Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-13 / 61. szám
Nyugati «Bi verzió A Rude Pravo cikke Költemény A saocáali'sta országok és közöttük Csehszlovákia elleni ideológiai di verzióval foglalkozik a Rude Pravo csütörtöki kommentárja. A lap emlékeztet a közelmúltban kémtevékenység folytatása köziben leleplezett lengyelországi értelmiségi csoport bírósági tárgyalására és Otto Filip Ostrava! perére, s megállapítja: „Mindez azt bizonyítja, hogy ma is akadnak olyanok, akik Előkészítő megbeszélések Berlin Berlinben négy és fél óra hosszat tartott a két német kormányfő találkozását előkészítő csütörtöki megbeszélés első szakasza dr, Schüssler, az NDK megbízottja és dr. Sahm bonni küldött között. 15 órakor dr. Sahm és kísérete eltávozott az NDK Minisztertanácsának épületéből. Távozásakor a bonni küldött kijelentette, hogy a megbeszéléseket 17 órakor folytatják. Időközben dr. Sahm Nyugat- Berlinből telefonon érintkezésbe lépett kormányával. (MTI) Elrabolták a Sao PaulA-l japán főkonzuli Sao Paulo Nobuo Ogucsi Sao Pauló-i japán főkonzult szerdán délután elrabolta egy fegyveres csoport. A hatóságok úgy vélik, hogy politikai akcióról van gzó —, hasonlóan ahhoz, ahogy 1 Elbrick amerikai nagykövet elrablása történt a múlt évben. Politikai megfigyelők általában úgy vélik, hogy a japán főkonzult forradalmi kommandó rabolta el, amely így bizonyította be látványos módon, hogy a rendőrség napokban tett ki- ‘ jelentései „a Sao Pauló-i és Rió de Janeiró-i felforgató hálózatok felszámolásáról’- nem felelnek meg a valóságnak. Minden jel arra vall, hogy a forradalmi kommandók, amelyeknek egyik legfőbb vezetője, Carlos Lamarea mindeddig elkerülte a letartóztatást, a rendőrakciók ellenére bebizonyították .létezésüket és életképességüket. A főkonzul helyettese úgy nyilatkozott, hogy a japán diplomata elrablói valamennyi japán származású polltikiai fogoly szabadon bocsátását követelik majd a brazil kormánytól. (Brazíliában több mint 600 000 japán származású lakos él, egy. harmaduk Sao Paolóban.) Vietnam-laoszl jelentés B—52-es amerikai bombázók csütörtökre virradó éjszaka két hullámban támadták a Mekong- folyó deltájának vidékét. A szárazföldi harci tevékeny- j ség egyébként — a hírügynök- ! ségek jelentései szerint — szór- ; Ványos volt. Az amerikai katonai parancs- j nokság közölte, hogy Laosz fö- ; lőtt lezuhant a légierő egy va- ; dászbombázója. A gép személy- : zete megmenekült. Ez volt az • első veszteség-bejelentés azóta, ! hogy a Nixon-kormány ígéretet g tett laoszi veszteségeinek to- | lyiamatos közlésére. 9 pénzért, vagy újságíród ambícióból hajlandók az ellenség szolgálatában állni. Az ideológiai diveraió neon megrögzött dogmatikusok kitalálása, ahogy ezt a közelmúltban gyakran szemléletesen bizonyították, hogy né- mi sikert el is értek. S hogy ez a siker nem lett még nagyobb, az nem annyira a mi érdemünk, mint Inkább a testvéri szocialista országok internacionalista segítségének eredménye. Megakadályozták, hogy belpolitikád válságunk az 1956-os magyarországihoz hasonló véres öldöklésig fajuljon”. Az ideológiai dtverzió külföldi irányítói és hazai segítői jelenleg azt a taktikát alkalmazzák. hogy rémhíreket terjesztenek politikai perek előkészítéséről. Afelől azonban — állapítja meg a kommentár szerzője — mindenki biztos lehet, hogy szocialista országban sem ítélnek el senkit politikai meggyőződéséért és nézeteiért. A törvén/ szigora csak azokat sújtja, akik bűncselekményeket követnek el a szocialista törvények megsértésével. Ismételten felmerül az a kérdés, hogy megmaradhatnák-e a párt soraiban, az állami és társadalmi szervekben olyan személyek, akik nem értenek egyet a szocialista rendszerrel, a párt szervezeti szabályzatával és programjával. Az irányukban tanúsított bármilyen elnéző magatartás rendkívüli károkat okozna a kommunista pártnak és társadalmunknak, s megnyitná az utat az ellenséges befolyások előtt. Márpedig ezt a luxust még a legfejlf^tebb szocialista ország sem engedheti meg magának. Ellenségeink ugyanis — mint a legutóbbi események bizonyítják — éppen erre várnak. Kijelenthetjük azonban, hógy mindhiába — írja a Rude Pravo kommentátora. Péter János, a Magyac Népköztársaság külügyminisztere és kísérete, Stefan Jedrychowski- nák, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1970. március 9—13. közölt a Lengyel Népköztársaságban hivatalos baráti látogatáson tartózkodott. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterei véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről és a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Áttekintve a magyar—lengyel kapcsolatokat a két miniszter megelégedéssel állapította meg, hogy eredményesen fejlődik az együttműködés a két ország között politikai, gazdasági és kulturális téren. A tárgyalások során megvitatták a kölcsönös kapcsolatok további sokoldalú szélesítésének lehetőségeit, az 1968. május 16-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében, A felek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok gazdagodtak az integrációs kapcsolatok magasabb formáinak bevezetésével. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szükséges a népgazdasági tervek koordinációjának további tökéletesítése. ami a szélesebb termelési speeializációra és kooperációra támaszkodva lehetővé teszi az árucsere bővítését. A két külügyminiszter hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy erősítsék a szocialista közösség egységét a marxizmus— Varsó Hivatalos lengyelországi látogatásának befejeztével Péter leniniemus es a szocialista internacionalizmus élved alapján. A miniszterek megvitatták a ’ nemzetközi helyzet alapvető problémái! Nagy figyelmet fordítottak az európai biztonság megszilárdítására, s az európai biztonságot és együttműködést szolgáló konferencia előkészítésének kérdésére. j Kifejezték azt a. meggyőződé-. süket, hogy a háború után kialakult európai területi-politikai; realitások, ezen belül Lengyelor- j szag Odera-Neiis.se határának el-! ismerése a Német Szövetségi Köztársaság részéről egyengetné az utat a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak normalizálása-. hoz s ezzel hozzájárulna az eu- j rópat helyzet tartós stabilizálódásához. j A miniszterek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy folytatódik az USA vietnami agresz- sziója, erősödik a laoszi fegyveres intervenció, Izrael agresszív tevékenységének következtében növekszik a feszültség a Közel- Keleten. A külügyminiszterek kifejezték meggyőződésüket, hogy az őszinteség, a kölcsönös bizalom és a nézetek teljes összhangja légkörében lefolytatott tárgyalások hozzájárulnak Lengyelország és Magyarország testvéri népei között az internacionalista baráti kapcsolatok elmélyítéséhez. s a szocialista országok közösségének megerősödéséhez. Péter János külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Stefan Jedry- ehowáki külügyminisztert, aki a meghívást megelégedéssel elfogadta. János külügyminiszter és kísérete csütörtökön hazaérkezett Varsóból. Péter János hazaérkezett Varsóból Lenin művelődéspolitikai A minőségében fejletteb társadalmi-gazdasági rendszerre épülő új szocialista világ 1917. őszén köszöntött az emberiségre. Győzelmében kétségtelenül jelentős szerepe volt a harcoló tömegek érdekéit megértő és valóra váltó nagy embernek: Leninnek. Az évszázadok mellében rejlő és érlelődő „gondolatnak szabad szót” adván, milliók vágyait fogalmazta meg, s a „ledűlt romoknak átkozott porán” a dolgozók érdekeinek megfelelő kommunista jövő alapozását segítette elő. Lenin sokoldalú munkásmozgalmi, közéleti és rendkívül termékeny irodalmi munkásságának szinte minden szakaszában foglalkozott a szocialista művelődéspolitika, iskolarendszer és pedagógia kérdéseivel, Legintenzívebben természetesen 1917. et követően, hiszen ekkor tűzte napirendre ezek gyakorlati megvalósítását a történelemi A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után ugyanis a marxista művelődésős pedagógiai nézeteiről politika alapvető feladata az volt, hogy kialakítsa az új, a szocialista iskolarendszert. Ennek keretei között gyakorlattá tegye a marxista pedagógiát Lenin — a szovjet állam vezetője —, nemcsak érdeklődéssel figyelte az új művelődéspolitika alakulását, hanem tevékeny alakítója is volt annak, *> A lenini közoktatáspolitika az iskolaügy és a politika összefüggéséből indul ki. „Mi megmondjuk — mondotta Lenin az I. Osszoroszországi Kongresszuson (1918. június) —, hogy a mi dolgunk az iskola terén is ez: harc a burzsoázia megdöntéséért; mi nyíltan kijelentjük, hogy az életen, a politikán kivül álló iskola — hazugság és képmutatás". A burzsoázia hatalmának megdöntése a művelődéspolitika területén a burzsoázia művelődési monopóliumának felszámolását jelenti. Ez a törekvés jutott kifejezésre Leninnek az új pártprogram előmunkálatai során (1919, máre.) megfogalmazott gondolataiban: ,,A közoktatás terén az Oroszországi Kommunista Párt azt tűzi ki feladatául, hogy végigvigye az 1917-es Októberi Forradalom megkezdett Ügyét, az Iskolákat a burzsoázia osztályuralmának eszközéből ezen uralom megsemmisítésének, valamint a társadalom osztályokra tagozódása teljes megszüntetésének eszközévé változtassa át”. A dolgozók is felismerték az iskolázottság a tudás jelentőségét- Lenin ezt így regisztrálja az említett kongresszuson: „A dolgozókat vonzza a tudás, mert elengedhetetlenül szükségük van rá a győzelem érdekében. A dolgozó tömegek kilenctized része megértette, hogy a tudás fegyver a felszabadulásért folytatott harcukban, hogy kudarcaik hiányos képzettségükkel magyarázhatók, is , hogy most csak rajtuk áll, hogy a műveltséget valóban mindenki számára hozzáférhetővé tegyék.” Lenin művelődéspolitikai koncepciója az OK (b) p VIII. kongresszusára általa készített (1919. márc.) programtervezetben összefüggéseiben is megfogalmazást nyer. Ennek értelmében: „a proletárdiktatúra időszakában, (vagyis a kommunizmus teljes megvalósítását lehetővé tevő feltételek előkészítésének időszakában) az iskolának olyannak kell lennie, amely nemcsak általában a kommunizmus elveinek közvetítője, hanem egyszersmind közvetítője annak az eszmei, szervezeti és nevelő befolyásnak is, amelyet a proletariátus gyakorol a dolgozó tömegek félprdetár és nem proletár rétegeire abból a célból, hogy a kommunizmus végleges megvalósítására képes nemzedéket neveljen”. A legfontosabb feladatokat Lenin az idézett programtervezetben a következőkben foglalja össze: ,,a) A munkások és a dolgozó parasztok öntevékenységének további fejlesztése a közoktatás terén, a szovjethatalom mindenre kiterjedő segítségével; b) nemcsak a tanszemélyset egy részének vagy többségének, mint most, hanem az egész tanÚjahb vádemelés a My Lai-ügyben Tovább gyűrűzik a Mly Laiban elkövetett ame ikai tömeggyilkosság bűnügye. A közvélemény nyomására Calley hadnagy után bíróság elé állították parancsnokát, Ernest Medina századost is. Az igazi felelősök- aligha állítják bíróság el' (Teleíotó — AP—MTI—K‘ A svéd miniszlereíiidk Bonnban Olof Palme svéd miniszterelnök csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Bonéba érkezett. Brandt kancellár, aki a repülőtéren fogadta, hangoztatta: minden kérdést meg fog vitatni Svéd kollégájával, amely az NSZK es Svédország együttműködését érinti. E kérdések között a Közös Piac kiterjesztése fontos szerepet fog játszani. A svéd miniszterelnök csütörtök délután megkezdte tárgyalásait Brandt kancellárral és Scheel külügyminiszterre! Felkereste Heinemann köztársasági elnököt is. (MTI) személyzetnek teljes egészében való kézbentartása olyan értelemben, hogy eltávolítjuk a javíthatatlan burzsoá ellenforradalmi elemeket, és biztosítjuk a kommunista elvek (és politika) lelkiismeretes érvényesítését. c) az ingyenes és kötelező általános és politechnikai (a termelés minden fő ágával, élméli- tileg és gyakorlatilag megismertető) oktatás megvalósítása minden fiú- és lánygyermek számára 16 éves korig; d) az oktatás és a társadalmi • termelőmunka szoros kapcsolatának megvalósítása; e) minden tanuló ellátása élelemmel .ruhával és tanszerekkel, államköltségen; f) a dolgozó lakosság bevonása az oktatásügyben való aktív részvételbe (a közoktatási tanácsok fejlesztése stb.); Illetőleg g) a tanszemélyzet szoros kapcsolata a OKP agitációg és propaganda apparátusával”. A művelődéspolitika és társadalmi fejlődés Lenin eszme- rendszerében dialektikus összefüggést alkot. A nevelőintézmények rendszerének fejlesztését például a nők fokozottabb felszabadításával kapcsolja össze. A nagy kezdeményezés (1919. jún.) c. művében írja: „A nyilvános étkezők, bölcsődék, napközi otthonok — ezek a kommunizmus hajtásainak példái —, ezek azok az egyszerű, hétköznapi, semmiféle pompát, ékes- szólást, ünnepélyességet nem igénylő eszközök —, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy felszabadítsuk a nőt, valóban alkalmasak arra, hogy csökkentsük és megszüntessük azt az egyenlőtlenséget, amely a nők helyzetében a férfiakéhoz képest a társadalmi termelésben és a társadalmi életében való szerep- légük terén fennáll”, D~. Tóth Lajos (Folytatjuk)