Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
A katonaélet egész embert kiván, különösen vonatkozik ez a határőrökre, hiszen az ő éber vigyázásuk a mi nyugalmunkat is óvja. A kemény tél különösen próbára teszi 6S sok feladat elé állitja a határszéleken szolgálatot teljesítőket. Igen sokoldalúnak keil lennie a határőrnek, nem elég jól kezelni a fegyvert, de lovagolni is tudnia kell, a sítalpon is biztosan kell, hogy megálljának. Sok gyakorlás, komoly felkészülés előzi meg azt az időt, amikor először járőrszolgálatba mehetnek. Képünkön: Határőreink figyelő állásban, valahol a nyugati határszélen. (MTI fotó — Hadas János felv.). Rendőrkézen a gyulai ámokfutó Nem mindennapi eset történt j Gyulán február 4-én. Molnár j Lajos 22 éves gyulai lakos aznap este erősen ittas állapotban tért haza. Emiatt szóváltás támadt apósával, majd nekiesett az idős embernek és megverte. Feleségét, aki jeleit volt a perpatvarnál és apja védelmére kelt, megfenyegette, hogy ő is hasonló sorsja jut. Az asszony megijedt a fenyegetéstől, amely már-már tettlegességig fajult és elmenekült otthonról. Molnár egy idő múlva az asszony után indult. Több házba bement, keresve feleségét. Az egyik szomszédot, Bogár Lászlót, aki figyelmeztette, hogy térjen haza, nemhogy megfogadta volna a jó tanácsát, hanem alaposan helybenhagyta. Csak ezután ment haza, de nem azért, hogy lefeküdjön és kialud- ja részegségét, hanem magához vett egy nagy konyhakést, és újra a felesége keresésére indult. Bement a közelben lakó Szántó Imréhez, akit szintén megfenyegetett, majd háromszor belevágta kését. A „szesz erősítette” fiatalember ezután másik szomszédját; Borsi Ferencet verte meg. . A közelben lakóik körében nagy riadalmat keltett a részeg fiatalember garázdálkodása. Egyikőjük felhívta a Gyulai Rendőrkapitányságot, bejelentve az esetet. Amire a rendőrök a helyszínre érkeztek, Molnárt ágyban fekve találták, egyik kezében késsel, a másikban baltával. Többszöri felszólítás ellenére sem tette le kézéiből ezeket, sőt az intézkedő rendőröket is fenyegetni kezdte. Hogy a további garázdálkodásnak elejét vegyék, „lefegyverezték” a garázda fiatalembert, aki eközben még az egyik rendőrt is megsebesítette. A Gyulai Rendőrkapitányság letartóztatta. Vadászat — fegyver nélkül A vadfogó hálóban vergődő nyúl szemében a halálfélelem, pedig ez biztosítja számára a külföldi utat. ötszáz társával Me- zőgyán környékéről Svájcba, Franciaországba utaznak, hogy felfrissítsék az ottani állományt. A mezőgyáni vadászok kétnapos élőnyúl-befogást tartottak, igen eredményesen. Fotó: Márton László I» KISZ, közélet Interjú Mihalik Györggyel, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkárával A fiatalok számának növekedése azt is jelenti, hogy mind több helyet kérnek, követelnek maguknak, s helyet nyitni számukra a felnőtt társadalom feladata. E gondolat jegyében kerestük fel Mihalik Györgyöt, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkárát, hogy az aktuális ifjúságpolitikai kérdésekre kérjünk tőle választ. A KISZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén elsősorban arra hívták fel a KISZ-szervezetek figyelmét, hogy „kísérjék figyelemmel és segítsék a gazdaság- vezetés intézkedéseit”, kapcsolódjanak be még aktívabban a termelési célok teljesítésének közös munkájába. Milyen tartalékokat tárhat fel a Kommunista Ifjúsági Szövetség ezen a területen; és véleménye szerint melyek azok a módszerek, amelyek megyénk ifjúságát, még inkább a KlSZ-fagokat, s ezáltal magát a mozgalmat is a gazdasági feladatok eredményesebb megoldására ösztönözhetik? — Mindannyian tudjuk, hogy a mai tizen- és huszonévesekre vár a feladat, hogy befejezzék a szocializmus építését. Megtisztelő, de nehéz feladat ez. Ügy érzem a mozgalomnak bővebben kell még feltárni olyan tartalékokat, amelyek lényegesen meggyorsíthatják a fejlődést. Ennék felismerése nem újkeletű, de volt időszak, amikor fontosságának nem megfelelő súllyal szerepelt programunkban a termelést segítő tevékenység. Több esetben kampányszerű volt. Helyenként lebecsülte a fiatalok felkészültségét és ez a látszateredmények hajhászásához vezetett Aki járatos a gazdasági kérdésekben és jól ismeri a fiatalokat, annak tudnia kell, hogy mit várjon el, mit várhat a fiataloktól a termelőmunkában. Kötelességünk magasabbra állítani a mércét s ez évi legfontosabb feladatunknak tekintjük a fiatalok termelőmunkában való eredményesebb helytállásának segítését. Az ifjúkommunista közösségek erejével részt kívánunk venni a vállalatoknál meglevő munkaerőfelesleg feltárásában vagy, ha úgy tetszik a kapun belüli munkanélküliség megszüntetésében. De fontos feladatunknak tartjuk az ésszerű munkaszervezés segítését, az intenzitás növelését, s az indokolatlan vándorlás fékezését. Természetesen módszereink elsősorban közvetettek, de az eddig is szép sikereket hozó brigádmozgalom vagy a különböző termelési versenyek a közvetlen ösztönzés erejével hathatnak, ha azok valóban ésszerűek és ösz- tönzőek. Éppen ezért törekszünk arra, hogy a szocialista és az ifjúsági brigádmozgalmon keresztül segítsük, ösztönözzük a helyi kezdeményezéseket s elsősorban azoknak a termelési akcióknak biztosítsunk zöld utat, amelyek a KISZ termelést segítő tevékenységét is komplex módon kívánják megoldani. Közös törekvéseink eredménnyel i kecsegtető területe a védnökségvállalás. Példaként elég megemlítenem a Kner Nyomda rekonstrukcióját. A védnökségekkel kívánjuk elérni, hogy a gazdasági feladatok teljesítésének hogyanja és mikéntje állandó témája legyen az üzemi, mező- gazdasági KISZ-fiatalaknak, és minél többször essen szó róla. A fiatalok vezetői igényeljék vagy ha kell, követeljék maguknak azt a jogot, hogy a gazdasági vezetés tájékoztassa az ifjúságot az üzem gondjairól, bajairól, eredményeiről. Valami olyasféle közös összefogás”! gondolok, de új minőséggel, új tartalommal, amilyen az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése előtti időket jellemezte. Véleményeim szerint az utóbbi egy-két évben a gazdasági agitáció és propaganda visszaesett az alapszervezeteknél s ezen mindenképpen változtani kell. Mindenekelőtt a helyes célkitűzések érdekében történő helyi gazdasági ismeretek megszervezésével, a jó, a helyes népszerűsítésével, a termelési mozgalmak tömegesítésével és mindenképpen azzal, hogy éreztessük a fiatalokkal szükségességüket az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és mutassuk meg konkrétan, hogy munkájuk eredménye mennyire szükséges a közösségnek, népgazdaságuknak. Erősíteni kell az agitációt és a propagandánkat abban is, hogy ostorozzuk a hibáinkat, az előrehaladást fékező konzervativizmust, a nemtörődömséget, bátortalanságot vagy hanyagságot akár a vezetőknél, akár a munkásfiataloknál jelentkezzenek is. Az ifjúság nevelésére hatást gyakorló tényezők időről időre változnak; de a fő figyelem mindig a társadalmi kérdésekre irányul. Mit tart fontosnak ennél a témánál elmondani, különös tekintettel az alapszervezeteík- ben végzett nevelőmunka erősítésére? — Személyes tapasztalataim szerint — és ennek hangot adtam a végrehajtó bizottság ülésén is — az őszi vezetőségválasztó taggyűléseken kevés szó esett a KISZ nevelőmunkájáról. A beszámolók inkább egy-két akció kapcsán ejtettek szót a témáról s így következésképpen a nevelőfevékenység, mint az if-1 júsági szövetség egyik alapvető feladata csak részben lett taglalva. Igaz, hogy a megyebizottság, valamint a járási-városS bi-1 zottságok alapos terveket készítettek az évfordulók méltó megünneplésére s ezek a rendezvé-' nyék valóban méltó eseményei1 lesznek felszabadulásunk 25., Lenin születése 100. évforduló- j j áriak. Ezeknek az ünnepeknek i mítosz nélküli emberközelbe kell hoznia az ifjúság előtt a ! nagy elődök forradalmi tetteit, I hogy azok a szocializmus eredményeinek megbecsülésére ösztönözzenek és feltárják az ifjúság előtt a forradalmi perspektívát. Mindenekelőtt erősítenünk kell megyénk ifjúságában módszereink és eszközeink és nem utolsósorban a társadalom nevelőtevékenységében elfoglalt helyünk és szerepünk alapos fel- használásával a szovjet és magyar nép közötti barátságot. Népünk és a „Viharsarok” — megyénk 25 éves eredményeinek ismeretét és ezekkel összefüggésben jelenlegi harcunk célját, értelmét, szépségét — csak ezek ismeretében tudja ifjúságunk vállalni és megvalósítani feladatát. A KISZ nevelőmunkája akkor jó, ha az ifjúság fő figyelmét a mai társadalmi kérdésekre irányítja, s aktív cselekvéssé változtatja azok energiáját. A nevelési lehetőségek nagyon sokfélék, de csatát nyerni csak az alapszervezeteknél lehet. Azt tudniuk kell alapszervezeteinknek, hogy a tartalmi munka to- i vábbfejlesztésének módszereit nem lehet általánosítani. Mindig a leghasznosabb módszer a legjobb. Már az is nagy eredmény, de nem minden, ha biztosítani tudjuk a külső feltételeket (kulturált helyiség, berendezés), s akkor már egy lépéssel már előrébb jutottunk. Sok olyan létesítményre lenne szükségünk, mint a Békéscsabai Ifjúsági és Üttörőház, hiszen a nevelés formái a kiscsoportos és rétegfoglalkozások felé tolódtak el. Az ifjúság, mint társadalmi réteg egységes egész, de az egységen belül kimeríthetetlen az érdeklődési körök, a foglalkozási viszonyokból adódó sajátosságok neme és száma. Az egyént, egy-egy kis közösség tagját kell végeredményben neveljünk s ez csak úgy lehetséges, ha őt magát kérdezzük, ha őt magát hallgatjuk meg. Es ess a nevelőmurika nagyon fontos feltétele — A KISZ KB 1968 decemberi határozata célul tűzte ki az alapszervezeti munka erősítését. Az „Arccal az alapszervezetek felé” jelszó milyen korikrét felhívást jelent a választott testületek, aktívák és az apparátus számára? — Az alapszerveziet olyan kis közösség, ahol eldől az, hogy mit csinálunk jól és mit rosz- sízuI. Ha ez így van, akkor ez nagy felelősséget ró az ifjúság vezetőire. A fiatalokkal való törődés fontosságát a KISZ KÖ 1968 decemperi határozata is aláhúzta. Az „Arccal az alapszervezetek felé” jelszó tulajdonképpen új munkastílus kialakítását kell, hogy jelentse, de nemcsak az apparátus számára, hanem az alapszervezetek számára is. Az alapiszervezeteknél ne csak passzív várakozást jelentsen, hanem jelentse a demokratikus centralizmus erősítését, az ifjúsági rétegekkel való átgondoltabb, helyenként aprólékosabb munkát, a KISZ-cso- portok, kisebb közösségek szervezésével, alakításával való lelkiismeretesebb foglalkozásit. A szervezeti élet stabilizálására, színesebbé tételére olyan arzenált kell kialakítanunk, amely módszereiben rugalmas és minden újra reagáló, tartalmában pedig érdekes és vonzó. Az alápszervezeti vezetőségválasztások jó ügyet szolgáltaik. Á „tisztújítás” a legmegfelelőbb fiatalokat emelte a vezetői pozícióba és élénkül az élet az alapszervezetekben. Ezt az élénkülést nem sízabad szűnni hagyni. Tudjuk, hogy az új titkároknak csak 55 százalékát választották újjá, a többiek nagyon fiatalok és főként tapasztalatlánqk. Az ő segítésük, felkarolásuk fontos feladata mindannyiónknak. Különösen fontosnak tartjuk megyénk falusi KlSZ-szerveze- teinek erősítését, taglétszámának fejlesztését. Természetesen ez a munka nagyon sok mindennel összefüggésben van, mindenekelőtt a falu ifjúságának heterogén összetételével a munka- és lakóhely azonosságának hiányával, a „bejárással” és a különböző személyi és tárgyi feltételekkel. Alaposan vizsgálat alá kell vennünk a tanyán élő és dolgozó fiatalok helyzetét, a tanyai KISZ-szervezetek, KISZ- csoportok alakítását. annál is inkább, mert a KISZ tevékenysége a jelentős, mintegy 20 ezer KISZ-korosztályú tanyai fiatal körében a leggyengébb. Nem a statisztikát akarjuk megjavitani, hanem a nagyszámú, kallódó fiatalt szeretnénk megnyerni, helyes mederbe terelni erejüket, lelkesedésüket Meggyőződésem, ha mindenkor, mindenütt és közösen tevékenykedünk, mindazok, akik a ma és jövő érdekében felelősek vagyunk a KISZ-szervezetek munkájáért, az ifjúság neveléséért, akkor ifjúságunk valóban a má társadalmunk értelmében vett jó tapasztalatokkal gazdagodva, elégedetten lép a felnőttek sorába. a i. Cukrászsegédet felveszünk Kereseti lehetőség: 1800—2400 Ft-ig. Vidékieknek útiköltségtérítés. Békés, Cukorkaüzem. 111
