasaprólék­leves .töltött jércesült, raseábmi- vel, fejes saláta, torta. ÉS EGY RECEPT: Hamis párizsi szelet: 80 deka­gramm marhahúst ledarálunk, sóval, borssal, 2 tojással, petre­zselyem zöldjével és másfél ól tejjel jól átdolgozzuk. Tíz db gombócot formálunk ? húsból és lisztezett deszkán fél crrves szele­tekre nyújtjuk. Ezután liszt­be és felvert tojásba mártva, bő, forró zsírban kisütjük. For­ró, vajas burgonyapürével tá­laljuk. Fűszer nélkül a diétá­sok is fogyaszthatják. (A recept öt személyre szól.) A szem kozmetikája A SZEM ÄPOLÄSA, gondozá­sa nemcsak szépészeti, hanem elsősorban egészségvédelmi fel­adat. Rossz, gyenge világítástól például komoly fejfájást kapha­tunk. (A rossz közérzet rányom­ja bélyegét külsőnkre, még a tekintetben is meglátszik). Vi­szont: hosszantartó, túl erős fényhatás is súlyos következmé­nyekkel járhat a szem épségére. Kvarcolásnál — mint ismeretes — kötelező a fényvédő szem­üveg használata. Napozásnál is ajánlatos szemüveg híján, lega­lább jókora falevélled letakarni az amúgyis csukott szemhéjain­kat Akinek nincs fényvédő nap­szemüvege, ajánlatos, ha már ilyenkor gondol a beszerzésére, mert a barnás, szürkés vagy egyéb tónusú gyógyüveg a kora tavaszi nap (ibolyántúli) sugár­zásától is óvja a szemet. Ilyen­kor érdemes megszokni a vise­lését Amellett nőknek különö­sen előnyös divatcikk is, de kozmetikai szempontból is hasz­nos. A hunyorgatástól, a szem­héj erőteljes összehúzásától így nem kapunk fejfájást és nem mélyülnek úgy él a ráncok a szemzugban. EGYEBEKBEN: a szemet reg­gel, felkelés után két tenyerünk­be vett tiszta vízzel mossuk ki — ez legyen a reggeli tisztáik©, dás kezdete. Este — ha a napi munkától fáradtnak érezzük sze­münket — fekvő helyzetben — langyos kamillateás borogatást tegyünk rá 5—10 percig Ha esti program előtt érezzük fáradt­nak, gyűröttnek szemünket, szemcseppet vagy tiszta vizet cseppenthetünk bele. A modem arckikészítésnél mostanában nagy hangsúlyt kap A bolhás róka Túl zöldéit a dombokon a rekettye, Egyszínű és csíkos anyagból ruha- és kabátvariációk Ruh» sima felsőrésszel, csíkos anyagbeállftís csak » nyakán, és S derékrésztől lefele. A csík szín óvd megegyező széles övvel. Fe­lette kétsorosán gombolt kabát. Az összcállit&s vékony magas nők­nek. Ujjatlan, nyak nélküli ruha, elején csíkos rész beállításával, fölötte kabát, a csikós részét a kabát gallérján és kézelőjén ismétlődik. ott volt egy nagy lyuk, abban meg a róka tanyája. Jól érezte volna magit itt őkelme, mert té­len meleg volt a vacka, nyáron meg hűvös, ámde annyi bolhája volt neki, mint csillag az égen, mint bab a leves­ben, kettővel tán több is. Szegény koma sokat szenve­dett emiatt, s bár resteilte szörnyen, de el kellett pana­szolnia a dolgot fű­nek is, fának is. Végül fogta magát, s kihurcolkodott a lyukából egy fa tö­vébe. Ott bolhász- kodott, vakarászott, míg egyszer csak egy mókus leszólt ä fáról: — Nicsak, róka koma, bolha gyötör? Hemperegj meg az út forró porában! A koma örült a tanácsnak, a forró napon belefeküdt a homokba, fordult, hempergett, szeme, füle, szája csupa por lett, ő meg na­gyon megizzadt, hogy a nyelve is ki­lógott már, de bi­zony, a bolhái csak tovább kínozták. — De bolond vagy! — csörgött rá egy szarka az ágról. szántják a sok bot­hát. A róka most tüs­kés bokrot keresett, s jól meghempergett benne. Hanem a tö­visek alaposan ösz- szeszúrkálták őkéi­mét, még vonított is— fájdalmában. A-ra repült egy harkály, hát csak kacagta ró­ka komát. Aztán azt mondta: — No, feküdj hasra, majd segttek rajtad, te gézengúz róka. Sok bajt okoz­tál már az erdő ma­darainak, de azért nem hagylak cser­ben. Jó, éles csőröm van, majd kikopá- ■ csolom belőled az incifinci lakókat, még a bőröd alól is. A róka lehasalt, a harkály pedig rá­szállt a vállára, és nagy buzgósággal kopácsolt a csőrével a koma bozontos bundájában. Ügy csapkodta, hogy a róka felvisított fáj­dalmában. Végül is nagyot morgott és vakkantott: ' — Elég, elég, nem bírom tovább! A bolhák sokkal ki­sebb bajt okoznak, mint a te átkozott kopácsolásod! Hi­szen olyan hegyes a csőröd, mint a vas­villa! — Ne a homokba A harkály felr eb­heverj, hanem a bent, és még ükkor tüskés bokorba. A Is nevetett, amikor tövisek majd ki­egy f* tetejére szállt. Ott éppen a tudós bagoly silabi- zált egy régi köny­vet, és azt mondta: —- Éppen most ol­vasom a belesebbnél bölcsebb mondáso­kat. Hol az a róka? Majd én segítek ne­ki. Hé, koma, tudod, mit csinálj? Tudok egy varázsverset, az használni fog. Eredj a patak hídjára, mássz fel a korlát­fára, hajolt jól a víz fölé és mondd el ezt a verset há­romszor: „Hideg fürdés, jó egészség, menekülj hát bolha, népség!” Akkor a bolháid azt hiszik, hogy fürdeni akarsz, s nyomban kiugrál­nak a bundádból, mert félnek a hideg víztől, huhuhu, hi­hihi! Tetszett a dolog a rókának, felment a patakhídra, rámá­szott a Itorlátfára, és elmondta a verset. De csak egyszer, mert hirtelen meg­csúszott, és bele­esett a patak vizé­be. Sebes volt a viz folyása, s máris el­vitte a rókát. — Ügy kell neki — mondta a bagoly néne. — Nem hall­gatott rám, s csak egyszer mondta el a verset, pedig há­romszor kellett vol­na. így aztán a bol­hák benne marad­tak, hihihi, huhuhu! Zsombok Zoltán a szem. Nem divat a hajszál- vékonyra kitépett szemöldök. Di­vat a szempillafesték, a szemhéj- árnyékolás, sőt a felragasztható műszempilla. Mindezekből a szépészeti megoldásokból alkat és elsősorban életkor szerint vá­laszthatja meg ki-ki a neki meg­felelőt. A SZEMÖLDÖK — ha túl sű­rű vagy orrtőnél összenőtt — igazításra szorul, a felesleges szálakat csipesszel szedjük ki (szedessük ki). Akinek túl vé­kony a szemöldöke, barna vagy fekete szemöldök-ceruzával raj­zolja utána. De általában arra törekedjünk, hogy a szemöldök természetes, eredeti vonalát tart­suk meg. A szempillafestéshez legjobb a dobozos, tubusos, ecsettel felvihető festék. Mielőtt felvisz- szük a festéket a szempiliára, tiszta papírdarabot tegyünk alá. Fiatalokon mutat jól a festett szempilla. Harmincon túl már nagyon vigyázni kell a festéssel és az első pillákat ne fessük, öregít! A festett felső szempíllasor fölé közvetlenül szoktak egy vé­kony (a széles nagyon feltűnő és öregít) sötét vonalat húzni, amely a szemzugoknál egyenes vagy felfelé haladó ívben vég­ződik. (A lefelé tartó vonalak is öregítenék!) Szemhéjárnyaláshoz világoskék, zöld, halványszürke, vagy kissé barnás festék diva­tos. Ez is inkább esti alkalomra való dísz. Aki nappalra használ­ja, alig észrevehetően tegye. MINDEZEN szépészeti műve­leteket azonban középkorúak- nak vagy annál idősebbeknek ajánlatos mellőzni, mert náluk minden túlhangsúlyozás inkább felhívja a korukra a figyelmet, mintsem használ. Az ápolt, de feltűnés nélküli megjelenés, a tiszta tekintetű, smink nélküli szempár sokszor vonzóbb bár­milyen „divatos” kikészítés­nél. B. S. ................................................................ ö nlocsoló44 virágcserép 9? Nyugat-Németországban olyan virágedényt hoztak forgalomba, amely 2—3 héten keresztül fo­lyamatosan és automatikusan biztosítja a növény vízellátását. Az „önlocsoló” virágedény fel­építése rendkívül egyszerű — bárki maga is elkészítheti —, két műanyag virágcserépből áll. egy kisebből és egy nagyobból. A kisebbe kerül a virágföldbe ágyazott növény, majd az egé­szet bele kell állítani a nagyob­bá. A két cserép közötti hézag vízzel töltendő fel (a cserepek nagyságát akkor választottuk jól meg, ha legalább 2—3 deci­liter víz clfér a kél cserép kö­zött). Vásároljunk kb. 1 méter lámpabclet s azt vágjuk el olyan hosszú darabokra, hogy azok a cserepek közötti rés aljától vissza hajlítva a virágföld fel­színéig érjenek (egyébként lám­pabél helyett kölegbe fogott pa­mutfonál is megfelel a célnak). A lassan, egyenletesen felszi­várgó víz a virágfőldet mind­addig nedvesen tartja, amíg ki nem fogy a nagy cserépből. A vízfelszívó csíkok számának nö­velésével vagy csökkentésével szabályozni lehet az öntözés mértékét, attól függően, hogy mennyi vizet igényel a virág és hogy mennyi ideig vagyunk tá­vol a lakásból. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom