Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

Partizántalálkozó Békéscsabán Csütörtökön a megyei pártbi» aottság nagytermében ünnepi megemlékezésére gyűltek egybe a megyénkben lakó volt parti­zánok, ellenállási harcosok, a leiszabadulás közelgő 25. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezést üzemlátogatás követei Az elnökségben balról jobbra: dr. Húsznak János osztályveze­tő, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség fő­titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, aki az ün­nepi beszédet mondotta. Az ünnepség után Úszta Gyula, a legendás hírű volt nartizán- osztag parancsnoka régi emlékeket elevenít fel s hallgatja azo- kat- Fotó: Barnácz Hatszázhatvan vagon zahuszka készül A Békéscsabai Konzervgyár­ban ma fejezik be a zakuszka- gyártást, amelyet január 5-én kezdtek meg. Azóta —» 5 napos munkahét mellett — 060 vagon (egy vagon 8 ezer üvegj zakusz- ka készült, amely napi 13—14 vagonos kimagasló teljesítmény­nek felel meg. A kitűnő minő­ségű áru szállítása szovjet ex­portra folyamatosan április 20- Ig tart. Értéke meghaladja a 35 millió forintot. Közlemény A MÁV SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA értesíti az utazó- és szállltóközöméget, hogy 1970. március 34-cn, kedden pályakorszerűsítési munkák miatt 6.30-tól 11 áráig Bé­késcsaba—Mezőmegyer között az utasforgalmat vonalpótló autóbuszokkal bonyolitia le Az autóbuszokon a vonatokra megváltott vasúti menet­jegyek érvényesek. x Tanácskozik a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttgyűlése (Polytatäs az 1■ oldalról) táai szövetkezetek, mint kis. és középvállalatok sajátos vonások­kal rendelkező társadalmi és gazdasági intézményeik. Sőt, a szocialista tulajdon egyik alap­vető, az állami tulajdonnal egyenrangú formáját testesítik meg. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a megye 35 fogyasztási, a 20 takarék-, valamint a Békés­csabán működő lakásszövetkezet taglétszáma 1070. január l-én együttesen meghaladta a 160 ez­ret. Ugyanakkor e három szö­vetkezeti szektor részjegyalapja elérte a 19 millió, közös vagyo­nuk értéke pedig meghaladta a 4SS millió forintot, A továbbiakban a demokra­tizmus továbbfejlesztését ele­mezte a választmány elnöke, vonatkoztatva a IX. pártkong­resszusnak ezen határozatát a fogyasztási szövetkezeteikre. Mint mondotta, kormányszinten szü­letett meg az a döntés, hogy a szövetkezet tulajdonosa a tag­ság, hogy a szövetkezet vezeté­sében, irányításában csak a tag­ság, vagy az általuk demokrati­kusan választott szervek működ­hetnek közre. Magas szintű ha­tározat mondja ki azt is, hogy a szövetkezetek számára kötele­ző feladatokat csak jogszabályok írhatnak elő. A jogszabályokon túl csak az adott szövetkezet saját szervei döntésednek van­nak alárendelve. Ezen megállapításokhoz kap­csolva szólt Boros Gergely a múlt év őszén megtartott 565 részközgyűlésekről, melyek nem kisebb feladatra voltak hi­vatva, mint megvitatni, majd elfogadni a szövetkezetek alap­szabályát. Ezt követően azzal folytatta a választmány elnöke, hogy s részközgyűléseken az össztagság 67,7 százaléka vett részt, amely önmagában is kife­jezi a tulajdonosi igényt, a kü­lönböző szolgáltatások, felvá­sárlási és háztáji termeltetéseik aktívabb segítéséneik óhaját, Kifejezésre jutott a részközgyű­léseken azonban a tagság segí- tőkészsége is, amely célrészje­gyek és tagsági kölcsönök jegy­zésében érezteti kedvező hatá­sét. S miközben a bolthálózat bővítését és korszerűsítését so­kan szóvá tették, legalább any* nyian a jobb tájékoztatásra, a hatékonyabb ellenőrzésre Is fel­hívták a szövetkezetek vezetői­nek figyelmét A továbbiakban a vezetés színvonaláról szólt Boros Ger­gely, Mint mondotta, a fogyasz­tási és takarékszövetkezeteknél az utóbbi években ilyen tekin­tetben is jelentős javulás ta­pasztalható. A szövetkezetek ve­zetői megfelelnek azoknak a kö­vetelményeknek, amelyek az ön­álló. vállalatszerű gazdálkodás sokrétűségéből reájuk hárulnak. Bizakodásra ad ökot a szak­munkásképzés Is, amely a kis­kereskedelem és a vendéglátó­ipar kultúráltságát jelzi, örven­detesnek mondta azt a jelensé­get, hogy a több száz ipari tanu­ló között mind nagyobb szám­ban vannak érettségizett fiata­lok. A szocialista munkaverseny évek óta mind nagyobb teret kap a fogyasztási szövetkezetek­nél. Ezt példázza többek között az is, hogy jelenleg több mint 150 kollektíva serénvkedik a megtisztelő szocialista brigád cí­mért. Ugyanakkor évenként több száz szövetkezeti dolgozó ér­demli ki a „Kiváló Szövetkezeti Dolgozó” oklevelet és jelvényt. A munkaverseny terebélyegedé- se eredményeként az Orosházi ÁFÉSZ hat esetben érdemelte ki a kiváló címet, míg 1968-ban elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A Gyulai ÁFÉSZ is hatszoros kiváló címmel kitüntetett szö­vetkezet, miközben tulajdonosa volt a SZÖVOSZ és a KPVDSZ Vörös Vándorzászlajának, De e szövetkezeteken kívül további hat érdemelte ki a kiváló címet az utóbbi három évben. Ezt követően a fogyasztási szövetkezetek gazdasági tevé­kenységét elemezte Boros Ger­gely- Mint mondotta, megyénk szövetkezetednek áruforgalma a legutóbbi küldöttgyűlés óta mennyiségében és összetételében egyaránt kedvezően alakult, mely a lakosság jobb kielégíté­sét szolgálta. Amíg 1965-ben a lakosság pénzjövedelmének 38,17 százalékát költötte áruvá­sárlásra, addig a múlt évben már 40 százalékát. Az áruvásár­lás ilyen arányú növekedése alapvetően a termelőszövetkezeti parasztság jövedelemnövekedé­sének tudható be. Növelte az áruvásárlási forgalmat az is, hogy a legtöbb fogyasztási szö­vetkezetnél szolid árpolitikát alkalmaztak. Ez azt jelentette, hogy nem az árak és az árrés növelésével, hanem a forgalom tömegének emelésével igyekez­tek nagyobb forgalmat elérni. A legtöbb fogyasztási szövetkezet — élve a gazdaságirányítás új rendszerének lehetőségeivel — helyes piackutatással is növelte az áru mennyiségét és választé­kát. Hangsúlyozta azonban a választmány elnöke, hogy ezeket az eredményeket túlértékelni nem volna helyes. Annál is in­kább nem. mert a szövetkezetek össz-árubeszerzésónek még min­dig csak 6—7 százalékát teszi ki a nagykereskedelmen kívüli beszerzés. Ezután a fogyasztási szövetke­zetek hálózatfejlesztéséről és korszerűsítéséről szólt Boros Gergely. A legutóbbi küldött- gyűlés óta a fogyasztási szövet­kezetek kiskereskedelmi és ven­déglátóipari egységeik korsze­rűsítésére és újak építésére több mint 101 millió forintot költöt­tek, Az utóbbi három évben csak új egységet 52-öt nyitottak az ÁFÉSZ-ek, Ezek közül ki­emelkedik az orosházi Csillag Áruház, Gyulán a máriafalvi, a gyulavári, valamint a sarkadi ÁBC-áruház, továbbá a mező- gyáni üzletház, a vésztői ruhá­zati bolt, illetve a békési lak- berendezési áruház. A szövetke­zeti vendéglátóipar 29 új egység­gel gyarapodott. Nagyszénáson, Szarvason és Mezőgyánban űj étterem és presszó, Battonyán vendéglő nyílt. A szövetkezetek felvásárlási tevékenységéről a bírálat hang­ján szólt a választány elnöke. Ezen üzemág ugyanis nem telje­sítette tervét a7 utóbbi években. Befolyásolta ezt a kedvezőtlen árpolitika, s a takarmányhiány. Továbbá az is, hogy a szövetke­zetek legtöbbje elhanyoglta a háztáji termeltetést. Ezzel szemben elismerően szólt Bo­ros Gergely a szövetkezetek ipari tevékenységéről. Az utóbbi években már 34 szövetkezetnél