Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Kommunista kereskedelmi szakemberek értekezlete Emléktáblás házak Gyónt Gésa Az egykori szarvasi gimnázi- j um (mai óvónőképző) épületé­nek falán díszes márványtábla hirdeti, hogy ebben az iskolá­ban végezte a középiskola I— IV. osztályát Gyónd Géza, a századelő és az első világhábo­rú tragikus sorsú magyar köl­tője. 1894 őszén került Szarvasra az akkor 10 éves Áehim Géza ; (a Gyóni nevet csak később vet- 1 te fel), hogy édesapja akaratá­nak megfelelően, az e van géli- \ kus gimnázium I. osztályában megkezdje középiskolai tanul­mányait. A választás minden bizonnyal azért esett a család lakhelyétől, Gyóntál távol eső Szarvasra, mivel az itteni isko. 1 Iának igen jó híre volt, más­részt pedig Szarvason lakott az édesapa testvére is, aki a gyer­mek lakásáról és ellátásáról gondoskodott. A kisdiák Gyóni Géza beköltözött a nagybácsi, Áehim Ádám esperes lakásába, az evangélikus parókiára. (Vaj­da Péter u. 14). Mind az isko­lában, mind pedig a nagybá­csinál szigorú nevelést kapott. Erre a szigorúságra azonban nem volt különösebb szükség, mivel Gyóni Géza már az I. osztálytól kezdve kiemelkedett társai közül. Tanárai is korán felfigyeltek rá, nemcsak jeles tanulmányi eredménye, hanem korát meghazudtoló komolysá­ga, érettsége miatt is. A szarvasi iskola kitűnő ala­pot adott, s ez nemcsak a szo­rosan vett tanulmányi anyagra értendő, hanem a nemes hagyo­mányokon. alapuló irodalomsze- retetre is. Korán versel getnl kezd, alkalmi köszöntőket, a diákélet élményeit megörökítő költeményeket ír, s valószínű­leg ezeknek a próbálkozások­nak a sikere érleli meg benne egy önképzőkör alakításának a gondolatát. (Az iskolai önkép, zőkömek csak a VII—VIII. osztályos tanulók lehettek tag­jai.) Az egyik diákkamrában — így nevezték azokat a szobákat, melyekben néhány. általában 3—4 diák lakott egy-egy csa­ládnál — tartotta összejövete­leit az önképzőkör, itt olvasták fel a tagok irodalmi alkotásai­kat Kedden délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács épületének nagytermében tanácskozást tar­tottak a Békés megyei keres­kedelem kommunista szakembe. rei. A tanácskozást az MSZMP megyei bizqttsága, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Taná­csa közösen rendezte. Mintegy 150 párttitkár, KISZ-titkár, szakszervezeti titkár, valamint vállalati és ÁFJÉSZ-igazgató előtt dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei titkára nyitotta meg az értekezletet. Ezután Csatári Béla, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese tartott elő­adást a kereskedelem időszerű feladatairól. Az előadó értékelte az elmúlt év kereskedelmi eredményeit, de rámutatott a hiányosságokra is. Hangsúlyozta, hogy az 1969- es esztendő első felének árukí­nálata — a mennyiségi növeke­dés mellett is — az összetétel fejlődésében nem tartott lépést az igényekkel. Jó néhány hiány­cikk, sok alacsony árú napi fo­gyasztási cikk „eltűnése” oko-j zott gondot a vásárlóknak. A1 kereskedelemnek ebben az idő­szakban végrehajtott készlet­csökkentése komolyan veszé­lyeztette a korábbi években -megszokott, viszonylag jó áruel­látást. Az 1969-es év második felében javult a helyzet, bár a korábbi hibák még napjainkban is érezhetőek. A megyei tanács elnökhelyettese, szólva az 1970- es esztendő feladatairól, első he­lyen említette az igényeknek megfelelő árukészlet biztosítását, különös tekintettel az olcsó standard-cikkek folyamatos kí­nálatára. A kereskedelem eddigi felkészülésének ismeretében ál­lítható, hogy az áruellátás lé­nyegesen jobb lesz az idén, mint tavaly volt, ám néhány cikkből (sertéshús, húskonzerv, sör) nem tudják teljes mértékben ki­elégíteni a keresletet. A következő előadó dr. Takács Lőrinc, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának titkára volt, aki a kereskedelmi dolgozók ér­dekvédelmével és a fogyasztói igények mind teljesebb kielégí­tésének kölcsönös együttműkö­dést jelentő feladatával foglal- ' kozott. szarvasi és csabai évei A volt szarvasi tanítóképző épülete» falán Gyóni Géza emléktáblájával. A gimnázium VI. osztályába jár Gyóni Géza, amikor meghal a nagybácsi, s így egy csapásra kikerül az eddig szigorú neve­lést biztosító környezetből. Mi­hály öccsével együtt — aki 1896-tól szintén Szarvason járt iskolába — a Czövek családhoz diákkamrába költöznek, míg ét­kezni az iskolai alumneumba járnak. Ez a csere egyben sza­badabb, kötetlenebb életmódot is jelentett, hiszen nem állt mögöttük a nagybácsi figyelő, őrködő tekintete. Gyóni Géza él is a lehetőség­gel, így a VI. osztályos nagy­diák egyik osztálytársával együtt diáklapot szerkeszt, egy. re-másra írja verseit, melyek­nek most már nemcsak a csa­ládi, az iskolai élet, hanem egy kamaszkori szerelem is ihlető- je, sőt nemegyszer részese a kamrában rendezett diákcécók- nak is. I A nagy jelentőségű és szép j emlékeket idéző szarvasi diák-1 évek után Csabára került Gyóni Géza. 1900 szeptemberé­ben érkeztek az Áchim-testvé- rek Csabára. Géza a Vidovszky családhoz került. A gimnázium­hoz közei levő házukban (ma Lenin u. 7) berendezett diák­kamrában négyen laktak: két Vidovszky-íiú, Bánhegyi István gyulai diák és Gyóni Géza, míg az iskolatársak közül további öt diák „kültagként” tartozott a társasághoz. Hamarosan város­szerte ismerték és kedvelték a kis csoport tagjait. Ebben sze­repet játszott az a diákbanda, amelynek Gyóni Géza is tagja volt, s amely a kezdeti zárt kö­rű szereplések után később mint az Iskola zenekara szá­mos alkalommal fellépett. Gyóni Géza költői fejlődésé­ben jelentős szerepe volt a Csabán töltött két évnek, kü­lönösen pedig tanárainak, osz­tályfőnökének, az önképzőkört j is vezető dr. Rell Lajosnak, aki j maga is mint költő és volt Fotószakkör Szentandráson Békésszentandráson 1969 szep­tembere óta működik a községi j művelődési házban fotószakkör. Vezetője Hegedűs László általá- | nos iskolai tanár. A tizenhat szakköri tag nagyobb része álta­lános iskolai tanuló; néhány j idősebb és középiskolás érdek­lődő is részt vesz a szakkör i munkájában. A foglalkozásokon elméleti képzés, gyakorlati oktatás, gya­korlás folyik. A közelmúltban a Zalka Máté Tsz fotófelszerelést, s ezer forintot pedig anyagvá­sárlásra adott. szarvasi diák segíti verselgető tanítványának kibontakozását, nagy jövőt jósolva a VII.-es di­áknak. Számos önképzőköri jegyző­könyves dicséret, iskolai szecgR* lés, országos nyilvánosság (az Űj Idők-ben és a Képes Csa­ládi Lapokban jelenték meg versei), jeles év végi bizonyít­vány az első csabai év mérlege, mindez tanára értékítéletének helyességét igazolta. A VII. osztály befejezését kö­vető nyári vakáció után kipi­henten és vidáman érkezik visz. sza Gyóni Géza Csabára, hogy megkezdje az utolsó gondtalan, derűs diákévet, a gimnázium VIII. osztályát. Egyik sikere a másikat követi, így az önkép­zőkörben most már komoly ve­zéregyéniség, pályadíjat nyer ünnepi ódájával, fellép az is­kolaépület avatása alkalmával rendezett ünnepségen (a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakkö­zépiskola mai épületéről van szó — a főbejárat mellett em­léktábla hirdeti az iskola egy­kori neves diákjának emlékét), s mindezt betetőzi a jeles érett­ségi bizonyítvány. Ezzel véget is ért Gyóni Gé­za Békés megyei tartózkodása, hiszen Csabáról a távoli Po­zsonyba került. A Szarvason és Csabán éltöl. tött nyolc év igen fontos, meg­határozó jellegű volt a költő életében és művészi fejlődésé­ben, hiszen e két városban szerzett élményekkel, ismere­tekkel indult el rövidsége és tragikus befejezése ellenére is jelentős költői pálcájára. Papp János Ki Álmodozások kora és az Apa főszereplője megyénkben A Békés megyed irodalmi klu­bok előadóművész-sorozatának negyedik vendége Bélint And­rás, a Madách Színház művésze, A filmszerepekből is jól ismert fiatal színész IV agyarország messzire van... című műsorával vendégszerepei megyénk irodal­mi klubjaiban: 19-én Békéscsa­bán a Megyei Művelődési Köz­pontban, Battonyán és Mezőhe­gyesen, 20-án Szeghalmon és Eleken, 21-én Szarvason és Dé- vaványán, 22-én Füzesgyarma­ton, 24-én Dombegyházán, 25-én pedig Orosházán, Csanádapácán és Csorváson. A hat műsorból állé előadás- sorozatot a Megyei Művelődési Központ rendezi. Elindult a különvonat Március 17-re virradóra, az éjszakai órákban, 325 utasával elindult Békéscsabáról Kijev— Leningrád—Moszkva útvonallal az IBUSZ-különvonat. A me­gyéből — az idén — ez az első békevonat, melyet még több követ. A városokból és közsé­gekből üzemi munkások, tsz- parasztok, idősek és fiatalok a vonat utasai, akik közül jó né- hányan először járnak külföl­dön és jó munkájukért, jutal­mul kapták ezt a 11 napos uta­zást. A különvonat március 18-án érkezik Kijevbe, ahol utasai egy napot töltenek városnézés­sel, többek között megtekintik az Ukrán Népgazdasági Kiál­lítást és a barlang-kolostort is. Március 20-án reggel érkeznek Leningrádba, ahol a Szmolnijt, az Auróra-cirkálót, a Péter- Pál Erődöt és az Ermitázst lá­togatják. Leningrad! munkások­kal is találkoznak egy összejö­vetelen, valamint több ünnep­ségen vesznek részt. A következő útvonal Moszk­va lesz, ahová március 23-án érkeznek. Megnézik a Tretya- kov-képtárat, másnap ellátogat­nak a Kremlbe, a Lenin-mau- zóleumba, este pedig színházi előadáson vesznék részt. Moszk­vában szintén baráti találkozók lesznek, többek között az 1905-ös Forradalom nevű üzem mun­kásaival találkoznak, A prog­ramban szerepei kirándulás is, március 25-én Gorkiba látogat­nak. A különvonat utasaival együtt vesznek részt az ünnep­ségeken és látogatásokon a Ba­lassi Egvüttes táncosai is, akik több alkalommal fellépnek. A Békés megyeiek vonata 27-én, az éjszakai órákban ér­kezik Békéscsabára. Az utazás­ról, élményekről kiküldött tu­dósítónk is ad majd tájékozta­tást. mányát, Dönitz lemondott né­hány súlyosan felelős bűnös: Himmler, Kaltenbrunner, Rib- bentrop és Frick közreműködé­séről. A vezető monopolistákat is be akarják venni a kormány­ba. A kiválasztottak közé tarto­zik: Alwin Münchmeyer ban­kár, ma az EGK-országok ipari és kereskedelmi kamarája ál­landó konferenciájának elnöke: Karl Lindemann, a Norddeut­scher Lloyd felügyelő bizottsá­gának elnöke, „Himmler baráti kör”-ének tagja, ma vezető vál­lalkozó Nyugat-Németországban; Hermann Bücher, az AEG el­nökségének elnöke és Albert Vögler fegyvergyáros. Dönitz kormányának hivatali épülete felett a kapituláció után is ott lengedez a hitleri háborús lobogó. * * • Május 9-én Bernd von Brau- chitsch ezredes jelentkezett az amerikai 36. gyalogos hadosz­tálynál és bejelentette: „Her­mann Göring birodalmi marsall úr megbízásából jövök tárgyal­ni.” Néhány órával később, Stack brigádtábornok Salzburg­tól 50 kilométerrel délkeletre, karlendítéssel üdvözölte az örömtől sugárzó birodalmi mar- sallt. Göring engedélyt kapott, hogy 17 tehergépkocsit rakjon meg személyes poggyászával és Kitzbühlbe menjen. Ott először is megfürdött, majd nemzetközi sajtókonferenciát rendezett. Sok kérdést intéztek hozzá, többek között, hogyan gondolja a jövő­jét. Göring fellélegzett és kije­lentette: „Nos, készen állok közreműködni az újjáépítés ne­héz munkájában.” Göring és a többi náci szemér­metlen viselkedése heves tilta­kozást váltott ki az egész vilá­gon. Elsősorban a szovjet kor­mány ragaszkodott ahhoz, hogy Május 9-én 0.16 órakor írták alá a a háborús főbűnösök elnyerjék : méltó büntetésüket. ... ■ A hitleri Németország 1945. ; május 8-án letette a fegyvert. : Az ország ezer sebből vérzett, • de szabad volt. A német nép jj megszabadult a fasiszta pestis- í tői. (Vége) * Berlin—Karlshorst­: ban és ezzel véget ért a második világháború. A képen balról jobb- : ra: Stumpf, Keitel von Friedeburg a kapituláció aláírása után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom