Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

Tűzrendészen érem arany (okozatát kapta A demokratikus tűzrendészet 25. a fővárosi tűzoltóság száz­éves fennállásának évfordulója alkalmából február 5-én a MOM-székházban ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen me­gyénket Várhegyi Ferenc tűz­oltó alezredes, a megyed tűzren­dészet parancsnoka és Petries Dániel önkéntes tűzoltó száza­dos képviselte. Az' évforduló al­kalmából Benkei András bel­ügyminiszter kitüntetéseket adott át. Többek között Petries Dá­niel, aki 1928 óta önkéntes tűz­oltó, a Mező herényi Faipari Ktsz szakmunkása, a Tűzrendé- | szeti érem arany fokozatát kap- i ta. | H megyei átlag felett A szarvasi járás végrehajtó bizottságának legközelebbi ülé­sén dr. Hegedűs Pál vb-elnök az 1969-es évi növénytermesz­tésről is beszámol többek kö­zött. Elmondhatja, hogy a járás­ban rekord-eredményeket értek el a múlt évben. A főbb növé­nyek termésátlagai ' magasan meghaladták az előző évek ter­mését. Búzából az 1961—1965-ös időszakhoz viszonyítva 6,6 má­zsával, őszi árpából pedig 4,2 mázsával termeltek többet hol­danként. Búzatermésük holdan­ként átlaga 70 kilogrammal haladta meg a megyei átlagter- i mést Cukorrépa termésátlaguk ; pedig legmagasabb volt a járá- I sok vetélkedésében. Kilenc és fél ntillió forintos eredményjavulás az Orosházi Állami Gazdaságban Kiugró eredménnyel zárta 1969-et az Orosházi Állama Gaz- ; daság Bár 1968-ban is jó ered­ménnyel gazdálkodtak, hiszen az akkori mérlegbeszámoló 7,2 millió forint nyereségről tanús­kodott. Tavaly 16,7 millió forint nyereségre tettek szert, vagyis j az eredményjavulás csupán egy esztendő alatt majdnem elérte a tízmillió forintot. Faragó Sándor igazgató azzal magyarázta az elért igen jelen­tős nyereséget, hogy nagy gon­dot fordítottak a búza, a kuko- ■rica és a kukoricavetőmag ter­mesztésére, továbbá a lucema- liszt-üzem működtetésére, vala­mint a silózásra. A növényter­mesztés üzemi eredménye majd­nem 30 millió forint. A gazda­ság másik nagy ágazata az ál­lattenyésztés is jövedelmező volt. Üzemi eredménye 4 mil­lió forint. Az egy holdra jutó nyereség 7 ezer 626 forint. 14 négyes találat megyénkben Tombolasorsolás a négy városban Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint ez év első hónapjában 14-en értek él a lottón négyes találatot me­gyénkben. A legnagyobb nyere­ményeket Békéscsabán és Oros­házán vették fel. A totóban Szarvason és Békéscsabán fizet­tek ki nagy összeget. Januárban a megye OTP-fiókjaitól totó- lottónyereményekre összesen 1 millió 100 ezer forintot kaptak Fortuna kegyeltjei. Kedvező a tárgynyeremény- sorsolás mérlege is Az 5. heti szelvények között megtartott sorsoláson 33 különféle tárgy­nyereményt, így tizennyolc 2500- tól 13 ezer forintig terjedő vá­sárlásra jogosító utalványt nyolc tv-t és rádiót, négy „háztartási gépek”-et, valamint férfi kar­órát, mosógépet és varrógépet nyertek a lottózók. Ismeretes, hogy megyénk négy totó-lottókirendeltsége az elmúlt hónapban a szelvényvásárlók részére tombolát hirdetett meg. A tambolasorsolásókra a napok­ban került sor. íme, a nyertes számok. Békéscsabán: 274 902, 277 984, 277 994, 278 447, 684 555, 685 137, 688 970. Gyu­lán: 250 668, 250'781, 250 964, 252 312, 252 537, 252 977. 272 852. Orosházán: 255 072, 257 513, 257 513, 257 559, 259 597 268 276, 268 872, 269 774. Szarvason: 260 442, 260 509, 261 342, 262 336, 263 447, 263 480, 264 071. Az ajándéktárgyakat a nyerte­sek március 5-ig vehetik át a kirendeltségben. Megjelentő Nemzetközi Szemle februári száma A Mézsdunarodnaja Zsdzsy I című folyóiratból közli a lap Hromusin írását „Egy elmélet, amelyet az élet igazolt” címmel. 1916- ban fejezte be Lenin, s 1917- ben adták ki először „Az imperializmus, mint a kapitaliz­mus legújabb szakasza” című művét, — azóta sok országban, sok kiadást ért meg. Azok a problémák, amelyeket Lenin e művében felvetett, ma is ugyan­úgy aktuálisak, mint a könyv első megjelenése idején. Éppen ezért ma is harc folyik a bur- zsoá és a kommunista ideológia között Ezt a vitát ismerteti rész­letesen a szerző. Amerika, háborús bűne a cí­me Paul Johnson írásának, (a News Statesman című angol pol­gárt hetilapból), amely a viet­nami háború morális hatásáról szól — s ezek szerint „a viet­namiak ebben az értelemben máris megnyerték, az ameri­kaiak máris elveszítették a há­borút” — írja, majd másutt „a bűnösségben osztoznak az ösz- szes feljebbvalóik, egészen a Fe­hér Házig. Az igazság az hogy felelősség terheli az amerikai nemzet egészét”. Egyéb írások a Nemzetközi Szemléből: James Aldridge: A burzsoá ideológia válsága (Kom- munyiszt), Réti Ervin: Villám­választások Japánban, Komját Irén: Spanyolországi változások, Tony Ambatielasz: Görögországi kilátások (Labour Monthly), Karczag Gábor: A néptömegek és a haladó erők egységének sze­repe a latin-amerikai forrada­lomban, Forgács Marcell: A lí­biai forradalom szerepe az im- perialistaellenes arab világban, Szántó György: Vita az Olasz Kommunista Pártban az „IX. manifasto-csoport” tevékenysé­géről, J. Pokataiev: A kapita­lizmus gazdasáeának éves mér­lege (Novoie Vremja), Esemé­nyek nyomában™ — Nem akarók anyámhoz menni, ha kicsi koromban el­dobott magától, most ne vár­jon, úgy sem megyek... Megdöbbentő kijelentés egy alig 12 éves kislánytól, mégis helyt kell adni e súlyos ítélet­nek. Miért? Több gyermekkel beszélget­tem Gyularemetén, az állami gondozottak otthonában és csaknem valamennyitől hallot­tam ugyanezt más szavakba öntve. Elmondták, hogy pici ko­ruktól kezdve állami gyermek- otthonokban éltek. Többségük Gyulán 3 évig, majd Eleken újabb 3 év következett, hatéves Kati, aki nem vágyik haza, korban pedig ismét el kellett szakadni a megszokott környe­zettől, a gondozó néniktől, a kis barátoktól, játszótársaktól, mert az iskolások, az alsótago­zatosok otthona Bélmegyeren van. A gyularemetei nyolcvan gyermek már felső tagozatos, innen indulnak útnak az élet­be, vagy felsőbb iskolába, itt választanak pályát a pedagógu­sokkal — és nem a szülőkkel — megbeszélve. A egyik otthonból a másik­ba való vándorlás, a régi kör­nyezettől való megválás, az új­ba illeszkedés mindig szívbe markoló, s örökké szomorú em­Zoli jó szakmunkás szeretne lenni. lék marad kis életükben. Va­jon hányszor kérdezhették, hol van édesanyám, édesapám, mi­ért hagyott el? Ahogyan nőt­tek, úgy értették meg, de ugyanúgy kérgesedéit bennük ez a gondolat: nem akarom látni anyámat, nem akarok ha­zamenni ! Marika osztályelső, kitűnő tanuló és nagyon szeret olvas­ni. Az 1151 kötetes házikönyv­tár legszorgalmasabb látogató­ja. Az ember éppen ezért úgy gondolná, hogy közvetlen, be­szédes. Ellenkező tapasztalatot szereztem. A kérdésekre csak igennel, vagy nemmel vála­szolt, néha pedig szinte konok hallgatásba merült. Miért? Ö is megjárta az utat egyik otthonból a másikba, mint a többiek. Most itt van, két test­vére pedig Bélmegyeren. A gyerekek annyira a' szülői sze­retet hiányát. Ebbe a munká­ba bevonnak másokat is. Mun­kásszülőket, szocialista brigá­dokat. Az otthon patronálásá- nak gondolata nem most szüle­A politechnikai műhelyben sok szakmát megismerhetnek. szüleivel néha találkozott, de mindig botrányos jelenetek — részegség, trágárság __ tanúja kel lett, hogy legyen. Nem kér ebből, és nem is vágyik oda, ahol ők laknak. íme a zárkó­zottság oka. Pályát már válasz­tott, orvos akar lenni. Talán a sebzett lelkek orvosa is?! Katalin hasonló sorsú kis­lány, azzal a különbséggel, hogy édesanyját soha nem is­merte. Most már nem is akar­ja megismerni. Vannak kedves emberek — nevelőszülőknél lakott egy ideig —, akik szere­tik és Kati is őket. Időnként ellátogat hozzájuk és levelezik velük. Igaz, már régen nem ír­tak, pedig nagyon várja, hiszen ez az egyetlen igazi kapcsola­ta a külvilággal. Zoli más gyerek. Nem ítéli el édesanyját, megérti, hogy három fiút egyedül nagyon ne­héz nevelni. így csak nyaran­ként találkoznak Budapesten. Persze azért legjobban az édes­anyja mellett szeretne élni. Miért? A sok-sok miértre a pedagó­gusok próbálnak válaszolni, kik itt nevelik a gyermekeket. Sajnos, nem mindig tudnak. A gyerekek az otthonban nagyon jól érzik magukat. A szó igazi értelmében otthon ez, ahol minden jóval ellátják őket. Gyularemetére az összeforott- ság a jellemző. Tanár és gyer­tett. A legjobb a kapcsolat az Orosházi Üveggyár November 7 szocialista brigádjával. Már évek óta sok-sok szeretettel törődnek a gyerekekkel, de most már csak egy osztállyal, mivel egy idő óta minden osz­tálynak van patronáló brigád­ja. Szülők, édesapák, édesanyák, akik mélyen átérzik, hogy ezek a gyerekek — a jó pedagógus- gárda, a kényelmes otthon, a kitűnő ellátás mellett is — vágynak valamire, amit úgy hívnak: szülői szeretet. De a gverekeknek többre van szükségük. Megszervezték hát az úgynevezett utógondo­zást, vagyis, aki az általános iskola nyolcadik osztályának befejezése után elhagyja az ott­hont, az sem marad magára, kapcsolatot tartanak vele, fi­gyelemmel kísérik életútját. Sokszor nagyon is szükség van erre, hiszen az élet tele van buktatókkal, melyeken át kell őket segíteni. Ebbe a munká­ba szintén bevonják a szocia­lista brigádokat. Az orosházialt már vállalták is, hogy azokkal a gyerekekkel foglalkoznak el­sősorban, akik jelenleg a gyár­ban dolgoznak, vagy az iskola elvégzése után oda jelentkez­tek. A remeteiek kezdeményezését csak üdvözölni lehet, hiszen az állami gondozott gyerekek éle­te, jövője, az otthon falain túl A szabad időben a szakkör kozást. melt, így is mondhatnánk, apa és fia, anya és lánya nagyon megértik egymást. S a peda­gógusok mindent meg is tesz­nek ezért, hogy ne érezzék a nyújtja a legkedvesebb szóra- (Fotó: Béla Ottó) kerül a legnagyobb válságba, ha nem kapnak segítséget — bentről és kintről, a társada­lomtól. Kasnyik Judit Remetei gyerekek és a jövő

Next

/
Oldalképek
Tartalom