Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

Az állattenyésztők vezetnek Közgyűlés a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben (Tudósítónktól) Néhány nappal ezelőtt kül­döttközgyűlést tartott a füzes- gyanmati Vörös Csillag Tsz. Az 1070. évi termelési és pénzügyi feladatok kerültek megvitatás­ra. Csirik Imre tsz-élnök arról számolt be, hogy a növényber- mesztés pénzügyi terve 28, az állattenyésztésé 34, a kertészeté 15,5, az egyéb ágasotoké pedig 17 millió formt bevétel elérése. Örvendetes, hogy ebben a gaz­daságiban az ágazatok közötti verseny most már végérvénye­sen az állattenyésztés javára billent. Az előbb említett bevételi tervekből úgy kell gazdálkodnia a vezetőségnek, hogy év végére a szövetkezeit vagyona 16—17 milüdó forinttal gyarapodjon. Ezt az összeget lényegében a terme­lés bővítésére fordítják. A Vö­rös Csillag Tsz társulásba lé­pett a község másik tsz-ével, az Aranykalásszal egy sertéskom­binát építésére. Erre már most, az indulás évében 3,5—3,5 mil­lió forintot költenék. Gépvásárlásra ebben az esz­tendőben 5 millió forintot irá­nyozták elő. Ugyanakkor 14 mil­lió forintot hagytak jóvá a tsz központi épületének készítésére. Ebben helyezik el az irodákat, az éttermet, a kultúrhelyiséget és a földszinten három káis- árudát. Szó volt az almatároló iparvágányának építéséről is. A küldöttközgyűlés alapos vi­ta után elfogadta a vezetőség beszámolóját. Bor bt ró Lajos mniHiutmuiiiiuiiuHHiHmni««! üzemi biztosnak: „A téglagyár üzembe helyezése céljából üze­mi biztos kinevezése szükséges. A kinevezendő üzemi biztos mi­nél előbb állapítsa meg a cél mielőbbi elérése okából szük­ségessé váló intézkedéseket és utasítsa a tulajdonost azok megtételére. A megindulásnak 15—20 napon belül meg kell történnie” — olvashatjuk a ko­rabeli jegyzőkönyvből. 1945 áprilisában Gyula város polgármestere az Alsófehérkö- rösi Ármentesítő Társulathoz, a Szövetkezeti Téglagyárhoz, a Békés megyei Takarékpénztári Egyesület Téglagyárához. Szabó Béla és Soltész Béla péküze­mébe, a Földművelők Gőzmal­mába, valamint Vincze Lajos gőzmalmába nevez ki újabb üzemi biztosokat. Feladatukat < így határozza meg: „Az ipari üzemek megindításának előse­gítése, az árutermelés és áru­elosztás, és az áruknak a fo­gyasztókhoz való juttatásának ellenőrzése.” 1945. május 10-én Király Endre és Enyedi Sándor a Gyulai Szakszervezeti Tanács nevében javasolják a városi nemzeti bizottságnak, hogy a Columbia Textilgyárhoz üzemi biztost nevezzenek ki. A gyár munkásai a javaslatot elfogad­ják s előbb üzemi biztost, majd 4 rendes és 4 póttagból álló üzemi bizottságot alakítanak. Mind a rendes, mind a pótta­gok közül 3—3 a munkások, 1—1 pedig az üzem tisztviselői közül került ki. Éppen a gyulai események Igazolják azt is. hogy az üzemi biztosokra, illetőleg üzemi bi­zottságokra az adott körűimé­Gyorsul as építkezés Békéscsabán, a Tolnai utcai építkezésen néhány napja ismét feltűnt a paneleket szállító gépkocsi. A kerámdabetótes panele­ket hazánkban ezen az építkezésen alkalmazzák élőször, tömeges méretekben. Az építkezés egyelőre még nem éri el a kívánt ütemet, de a kezdeti nehézségek után minden bizonnyal meggyorsul. Gyakorlott kézzel vezeti a darus a nagy pontosságot igénylő be­illesztést. Fotó: Demény Egy emeléssel kerül helyére a gépkocsiról a teljes szobafal Táskák nyugat-németországi exportra - Színes tiizetborítő hazai értékesítésre Hatszoros szocialista brigád A Szarvasi Műanyagfeldol­gozó és Játékkészítő Ktsz ter­mékeit hazánk minden táján & külföldön is nagyon kere­sik. Különösen az utóbbi idő­ben a technológia fejlesztésé­vel sok olyan terméket: gyárthatnak, amire korábban nem vállalkozhattak. Űj eljá­rással a korábbinál 70 száza­lékkal rövidebb idő alatt ké­nyék között nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is nagy szükség volt. A gyulai városi Nemzeti Bizottság 1945, április 13-i jegyzőkönyvében arról olvashatunk, hogy azüze. mi biztosok kinevezése kapcsán hosszú vita fejlődött ki. A Nemzeti Bizottság tagjainak többsége szükségesnek tartotta, hogy a gyulai üzemekben he­lyükön maradjanak a kijelölt vagy megválasztott üzemi biz­tosok. E kérdésben éles viták folytak a Magyar Kommunista Párt, valamint a Független Kis­gazdapárt képviselői között. A kommunisták helyére a kisgaz­dák saját jelöltjüket szerették volna állítani. Hollós Mihály mutatott rá arra, hogy a ha­tározott üzemi biztosokra már csak azért is szükség van, mert a malmokból feketézés céljaira lisztet szállították ki. A kisgaz­dapárt képviselői e kérdésben arra az álláspontra helyezked­tek. hogy a „magántulajdon sérthetetlen, tehát nem ellen­őrizhető”. Végül is a városi Nemzeti Bizottság 7 szavazattal 2 ellenében kimondja: „Szük­ségesnek tartjuk az eddig min­den szempontból kifogástalanul működő üzemi biztosnak a Földművelők Gőzmalmában va­ló megtartását ” Huszonöt év távlatából bát­ran megállapíthatjuk: Az üze­mi bizottságok előkészítő poli­tikai iskolája nélkül több időt vett volna igénybe a gazdasági élet konszolidációja s aligha le­hetett volna 1945 második fe­lében rátérni az ország újjáépí­tésének felemelő, de rengeteg munkát igénylő programjára. Takács László szülnek el például a szerszá­mok. Ennek köszönhető, hogy gyorsan átállhatnak új termé­kek gyártására. A hagyományos műanyag- mappákon, táskákon, játéko­kon kívül többek között ké­szítenek műanyag üvegdugót, amiből egyetlen cég három­milliót rendelt. Megkezdték a PVC kéziszatyrok gyártását, A különböző színű tasakok az UNIVERZÄL Kiskereskedelmi Vállalat, a Békéscsabai Kö­töttárugyár és más üzem, ke­reskedelmi ágazat termékeit propagálja, a csomagolás- technikát pedig módosítja. Űj termék a fehér-kék, fehér-pi­ros, fehér-zöld kockás mű­anyag füzetborító, amiből PIÉRT máris félmilliót ren­delt, Az újszerű füzetborító nagy előnye: nemcsak a füzetet kíméli meg a rongálódástól, sok örömet talál a kisdiák abban, hogy színek szerint szortíroz­hatja sima, kockás, vonalas füzeteit. Műanyagból készítenek töb­bek között fürésznyelet, vasa­lófogót és egyéb olyan termé­ket, amely a nehezebben meg­munkálható és drágább fát helyettesíti. Egyik jól jöve­delmező exporttermékük a nyugát-németországi meg­rendelésre gyártott duplairat- hartós műanyag táska. A szö­vetkezet az idén mintegy 35 millió forint értéket termel hazai és külföldi piacokra. a. Nagyobb bölcsőde szükséges A Mezőhegyesi Általános Fo­gyasztási Szövetkezet Jármű- és Villamossági boltjában dol­gozik a Tóth Istvánná által ve­zetett öttagú szocialista brigád. E megtisztelő címet már hat al­kalommal nyerték el. A jármű- és villamossági bolt kollektívája a termelési tanács­kozáson elsőként tett vállalást hazánk felszabadulásának 25. évfordulója méltó megünneplé­séire. Mindenekelőtt gazdasági tervük teljesítését vállalták. Nem idegen tőlük a társadalmi munka sem, s az üzlet csinosí­tása az ő nevükhöz fűződik. A szocialista brigád naplóját lapozgatva találkozunk egy sor dicsérő levéllel. A termelőszö­vetkezetek írtak dicsérő sorokat a kollektíváról. Tanúskodik a brigádnapló arról is, hogy a kulturális tevékenység sem hiányzik a vállalásokból. Az elmúlt évben a kollektíva 9 millió 450 ezer forintos for­galmat ért el, 2 millió 51 ezer forinttal többet, mint az előző A Mezőkovácsházi Községi Ta- j nács Végrehajtó Bizottsága teg- | nap több fontos napirendet tár­gyalt meg, így a községben működő állandó és idényjelle­gű bölcsőde elmúlt évi tevé­kenységét is. A bölcsőde vezetőjének, Bán­ki Vilmosnénaic beszámolója jól tükrözte azokat a. gondokat, amelyek munkájúkat hátráltat­ják. Az egyre növekedő igé­nyeket már nem tudja kielégí­teni a községben működő 20 férőhelyes bölcsőde. Bár ez év kilenc hónapjában egy 10 fé­rőhelyes idénybölcsőde is ren­delkezésre áll, ez azonban csak a mezőgazdaságban dolgozók gyerekeit látja el. Jelenleg 25 gyermeket gondoznak, ami zsú­foltságot okoz a 20 férőhelyre méretezett bölcsődében. Bár az elmúlt időben külső és belső tatarozás volt az intézményben, ez lényegében nem sokat segí­tett a gondokon. Éppen ezért a KÖJÁL elmúlt évi ellenőrzése során több olyan problémáit fel­tárt, aminek megszüntetése el­engedhetetlenül szükséges a megfelelő működéshez. val tíz kutatóközpontban lát­tak hozzá a magyar fűszer- paprika „korszerűsítéséhez”, A program szerint 15—20 százalékkal növelik a növény terméshozamát. További lé­nyeges követelmény, hogy a szedés időpontját egy héttel előbbre hozzák, tehát rövi­dítsék a fűszerpaprika te- nyészidejét. A holdankénti termésátlag az évtized máso­dik felében elérheti a 60 má­évben. A kollektíva minden tagja a Kiváló dolgozó jelvénv tulajdonosa Back Gyűl' zsával szemben. Külön fejezet a növény fes­tékanyag-tartalmának növelé­se. aminek fontos szerepe van a paprika külföldi verseny- képességének erősítésében. A fűszerpaprika jelenleg ki­logrammonként 4—5 gramm olyan anyagot tartalmaz, amely élénk színt ad az őrle­ménynek. Ezt az arányt ja­vítani kell, legalább 8—10 grammra igyekeznek növehvi a festéktartalmat, (MTfí „Korszerűsítik" a magyar fűszerpaprikát A Konzerv- és Paprikaipa­ri Kutató Intézet irányításá­zsát is, a jelenlegi 35—40 má­

Next

/
Oldalképek
Tartalom