Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
A lakásban Előkészületek az ifjúsági parlamentre süt a nap önarckép. hogy es a megállapítás nem mindig érvényes, de azért mégis igazak a kiállítást követő vitában felszólaló Koszta Rozália szavai, aki szerintem remekül mutatott rá; az a baj, az esetleges értetlenség oka az hogy ebben a művészeti ágban sokan nem ismerik azt az új nyelvet, amely a modem művészet megértéséhez segít... Ez a lényeg, ezért tartom én is fontosnak a „nyelvtanulást”; a rajz- és a képzőművészeti alapismeretek elsajátítását.” Az út Ol a székében és beszél. Pontosan, világosan fogalmaz, olyan elképzeléseket körvonalaz egykét mondattal, amelyeket nehéz szavakba foglalni. Pedagógus. Ismeri a szavak értékét. „Pedagógus és festőművész?”, ismétli mosolyogva a kérdést, „szép így együtt, de ugyanilyen nehéz is”. A maga módján részt vesz Sarkad társadalmi életében; dekorációkat tervez és készít, olykor pedig fest is. Elég ritkán jut a képeihez. Terhes-e ez a sokirányú elfoglaltság? Csóválja a fejét. „Ha a képeimre, a feldolgozásra váró vázlatokra gondolok, akkor igen..., de hát én tudom, hogy mivel tartozom. Itt születtem, ne gondolja, hogy ezek nagy szavak; sarkadénak lenni külön fogalom. Feladat. Kötelesség minél többet tenni ezért a községért. így szoktuk meg.” Hogy milyen festő Szalay Sándor? Nehéz képek, bizonyítékok nélkül választ adni. Láttuk sar- kadi kiállítását. Egyik olajképe kikötőt ábrázol. Címe: „Csónakok”. Nincs csónak rajta egy sem; fehér, sárga, kék festékpikkelyeket látni, a hőségtől fel- hevült levegőben remegő, darabokra töredező árbocokat, lüktető fényeket, olvadó, vízbe csörgő izzó napot... Színfoltok. Egyetlen jól kivehető csónak sem látszik: mégis tudja az ember, hogy abban a forró kikötőben egymást érik a ringó, hul- lámgyűrűket kergető, hinárilla- tú csónakok. Mit szeretne? „Mit?”, Kérdezi önmagától. Feláll és kinéz a meleg napfényes lakásból a téli, hideg utcára, a köd rongyokkal takarózó fekete fákra. „Azt szeretném, ha gyönyörködni tudnának a képeimben.” Bencsik Máté Régi emlékeket elevenít fel Szabó János, Zalai György és Su- pala Pál társaságában. A közelmúltban kedves és megható ünnepségen búcsúztatták el Szabó Jánost, a Békéscsabai Gépjavító Állomás igazgatóját. A baráti ünnepségen részt vett Zalai György, az MSZMIP Békés megyei titkára, volt munkatársai és barátai. Kiss Sándor, a Békés megyei Gépjavító Vállalat igazgatója üdvözölte Szabó Jánost: — Sok éve ismerjük Jani bácsit, mert nekünk, munkatársaknak, barátoknak csak Jani bácsi volt és marad. Mindig tiszteltük egyszerűségéért, rátermett vezetőkészségéért és reméljük, hogy most, nyugdíjba vonulása alkalmából rendezett ünnepségen, nem utoljára látjuk. SzeUhrin Béla, a gépjavító állomások igazgatóinak testületé nevében búcsúzott el a kollégától. Zalai György, a megyei párt- bizottság üdvözletét tolmácsolta és beszélt megemlékezésül arról a harcos munkásmozgalmi tevékenységről, amely Szabó János jellemzője. A búcsúzó a meghatottsággal küzdve, mondott köszönetét mindazoknak, akik megemlékeztek eddigi tevékenységéről, és eljöttek, Bogy jókívánságaikat kifejezzék. Szabó János a 30-as évektől aktívan vett részt a munkás- mozgalomban. '1949-ben Békés megye első kommunista alispánja. Majd később,* a tanácsok Koszta Rozália kiállítása Cegléden Koszta Rozália festőművésznő huszonkét képből álló kamarakiállítását nyitják meg március 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Cegléden, a Kossuth Múzeumban. Megnyitó beszé- [ det Havasi István, a gyulai vá- j rosi tanács művelődésügyi ősz- 1 tályának munkatársa mond. A kiállításra ízléses katalógust adott ki a ceglédi múzeum, melyben Szilágyi Miklós, a múzeum igazgatója írt ismertetőt Koszta Rozália művészetéről, törekvéseiről. A Tokaj-hegyaljai Állami Pincegazdaság mádi üzeméből szombaton megkezdték a hús- vétra szánt borok szállítását. Az idén több mint félmillió rajnai és hagyományos, hosszú nyakú tokaji palckot töltenek meg a világhírű borvidék termésével. A fogyasztók ízlését figyelembe véve elsősorban a tolcsvai édes furmintból, a hárslevelűből palackoznak nagyobb mennyiséget. Mindezek látszólag feleslegesnek tűnnek; riportunkban különösen annak. Látszólag. Holott a fentiekből kiderül, hogy Szalay precíz ember, festőművészként szokatlanul az, láthatólag ugyanolyan türelemmel foglalkozik apróbb gondjaival, mint a nagyokkal, szereti lakását, otthonossá, derűssé teszi, s egy vidám lakásban az ember ugye... Új nyelvet tanítani „Tíz éve festek rendszeresen; inspirációt a tanárképző főiskolán kaptam, aztán Dombiratoson, Kunágotán tanítottam, s noha sarkadi vagyok, csak három éve tértem vissza a szülőhelyemre. Amikor bekerültem Sarkadra, azt igyekeztük felmérni, hogy a felnőttek képzőművészet iránti érdeklődése milyen mérvű? A képzőművészeti stúdióba tagokat toboroztunk, ígéretek hangzottak el, de csak nagyon kevesen vettek részt a foglalkozásokon. Hajdan akadt Sarkadon néhány ígéretes, ösztönös tehetség ... de most? Mit jelent ez? Azt, hogy megszűnőben van a felnőttek rajztanulása? Esztétikai ismereteket az általános iskolákban tanítanak ugyan, de a felnőtt, most harminc-negyvenéves generáció hogyan érti meg a modem képzőművészetet?” Ül a modem fotelban, az üres kávéscsészét forgatja. Arról beszél, hogy az érdeklődés azért nem hiányzik, példa rá mostani, sarkadi kiállítása, ahol rengetegen voltak a megnyitón; saját képei közül azok a képek aratták a legnagyobb sikert, amelyek sarkadi problémákkal foglalkoznak, s amelyek még beleillenek abba az érdeklődési körbe, amely megáll Munkácsynál | vagy a dolgokat fényképszerűén j regisztráló naturalizmusnál. „Az érdeklődés bizonyítja, A KISZ megyei végrehajtó bizottságának rendezésében tegnap, szombaton délelőtt megbeszélést tartottak Békéscsabán. Az állami gazdaságok, az erdőgazdaság és a vízügyi szerveknél dolgozó KISZ-ti tikárokkal az 1970. évi ifjúsági parlament előkészületeiről tanácskoztak. Szekeres János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy március 20-ig valamennyi mezőgazdasági üzem. ben — állami gazdaság, erdő- gazdaság és vízügyi szervek — megbeszél ésre hívják a fiatalokat, hogy üzemen belüli helyzetüket, élet- és munkakörülményeiket, ezek továbbfejlesztésére tett javaslatokat a gazdaságvezetőkkel közösen megtárgyalják. Áprilisban összehívják a megyei parlamentet. Az állami gazdaságok és a pénzügyi szervek KISZ-küldöttei Békés- és Csongrád megyéből itt, Békésben találkoznak, az erdőgazdasági küldöttek viszont Csongrád megyébe utaznak és ott közösen vesznek részt az ifjúság parlamenti munkájában. Blahút Lajos átnyújtja a dolgozók ajándékát. Fotó: Demény retnénk, ha minél többször felkeresné munkahelyét, hisz mindig tud jó tanácsot és segítséget adni az utódoknak. Blahút Lajos, az utód, a dolgozók nevében köszönt el. Sokat beszélt arról a tíz évről, amelyet Szabó János a gépjavító állomáson töltött. Vezetése alatt 1967- ben elnyerték az El üzem címet. Idősebb kora ellenére is szinte megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a hozzá beosztott fiatal értelmiségiekkel, akiknek szakmai fejlődésére műszaki könyvtárat hozott létre az állomáson. megalakulásakor a megyei tanács elnökhelyettese, 1960-tól a Békéscsabai Gépjavító Állomás igazgatója. A továbbiakban élménybeismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette kü Több mint félmillió palack tokaji bor húsvétra Világos szoba. Minden vajszínű, derűs; a sűrű kávéillattól terhes, padlóviasz szaggal kevert levegő, a falakhoz simuló polc- és szekrényrendszer, a tarka gerincű színes könyvek, a néhány kép teszi-e, de egyfolytában az az érzése az embernek, hogy süt a nap. A nap pedig nem süt. Az általános iskola meztelen téglafalas, várszerű homlokzata előtt ritka köd gomolyog, a nedvesség beeszi magát a felhajtott gallérok mögé, az égő cigarettákat csípős, nedves, kojtoló csutkákká dagasztja. Egyszóval, az időjárás kifejezetten rossz. Ebben a lakásban (az általános iskola földszintjén) viszont süt a nap. Szalay Sándor, festőművész-rajztanár. Egy nyomtatott meghívón láttuk ezt a meghatározást: a hivatásra és foglalkozásra utal. Vagy csak a hivatásra? A kettős hivatásra. Szalayra legalább fel tucatnyi kérdés várna, de hát ez nem olyan könnyű ügy. Nem mintha nem lenne jó riportalany. Ideális riportalany. Negyedórán keresztül szakszerű előadást tart például a szoba sarkában duruzsoló olaj kályha működéséről és arról a fémspirálról, amelyet a kályha tüzébe lehet helyezni, hogy az égés hatásfoka bizonyos százalékkal növekedjen, illetve a félig égett és a szabadba távozó fűtőanyag mennyisége csökkenjen. Minitárlat a csabai Manzárd-klubban December 18-a óta folyik klubélet a békéscsabai Építők Művelődési Ház ifjúsági Manzárd-klubjában. A legújabb csabai ifjúsági klubnak máris több mint harminc rendszeresen itt szórakozó tagja van. Többségük az építőipari vállalatnál dolgozik. A fiatalok száma egyre szaporodik, csütörtök esténként mind hangosabb a klub. Tévét néznek, magnóznak, kártyáznak, olvasnak, játszanak, beszélgetnek a hangulatos, modern klubszobában. Február 26-án minitárlatot redeztek: Molnár László, a vállalat fiatal dolgozója olaj- és akvarell-képeit mutatta be klubtársainak. A csabai témákat feldolgozó fiatal alkotó képed nagy sikert arattak. A továbbiakban élménybeszámoló, ismerkedés fiatal csabai színészekkel, művészekkel, filmankét s néhány tudományos előadás szerepel tavaszi terveikben. Április 9-én Berke- si Andrással rendeznék író— olvasó-találkozót. Hétlőn hangverseny Endrődön Az endrődi Ifjú zenebarátok az első fél évben négy programból álló hangverseny-sorozatot terveznek. Márciusban, 2-án a gyomai—endrődi zeneiskola közös nyitó hangversenyét rendezik meg, 16-án pedig a fúvós és vonós hangszereket ismertetik a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Az április 20-i foglalkozás címe: Barokk zene, május 4-én Zóltánffy László, a gyomai zeneiskola tanárának lesz önálló műsora, A hegedűirodalom gyöngyszemei címmel. A műsorokat Sárhelyi Jenő, a békéscsabai zeneiskola igazgatója vezeti. Jani bácsi nyugdíjba ment I
