Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

Elhagyta megyénket a páncélvonat A február 12 óta Békés megye községeit, városait járó páncél­vonat vasárnap elbúcsúzott a Viharsaroktól. Utolsó Bé­kés megyei állomásán, Füzes­gyarmaton a szeghalmi járás úttörői ünnepélyes keretek kö­zött köszöntötték még egy szar hogy vasárnaptól kezdve Hajdú- Biharban folytassa útját a le­gendás 12. számú páncélvonait Kővári János őrnagy, a vonat parancsnoka emléklapokat ad át a látogatóknak. A géppuskás Kocsi, delhii bábokkal. A szeghalmi járás ifjúsági vezetői megtekintik a vendégkönyvet. Tudományos ülésszak Lenin születésének századik évfordulóján Lenin születésének 100. évfor­dulóján, április 20—21-én nagy­szabású ünnepség színhelye lesz Békás megye. A kétnap« ünne­pi program keretén belül me­gyés zerte tudományos előadások hangzanak el; az előzetes tervek szerint a mezőgazdasági szek­ció ünnepi előadássorozatát Sarkadon, a munkásmozgalom történetét Orosházán, az ideo­lógiai-kulturálist Szarvason és az ipari, valamint társadalompo­litikai szekciók üléseit Békés­csabán rendezik meg. Az április 20 -i ünnepélyes megnyitó színhelye a békéscsa­bai Ifjúsági Ház nagyterme lesz, a tudományos előadások pedig az ünnepi ülésszak máso­dik napján, április 21-én kez­dődnek. Szellemi vetélkedő Vasárnap került sor több he­lyütt az országban a szak­munkástanulók „Győzelem útján” jelszóval meghirdetett szellemi vetélkedőjének első elődöntőire. Tizenkét vidéki város kép­viseletében mérték össze tu­dásukat a fiatalok a Szolnoki Ságvári Endre Megyei Műve­lődési Házban rendezett talál­kozón. Már érettségi vizsgát tett ipari tanulók voltak a vetélkedő résztvevői. A Szov­jetunió felszabadító harcával kapcsolatos kérdésekre kellett választ adniuk és összemérni tudásukat irodalmi, művészeti irodalmi ismeretekben is. Kecskeméten, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, va­lamint Szeged szakmunkásta­nulóinak legjobbjai indultak a szavaló versenyen; 40 fiatal állt a zsűri elé, hogy szép versmondással megszerezze a jogot a vetélkedőbe való to­vábbjutáshoz. Somogy és Za­la megye fiataljai felszabadu­lásunk történelmi eseményei­ről vizsgáztak azon a vetélke­dőn, amelyre Kaposvárott ke­rült sor a Latinka Sándor Me­gyei Művelődési Házban. Pártpolitika — kormánypolitika A kormány beszámolója, a legfőbb ügyésznek és a Lelgfelsőbb Bíróság elnökének tájékoztatója, interpellációk — ha a „napirendet” nézzük, ez szerepelt az országgyűlés prog­ramján. Óriási témakör. Átte­kintését már a képviselők szá­méra jelentősen megkönnyítet­te, hogy a miniszterelnök né­hány különösen fontos, átfogó kérdésre összpontosította beszá­molóját: az idén befejeződő öt­éves terv már körvonalazható eredményei, terveink, elgondo­lásaink a következő öt eszten­dőre, végül társadalmi rendsze­rünk általános fejlődése, külö­nös tekintettel a demokratizmus erősödésére, az ifjúság kérdésé­re és a nők helyzetére. Ezt a képet egészítette ki a külügymi­niszter nemzetközi politikánk felvázolásával, Apró Antal mi­niszterelnök-helyettes a szocia­lista országok gazdasági együtt­működésének taglalásával, vala­mint Bku Pál művelődésügyi miniszter az Iskolai nevelésről alkotott kormányzati vélemény­nyel. Még közelebb kerülünk az or­szággyűlésen elhangzottakhoz, ha — nem éppen találomra — kiragadunk néhány gondolatot a tanácskozás alaphangját nagy­mértékben meghatározó kor­mánybeszámolóból. Fock Jenő ismertette, miként növekedtek- növekednek az ez évvel záruló tervidőszakban az ország jöve­delmei, az ipari és a mezőgaz­dasági termelés, a lakosság bevételei és mindezekkel össze­függésben hogyan alakul a ke­reskedelmi forgalom. Szólt a re­form e téren is tapasztalt ked­vező hatásáról, de az áruellátás­nak azokról a hibádról és hiá­nyairól Is, amelyek objektív okokkal nem magyarázhatók. Ezért határozott úgy a kor­mány, hogy idén különös figyel­met kell fordítani az alacsony keresetűek vásárlási igényeire, az olcsó árucikkek kínálatára, amelyről úgy vélte: már vala­melyes javulást mutat. A kor­mányelnök óvatos véleményfor­málása e kérdésben azonban világosan jelezte, a téma napi­renden marad, nem tévesztik szem elöl! M ás jellegű közvetett fi­gyelmeztetések is el­hangzottak. A gazdaságveze­tés továbbra is fenntart­ja a kívánatos állami támoga­tást a népgazdaság egészséges arányú fejlődése érdekében, de határozottan csökkenteni fogja a gazdaságtalan munkával kap­csolatos veszteség-térítéseket. A gépipar viszonylatában például öt év alatt 1300 millióról 400 millióra. Akiket illet, bizonyára felkészülnek erre, és akkor már valami jó dolog történt Rendkívül! horderejű kérdés a szakmunkások képzése. Az or­szággyűlés nemrég törvényt is hozott e tárgyban. A kormány azonban úgy látja, az állami és társadalmi szervek általában nem úgy foglalkoznak az ipari tanulókkal, ahogy szükséges volna. Tehát a kérdés vizsgála­ta nem zárult le! Ami pedig a nőket illeti, az elhangzottak summázata: sok minden történt az érdekükben, mégis kevés! Semmi kétség: a kormány meg­vizsgálja, vajon miként érvénye­sül a gyakorlatban például az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A vitában felmerült számos fontos kérdésre, érdekes gondolatra e helyen még utalni sem tudunk. Feltűnő volt, mi­lyen hangsúlyt kaptak — a fel­szólaló képviselők hatásos érve­lésének köszönhetőleg is — bi- i zonyos vidéki ügyek. Többek között a budapesti vállalatok vi­déki gyáregységeinek, telepei­nek sok esetben elgondolkozta­tó helyzete, példának okáért Hevesben. — Azután a vidéki iskolaügy, a tanulók hátrányos helyzete a továbbtanulásban — egyebek között Bács megyében. És szóba kerültek természeti kincseink, köztük a békési föld­gáz. De mikor, hogyan jut majd hozzá a lakosság? És a szolgál­tatások. hogy valóban élvezhessék családok a sok értékes holmi hasznát, amihez hozzájutottak. A külpolitikai beszámoló és hozzászólások elsősorban az eu­rópai béke és az ezt szolgáló, tervezett értekezlet érdekében végzett nemzetközi tevékenysé­günket taglalták, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkról pedig ezúttal főleg a szocialista orszá­gok bontakozó gazdasági integ­rációja vonatkozásában esett szó, mely utóbbi szintúgy a szélesebb körű, igazi nemzetközi együttműködés eszköze, mint maga a következetes szocialista békepolitika. Az országgyűlés e vonatkozásokban is helyeselte a kormány kezdeményezéseit. Vé­gül — jogéletünk vezető szemé­lyiségeinek előadása alapján — helyeslőleg tekintette át az or­szággyűlés a szocialista törvé­nyesség további megerősödésé­ről tanúskodó közállapotainkat. VJP elyénvaló kérdés az ily tá- gas és változatos ügyeket méregető háromnapos ülésszak után: vajon md terelte egységes mederbe a sokrétű tanácsko­zást? Ha a felmerült kérdések némelyikére nem is, erre vi­szonylag egyszerű a válasz: pártunknak az a mánd sokolda­lúbb, körültekintő politikája, amelyet a kormányzat ültet el a mindennapi gyakorlatban. Egy­szóval: kormánypolitikánk. A jövő év végéig elkészül a békéscsabai 1000 vagonos hűfőlároló és a 800 vagonos mirelitüzem Tizennyolc vállalat szocialista szerződése A Magyar Hűtőipar békés­csabai gyárának bővítésében részt vevő tervező, kivitelező és beruházó vállalatok párt­ós mozgalmi szervezetei, a gazdasági vezetéssel egyetér­tésben úgy határoztak, hogy a jelenleg fennálló anyag-, munkaerő- és tervhiányból adódó nehézségek ellenére biztosítják a kormány Gazda­sági Bizottsága döntésének megvalósítását, amely az 1000 vagonos mélyhőmérsékletű tá- roló-hűtőház és a 800 vagonos mirelitüzem 1971-. december 31-re történő teljes üzembe he­lyezését írja elő. Az érintett I 18 vállalat képviselői márci-, us 9-én tartottak találkozót Békéscsabán, a megyei és vá­rosi pártbizottság székházé­ban, ahol megjelent Gyulavá­ri Pál, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Csatári Béla, a megyei tanács vb. elnökhelyettese és V'inta- ra János, a városi tanács vb. elnökhelyettese. A vendégeket Such János, a városi pártbizottság első tit­kára üdvözölte, aki tájékozta­tást adott arról, hogy Békés­csaba ipari fejlődése szem­pontjából milyen jelentőségei van az új beruházásnak. Arra kérte a vállalatok képviselőit,! hogy a három szakaszra ősz-1 tott építési, szerelési munká- j kát időre fejezzék be és erre vonatkozóan a szocialista szerződést írják alá. A szerződés aláírása után felszólalt Gácsi Miklós, a Di­ósgyőri Gépgyár vezérigazga­tója, aki megállapította, hogy a határidők betartását párt­feladatnak kell tekinteni. Gu­lyás Béla, az Országos Hűtő­ipari Vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy népgazdasági szempontból is jelentős beru­házásról van szó. Egyrészt nagy mennyiségű hús tárolása válik lehetővé, a mirelitüzem pedig a környék mezőgazda­ságának teremt a további fejlődésre lehetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom