Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

TANYÁK 1985-ben és 2000-ben Tanyák az Alföldön. Rozzant tetejű, hulló valkdatú, vályog- épületek. Körötte föld kukori­cással, zöldséggel bevetve. Pici, alacsony az ablak. Ahogy bené­zek — csupa sötétség minden. Az öregasszony főz. Az asztal fölött házi áldás, szentkép, a lá­dán petróleumlámpa, tejeskö­csögök, a tűzhely alatt macska, csirke gubbaszt. Egyik vödörben a tiszta víz, a másikban a hul­ladék. A padlás tele lommal, ré­gi edénnyel, rokkával, szerszám­mal. A férfi köhög és nyűtt szalmazsákon fekszik. — Orvos látta? — Ugyan, ki menjen érte? A legközelebbi szomszéd 3 kilomé­terre van. — Mit csinálnak egész nap? — Jószágot tartunk, disznót, egy tehenet, baromfit, főzök, ta­karítok. Néha meglátogatnak a gyerekek. A gyerekek a 30 kilométerre levő városban laknak. Gyárban dolgoznak. Az öregek hallani sem akarnak az elköltözésről. Itt meg azzal az egy árva fá­val, eladó a tanya. Az özvegy, aki lakta, még tavaly meghalt. Az örökösöket nem ér­dekli. Négyezerért kínálják. De a szomszédok megsúgják, há­romért is boldogan odaadnák. Az országút mentén iskola és 18 lakóház. Téglából épült, cse­réptetejű házak. Bent villany világít, az iskola előtt megáll a távolsági busz, a vendéglőbe gyakran betérnek az átutazók. A vizet ugyan kútból húzzák és vásárolni, szórakozni az 5 kilo­méterre levő faluba utaznak. Tanyák. Ilyenek és olyanok. Elnyűttek és jómódúak. Kultú­rától, kereskedelemtől, az élet­től elzártak, magukba roskadók. És terebélyesedő, élő, olykor közművei is ellátottak. Mi lesz a sorsa az 500 ezer ta­nyai lakosnak? Lehet ezt tudni, „megjósol­ható?” — keresem a választ. Perczel Károly, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóhelyettese és munkatár­sa, dr. Thuránszky Attila precíz és pontos feleletet ad. Az intézet ugyanis kétféle fel­méréssel, kétféle távlatra vizs­gálta meg az alföldi tanyák vár­ható alakulását. Helyzetfelmé­réssel, a helyszíni viszonyok is­meretében — a tanyák mezőgaz­dasági szerepét, a lakók életko­rát, kereseti részarányait, gaz­dasági körülményeit, az épület és állóeszközök állagát figye­lembe véve — pontosan megje­lölték, mely helyeken maradnak fenn huzamosabb ideig a tanyák és hol szűnnek meg. Eszerint 1985-ig 50 ezer tanya szűnik meg. ami a tanyák 25 százaléká­nak felel meg. 2000-ig nagyobb- mérvű, spontán megszűnés várható. Kihal például az a ge­neráció, amely ragaszkodik a ta­nyai életformához Így 2000-ben a jelenlegi tanyai lakosságnak csak 26 százaléka marad. A má­sik vizsgálat — reprezentatív jellegű szociológiai íelmérésseí történt — magukat a tanyasi la­kókat kérdezték meg. — Mitől függ a megszűnés agy a fennmaradás? Mi a ter­vük a tanyán lakóknak, ott akarnak-e élni vagy szándékuk­ban áll elköltözni és hova? — Hogy erre feleletet kap­junk, fel kellett tárni és elemez­ni a tanyarendszer összefüggé­seit és a természetföldrajzi kör­nyezettel, a mezőgazdasági ter­meléssel, az iparral és változá­saival a népesség- és munkaerő­alakulással, az ellátottsággal, a közlekedési hálózattal, a telepü­léshálózattal és egyéb közvetle­nül ható tényezővel. — Hol van tehát létalapjuk a tanyáknak? — Ott, ahol a mezőgazdasági termelést ezt indokolttá teszi. Pl. gyümölcs-, zöldségtermelő te­rületeken, a tanyán lakás hosz. szabb ideig jelentős marad, mert itt szükség van a kézi munka­erőre, még sokáig nem helyet­tesítheti a gép. Ott, ahol jó ál­lapotban vannak az épületek, ahol csoportosan, nem távol, el­szigetelten egymástól alakultak ki települések — például egy- egy út mentén (sortanyák) főleg város, falu környékén — szin­tén hosszabb életűek lesznek a tanyák. Mint ahogy a szórvány- tanyák megszűnése is törvény- szerű. — Mi lesz a hosszú életű ta­nyákkal ? — Térképen is megjelöltük ezeket a településeket, amelyek úgynevezett pozitív, tartósan fennmaradó tanyás-területek. A távlatban ellátják majd tartós tanyai intézményekkel — isko­lával, orvosi rendelővel, közmű­vel, kereskedelmi intézménnyel. Ahol pedig megszűnőben van a tanyavilág, ott azokat a nagy falusi és kisvárosi centrumokat kell fejleszteni, ahová majd beköltöznek Hiszen a beköltözőknek nem­csak lakóhelyre, hanem például új munkalehetőségre is szüksé­ge lesz. Most még falusi jellegű kisvárosoknak (Túrkeve, Mező­tűr stb.) belterülete akkor, a ta­nyák tömeges felszámolódása után nyer igazán városias jelle­get. — Több új lakótelepülés in­dult el a fejlődés azon útján, termelőszövetkezeti majorok mellett, amelyek kis faluvá vál­tozhatnak idővel. Ezekbe tömö­rülnek a volt tanyasiak kultu­rált körülmények közé jutva. Már vagy ötven ilyen új tömö­rülés alakult, mint pl. Lászió- tanya, Bánhalom, Üjszentgyörgy, Bugac, Érsekhalma, Szásztelep’ Látókép, Rosszerdő. A Városépítési Tudományos és Tervező intézet tervtanulmá­nya, amely két ütemben — a Dél-Alföld és a Közép- és Északkelet-Alföld területén foly­tatott vizsgálat alapján készült — javaslataikkal már eljutottak a legilletékesebbekhez, a megyei, járási tanácsokhoz. Praktikus tanácsokat adva a fejlesztésre, a beruházásra. K. M. Ketten látogatóban Még 1967 novemberében ment ki az NDK-ba Perlaki László esztergályos. A Berlintől nem messze levő hennigsdorfi Diesel elektromos mozdony gyárba ke­rült több magyar fiatallal együtt. Hét hónap múlva telik le a vállalt három éve, aztán visz- szatér M agyar országra. Sokat látott, tapasztalt már eddig is, gyarapította szakmai ismereteit és valamennyire németül is megtanult. Mindezt bizonyára hasznosítani tudja majd; A napokban hazalátogatott Békéscsabára. Nem is egye­dül, hanem Fanny Kundé­vai, a menyasszonyával, egy ■ csinos német lánnyal. Laci sok mindent elmondott több mint két és fél éves NDK-beli életé­ről. Először is azt. hogy három műszakban dolgozik egy olyan brigádban, amelyben csak né­metek vannak. Rendes, pontos munkát követelnek tőle éppen úgy, mint a többiektől. Havi ke­resete meghaladja a 600 márkát, ami 2400—2500 forintnak felel meg. Ez azonban nem minden, mert sok kedvezmény is jár a magyaroknak. így az évi 18 napi szabadságon felül még két fize­tett napot adnak az utazásra. * A KISZ-szervezet busz-kirándu- ~ fásainak költségeit nagyrészt a gyár fedezi. A szállodád szoba költsége havonta mindössze 30 márka, az üzemi étkezdében pe­dig éppen olyan olcsón étkezhet­nek a magyarok, mint a néme­tek. Ha éppenséggel nem is ma­gyar gyomornak valót főznek, , de azért panaszra sem lehet ok. • Laci csak a krumplit sokallja, Vigasztalásul szolgál azonban, hogy a hússal sem fukarkodnak. A két fiatal napjai jól teltek , itthon. Fannyt nagyon megnyer- | te az emberek kedvessége, szívé- • lyessége. Tetszett neki a békés- ■ csabai Ifjúsági Ház, a sok üz- * let és a bennük levő rengeteg áru. Mindennel elégedett volt, talán csak a kasztot kell majd még megszoknia. Mert például a disznótoros vacsorából csak egy falatot evett. Attól is majd­nem könnyekre fakadt, olyan erősnek érezte a paprikát. Laci pedig Fanny legnagyobb ámula­tára csak úgy raktározta magába a hazai ízeket. Most már Berlin felé járnak. Paprikát, szalámit visznek ma­gukkal, no és egy 4 kilós fehér kenyeret. Kóstolót Fanny szülei­nek és testvéreinek. Laci és Fanny úgy tervezik, .hogy augusztusban tartják meg az esküvőt. Novemberben jön­nek vissza és akkor már — mint férj és feleség — végleg Békés­csabán maradnak. De azért né­ha-néha ellátogatnak az NDK- ba, Fanny hazájába, amelyhez Lacit is sok-sok szép emlék fűzi. P. B. Növényvédelmi tanáosádó Munkavédelmi előírások egyéni termelőknek A DDT és DDT-Lindán tar­talmú szereik forgalomból való kivonásával a szerves foszfor- vegyületek felhasználásával kell számolni nagyobb mennyiség­ben a házikertekben is. A fosz- forvegyületek munkavédelem szempontjából a korábbinál na­gyobb figyelmet és óvatosságot igényelnek a mérgezések elke­rülése végett. Az utóbbi évek­ben számos helyen fordult elő növényvédőszer által okozott mérgezés. Volt halállal végző­dő is! A megelőzéshez néhány fontosabb előírás megtartása feltétlenül indokolt, illetve szükséges a védekezési mun­káknál. Növényvédelmi munkát csak engedélyezett növényvédőszer­rel és a használati utasítás ma­radéktalan megtartásával lehet végezni. Az előírt védőfelsze­relést szigorúan használni kell a védekezés ideje alatt, főként az előkészítésnél. Növényvédel­mi munkákhoz használt eszkö­zöket más célra nem lehet igénybe venni. Munkavégzés ideje alatt étkezni, dohányozni tilos. Munka után alapos tisz­tálkodás (folyó víz, tisztálkodó- szer. körömkefe, tiszta törül­köző), valamint ruhaváltás szük­séges. A fel nem használt nö­vényvédőszert alaposan el kell zárni. Az elhasznált növényvé­dőszerek csomagolóanyagait meg kell semmisíteni. Méreg jelzésű növényvédőszerekke] (erős méreg, méreg, gyenge mé­reg) kezelt területen védőfel­szerelés nélkül dolgozni, a vegyszeres kezelés befejezése után nyolc nappal szabad (mun- kaegészségügyi várakozási idő megtartása). Növényvédőszert csak eredeti csomagolásban, jól lezárt állapotban szabad tá­rolni. A növényvédőszereket gyermekek, haszonállatok, ava­tatlan felnőttek számára hoz­zá nem férhető helyein, kulcs­csal lezárt és csak növényvé­dőszerek tárolására használt szekrényben vagy ládában sza­bad raktározni. Növényvédőszer használata közben, közvetlenül a munka előtt és végeztével szeszes italt fogyasztani szigo­rúan tilos (Zinebnél is!) Erős szélben növényvédőszeres keze­lést végezni tilos! A felhasználók kötelesek a megszabott felhasználási előírá­sokat, várakozási időket meg­tartani. A fel nem hasmáit permetlevet, mosóvizet folyó­víztől, utaktól, épülettől távol, mély talajvíz állású helyen, 50 centiméter mélységben el kell földelni és ledöngölni. Esetle­ges mérgezés esetén azonnal orvoshoz kell menni vagy or­vost kell hívni. A mérgezést okozó szer címkéjét az orvos­hoz el keli vinni. Mérgezés után csak az orvos engedélyé­vel lehet ismételten újabb nö­vényvédőszeres munkát végez­ni. Személyi igazolvány felmuta­tása mellett kiadható erős mé­reg jelzésű növényvédőszerek házikerttulajdanosok részére: Diazinon-Phenkapton, Phen- kapton 20 WP, 20 ES, 50 WP, Metilparathion WP, Wofatox Spritzpulver 30, Nikotin, No- gos 50 EC, Vapona 48 EC. Me- tilpa-athion tartalmú szerrel egyéni terme­lő hetente legfeljebb 8 órát permetezhet Egyéni termelők a kiadott szerről nyilvántar­tást kötelesek vezetni. Árutermelést folytató egyéni termelők az 1/1968. MÉM—Eü. M számú rendelet előírásai szerint permetezési naplót kötelesek vezetni. Kovács Gábor, a Bökés megyei Növényvédő Állomás főmérnöke TfT-előadássorozat a ruhagyárban Nyolc előadásból álló soroza­tot indít a TIT a ruhagyárban. Elsőként Indiáról szóló, három­részes, filmvetítéssel egybekötött előadásra került sor, amelyet Krausz Imre tartott. Sok érdek­lődőt vonzott Az erkölcs szerepe a társadalomban. valamint a Munkalélektan és a termelés cí­mű előadás. A közeljövőben több érdekes téma kerül napi­rendre, így például a felszaba­dulás utáni helyzet ismertetése, majd a gyermek veszélyeztetését előidéző tényezőkről és a bőrbe­tegségekről szóló előadás. 32 Na, végre! A vezértábomagy merev, álarcszerű vonásain eny­he mosoly suhan > keresztül. Katonáktól követett szovjet tiszt lép hozzá, Keitel a marsallbot- tal tiszteleg, jobbját üdvözlésre lendíti és jelentést vár. Keze azonban hamarosan lehanyatlik és tudomásul kell vennie, hogy alaposan tévedett. A szovjet tiszt hűvösen méri végig és így szól katonáihoz: „Ezek a néme­tek a hátsó kocsiba szállnak. Irány Karlshorst”. Keitel nem érti már többé a világot és azt mondja Friede­burg vezérlőtengernagynak, hogy nem várt ilyen bánásmó­dot. Tudni szeretné, hogy ered­ménnyel jáma-e, ha panaszt emelne. A Karlshorst felé vezető úton váratlanul feltartóztatják a ná­ci tábornokok kocsiját. Szerel­vény halad el előttük, felszaba­dított koncentrációs tábor volt foglyait hozza. A náci uralom áldozatai inkább holtaknak, mint élőknek tűnnek. Keitel számára rendkívül kínos a hely­zet, mer állnia kell a gyűlölet­től izzó tekintetek kereszttüzét. Sietve előveszi a zsebkendőjét és elrejti arcát. Kísérői lehor- gasztják fejüket. A Friedrichstrasse közelében ismét megáll a menet. Ezúttal német hadifoglyok tekintetét kell elviselnie a vezértábor­nagynak. A becsapott, kiábrán­dult katonák öklüket rázzák és cifrákat mondanak. Keitel zseb­kendője ismét működésbe lép. A Berlin-Karlshort-i katona- mérnöki iskola dísztermében ke. rül sor a hitleri Németország feltétel nélküli megadására. Az elnöki asztalnál Zsukov marsall. Visinszkij, Tedder, Spaatz, Bar- row és a francia Lattre de Tas- signy foglal helyet. A fényárban úszó terembe bevezetik a nád küldöttséget. Segédtisztje kíséretében belép Keitel, Stumpff és von Friede­burg. Keitel merev arccal nyújt­ja át Zsukov marsallnak a kapi­tuláció aláírására vonatkozó fel­hatalmazását. Felolvassák a megadási okmányt. Keitel még egyszer kísérletet tesz „nagysá­gának” csillogtatására: a mar- sallbotot hangos esattanással te. szi le az asztalra, leveszi jobb kezéről a kesztyűt, a balt magán tartja. Senki sem törődik vele. Szótlanul írja alá az okmányt, s ezután ugyanolyan dölyfösen távozik, ahogy érkezett. Az an­golok repülőgépet bocsátottak rendelkezésére, hogy eljusson új kormányához Flensburgba. A kapitulációs okmány aláírá­sa után véget érnek a harcok. Az okmányban foglalt feltételek május 9-én 0 órakor lépnek ér­vénybe. Az utolsó 36 óra alatt még 14 000 tonna bomba hullott a német városokra. * * * Parancsszó hangzik: „Vigyázz! A főtengernagy!” Az őrt álló katonák vigyázz- ba vágják magukat és puská­jukkal tisztelegnek. Egy tiszt je­lentésre kér engedélyt. Dönitz főtengernagy, a Hitler által ki­nevezett új birodalmi elnök és „Führer” pihenjt int. Sietve lép be Flensburg-Mürwik-i hiva­tali épületének kapuján, ahol az új német „kormány” székel. Ott akarja folytatni, ahol Hitler ab­bahagyta. Dönitz és társai eltö­kélték, hogy megvalósítják az utolsó náci vágyálmot: a nyuga­ti hatalmakkal közösen tovább folytatni a háborút a Szovjet­unió ellen. Kormányában olyan nácik és „öreg harcosok” foglalnak he­lyet, mint Seldte, Speer. Schwe­rin-Krosigk és Dorpmüller. Hogy szalonképessé tegye kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom