Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

Ä geszti „főpróba" évfordulóján Rövid előkészítés után, 1945. március 7-én leverték a föld­reform első parcellakaróját a geszti Tisza-féle birtokon. Áz országban elsőnek itt teljesült be az ezeréves álom. A föld végre és érvényesen azé lett, aki megmunkálta. Ügy is mond­hatjuk: a Tisza-féle geszti bir­tok felosztása a nagy történel­mi sorsforduló főpróbája volt. Gazdasági cselédek, mezőgazda- sági munkások, törpe, és kis^ birtokosok, kisiparosok és el­enyésző számban egyéb foglal­kozásúak adták tanújelét an­nak, hogy a Magyar Kommu­nista Párt kezdeményezése alapján a földmunkás nép al­kalmas a radikális földreform megvalósítására. A geszti eseményről alig ma­radt dokumentáció. A békés­csabai Munkácsy Mihály Múze­umban a megye 25 éves fejlő­dését prezentáló kiállítás bemu­tat egy korhű fényképet. Ezen nem a karó leverését örökítet­te meg a fotóriporter, hanem az elfoglalt föld megművelésé­nek módját. A főpróba ugyanis olyan jól és gyorsan sikerült, hogy az esemény megörökítésé­ről nemcsak a fotóriporter, ha­nem a megye egykori vezetői is lemaradtak. Közülük senki sem gondolt arra, hogy egy olyan nagybirtokot, mint amilyen a geszti, 48 óra alatt ízeire szed­nék. Márpedig ez történt Gesz­ten is és máshol is. Persze, mégsem volt olyan túlságosan egyszerű a földre­form megvalósítása. Az ország­ban működő politikai pártok közül a Magyar Kommunista Párt volt az egyedüli, amelyik a demokratikus átalakulás egyik legfontosabb zálogát látta # földreform mihamarabbi meg­valósításában. A Nemzeti Pa­rasztpárt vezetői és tagjai messzemenő támogatásukról biztosították a kommunistákat a földért folytatott harcban. Ugyanakkor a többi párt kü­lönböző módon akadályod próbálta az ősi juss kiadását. A történelem megannyi pél­dával igazolta: jó volt, hogy a nép saját érdeke és belátása szerint gyorsan cselekedett. Egykori feljegyzésekből tudjuk, de magunk is emlékezünk ar­ra, hogy minden talpalatnyi föld megmunkálása, bevetése milyen nagy fontossággal bírt Az ország romokban hevert Az újjáépítéshez élelemre volt szükség. Ha tehát késve, a ta­vasz elmúltával parcellázzák fel a nagybirtokot, akkor egy évet késhetett volna az általá­nos újjáépítés elkezdése. Ez vi­szont bizonytalanná tette vol­na a tömegek egyre jobban bontakozó munkakedvét, forra­dalmi akaratát. A Magyar Kommunista Párt jól látta, hogy a különböző pártok nyíltan és burkoltan földreform-ellenesek. Ezért for­dult a megye lakosságához 1945. február 22-én megjelent Nép­lapban: „A földigényU) bizott­ságok megalakításával nem * keli várni sem felső utasításra, sem utólagos jóváhagyásra.” És megmozdult a földre igényt tartók nagy tábora. Győzött a kommunista politika! Ma, amikor erre a 25 évvel ezelőtti nagy horderejű sors­fordulóra emlékezünk, elmond­hatjuk, hogy jő kezekbe került a föld. S jól politizált pártunk az újonnan földhöz juttatótok­kal éppen úgy, mint a paraszt­ság többi rétegével. Csakis ez­zel magyarázható az a nagy és eredményes átalakulás, amely o megye és az ország mezőgazda­ságában az utóbbi évtizedben végbement. Az elmúlt 25 esz­tendő alatt a világ gyengén fej­lett és táplálkozó országai kö­zül a közepesen fejlett államok közé küzdöttük magunkat. Eredményeink mind-mind ott gyökereznek az 1945-ös kom­munista párt politikájában, mutatják, hirdetik, tanúsítják a párt és a nép egységét, össze- forrottságát, melyet tovább erő­sít az országos földreform-em- léfkünnepség ma Békéscsabán nyűé tudományos tanácskozása. Világ proletárjai, egyesüljetekI XXV. ÉVFOLYAM. «3. 1979. MÁRCIUS 15.. VASÄRNAP Ara 1.20 forint a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja szám Történelmi pillanatok Zrenjanini küldöttség Békéscsabán Csütörtökön délután Békés­csaba testvérvárosából, a jugo­szláviai Zrenjaninból érkezett küldöttség a megyeszekhelyre. A küldöttséget dr. Bodó Antal, a községi szkupcsina elnökhe­lyettese vezette, tagjai között volt Hartig Sándor, a zrenjani­ni Madách Színház igazgatója, valamint Voislav Arcenievity professzor, a zrenjanini tanár­képző főiskola tanára. A küldöttség találkozott Bé­késcsaba vezetőivel és kidolgoz­ták a két város kulturális kap­csolatának ez évi programját. i .............. i B ékéscsaba csatlakozott a legyük szebbé városunkat mozgalomhoz Földosztás. Koszta Rozália festőművésznő alkotásának reprodukciója. Küldetésük: új módszerek terjesztése — Tervek a technikusok továbbképzésének megoldására A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsé­ge megyei elnökségének legutób­bi ülésén, amelyen részt vett Joó Oszkámé, a MTESZ vidéki ; titkára is, két napirendet tár- j gyaltak. Először a Geodéziai és Kar­tográfiai Egyesület megyei cso­portjának tevékenységét értékel­ték. A szervezet 1966 májusában alakult meg, s jelenleg már csaknem 50 tagja van. A csoport megalakulásakor azt a célt tűzte maga elé, hogy tagságával meg­ismerteti az új technológiai eljá­rásokat, a legkorszerűbb geodé­ziai műszereket, a külföldi ta­pasztalatokat, valamint a mun­kájukat meghatározó, új rende­leteket és utasításokat Ennék megfelelően igen sok szakmai előadást rendezték és több kül­földi élménybeszámolót tartot­tak. Az elnökség értékelve a szervezet tevékenységét, megái- laipította, hogy rövid fennállása alatt jól teljesítette küldetését. A tanácskozáson megvitatták a MTESZ megyei szervezete ok­tatási bizottságának a technikus továbbképzés szervezésére és le­bonyolítására kidolgozott előter­jesztését. A beszámoló szerint a műszaki középkáderek szakmai továbbképzése országosan meg­oldatlan gond, s a megvei kísér­letek sem vezettek eddig ered­ményre. Ezért a bizottság olyan javaslatot tett, hogv az azonos technológiai profilú vállalatok együttesen szervezzenek tovább­képzést a technikusoknak. Ezért olyan tematikát kell összeállíta­ni, hogv az abban szereolő té­mák mmdenkit eevformán érde­keljenek, s az oktatásban szer­zett ismereteket a résztvevők üzemi munkáinkban hasznosí­tani tudiák. Azt is tanácsotok hogy az előadók megválasztásá­nál három követe1 mén vt tá­masszanak. Először hosy a té­mában a legmagasabb szmtö szakmai ismeretekkel rendel­kezzenek: másodszor gazdag gvako-ia+i iaroeretoíV t'IopS7­talatadk legyenek; harmadszori megfelelő pedagógiai ismereteik­kel rendelkezzenek. Az előterjesztés szerint olyan csoportokat helyes szervezni, amelyekben legfeljebb tizenöten vesznek részt. A tan folyamot a hat tudományos szervezet közép­kádereinek részvételével rende­zik meg október 1-től. Hazánk művelődéspolitikájá­nak jelentős eredménye a köz­művelődési könyvtárak és a mű­velődési otthonok hálózatának létrejötte. Felszabadulásunk 25. évfordulója egybeesik e közmű­velődési intézmények létesítésé, nek 20. évfordulójával. Számos intézmény az eltelt két évtized alatt a helyi lakosság támogatá­sát és érdeklődését megnyerve, széles körben terjeszti a világ- kultúra és a hazai tudomány, a művészet eredményeit, miközben teret ad látogatóinak az aktív elsajátításra, személyiségük to­vábbfejlesztésére. Ugyanakkor mások még nem kellően töltik be művelődésre serkentő, tudat- formáló szerepüket. Ezért fel- szabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója al~ kalmából a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a SZOT és a KISZ Közponi Bizottsága pályázatot hirdetett a Kiváló Könyvtár és a Kiváló Művelődési Otthon cím elnyerésére. Pályázhatnak mindazok a köz­művelődési intézmények, ame­lyek művelődéspolitikánknak megfelelően az emberek tudás- és ismeretanyagának sokoldalú gazdagodását, tájékozódásukat j a mai élet -társadalmi, terme-1 Megemlékezés az iskolákban 1848. március 15-röi Az általános és a középisko­lákban szombaton országszerte megemlékeztek az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 122. évfordulójáról. A diákok előtt a pedagógusok méltatták a forradalmi események jelentő­ségét. (MTI) | lési gondjaiban, a szociálisa gon- I dolkodásmód, életfelfogás, er- ' köles érvényesülését stb. szol­gálják. A kiváló cím elnyeréséért az intézmények nem egymás között versenyeznek, hanem saját fel­tételeik közepette bizonyítják, hogy alapvető feladataik kereté­ben a pályázatban szereplő célo­kat milyen színvonalon és ered­ménnyel hajtották végre, meny­nyire dinamikusan fejlődik ha­tókörük. A kiváló címet továb­bá csak olyan intézmények nyer­hetik el, amelyeknek elhelye­zési körülményei, felszereltsége célszerű és esztétikus környeze­tet nyújt a látogatók számára. Békés megye művelődési in­tézményei közül 36 pályázik a kiváló cím elnyerésére. A pá­Az elmúlt év szeptemberé­ben a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége mellett működő város- és községpoli tikai bizott­ság felhívta megyénk lakossá­gát, hogy a megye, valamint egész hazánk területének fel- szabadulása 25. évfordulójára tegyük széppé megyénket. Ak­kor ez a felhívás eredménnyel járt. Most a téli időszak elmúl, táva] ismét lehetőség nyílt az utcák, terek, házak tája szépí­tésére. Ettől a lehetőségtől ösz­tönözve a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottsága március 14-én csatlakozását je­lentette be Tegyük széppé megyénket felhíváshoz. Kéri a városát szerető állam­polgárokat. üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóit, hogy ve­gyenek részt a Tegyük szebbé városunkat mozgalomban. j lyázóik zöme (harminc) a bé- I kési, gyulai, orosházi, szarvasi, I mezőkovácsházi, szeghalmi já­rás járási és községi művelődési otthonai, illetve könyvtárai kö­zül került ki. Gyuláról a Jókai Művelődési Ház és az Erkel Ferenc Művelődési Központ, Orosházáról a Petőfi Sándor Mű­velődési Központ, míg Békéscsa­báról a Megyei Művelődési Köz­pont, az Ifjúsági és Üttörőház, valamint a Megyei Könytár pá­lyázott. A pályázat ünnepélyes ered­ményhirdetésére — az 1970. ja­nuár 1 és december 31 közötti időszak tevékenységének mérle­gelése után —, a díjak, emlék­plakettek átadására 1971. április 4-e alkalmából kerül sor. Hazaérkezett Jugoszláviából a magyar pénzügyminiszter Vályi Péter pénzügyminiszter hatnapos hivatalos jugoszláviai .átogatás után visszaérkezett Budapestre. Jugoszláviában megbeszéléseket folytatott a két ország gazdasági és pénzügyi kapcsolatairól. Békés megye 36 művelődési otthona és könyvtára pályázik a kiváló címre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom