Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
Tűzrendészen érem arany (okozatát kapta A demokratikus tűzrendészet 25. a fővárosi tűzoltóság százéves fennállásának évfordulója alkalmából február 5-én a MOM-székházban ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen megyénket Várhegyi Ferenc tűzoltó alezredes, a megyed tűzrendészet parancsnoka és Petries Dániel önkéntes tűzoltó százados képviselte. Az' évforduló alkalmából Benkei András belügyminiszter kitüntetéseket adott át. Többek között Petries Dániel, aki 1928 óta önkéntes tűzoltó, a Mező herényi Faipari Ktsz szakmunkása, a Tűzrendé- | szeti érem arany fokozatát kap- i ta. | H megyei átlag felett A szarvasi járás végrehajtó bizottságának legközelebbi ülésén dr. Hegedűs Pál vb-elnök az 1969-es évi növénytermesztésről is beszámol többek között. Elmondhatja, hogy a járásban rekord-eredményeket értek el a múlt évben. A főbb növények termésátlagai ' magasan meghaladták az előző évek termését. Búzából az 1961—1965-ös időszakhoz viszonyítva 6,6 mázsával, őszi árpából pedig 4,2 mázsával termeltek többet holdanként. Búzatermésük holdanként átlaga 70 kilogrammal haladta meg a megyei átlagter- i mést Cukorrépa termésátlaguk ; pedig legmagasabb volt a járá- I sok vetélkedésében. Kilenc és fél ntillió forintos eredményjavulás az Orosházi Állami Gazdaságban Kiugró eredménnyel zárta 1969-et az Orosházi Állama Gaz- ; daság Bár 1968-ban is jó eredménnyel gazdálkodtak, hiszen az akkori mérlegbeszámoló 7,2 millió forint nyereségről tanúskodott. Tavaly 16,7 millió forint nyereségre tettek szert, vagyis j az eredményjavulás csupán egy esztendő alatt majdnem elérte a tízmillió forintot. Faragó Sándor igazgató azzal magyarázta az elért igen jelentős nyereséget, hogy nagy gondot fordítottak a búza, a kuko- ■rica és a kukoricavetőmag termesztésére, továbbá a lucema- liszt-üzem működtetésére, valamint a silózásra. A növénytermesztés üzemi eredménye majdnem 30 millió forint. A gazdaság másik nagy ágazata az állattenyésztés is jövedelmező volt. Üzemi eredménye 4 millió forint. Az egy holdra jutó nyereség 7 ezer 626 forint. 14 négyes találat megyénkben Tombolasorsolás a négy városban Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint ez év első hónapjában 14-en értek él a lottón négyes találatot megyénkben. A legnagyobb nyereményeket Békéscsabán és Orosházán vették fel. A totóban Szarvason és Békéscsabán fizettek ki nagy összeget. Januárban a megye OTP-fiókjaitól totó- lottónyereményekre összesen 1 millió 100 ezer forintot kaptak Fortuna kegyeltjei. Kedvező a tárgynyeremény- sorsolás mérlege is Az 5. heti szelvények között megtartott sorsoláson 33 különféle tárgynyereményt, így tizennyolc 2500- tól 13 ezer forintig terjedő vásárlásra jogosító utalványt nyolc tv-t és rádiót, négy „háztartási gépek”-et, valamint férfi karórát, mosógépet és varrógépet nyertek a lottózók. Ismeretes, hogy megyénk négy totó-lottókirendeltsége az elmúlt hónapban a szelvényvásárlók részére tombolát hirdetett meg. A tambolasorsolásókra a napokban került sor. íme, a nyertes számok. Békéscsabán: 274 902, 277 984, 277 994, 278 447, 684 555, 685 137, 688 970. Gyulán: 250 668, 250'781, 250 964, 252 312, 252 537, 252 977. 272 852. Orosházán: 255 072, 257 513, 257 513, 257 559, 259 597 268 276, 268 872, 269 774. Szarvason: 260 442, 260 509, 261 342, 262 336, 263 447, 263 480, 264 071. Az ajándéktárgyakat a nyertesek március 5-ig vehetik át a kirendeltségben. Megjelentő Nemzetközi Szemle februári száma A Mézsdunarodnaja Zsdzsy I című folyóiratból közli a lap Hromusin írását „Egy elmélet, amelyet az élet igazolt” címmel. 1916- ban fejezte be Lenin, s 1917- ben adták ki először „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legújabb szakasza” című művét, — azóta sok országban, sok kiadást ért meg. Azok a problémák, amelyeket Lenin e művében felvetett, ma is ugyanúgy aktuálisak, mint a könyv első megjelenése idején. Éppen ezért ma is harc folyik a bur- zsoá és a kommunista ideológia között Ezt a vitát ismerteti részletesen a szerző. Amerika, háborús bűne a címe Paul Johnson írásának, (a News Statesman című angol polgárt hetilapból), amely a vietnami háború morális hatásáról szól — s ezek szerint „a vietnamiak ebben az értelemben máris megnyerték, az amerikaiak máris elveszítették a háborút” — írja, majd másutt „a bűnösségben osztoznak az ösz- szes feljebbvalóik, egészen a Fehér Házig. Az igazság az hogy felelősség terheli az amerikai nemzet egészét”. Egyéb írások a Nemzetközi Szemléből: James Aldridge: A burzsoá ideológia válsága (Kom- munyiszt), Réti Ervin: Villámválasztások Japánban, Komját Irén: Spanyolországi változások, Tony Ambatielasz: Görögországi kilátások (Labour Monthly), Karczag Gábor: A néptömegek és a haladó erők egységének szerepe a latin-amerikai forradalomban, Forgács Marcell: A líbiai forradalom szerepe az im- perialistaellenes arab világban, Szántó György: Vita az Olasz Kommunista Pártban az „IX. manifasto-csoport” tevékenységéről, J. Pokataiev: A kapitalizmus gazdasáeának éves mérlege (Novoie Vremja), Események nyomában™ — Nem akarók anyámhoz menni, ha kicsi koromban eldobott magától, most ne várjon, úgy sem megyek... Megdöbbentő kijelentés egy alig 12 éves kislánytól, mégis helyt kell adni e súlyos ítéletnek. Miért? Több gyermekkel beszélgettem Gyularemetén, az állami gondozottak otthonában és csaknem valamennyitől hallottam ugyanezt más szavakba öntve. Elmondták, hogy pici koruktól kezdve állami gyermek- otthonokban éltek. Többségük Gyulán 3 évig, majd Eleken újabb 3 év következett, hatéves Kati, aki nem vágyik haza, korban pedig ismét el kellett szakadni a megszokott környezettől, a gondozó néniktől, a kis barátoktól, játszótársaktól, mert az iskolások, az alsótagozatosok otthona Bélmegyeren van. A gyularemetei nyolcvan gyermek már felső tagozatos, innen indulnak útnak az életbe, vagy felsőbb iskolába, itt választanak pályát a pedagógusokkal — és nem a szülőkkel — megbeszélve. A egyik otthonból a másikba való vándorlás, a régi környezettől való megválás, az újba illeszkedés mindig szívbe markoló, s örökké szomorú emZoli jó szakmunkás szeretne lenni. lék marad kis életükben. Vajon hányszor kérdezhették, hol van édesanyám, édesapám, miért hagyott el? Ahogyan nőttek, úgy értették meg, de ugyanúgy kérgesedéit bennük ez a gondolat: nem akarom látni anyámat, nem akarok hazamenni ! Marika osztályelső, kitűnő tanuló és nagyon szeret olvasni. Az 1151 kötetes házikönyvtár legszorgalmasabb látogatója. Az ember éppen ezért úgy gondolná, hogy közvetlen, beszédes. Ellenkező tapasztalatot szereztem. A kérdésekre csak igennel, vagy nemmel válaszolt, néha pedig szinte konok hallgatásba merült. Miért? Ö is megjárta az utat egyik otthonból a másikba, mint a többiek. Most itt van, két testvére pedig Bélmegyeren. A gyerekek annyira a' szülői szeretet hiányát. Ebbe a munkába bevonnak másokat is. Munkásszülőket, szocialista brigádokat. Az otthon patronálásá- nak gondolata nem most szüleA politechnikai műhelyben sok szakmát megismerhetnek. szüleivel néha találkozott, de mindig botrányos jelenetek — részegség, trágárság __ tanúja kel lett, hogy legyen. Nem kér ebből, és nem is vágyik oda, ahol ők laknak. íme a zárkózottság oka. Pályát már választott, orvos akar lenni. Talán a sebzett lelkek orvosa is?! Katalin hasonló sorsú kislány, azzal a különbséggel, hogy édesanyját soha nem ismerte. Most már nem is akarja megismerni. Vannak kedves emberek — nevelőszülőknél lakott egy ideig —, akik szeretik és Kati is őket. Időnként ellátogat hozzájuk és levelezik velük. Igaz, már régen nem írtak, pedig nagyon várja, hiszen ez az egyetlen igazi kapcsolata a külvilággal. Zoli más gyerek. Nem ítéli el édesanyját, megérti, hogy három fiút egyedül nagyon nehéz nevelni. így csak nyaranként találkoznak Budapesten. Persze azért legjobban az édesanyja mellett szeretne élni. Miért? A sok-sok miértre a pedagógusok próbálnak válaszolni, kik itt nevelik a gyermekeket. Sajnos, nem mindig tudnak. A gyerekek az otthonban nagyon jól érzik magukat. A szó igazi értelmében otthon ez, ahol minden jóval ellátják őket. Gyularemetére az összeforott- ság a jellemző. Tanár és gyertett. A legjobb a kapcsolat az Orosházi Üveggyár November 7 szocialista brigádjával. Már évek óta sok-sok szeretettel törődnek a gyerekekkel, de most már csak egy osztállyal, mivel egy idő óta minden osztálynak van patronáló brigádja. Szülők, édesapák, édesanyák, akik mélyen átérzik, hogy ezek a gyerekek — a jó pedagógus- gárda, a kényelmes otthon, a kitűnő ellátás mellett is — vágynak valamire, amit úgy hívnak: szülői szeretet. De a gverekeknek többre van szükségük. Megszervezték hát az úgynevezett utógondozást, vagyis, aki az általános iskola nyolcadik osztályának befejezése után elhagyja az otthont, az sem marad magára, kapcsolatot tartanak vele, figyelemmel kísérik életútját. Sokszor nagyon is szükség van erre, hiszen az élet tele van buktatókkal, melyeken át kell őket segíteni. Ebbe a munkába szintén bevonják a szocialista brigádokat. Az orosházialt már vállalták is, hogy azokkal a gyerekekkel foglalkoznak elsősorban, akik jelenleg a gyárban dolgoznak, vagy az iskola elvégzése után oda jelentkeztek. A remeteiek kezdeményezését csak üdvözölni lehet, hiszen az állami gondozott gyerekek élete, jövője, az otthon falain túl A szabad időben a szakkör kozást. melt, így is mondhatnánk, apa és fia, anya és lánya nagyon megértik egymást. S a pedagógusok mindent meg is tesznek ezért, hogy ne érezzék a nyújtja a legkedvesebb szóra- (Fotó: Béla Ottó) kerül a legnagyobb válságba, ha nem kapnak segítséget — bentről és kintről, a társadalomtól. Kasnyik Judit Remetei gyerekek és a jövő
