Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Heti étrendjavaslatunk Készítette: Gyula, a Strand Étterem főszakácsa. Hétfőn: Hamis gulyásleves. Rakott káposzta (császárhússal, kolbásszal.) ízes kifli. Kedd: Zenertcrémleves. Sertésmájropogós majonézes burgonyával. Citromkrém. Szerda: Savanyú tojásleves. Nyírségi rakottad. Őszibarack bólé. (konzerv.) Csütörtök: Húsleves eperlevéllel. Főtt marhahús, tormamártás, sósburgonya. Palacsinta puncskrémmel töltve. Péntek: Szegedi gulyáseslrke (zöldséggel, csipetkével). Diós és mákos tekercs. Banán, narancs. Szombat: Halpüreleves, pirított zsemleszeletekkel. Gombás sertésto- kány galuskával. Fánk, ízzel. Vasárnap: Tejszínes meggyleves (befőttből). Sertésbordák pékné módra. (Sertésbordák, hasábburgonyával, vörös- és fokhagymával, sütőben sütve.) Ecetes töltött paprika. Orosz krémtorta. is egy recept: Nyírségi rakottas 20 deka darált sertéshúst egy kis doboz májkrémmel, 10 deka darált sonkával elkevertünk és 6 deka zsírban pirított hagymával megdinsz- teljük — sóval, borssal Ízesítjük, majd kevés liszttel megszórjuk, ráütünk egy egész tojást és pépszervire beforraljuk. 70 deka nyers hámozott burgonyát finomra lereszelünk, 40 deka liszttel, 2 deci tejjel, 5 deka vajjal, sóval jól elkeverjük és jó sűrű palacsintatészta-masszát készítünk. Kevés zsírban, palacsintasütőben mindkét oldalát megsütjük. Tűzálló lapos tálra helyezzük az elsőt, majd folyamatosan, ahogy kisül, az elkészített húspéppel réte- gezzük. 8—9 réteget befedjük még egy lappal és leöntjük 2 deci tejföl, 5 deka liszt, 1 egész tojás sűrű keverékével. Az így kapott hússal rakott ,,tortát" kidíszítjük kolbászka- ftkák)cál és szalonnacsíkokkal, sütőbe téye, aranysárgára sütjük. Ezt a különleges finom ételt remélem a család gyakran követeli asztalára. (A recept öt személyre vonatkozik.) Napirenden: a pályaválasztás Tanuljon vág j dolgozzon a gyerek? Ä fizikoi munkát és a tanulást már korántsem lehet oly. annyira különválasztani, mint régebben, hiszen — azonkívül, hogy a szakmunkássá váláshoz is komoly elméleti és gyakorlati ismeretek kellenek — egyáltalán nem szükségszerű, hogy a szak. munkás-oklevél megszerzése után bárki is abbahagyja a tanulást. Sőt, a régebbi gyakorlattal ellentétben, amikor a szakmunkásbizonyítvány semmiféle továbbtanulásra nem jogosított, napjainkban akár az egyetemi tanulmányokig is eljuthatnak a munkások. S fordít, va is változott a helyzet: az érettségit biztosító szakközép- iskolákban való továbbtanulás tulajdonképpen fizikai munkára készít elő, — nem is beszélve a gimnáziumokban végzettekről, akiknek egy része szintén kétkezi dolgozó lesz. Ám mindezek ellenére jelentős különbségek is vannak — mégpedig elsősorban a perspektívát tekintve — a fizikai munkák és a különböző továbbtanulást formák között. Ezért ilyenkor, a pályaválasztás végső aktusának, a jelentkezési lapok kitöltésének ideién minden családban az a legfontosabb kérdés, hogy szakmunkás- képzőbe vagy középiskolába adják-e a gyerekét, s csak azután válik aktuálissá, hogy milyen szakmára, s melyik gimnáziumba, avagy szakközépiskolába kérjék a felvételét. S nagyjából ugyanez a Jielvzet az éreit- séídzettékhél Is: először azt kell eldönteni, továbbtanul-e a fiatal. avagy munkába áll. A családi elhatározásokat általában c/iz. 'árny o arázs Ló Mongol mese — Élt valamikor az egyik faluban egy öt eg varázsló. Egyszer magához hivatta a kán, aki igen jómódú, de kegyetlen ember hírében állott. Csak hírből ismerte a szenvedést és a nélkülözést. — Hallottam — szólt a varázslóhoz a kán, amikor az bekopogtatott hozzá —, ! hogy te nagyon híres varázsló vagy. Nos, hadd lássunk akkor valamilyen varázslatot! — Mit kívánsz látni uram? — kérdezte a varázsló. — Csináld, ami jólesik! Én figyelem —, türelmetlenkedett a kán. — Jól van. Akkor hát önts egy csészébe forró teát, hozd ide nekem, aztán menj ki a ház elé. A kán úgy tett, ahogyan a varázsló kívánta. S, amint kilépett az ajtón, a ház elé, rögtön meg- pülaniott egy csodálatosan szép hollófekete paripát. Nagyon megtetszett a kánnak a Iá. Nyomban nyeregbe pattant és elvágtatott... Nyargalt, nyargalt, s egy teljesen ismeretlen pusztán találta magát. Itt a ló váratlanul ledobta a hátáról utasát és elszáguldott. A kán egyes-egyedül maradt a pusztában. Nagyon keservesen élt a lakatlan vidéken, szöcskékkel és sáskákkal táplálkozott, vizet pedig a tócsákból ivott. Rettenetesen éhezett a kán, támolyogva barangolt a kietlen vidéken, amikor hirtelen két sovány kisfiút pillanott meg. Mögöttük egy asszony vonszolta magát fáradtan. — Jaj, jaj — panaszolta az asszony a kánnak — a kán adószedői minden vagyonúnkból kiforgattak! Egyetlen falat ennivalót sem tudok a gyermekeimnek adni!... Megsajnálta őket a kán. Melléjük szegődött és együtt élt velük. Azon a tavaszon megbetegedett és meghalt az egyik kisfiú. Nagy volt a kán bánata! Leült egy köre és hosszasan, keservesen zokogott .... ...S ekkor felébredt csodálatos álmából. Ült a trónján és hütötte a teát, amely még mindig forró volt. — Nos, hogy tetszett? — kérdezte az öreg varázsló. — Rettenetes volt! — kiáltotta a kán. — Micsoda szörnyűség! ... — Látod, látod. Mennyi szerencsétlen ember él a földön, akiken segíteni kellene — mondta a varázsló és eltávozott. Krecsmáry László fordítása egyéni elképzelések alapján hozzák, a tervek megvalósulásába azonban gyakran beleszólnak a társadalmi lehetőségek. S ha a két tényező között konfliktus keletkezik, szinte mindig a társadalmi a perdöntő. Okos dolog tehát, ha a társadalmi szükségleteket már eleve figyelembe veszik a szülők és a fiatalok. A megalapozatlan családi döntések, s a kiválasztott pályáról, oktatási intézményből való elutasítás után egyrészt nehezebb lesz jó helyet találniuk, mert a közvetlenül oda pályázók elfoglalják azokat, másreszt pedig a sikertelen pályaválasztási próbálkozások elkeseríthetik a fiatalokat, s ez szintén gátolhatja őket abban, hogy megtalálják helyüket az életben. Napjainkban sajnos, sokszor inkább divatok, berögződések irányítják a pályaválasztást. S ezek elég élesen polarizálódnak társadalmi rétegek szerint. Az értelmiségi szülők általános iskolát végzett gyerekeinek például 90—92 százaléka évek óta középiskolákban kíván továbbtanulni, míg a munkás- és parasztgyerekeknek csak 35—38 százaléka. Az értelmiségi szülők szinte mindent elkövetnek, hogy az elégségesen végzett gyerekük is bekerüljön valamelyik középiskolába, a munkáscsaládok pedig sokszor a négyeseket, sőt esetenként az annál jobbakat sem akárják odaküldeni. Aligha kell mondani, hogy a középiskolai 1 továbbtanulás túlzott erőltetése éppolyan helytelen, mint az arról való könnyű lemondás. A középiskolába került gyengébb tanulmányi eredményt felmutatókban a középszerűség és a sikertelenségekbe való belenyugvás érzésé alakulhat ki, holott más pálya- irányítás esetén könnyen a kiválóak közé emelkedhetnének, s tele lennének siker-élménnyel, önbizalommal, munkaszeretettel. S fordítva: azok az ismeret, szerzésben tehetséges fiatalok, akiket nem buzdítanak kellően a továbbtanulásra, könnyen rászokhatnak arra, hogy az életben mindig a könnyebb megoldásokat válasszák, s ne feszítsék meg minden erei ükét képességeik maximális kibontakoztatása érdekében. íme, a pályaválasztási tévedések a fiatalok emberi, erkölcsi arculatára is ráüthetik bélyegüket S még egy fontos tapasztalatról. rossz gyakorlatról kell beszélni. Arról, hogy a munkás- parasztszülők, ha mégis középiskolába adják gyereküket, hát a legtehetségesebbeket is szívesebben íratják szakközépiskolákba, mint gimnáziumokba, míg az értelmiségi szülők minden körülmények között előnyben részesítik a gimnáziumokat, mert ők elsősorban a felsőfokú továbbtanulásra összpontosítanak. Érdemes közelebbről szem- ügyre venni, hogy az esetek többségében mi lesz a döntések következménye. Nézzük először a munkásszülők gyakorlatát, s mondjuk el, hogy a szakközépiskolákban a hét három napján általában szakmai, elméleti és gyakorlati órák vannak, tehát a középiskolai közművelődési tárgyakra csak feleannyi idő jut, mint a gimnáziumokban. Igaz. a szakmai elméleti tárgyak egyikmásik közművelődési tárgyat — például a fizikát, a kémiát vagy a biológiát — kifejezetten segíthetik, de mégis elmondhatjuk, hogy az egyetemi felvételt általában nem készítik úgy elő a szakközépiskolák, mint a gimnáziumok. Tegyük hozzá: nem is a feladatuk. Mindebből pedig az következik, hogy a szakközépiskolákba íratott de továbbtanulni szándékozó tehetséges munkás- és parasztfiataloknak a helyzeti, környezeti hátrányokon kívül a választott középiskolai típus hátrányaival is meg kell küzdeniük. Korrigálni kell tehát a fizikai dolgozóknak azt az eléggé általános érvelést, miszerint azért adják szakközép- iskolákba a gyerekeiket, hogyha nem veszik fel őket az egyetemre. hát kenyérkereső szakma legyen a kezükben. Mégpedig úgy kell módosítani ezt az érvelést, hogy gyakran éppen azért nem kerülnek be a felsőfokú tanintézetekbe gyerekeik, mert a felvételi vizsgákhoz kevesebbet nyújtó szakközépiskolákba Íratták őket. Természetesen a tehetségesekről és a siker reményében továbbtanulni szándékozókról van szó. Mert egyébként a szakközépiskola nagyon jó iskolatípus: korszerű általános műveltséget és szakmai képesítést nyújt Ez elsősorban a munkára készíti elő, s egy kicsit drága Is lenne éppolyan mértékben egyetemi és főiskolai előkészítésre ösztönöz, ni ezt a középiskolai típust, mint a gimnáziumokat. De mindez egyben azt is bizonyítja, hogy rossz úton járnak azok a szülők, akik a tanulásban kiváló képességet nem mutató, sőt kifejezetten gyengén tanuló gyereküket is gimnáziumba erőltetik. Mert mi történik velük, ha nagy nehezen át is vergődnek a gimnáziumi osztályokon? Vagy bedugják őket, meglehetősen alacsony keresettel valamilyen íróasztal mellé, vagy szakmunkástanulónak adiák. Igaz az érettségizettek számára ez másfél-két év, de ezt is meg lehetne spórolni, ha az általános iskola után a szakmunkásképzést és a szakközépiskolát is számításba vennék. Ki menjen hát szakmunkástanulónak, gimnazistának, szakközépiskolásnak, ki aspiráljon egyetemre, főiskolára? A válasz egyértelműen az, hogy mindenki azt a pályát válassza, amelyhez tehetsége, megfelelő adottsága és elszántsága van. Társadalmi hovatartozás nélkül mindenkinek javasoljuk, hogy gyereke tényleges képességén és teherbírásán se felül, se alul ne tervezzen. Ha a tanulásban átlagon felüli a gyerek, hát ne mondjanak le taníttatásáról, ám, ha más típusú képességei vannak, ne is szégyelljék valamilyen szakmára adni. Tóth László Sapka sállal és egyujjas kesztyű A sapkát az arcot körülfogó láncszemsorra egy sor rövid- pálcával kezdjük. Utána 3 láncszemmel fordulunk és minden második rövidpálcára 6 hurokból álló pálcát horgolunk. (Beleöltünk a rövidpálcába, felhúzzuk a hurkot, ráhajtunk, beöltünk ugyanabba a rövid- pálcába, hurkot húzunk, ráhajtunk, ezt háromszor ismételjük, majd egyszerre lehorgoljuk a hat hurkot) 1 láncszem és ismétlés. Az utolsó előtti pálcát kihagyva, az utolsóra egyrá- hajtásos pálcát öltünk. A második sornál 2 láncszemmel fordulunk és végig rövid- pálcával dolgozunk. Ezt a két sort négyszer ismételjük, majd az alapminta következik. Ezt olyan ráhajtá- sos pálcákkal horgoljuk, ahol minden kétráhajtásos pálcát egyszerre fejezünk be. A befejezés előtt hat sorral fogyasztani kezdünk, minden sorban, elosztva 4—4 szemet, azután a sapkát hátul összevarrjuk. A sálat két darabból horgoljuk. Nyolc sort az első mintával, majd tovább az alapmintával dolgozunk. Felfelé haladva a sálat kissé elkeskenyítjük, majd kb 20 cm után a két darabot összevarrjuk és a sapkával is összedolgozzuk. A kesztyűnél a láncszemeket körbe összezárjuk, nyolc sort a csomós mintával horgolunk, utána az alapmintával dolgozunk tovább. A hüvelykujjnak 4 pálcát kihagyva, 4 láncszemmel folytatjuk a munkát. A manzsettából kb. II cm magasságnál egyenletesen elfogyasztjuk, a hüvelykujjat is be- horgoljük az alapmintával. A másik kesztyű ellentétesen készül, Szegedyné A kis okos A kis cukrászinas első munkanapja után hazatér a családi körbe, ahol szülei izgatott érdeklődéssel fogadják. — Minden rendben volt? — kérdezi az édesanyja. — Nem volt különösebb baj, csak a végén azt kérte a tulajdonos, hogy készítsek írásbeli jegyzéket a megmaradt süteményekről. Tudjátok, hogy a helyesírás gyenge oldalam. Nem tudtam, hogy írjam a kuglófot és mignont... — Hát mit csináltál? — kérdezik az aggódó szülők? — Szerencsére csak 4—5 darab maradt, s azt jobbnak láttam megenni. flz iskola-tv műsora Kedd, március 3. 9.00 Olvasás (ált isk. 3. o.). 9.55 Történelem (ált. isk. 5. o.). 11.05 Kémia (ált isk. 7. o.). 11.55 Filmesztétika (középisk. I. o.). 14.00 Olvasás (ism.). 14.55 Történelem (ism.). 15.50 Kémia (ism.). Csütörtök, március 5. 8.10 Maf far irodalom (ált. isk. 6. o.) 9.00 lővilág (ált isk. 7. o.). 9.55 Magyar nyelvtan (ált. isk. 5. o.). 11.05 Magyar nyelvtan (ált. isk. 6. o.). 11.55 Filmesztétika (középisk. I. o.). 13.10 Magyar irodalom (ism.). 14.00 Élővilág (ism.) 14.55 Magyar nyelvtan ált isk. 5. o. ism.). 15.50 Magyar nyelvtan (Ism.). 17.15 Iránj az egyetem. Péntek, március 6. 8.05 Matematika (ált. isk. 8. o.). 8 25 Angol nyelv (középisk. I—II. o.). 9.55 Magyar irodalom (ált isk. 5. o.). 11.05 Élővilág (ált isk. 6. o.). 13.10 Matematika, (ism.). 14.55 Magyar irodalom (ism.). 15.50 Élővilág (ism.). 17.25 Pedagógusok fóruma.