végeztek különböző ipari vonat­kozású szolgáltatást. Valameny- nyi közül is kiemelkedik a gá- dorosi ÁFÉSZ szolgáltatóüzemé­nek tevékenysége, Az újkígyós! fedéllemez üzemet, mini jelen­tősebb ipari tevékenységet em­lítette. Az ÁFÉSZ-ek sertóshiz- lalásárói szintén bírálóan tett említést. Ugyanis a jelenlegi 3000 hízott sertés csak fele an­nak, amit korábban saját fél­használásra és lakossági ellá­tásra évenként ádtak a szövet­kezetek. Ezt követően a szövetkezetek vagyoni helyzetének alakulását említette a7 előadó, amelyet évről évre kedvezőbbnek ítélt meg. Ugyanis amíg 1966-ban a szövetkezetek saját vagyona 304 millió forint volt, addig a múlt óv decemberében már elérte a 435 milliót. A dolgozók munka­béren kívüli juttatása is figye­lemre méltóan alakult. 1967- t>en még csak 20, 1968-ban 29, míg 1989-ben már 36,3 napnak megfelelő nyereségrészesedést fizettek a szövetkezetek. Ez a munkabérek 12,1 százalékának felei meg­jelentés helyet kapott a vá­lasztmányi elnök beszámolójá­ban a takarékszövetkezetek te­vékenysége is. Ez abbéi fakadt, hogy a szövetkezeti pénzintéze­tek szerepe az utóbbi években megnőtt. Ezt példázza az is, hogy a3 utóbbi három év alatt 70 inillió forinttal növekedett a takarékszövetkezetek betétállo­mánya. A 20 szövetkezeti pénz­intézet össz-betétállománya je­lenleg eléri a 168 millió forin­tot. Az is figyelemre méltó, hogy az utóbbi három év alatt 47 ezer esetben 224,1 millió fo­rint kölcsönt folyósítottak e pénzintézetek tagjaiknak. A for­galom gjíors ütemű növekedése szükségessé tette e pénzintéze­tek hálózati fejlesztését, korsze­rűsítését, Az utóbbi három év alatt megyénkben hét székházat adtak át rendeltetésének, míg további hat építésé most vaí> folyamatban, A megyei szövetség új tagja­ként üdvözölte Boros Gergely a békéscsabai lakásszövetkezetet, amely 1963-ban alakult, és egy hónapja, hógy csatlakozott a szövetkezők nagy családjához. E lakásszövetkezet jelenleg mintegy 90 millió forint közős vagyonnal rendelkezik. Vitaindító beszéde befejező részében az új gazdaságirányí­tási rendszer következtében a szövetkezetek ég a megyei szö­vetség között kialakult új hely­zetről és alapvető változásról szólt a megyei választmány el­nöke. Sokoldalúan elemezte a szövetkezetek és a megyei szö­vetség viszonyát, melyet ma már jogszabályok határoznak meg. Az új helyzetnek megfelelően — amit a megyei szövetség alap­szabály-tervezete egyértelműen rögzít — a szövetség ellátja a szövetkezetek érdekképviseletét, sokoldalú szolgáltatást nyújt as önálló, vállalatszerű gazdálko­dáshoz és segíti a demokratikus önkormányzat továbbfejleszté­sét. Végezetül taglalta azokat a feladatokat, amelyek a megyei szövetségre hárulnak. Majd is­mertette azokat a szervezeti in­tézkedéseket, amelyeket a közel­múltban a MÉSZÖV igazgatósá­ga végrehajtott azért, hogy a szövetkezetek igényeit minden- eddiginél jobban ki tudja elégí­teni a megyei szövetség. « * * Boros Gergely referátumát követően került sor pénte­ken a vitára, amely a késő délutáni órákig tartott. A fontosabb felszólalásokat la­punk vasárnapi számában közöljük. Ma, szombaton délelőtt szekcióülésekre kerül sor, ahol a fogyasztási és a taka­rékszövetkezeti szekció kü- lün tartja ülését, Ezeken vá­lasztják meg a megyei szö­vetség különböző választmá­nyait, valamint azok elnö­keit. Továbbá e két szekció résztvevői tesznek javasla­tot a megyei szövetség el­nökségének a felüeyelőbi- zottaág. valamint a közgyű­lési különbizottság tagjaira. Lapunk vasárnap számá­ban adunk tájékoztatást a fogyasztási szövetkezetek Békés megyei Szövetsége különböző szerveinek meg­választásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom