Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
Húszéves a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz Hétszer nyerte el a Kiváló Kisipari Szövetkezet címet — Termékei Euróoaszerte ismertek: A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz jubileumi oldalkiadványa Gyula város már a XIII. században híres volt kézműiparáról. Tehetséges fiai megbecsülést szereztek Európában városuknak ügyes kezük munkájával. A korabeli céhek legényeinek, mestereinek nyomdokain járnak a kései leszármazottak, köztük a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz dolgozód, vezetői. A ktsz 1950-ben alakult. Akkor 16 gyulai szakember tömörült a szövetkezetbe, keresve a megváltozott társadalmi körülményekben a boldogulás útját. Az első évék keserves, kemény munkával telnek el. S ez szó szerint értendő. A még ma is élő alapító tagok emlékeznek arra, hogy a kovács, asztalos, szíjjártó, kerékgyártó, lakatos szakemberekből verbuválódott vállalkozás az első időkben csak javításokkal foglalkozik. Abban az időben még nincs közös műhelyük, üzemük. A város különböző pontjain levő kis műhelyekben mezőgazdasági szerszámok javításával foglalkoztak. Ehhez a szükséges faanyagokat, a környező tanyák gazdáitól veszik, abból a pénzből, amelyet a tagoktól kémek kölcsön. Anyagi bázisuk ugyanis nincs. A közös vagyon szerszámokban, anyagokban, hozzávetőleges számítások szerint 30—50 ezer forint. Az első havi keresetük 1950-ben taMár az új telepen dolgoznak a kárpitosműhely asszonyai, lányai. Kéziautomatákkal szegezik a székek, fotelek kárpitját a fakerethez. nafe irányításával azt a fiatal szakmunkásgárdát, mely később már számos idegen országban és belföldön egyaránt nagy megbecsülést és méltán kiérdeKészülnek a műbőrfotelek a szerelőműhelyben. gonként 30 forint. Egy évben mindössze négy hónapra tehető a munkában töltött idő. Első termékük, amelynek minden része új anyagból készül; a kubikostalicska. Ezt a szerszámot és a kihordó targoncákat a gyulai téglagyár megrendelésére csinálják. A fokozatos fejlődés a megrendelések arányában növekszik. A kubikostalicskát a parasztszekerek készítésének korszaka váltja fel. Ugyanakkor jelentős tömegben a paraszti munkához a kapa- és a kaszanyelet is gyártják. Az alapító tagok összetétele adta az ötletet, vagy más? Erre ma már nehéz választ kapni. Tény, hogy már 1951-ben megjelenik a későbbi profil, a iával kombinált fémbútor. A fordulat talán anélkül következik be, hogy a ktsz tagjai tudnának róla. A vezetők viszont célratörve egyre keresik a modern vonalakat, kutatják azokat az anyagokat, amelyeket szerencsésen, tetszetősen lehet párosítani a fával és a fémekkel. Az új útkeresésnek ebben az időszakában alapozza meg hírnevét a szövetkezet és alakítja ki törzsgárdájámelt elismerést szerez a gyulai szövetkezetnek. A megrendelések papírjai már megsárgultak, de arra még választ adnak, hogy a ktsz első exportja tengerparti napozó, öltöző, cabana volt. Ezt követte az önkiszolgáló üzletek berendezéseinek gyártása és a bevásárló-, gurulószatyrok készítése. A jelenlegi profil 1967-re alakul ki végérvényesen. A műanyagok színes skálája, a műbőrök, poliurethan-hab, a fa- utánzatú és színes bútorlemezek és a fém ötvözetéből született bútorok keresetté válnak mind a belföldi kereskedelemben, mind a szocialista és nyugati országokban. Az útkeresés 1969-ben zárul. Kialakul a ktsz arculata. Igaz, a gyártmányfejlesztés nem áll meg, hiszen a divat a bútorgyártásban is változó. S a gyulai szakemberek jől tudják ezt, ezért törekszenek mindig újdonságra. A bizonyíték erre, hogy jelenleg csaknem 115 típust gyártanak belföldi és külföldi megrendelésekre. A nehéz kezdésről ma már kevés szó esik, A múlton elmélkedni nem érnek rá. Szakembereik ott vannak Moszkvában, ahol a KGST-palotát rendezték be. Az ő bútoraik szépítik és teszik kellemessé a munkát a Magyar Rádió és Televízió stúdióiban, irodáiban és tárgyalótermeiben. Számos nagy szállodában ülnek a vendégek az általuk gyártott ízléses, kényelmes székekben, fotelekben. A Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum diákjai éppen úgy ismerik a gyulai szövetkezet munkáját, mint a az angol, francia, avagy éppen svéd üzletember, aki az AUTÖKER vezetőivel tárgyal a gyulaiak által berendezett kényelmes garnitúrákban ülve. S a hazánkba érkező államférfiak, külföldi népek követei is kipihenhetik a repülőút fáradalmait a Ferihegyi repülőtér reprezentatív fogadótermében, amelynek belső berendezése szintén a ktsz szakembereinek munkája. A Csepeli Vas- és Fémművek kultúrházában tanuló, szórakozó munkások kényelméhez is ők adják a belső berendezéseket. S a Magyar Távirati Iroda munkatársai is azokban a kényelmes székekben ülnek, dolgoznak, amelyet a gyulaiak készítettek. A DIVSZ- székházában tárgyaló fiatal politikusoknak is ők biztosítottak kényelmet. De vessünk véget a felsorolásnak, hiszen a teljességhez kevés lenne az oldal, mert beszélhetnénk még a szovjet, csehszlovák, jugoszláv, a svéd, osztrák, svájci, holland, német, angol megrendelésre készült garnitúrákról, berendezésekről. Ez tehát a ktsz jelenlegi munkájának mozaikos képe. Készül a titkárnői forgó-görgő- szék fémszerkezete. A ma alapvető fontosságú feladata pedig az, hogy a kisipari termelőszövetkezet hírnevéhez méltóan továbbra is kielégítse az igényeket mind a belföldi, mind a külföldi piacokon. Erre a lehetőség adva van, hiszen az a törzsgárda, amelyik ezeket a kiváló bútorokat, a vendéglátó és éttermi berendezéseket, ülő- és fekvőgarnitúrákat gyártja, olyan szakemberekből áll, akik között 15-en viselik a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója, 12-en a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést, elnökük pedig a Munka Érdemérem ezüst fokozatának birtokosa. Nehéz lenne felsorolni mindazt, amit készítenek. Sokat mond az, hogy évi termelési értékük ma már 140 millió forint. S a megnövekedett szövetkezeti vagyon mintegy 33 millió forintot tesz ki. Ez is azt bizonyítja, hogy a szövetkezet vezetősége és dolgozói megfontoltan és céltudatosan dolgoznak. A ktsz dolgozóinak keresete átlagosan kétezer forint. A régi telephelyen már nem fér el az üzem, nem képes a megnövekedett rendeléseket kielégíteni, annak ellenére, hogy gépeik korszerűek. A túlzsúfolt műhelyek többségében a gyorsuló technikai követelményeknek képtelenek lennének eleget tenni. Ezért kezdtek hozzá a Henyei Miklós úton, Gyula északi ipartelepén egy új üzem megépítésé-, hez. Ez a beruházás előszámítá- sok szerint 50 millió forintba kerül a ktsz-nek, s ha bekapcsolódik a termelésbe, a jelenleginél sokkal nagyobb kapacitásra lesz képes a kisipari szövetkezet kollektívája. Ügy tervezik, hogy a jövőben is olyan bútorokat gyártanak, amelyek hasonló sikert vívnak ki, mint például a Gyula garnitúra. Tervező kollektívájuk mindig az új, a modern vonalvezetést, a kényelmet tekinti mérvadónak és bátran alkalmazza a legújabb textíliákat, műhabokat, műbőröket. Könnyű rájönni sikereiknek magyarázatára. Szeretik, amit csinálnak és mindig újat akarnak. Az eltelt húsz év- i-er. új üzem, új profil, eddig nem ismert ipari termék született Gyulán. S az út, amelyen a ktsz kollektívája jár, még csak most nyílt meg. Azok az igények, amelyekkel a szocialista országok és a nyugat-európai piac jelentkezik, ma még kapacitás hiányában nem mindig nyernek kielégítést. Az új üzemben azonban minden feltételük biztosítva lesz a gyorsabb, de a minőséget megtartó munkára. (x) Nagy sikere van a ktsz legújabb termékének, a Gyula ülőgarnitúrának.
