Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

A lakásban Előkészületek az ifjúsági parlamentre süt a nap önarckép. hogy es a megállapítás nem mindig érvényes, de azért mégis igazak a kiállítást követő vitá­ban felszólaló Koszta Rozália szavai, aki szerintem remekül mutatott rá; az a baj, az esetle­ges értetlenség oka az hogy eb­ben a művészeti ágban sokan nem ismerik azt az új nyelvet, amely a modem művészet meg­értéséhez segít... Ez a lényeg, ezért tartom én is fontosnak a „nyelvtanulást”; a rajz- és a képzőművészeti alapismeretek elsajátítását.” Az út Ol a székében és beszél. Pon­tosan, világosan fogalmaz, olyan elképzeléseket körvonalaz egy­két mondattal, amelyeket nehéz szavakba foglalni. Pedagógus. Ismeri a szavak értékét. „Peda­gógus és festőművész?”, ismétli mosolyogva a kérdést, „szép így együtt, de ugyanilyen nehéz is”. A maga módján részt vesz Sar­kad társadalmi életében; deko­rációkat tervez és készít, olykor pedig fest is. Elég ritkán jut a képeihez. Terhes-e ez a sokirá­nyú elfoglaltság? Csóválja a fe­jét. „Ha a képeimre, a feldol­gozásra váró vázlatokra gon­dolok, akkor igen..., de hát én tudom, hogy mivel tartozom. Itt születtem, ne gondolja, hogy ezek nagy szavak; sarkadénak lenni külön fogalom. Feladat. Kötelesség minél többet tenni ezért a községért. így szoktuk meg.” Hogy milyen festő Szalay Sán­dor? Nehéz képek, bizonyítékok nélkül választ adni. Láttuk sar- kadi kiállítását. Egyik olajképe kikötőt ábrázol. Címe: „Csóna­kok”. Nincs csónak rajta egy sem; fehér, sárga, kék festék­pikkelyeket látni, a hőségtől fel- hevült levegőben remegő, dara­bokra töredező árbocokat, lük­tető fényeket, olvadó, vízbe csörgő izzó napot... Színfoltok. Egyetlen jól kivehető csónak sem látszik: mégis tudja az em­ber, hogy abban a forró kikötő­ben egymást érik a ringó, hul- lámgyűrűket kergető, hinárilla- tú csónakok. Mit szeretne? „Mit?”, Kérdezi önmagától. Feláll és kinéz a meleg napfényes lakásból a téli, hideg utcára, a köd rongyokkal takarózó fekete fákra. „Azt sze­retném, ha gyönyörködni tud­nának a képeimben.” Bencsik Máté Régi emlékeket elevenít fel Szabó János, Zalai György és Su- pala Pál társaságában. A közelmúltban kedves és megható ünnepségen búcsúztat­ták el Szabó Jánost, a Békés­csabai Gépjavító Állomás igaz­gatóját. A baráti ünnepségen részt vett Zalai György, az MSZMIP Békés megyei titkára, volt munkatársai és barátai. Kiss Sándor, a Békés megyei Gépjavító Vállalat igazgatója üdvözölte Szabó Jánost: — Sok éve ismerjük Jani bá­csit, mert nekünk, munkatársak­nak, barátoknak csak Jani bácsi volt és marad. Mindig tisztel­tük egyszerűségéért, rátermett vezetőkészségéért és reméljük, hogy most, nyugdíjba vonulása alkalmából rendezett ünnepsé­gen, nem utoljára látjuk. Sze­Uhrin Béla, a gépjavító ál­lomások igazgatóinak testületé nevében búcsúzott el a kollégá­tól. Zalai György, a megyei párt- bizottság üdvözletét tolmácsolta és beszélt megemlékezésül ar­ról a harcos munkásmozgalmi tevékenységről, amely Szabó Já­nos jellemzője. A búcsúzó a meghatottsággal küzdve, mondott köszönetét mindazoknak, akik megemlékez­tek eddigi tevékenységéről, és eljöttek, Bogy jókívánságaikat kifejezzék. Szabó János a 30-as évektől aktívan vett részt a munkás- mozgalomban. '1949-ben Békés megye első kommunista alispán­ja. Majd később,* a tanácsok Koszta Rozália kiállítása Cegléden Koszta Rozália festőművész­nő huszonkét képből álló ka­marakiállítását nyitják meg március 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Cegléden, a Kossuth Múzeumban. Megnyitó beszé- [ det Havasi István, a gyulai vá- j rosi tanács művelődésügyi ősz- 1 tályának munkatársa mond. A kiállításra ízléses katalógust adott ki a ceglédi múzeum, melyben Szilágyi Miklós, a múzeum igazgatója írt ismer­tetőt Koszta Rozália művésze­téről, törekvéseiről. A Tokaj-hegyaljai Állami Pincegazdaság mádi üzeméből szombaton megkezdték a hús- vétra szánt borok szállítását. Az idén több mint félmillió rajnai és hagyományos, hosszú nyakú tokaji palckot töltenek meg a világhírű borvidék termésével. A fogyasztók ízlését figyelembe véve elsősorban a tolcsvai édes furmintból, a hárslevelűből pa­lackoznak nagyobb mennyiséget. Mindezek látszólag felesleges­nek tűnnek; riportunkban kü­lönösen annak. Látszólag. Ho­lott a fentiekből kiderül, hogy Szalay precíz ember, festőmű­vészként szokatlanul az, látha­tólag ugyanolyan türelemmel foglalkozik apróbb gondjaival, mint a nagyokkal, szereti laká­sát, otthonossá, derűssé teszi, s egy vidám lakásban az ember ugye... Új nyelvet tanítani „Tíz éve festek rendszeresen; inspirációt a tanárképző főisko­lán kaptam, aztán Dombirato­son, Kunágotán tanítottam, s no­ha sarkadi vagyok, csak három éve tértem vissza a szülőhelyem­re. Amikor bekerültem Sarkadra, azt igyekeztük felmérni, hogy a felnőttek képzőművészet iránti érdeklődése milyen mérvű? A képzőművészeti stúdióba tago­kat toboroztunk, ígéretek hang­zottak el, de csak nagyon keve­sen vettek részt a foglalkozáso­kon. Hajdan akadt Sarkadon néhány ígéretes, ösztönös tehet­ség ... de most? Mit jelent ez? Azt, hogy megszűnőben van a felnőttek rajztanulása? Esztéti­kai ismereteket az általános is­kolákban tanítanak ugyan, de a felnőtt, most harminc-negyven­éves generáció hogyan érti meg a modem képzőművészetet?” Ül a modem fotelban, az üres kávéscsészét forgatja. Arról be­szél, hogy az érdeklődés azért nem hiányzik, példa rá mostani, sarkadi kiállítása, ahol renge­tegen voltak a megnyitón; saját képei közül azok a képek arat­ták a legnagyobb sikert, ame­lyek sarkadi problémákkal fog­lalkoznak, s amelyek még bele­illenek abba az érdeklődési kör­be, amely megáll Munkácsynál | vagy a dolgokat fényképszerűén j regisztráló naturalizmusnál. „Az érdeklődés bizonyítja, A KISZ megyei végrehajtó bizottságának rendezésében teg­nap, szombaton délelőtt meg­beszélést tartottak Békéscsabán. Az állami gazdaságok, az er­dőgazdaság és a vízügyi szer­veknél dolgozó KISZ-ti tikárok­kal az 1970. évi ifjúsági par­lament előkészületeiről tanács­koztak. Szekeres János, a KISZ megyei bizottságának munka­társa ezzel kapcsolatban elmon­dotta, hogy március 20-ig va­lamennyi mezőgazdasági üzem. ben — állami gazdaság, erdő- gazdaság és vízügyi szervek — megbeszél ésre hívják a fiatalo­kat, hogy üzemen belüli hely­zetüket, élet- és munkakörül­ményeiket, ezek továbbfejlesz­tésére tett javaslatokat a gaz­daságvezetőkkel közösen meg­tárgyalják. Áprilisban összehívják a me­gyei parlamentet. Az állami gazdaságok és a pénzügyi szer­vek KISZ-küldöttei Békés- és Csongrád megyéből itt, Békés­ben találkoznak, az erdőgazda­sági küldöttek viszont Csong­rád megyébe utaznak és ott közösen vesznek részt az ifjú­ság parlamenti munkájában. Blahút Lajos átnyújtja a dolgozók ajándékát. Fotó: Demény retnénk, ha minél többször fel­keresné munkahelyét, hisz min­dig tud jó tanácsot és segítséget adni az utódoknak. Blahút Lajos, az utód, a dol­gozók nevében köszönt el. Sokat beszélt arról a tíz évről, amelyet Szabó János a gépjavító állomá­son töltött. Vezetése alatt 1967- ben elnyerték az El üzem címet. Idősebb kora ellenére is szinte megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a hozzá beosztott fiatal értelmiségiekkel, akiknek szakmai fejlődésére műszaki könyvtárat hozott létre az ál­lomáson. megalakulásakor a megyei ta­nács elnökhelyettese, 1960-tól a Békéscsabai Gépjavító Állomás igazgatója. A továbbiakban élménybe­ismeréseként, nyugdíjba vonulá­sa alkalmából a Munkaérdem­rend arany fokozatával tüntette kü Több mint félmillió palack tokaji bor húsvétra Világos szoba. Minden vajszínű, derűs; a sűrű kávéillattól terhes, pad­lóviasz szaggal kevert levegő, a falakhoz simu­ló polc- és szekrény­rendszer, a tarka gerincű színes könyvek, a né­hány kép teszi-e, de egy­folytában az az érzése az embernek, hogy süt a nap. A nap pedig nem süt. Az általános iskola meztelen téglafalas, vár­szerű homlokzata előtt ritka köd gomolyog, a nedvesség beeszi magát a felhajtott gallérok mö­gé, az égő cigarettákat csípős, nedves, kojtoló csutkákká dagasztja. Egyszóval, az időjárás kifejezetten rossz. Ebben a lakásban (az általános iskola földszintjén) vi­szont süt a nap. Szalay Sándor, festő­művész-rajztanár. Egy nyomtatott meghívón láttuk ezt a meghatáro­zást: a hivatásra és fog­lalkozásra utal. Vagy csak a hivatásra? A ket­tős hivatásra. Szalayra legalább fel tucatnyi kérdés várna, de hát ez nem olyan könnyű ügy. Nem mintha nem lenne jó riportalany. Ideá­lis riportalany. Negyedórán ke­resztül szakszerű előadást tart például a szoba sarkában duru­zsoló olaj kályha működéséről és arról a fémspirálról, amelyet a kályha tüzébe lehet helyezni, hogy az égés hatásfoka bizonyos százalékkal növekedjen, illetve a félig égett és a szabadba tá­vozó fűtőanyag mennyisége csökkenjen. Minitárlat a csabai Manzárd-klubban December 18-a óta folyik klubélet a békéscsabai Építők Művelődési Ház ifjúsági Man­zárd-klubjában. A legújabb csabai ifjúsági klubnak máris több mint harminc rendszere­sen itt szórakozó tagja van. Többségük az építőipari válla­latnál dolgozik. A fiatalok szá­ma egyre szaporodik, csütörtök esténként mind hangosabb a klub. Tévét néznek, magnóznak, kártyáznak, olvasnak, játsza­nak, beszélgetnek a hangulatos, modern klubszobában. Február 26-án minitárlatot redeztek: Molnár László, a vál­lalat fiatal dolgozója olaj- és akvarell-képeit mutatta be klubtársainak. A csabai témákat feldolgozó fiatal alkotó képed nagy sikert arattak. A továbbiakban élménybe­számoló, ismerkedés fiatal csa­bai színészekkel, művészekkel, filmankét s néhány tudomá­nyos előadás szerepel tavaszi terveikben. Április 9-én Berke- si Andrással rendeznék író— olvasó-találkozót. Hétlőn hangverseny Endrődön Az endrődi Ifjú zenebarátok az első fél évben négy prog­ramból álló hangverseny-soro­zatot terveznek. Márciusban, 2-án a gyomai—endrődi zeneis­kola közös nyitó hangversenyét rendezik meg, 16-án pedig a fúvós és vonós hangszereket ismertetik a Békéscsabai Szim­fonikus Zenekar közreműködé­sével. Az április 20-i foglalko­zás címe: Barokk zene, május 4-én Zóltánffy László, a gyo­mai zeneiskola tanárának lesz önálló műsora, A hegedűiroda­lom gyöngyszemei címmel. A műsorokat Sárhelyi Jenő, a békéscsabai zeneiskola igaz­gatója vezeti. Jani bácsi nyugdíjba ment I

Next

/
Oldalképek
Tartalom