Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. MÁRCIUS 17.. KEDD Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM!, 64. SZÁM A földreform sikeres és nagy műve volt felszabadulás utáni talpra állásunknak A Hazafias Népfront, a Magyar Agrártudományi Egyesület Ag- rártörténeti Szakosztálya és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendezésében vasárnap, március 15-én országos földreform emlékünnepséget rendeztek Békéscsabán, az Ifjúsági Házban. Az ország valamennyi megyéjéből és megyei jogú városából hatszázan jöttek össze, hogy megemlékezzenek népünk talpra állásának sikeres és nagy művéről, az 1945-ös földreformról. Az emlékünnepség elnökségében helyet foglalt dr Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a MTA főtitkára, dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője, Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Végen Imre, az OVH vezetője, dr. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára, dr. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, dr. Donáth Ferenc kandidátus, agrártörténész, Szűcs Ferenc, néphadseregünk vezérőrnagya, Frank Ferenc, a párt Békés megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei Tanács V. B. elnöke, Such János, a párt békéscsabai bizottságának első titkára. Szóbélc András nyugdíjas, Nagy Károly nyugdíjas, a Békés megyei Földbirtokrendező Tanács egykori elnöke, Marhás Sándor nyugdíjas vésztői tsz-elnök, Rákóczi Mihály nyugdíjas, a Békés megyei Földbirtokrendező Tanács egykori tagja, Balogh Sándor, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének elnöke és Cserép Mátyás, a gyomot Győzelem Tsz elnöke. Frank Ferenc, a párt Békés megyei bizottságának első titkára üdvözli a tanácskozás részvevőit. Az emlékünnepség résztvevőit a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága, a Békés megyei Tanács és a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága nevében Frank Ferenc köszöntötte, majd felkérte az ünneplőket, hogy együttesen énekeljék el a Himnuszt. — Nagy megtiszteltetés számunkra — folytatta üdvözlő beszédét Frank Ferenc a Himnusz elhangzása után —, hogy a magyarországi földreform-rendelet elfogadásának jubileumi évfordulóját itt. Békés megye székhelyén, Békéscsabán, az agrár- szocialista mozgalmak bölcsőjében ünnepeljük. Most, két és fél évtized múltán már történelmi távlatból szemlélhetjük 1944— 48 nagy eseményekben és hősié, sen legyőzött, nehézségekben bővelkedő mozgalmas éveit. E harcokkal teli időszak egyik kiemelkedő eredményének tekint, hetjük — a kommunisták és szövetségeseik elképzelései alapján született — földreform-ren- deletet, melynek végrehajtása nagy jelentőségű fordulatot hozott a magyar parasztság és az egész ország életében. Ezután arról szólott, hogy Békés megye parasztsága milyen állhatatosan küzdött a föld megszerzéséért. Majd hangoztatta: A földosztás után eltelt néhány év is bebizonyította, hogy a kisparaszti gazdálkodás nem életképes. A továbblépés útja csak a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek megteremtése lehet. Büszkék vagyunk arra, hogy a Viharsarok parasztságának legjobbjai már 1944 végén és 1945 tavaszán megszervezték a közös gazdálkodást. Így nemcsak a föld gyors kiosztásában, hanem a szocialista jövő megteremtésében is élenjártak. Köztudott már, hogy az országban elsőnek a sarkadj Lenin TermelőszövetAz üdvözlő beszéd után dr. Soós Gábor emelkedett szólásra. Napjainkban az egész ország Dr. Soós Gábor megnyitó előadását mondja. kezet lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezt követően u szocialista mezőgazdaság győzelméről beszélt, majd a következőket mondotta: A felszabadulással elindult történelmi igazságtevésben és sodró lendületű építőmunkában népünk újra és újra bizonyította és bizonyítja, hogy a szocializmus ügyéért minden áldozatra kész. S mint a szocialista világ- közösség nagy családjának egyik tagja lankadatlanul küzd a szocializmusért és a békéért. E gondolatok jegyében ismételten köszöntőm és üdvözlöm a jubileumi ünnepség minden résztvevőjét. készül nemzeti történelmünk legnagyobb sorsfordulójának, április 4-ének megünneplésére, amikor hazánk, dolgozó népünk egésze felszabadult. A felszabadulás negyedszázados évforduló, ja nemcsak ünnepi megemlékezés, hanem számvetése is annak, hogy miként tudtunk élni a szabadsággal, hogyan tudtuk talpra állítani a7 országot a mérhetetlen háborús pusztításból, szebb és boldogabb életet alapoztunk-e meg a dolgozó millióknak. Ennek a megemlékezésnek és számvetésnek a parasztság sorsfordulójának egyik történelmi dátuma 1945 március 17-e, amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalkotta a nagybirtokok megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló 600-as rendeletét, a földreform-törvényt. Ez a rendelet jogilag eldöntötte a nagy pert, a földet azoknak adta, akik megművelik. Oj honfoglalás kezdetét jelentette ez a parasztság számára. Soós elvtárs ezután a földért tartó évszázados harcot ismertette. majd megemlékezett arról, hogy az 1919-es Tanácsköztársaság nagy történelmi feladatot hajtott végre, amikor a Kormányzó Tanács rendelete kimondta, hogy „Magyarország földje a dolgozók társadalmáé.” Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat, így került minden közép- és nagybirtok összes tartozékával állami tulajdonba. Ez a rendelet óriási jelentőségű volt a nagybirtokosok uralmának felszámolásában, gazdasági hatalmuk megtörésében, de nem felelt meg a parasztság pillanatnyi kívánságának. Nem teljesedett be ugyanis a parasztság vágya a földért. A földosztás megvalósítása 1919-ben elmaradt. Voltak ugyan kezdeményezések, hiszen Károlyi Mihály 1919. február 23-án Kápolnán ezekkel a szavakkal kezdte meg földjének szétosztását: „A forradalom első zászlóbontása a mai napon történt Ma érték él a várfokot, s ma tűzhetik ki arra a lobogót, melyre fel van írva: földet, kenyeret, jogot a népnek!” A parasztság földkérdését 1945 tavasza oldotta meg végérvényesen. A Szovjetunió felszabadító győzelme, a Magyar Kommunista Párt ereje, a haladó nemzeti erők összefogása és a munkásosztály által segített dolgozó parasztság tömegbázisa a népi erők széles demokratizmusára helyezte a földreform végrehajtását. 1944. december 21-én elhangzott az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata, amely a földosztásról így nyilatkozott: „Földreformot akarunk! Földhöz juttatunk sok százezer földnélküli és szegényparasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt, *és évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar áUamren. det.” A földreform végrehajtását a földigénylők széles körű közreműködése biztosította. A minden községben megalakult földigénylő bizottságokban tagként 30 ezren vették részt a föld- igénylők közül. A földosztás során 650 ezer család kapott földet. Az ország mezőgazdasági területének 3,5 millió holdján sok- miliió cövek jelezte a régi úri rend temetését, a nincstelen parasztság földhöz juttatását. A7 előadó ezután arról a kitartó és szívós harcról beszélt, melyet az új gazdák az ipari munkások «segítségével folytet(F oly tatás a 2. oldalon) Fock Jenő Moszkvában Hétfőn baráti látogatásra Moszkvába érkezett Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Kíséretében van Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese és Párái Imre, a Magyar Állami Terv- hivatal elnöke. A magyar és szovjet zászlókkal feldíszített Vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, miniszterek és más államférfiak fogadták a vendégeket. Fock Jenő látogatásának programjában Alekszej Kosziginnel való találkozók szerepelnek. (MTI) Francia választások A kommunista párt és a gaulleiste párt, az UDR előretörését mutatta a franciaországi járási választások most lezárult két fordulója. A második forduló után összesített eredmények azt mutatják, hogy a kommunista párt, amely az egy héttel ezelőtti első fordulóban megszerezte a szavazatok csaknem 24 százalékát, mintegy hússzal, a gaulleiste párt, az UDR pedig mintegy harminccal növelte járási tanácsosainak számát. Egészében véve azonban a választás lényeges változást nem hozott a megyei tanácsok összetételében és újból megerősítette a francia választótestület viszonylagos stabilitását. A mostani szavazás fontos tanulsága az is, hogy a baloldal összefogása ezúttal is eredményes volt: megszilárdította baloldali pártok helyzetét. A választás eredményeinek ismertté válása után Georges Marchais, an FKP főtitkárhelyettese nyilatkozatában megállapította, hogy az 1969-es elnökválasztás után megtartott első szavazás a Francia KP újabb előretörését mutatta. A közvélemény az FKP-ban látja a monopóliumok hatalmának legkövetkezetesebb ellenzekét. A választás másik fontos tanulsága — jelenítette ki Marchais —, hogy a dolgozók és a demokraták ezúttal is kifejezésre juttatták mélységes törekvésüket a baloldal egységének megvalósí. tására. (MTI) Gromiko Csehszlovákiában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn reggel a csehszlovák kormány meghívására repülőgépen hivatalos látogatásra Prágába utazott. Grorrú- ko viszonozza csehszlovák kollégájának moszkvai látogatását. Csütörtökön parafálja az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából aláírásra kerülő csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Szombati hazautazásáig felkeresi a csehszlovák párt- és állami élet vezető képviselőit. (MTI) A földreformrendelet jogilag eldöntötte a nagy pert
