Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

Koszigin— Jaroszewicz-folálkozó Alékszej Koszi gin szovjet mi­niszterelnök a Kremlben fogadta Piotr Jaroszewiczet, a 'Lengyel Minisztertanács elnökhelyette­sét, a KGST végrehajtó bizott­ságának elnökét és baráti beszél, ' getést folytatott vele. A beszél- ! getésen jelen volt Mihail Le-1 szecsbo szovjet miniszterelnök­helyettes, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben B Biztonsági Tanács ülése New York j Az ENSZ Biztonsági Tanácsa j péntek esti ülésén folytatta a j rhodesdad helyzet megvitatását.: Charles Yost amerikai küldött közölte, hogy kormánya nem szándékszik elismerni a Salis­bury-i rezsimet. Ugyanakkor ké­telkedését fejezte kj arra vonat­kozólag, hogy szükség van haté­kony intézkedések megtételére e rendszer ellen. Jóval radikálisabb álláspontra helyezkedett Pakisztán és Zam­bia képviselője, akik hangoztat­ták, hogy Dél-Rhodesia népének joga van az önrendelkezésre és a függetlenségre, s ezek elnye­réséhez valamennyi ország köte­les segtíséget nyújtani. Jugoszlávia képviselője, L. Moiszov, a „köztársaság” kikiál­tását egy törvénytelen rendszer törvénytelen cselekedetének ne­vezte. Hangsúlyozta, hogy több ország konzulátusának bezárása i csak az első lépést jelentheti a dél-rhodesiai rezsim felszámo­lását célzó sürgős és hatékony intézkedések sorában. India képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Anglia megszegi az ENSZ alapokmánya folytán ráháruló kötelezettsége­ket, amikor nem hajlandó erő­szakot alkalmazni a törvényelle- nes Salisbury-i rendszer ellen, j Jakobson finn delegátus ja- ; vasolta, hogy az ENSZ tagálla- 5 mai szakítsák meg diplomáciai £ konzuli, gazdasági, katonai és £ egyéb kapcsolataikat a Smith- ; rezsimmel, fosszák meg ezt a I rendszert az ENSZ szakosított I szerveiben elfoglalt helyétől és £ tegyenek ellene az eddiginél ha. • tékonyabb gazdasági megtorló • intézkedéseket. A Biztonsági Tanács legköze- £ lebb kedden, magyar idő szerint • 21 órakor ül össze, hogy folytas- ! sa a rhodeslai vitát. Járási választások második fordulója j Franciaországban j Párizs 5 Vasárnap lesz Franciaország- £ ban a járási választások máso- £ dik fordulója, A járások felé- I ben megújításra kerülő több £ mint 1600 járási tanácsosi man. £ dátum közül csaknem ezernek a £ sorsa már a múlt heti első for- 5 dulóban eldőlt, ezúttal csak 649 £ járásban szavaznak. E járások 5 legtöbbjében, a kölcsönös visz- £ szalépések után, a szavazóknak £ két jelölt, a jobboldali és a bal- £ oldali egységjelölt között kell vá_ £ laisztaniuk. A baloldali pártok országos £ megállapodás nélkül is arra szó- : lították fel a szervezeteiket, hogy ; jelöltjeik lépjenek vissza az el- 5 só fordulóban legjobb helyzetbe £ került baloldali jelölt javára. A £ felhívás alapján, úgyszólván £ minden megyében, erre vonat- £ kozóan konkrét megállapodás is £ született és ennek megfelelően 5 jártak el a jelöltek a járások £ túlnyomó többségében. Csak • egy-két olyan hely akadt, ahol • többnyire a szocialista jelölt £ megtagadta a visszalépést : Miről tárgyal Erfurtban Willi Stoph és Willi Brandt? Berlin Miről kíván tárgyalni Erfurt­ban Willi Stoph, az NDK mi- ! nisztertanácsának elnöke, Brandt nyugatnémet kancellár­ral? Ebben a kérdésben foglal ál­lást szombati számában az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland. A lap bevezetőben hangsú­lyozza, hogy az erfurti összejö­vetel, két független szuverén ál­lam kormányfőjének találkozója lesz. Az a tény pedig, hogy az NDK az összejövetel megvalósu­lása érdekében lemondott a ber­lini találkozó tervéről — az NDK komoly tárgyalási készsé­gét mutatja. A lap idézi Brandt kancellár egyik megállapítását, hogy a megbeszéléseken ésszerű ered­ményt kell elérni, s ezzel össze­függésben kifejti az NDK állás­pontját. Rámutat, hogy a Szövetségi Köztársaság mind ez ideig nem Ismerte él az európai status j quot, ennék megváltoztatására j törekszik, s nem mutatott még 1 hajlandóságot az NDK nemzet- i közi jogi érvényű elismerésére Mindez — állapítja meg a lap — bizonytalanná teszi az euró­pai helyzetet. „Ha tehát az NDK kormánya és a Szövetségi Köztársaság kor­mánya együttesen ésszerű ered­ményt akar elérni, akkor első­sorban és mindenekelőtt az európai bizonytalanságot előidé­ző tényezőket kell kiküszöböl- j nie” — írja a lap és hozzáteszi: „A tárgyaló partnerek felada­ta tehát az lesz, hogy megte­remtsék a békés egymás mellett élés feltételeit egymás között”, j A cikkből kitűnően tehát, az I NDK az NSZK-hoz eljuttatott államszerződéstervezetét tű® a március 19—1 erfurti találkozó napirendjére. Éjszakai légitámadás Tel Aviv Tel Aviv-i jelentés szerint szombatra virradó éjszaka izra­eli vadászbombázók több hul­lámban támadták a Szuezi-csa­torna mentén fekvő egyiptomi állásokat. A bevetések összesen egy óra húsz percig tartottak. Korábban a pénteki nap folyam mán izraeli gépek három alka­lommal bombáztak egyiptomi célpontokat Az izraeli szóvivő szerint az éjszakai támadásban részt vett gépek sértelenül tér­tek vissza támaszpontjaikra. Az egyiptomi fél még nem nyilat­kozott az akcióról. Tüntetés Washingtonban a vietnami háború ellen Tovább bővülnek a magyar—jugoszláv kulturális kapcsulatuk - Aláírták az 1970-71 évre szóló munkatervet A Kulturális Kapcsolatok In­tézetében szombaton ünnepélyes keretek között írták alá a ma­gyar—jugoszláv kulturális és ok­tatási együttműködés 1970-71- évre szóló munkatervét Az új munkaterv tovább szele, siti a kulturális és oktatási együttműködést a két ország kö­zött, s több terület a kölcsönös előnyök alapján — előirányozza a kapcsolatok fokozatos bővíté­sét is. Több budapesti és vidéki egye­tem, főiskola, pedagógiai inté­zet, művészeti szövetség, kiadó, könyvtár, múzeum, levéltári, műemléki intézet teszi szorosab­bá együttműködését a jugoszláv testvérintézményekkel, illetve létesít új kapcsolatot belgrádi, zágrábi, ljubljanai, szarajevói, titográdi, újvidéki és más part­nerintézménnyel és szervezettel. Ösztöndíjas szakembereket cse­rélünk képzésre, továbbképzésre és sor kerül szakemberek és al­kotók kölcsönös tapasztalatcse­réjére. Zenei együtteseink és vidéki színházaink cseréjéből kiemelke­dik a Szegedi Nemzeti Színház operai együttesének szabadkai, illetve a Szabadkai Népszínház operaegyüttesének szegedi ven­dégjátéka. Saigon A saígoni amerikai katonai szóvivő jelentése szerint pénte­ken éjszaka és szombat reggel a szabadságharcosok 14 amerikai és dél-vietnami célpont ellen in­téztek rakéta, és aknavetőtáma­dást. Tay Ninh tartományban 12 szabadságharcos tüzet nyitott egy amerikai folyami őrnaszád­ra. A hajó öttagú legénysége kö­zül négy életét vesztette. Saigon központi részén bomba robbant egy hivatali épület be­járatánál. Egy személy életét vesztette, hatan megsebesültek. Az akció végrehajtóit a hatósá­goknak: nem sikerült kézrekerí- teni. A vietnami háború ellen küz- j dő szervezetek bejelentették, hogy csütörtökön tömegtüntetést' rendeznek az amerikai főváros­ban. Várhatóan mintegy ötez­ren fognak tüntetni a Washing­ton - eml ékm ű nél a katonai soro­zása rendszer ellen, majd a Fe­hér Ház előtt tartanak tiltakozó gyűléseket. Thomas Dodd demokratipárti szenátor kijelentette: feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy a Mty Lai-i tömeggyilkosságot végre­hajtó amerikai katonák nem vol- tak-e marihuana hatása alatt. A szenátor közölte, hogy felté­telezéséhez konkrét bizonyítékai nincsenek, viszont a tömeggyil­kosság előtt tíz nappal közzétett hadügymimsztériumi jelentés azt mutatta, hogy a Vietnamban harcoló amerikai katonák között kétezer százalékkal nőtt a ká­bítószerfogyasztás két év alatt »■■■■■»■■■•■■■■■«»■»«■••■«■■■■■■■•««a**"» **aE8*® Lenin művelődéspolitikai ban is annyi pedagógiai (bioló­giai, szociális, jogi és esztétikai) bonyodalmat jelentő — prob­lémájával is körültekintően fog­lalkozott Lenin. Állásfoglalása nagyon tanulságos és egyértel­mű. A napjainkban még mindig bátortalanul kezelt, úgynevezett „kényes kérdést” Lenin útmuta­tó határozottsággal elemzi. Az ifjúság felfokozott és sza­badosain túlmagyarázott szexu­alitásának kemény bírálatából indul ki: „Az ifjúságnak a szexuális élet kérdéseivel kap­csolatos új állásfoglalása „elvi” alapra hivatkozik, és valami­lyen „elméletre” támaszkodik. Egyesek „forradalminak” és „kommunistának” nevezik ál­lásfoglalásukat. Nekem más a véleményem! Bár korántsem va­gyok sötét aszkéta, úgy tűnik nekem, hogy az ifjúság — sóit néha az idősebbek — úgyneve­zett „új szexuális élete” gyak­ran tisztán polgári: a jó polgári bordélyházi élet bővített kiadá­sa. Mindennek semmi köze a szerelem szabadságához, aho­gyan azt mi kommunisták fel­fogjuk” — olvashatjuk a Clara Zetkinnel folytatott beszélgetés <1920) leírásában. es pedagógiai nézeteiről Szenvedélyesen cáfolja továb­bá „a hírhedt elméletet, amely szerint a kommunista társada­lomban a nemi ösztön, a szerel­mi szükséglet kielégítése olyan egyszerű és jelentéktelen, mmt- ha az ember megiszik egy pohár vizet. Ez a pohár víz elmédet — folytatja Lenin — teljesen meg­bolondította ifjúságunk egy ré­szét. Sok fiatal fiúnak és leány­nak végzetévé lett A hírhedt pohár víz elméletet teljes mér­tékben antimarxista és tetejébe antiszociális „elméletnek” tar­tom... Racionalizmus lenne, nem pedig marxizmus, ha a nemi kapcsolatok megváltozását ön­magában, kiszakítva általános ideológiai összefüggéséből, köz­vetlenül a társadalom gazdasági alapjaira akamók visszavezetni. Persze, aki szomjas, az inni akar. De vajon a normális em­ber normális körülmények kö­zött az út sarába fog feküdni, hogy pocsolyából igyék? Vagy akár olyan pohárból, amelynek széle zsíros a sok szájtól? Mint kommunista, egyáltalán nem rokonszenvezek a pohár víz el­mélettel, még akkor sem, ha a „szerelem felszabadításának” tetszetős címkéje ékeskedik raj­ta.” Lenin a társadalom, a család védelmében hangoztatja ezen nézeteit. Szerinte ugyanis a sze­relem ugyan „két ember dolga, és egy harmadik, egy új élet fakadhat belőle”, éppen ezért viszont „kötelességet jelent a közösséggel szemben”. Meggyőző szintézisbe hozza a szexualitást a haladó társadalmi, sőt a fórra. dalmi érdekekkel is: „A kom­munizmus nem aszlcézist hoz, hanem életörömöt, életerőt a beteljesült szerelmi élet által is. Nézetem szerint azonban a ne­mi szenvedély most tapasztalt gyakori túltengése nem ad élet- örmöt és életerőt, hanem in­kább elvesz belőle. A forrada­lom korszakában ez baj, nagy baj!... A proletariátus feltörek­vő osztály. Nincs szüksége má­morra, hogy elkábítsa vagy ser­kentse. — a túlhajtott nemi élet mámorára éppoly kevéssé, mint az alkohol mámorára!” A cél­szerű, konstruktív szemlélet ki­alakításában a pedagógusok ha­tározott és következetes nevelő­munkájától vár sok eredményt Lenin. Jó kapcsolat a pedagógusok tömegeivel, a közoktatásü Jy szervezőivel — ezért is lényeges lenini tanítás. Mindezt nemcsak a szűkebb értelemben vett is­kolai munka, hanem a pedagó­gusok társadalmi tevékenysége szempontjából hangoztatja „Az új pedagógia feladata az —, mon­dotta az internacionalista tanítók első kongresszusán (1918. jűn.) —, hogy összekapcsolja a taní­tói tevékenységet a társadalom szocialista megszervezésének feladataival”. Ezért is tájékoz­tatta a különböző pedagógus­összejövetelek résztvevőit a po­litikai, gazdasági és társadalmi élet időszerű kérdéseiről, ezért hangsúlyozta előttük a pedagó­gia szerepét és a pedagógusok feladatait a szocializmus építé­sében. Látva a pedagógusok jelentős szerepét, Lenin szükségesnek tartotta, hogy a pedagógusok mind képzésük, mind társadalmi megbecsülésük tekintetében olyan helyzetbe kerüljenek, amely méltán megilleti az ifjú­ság, a jövő letéteményeseinek nevelőit. . „A néptanítót olyan magasra emeljük, amilyen magasan so­hasem állt, nem áll és nem is állhat a burzsoá társadalomban. Ez olyan igazság, amely nem szorul bizonyításra. E cél elérése érdekében rendszeres és kitartó munkát kell végeznünk a tanító (a pedagógus) szellemi színvo­nalának emelése, valóban magas hivatása sokoldalú előkészítése és főleg anyagi helyzetének jac vitása terén.” (Naplójegyzetek, 1923. jan.) • Lenin művelődéspolitikai, pe­dagógiai írásaiban nemcsak to­vább fejlesztette a marxista pe­dagógia már Marx és Engels ál­tal körvonalazott koncepcióját, hanem kialakította a szocialis­ta társadalom- közoktatásügyének egyetemesen érvényes alapelveit is. Tanításai számunkra is út­mutató jellegűek. A szocialista építésben iránytű minden gon­dolata. Az alkotó munka igénye mel­lett a vezetés elvi alapjait is örökül hagyta ránk. „A kommu­nista vezetőnek azzal és csakis azzal kell a vezetéshez való jo­gát bebizonyítania, hogy sok, s mind több segítőtársat talál a gyakorló pedagógusok között, hogy ért munkájuk támogatásá­hoz, ahhoz, hogy kiemelje őket, tapasztalataikat nyilvánosságra hozza és tanulmányozza. Ebben az értelemben jelszavunk fel­tétlenül ez legyem: kevesebb „vezetést”. több gyakorlati munkát, vagyis kevesebb általá­nos elmefuttatást, több tényt, mégpedig ellenőrzött tényt, ame­lyekből kitűnik, hogy miben mi­lyen feltételek mellett, mennyire haladunk előre vagy topogunk egy helyben...” A centenáriumi megemlékezés arra kötelez bennünket, hogy hogy Lenin művelődéspolitikai és pedagógiai tanításait helyesen értelmezve és gyakorlati nevelő- munkánkban következetesen al­kalmazva, még eredményeseb­ben és lendületesebben halad­junk előre a szocialista társa­dalmi tudat kifejlesztésében. Dr. Tóth Lajos «

Next

/
Oldalképek
Tartalom