Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
f Világ proletárja!, egyesüljetek! NFPUJSÁQ 1910. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Mezőgazdasági kézikönytárakat! Mezőgazdasági Könyvhónap. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter január 31-i szekszárdi megnyitójával olyan eseménysorozat vette kezdetét, amely kiállításokkal, szakelőadásaikkal, könyvén folyóirat-ankétokkal, a korszerű ismeretterjesztés valamennyi eszközének felhasználáséval együtt azt jelenti, hogy ezt a hónapot, a februárt elsősorban egyetlen szakterület, a mezőgazdaság kiadványainak propagálására fordítjuk. Jelenti ezenkívül azt is, hogy a Mező- gazdasági Könyvkiadó fennállásának 20. évfordulójához érkezett és azt, hogy a Közgazdasági és Jogi, a Műszaki és a Kossuth Kiadó néhány könyvvel maguk is csatlakoztak a mozgalomhoz. Ennek megfelelően a napvilágot látott mezőgazdasági tárgyú szakirodalom választéka ebben a hónapban a legbővebb; összesen 30 könyv jelent meg 150 ezernél is nagyobb példányszámban. Hogy mi indokolja ezt a „kampányt”?" A választ egyetlen mondatban megadhatjuk: a mezőgazdasági dolgozók üzemi szakirodalmi ellátásának javítása. Nem szükséges bizonygatni, hogy a mezőgazdasági termelés eredményességének fokozásában mind nagyobb, sőt minden eddiginél nagyobb jelentősége van a mezőgazdasága, dolgozók szakmai tudásának. Az ismeretek fejlesztésében pedig a szakirodalom tölt be fontos szerepet. Hogy a MEDOSZ és a Hazafias Népfront 1967-ben létrehozott közös dokumentumát, amely megállapítja, hogy á mezőgazda- ségi üzemek dolgozóinak szak- irodalmi ellátása szoros össze- fügésben van a gazdálkodás eredményeivel, s ezért feladat az üzemi kézikönyvtárak létrehozása, — kedvezően fogadták, azt bizonyítja, hogy az üzemek vezetői helyesen látják az új gazdaságirányítási rendszerben fo- fokozott súllyal jelentkező feladatokat. Azt, hogy a nagyobb önállóság nemcsak tágabb teret ad az eredményesebb gazdálkodásra, de olyan követelményeket is támaszt, amelynek csak szakmailag jól felkészült dolgozók felelhetnek meg. Az idei Mezőgazdasági Könyv, hónapnak tehát, a könyvek általános megismertetésén kívül, más célja is van: az üzemi kézikönyvtárák alapjának megteremtése, azok fokozatos bővítése Az üzemi , könyvtárak létesítése úgy célszerű — jegyzi meg a Mlűvelődésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront és még néhány tömegszerv közös, az idei könyvhónapra kiadott ajánlása —, hogy a dolgozók munkaeszközként kapják meg a munkakörök ellátását segítő szakkönyveket. Az üzemek vezetői éppen ezért tekintsék a mezőgazdasági szakirodalom termékeit termelőeszköznek. A szakkönyveket és szaklapokat — mint bármely más termelőeszközt — tartós vagy végleges használatra adják át a szakembereiknek, a tagoknak és az üzem dolgozóinak. Az 1970-es Mezőgazdasági Könyvhónap tehát megkezdődött; ezúttal olyan speciális feladat megoldására készteti mezőgazdasági üzemeinket, amely talán első látásra terhesnek, nehéznek tűnhet. Egynek nem: hiábavalónak. Megvalósítása közös érdek, olyan befektetett energia, amely előbb-utóbb sokszorosan megtérül. B. M. IS Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményeiről A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és városi tanácsok összesítései alapján — ösz- szeállitotta a népszámlálás előzetes eredményeiről szólói ösz- szefoglalást (Az adatok a részletes ellenőrzés, illetve feldolgozás során •módosulhatnak.) Magyarország népessége 1970. .január 1-én 10 314 152 fő volt, 353108 fővel (33 százalékkal) több, mint a legutóbbi, 1960. január 1-i — népszámláláskor, és 15 százalékkal több, mint 25 évvel ezelőtt, az ország felszabadulásának időpontjában. A népsűrűség (a 93 030 négyzetkilométeres országterületen) négyzetkilométerenként 111 fő volt, 4-gyei több, mint tíz évvel ezelőtt, Száz évvel ezelőtt — 1870. január 1-én, az eiső hivatalos magyar népszámlálás időpontjában — Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakos élt. A hatvanas években az átlagos évi szaporodás (0,35 százalék), összehasonlítva az elmúlt száz év tízéves periódusainak megfelelő adataival — igen alacsony. Népességszámát tekintve Magyarország a 32 európai ország között a 13. helyen áll. A hozzánk legközelebbi népességszámú országok: Hollandia (13 millió), Belgium (9,7 millió), Portugália (9,6 millió). Hazáink népességiszáma 1970 elején Európa lakosságának 1,6 százalékát tette ki. 1970. január 1-én a férfiak szarna 4 991 000, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000-rel, (3,3 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3,2 százalékkal) növekedett. Jelenleg ezer férfira 1967 nő jut, hattal kevesebb, mint tíz évvel! ezelőtt de még mindig több, j mint a második világháború előtt bármely népszámlálás időpontjában. A két népszámlálák közötti: időszakban folytatódott a váró-! siasodás. 1970. január 1-én a'né-j pesség 19 százaléka Budapesten,- 26 százaléka a többi városban,! 55 százaléka a községekben élt. i Az elmúlt száz év alatt a községek népességének aránya fokozatosan csökkent (a mai államigazgatási beosztást figyelembe véve 1970-ben 74 százalék, 1949-ben 62 százalék, 1960-ban 59 százalék volt). Nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949-ben 17 százalék, 1960-ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt (1870-ben 20 százalék, 1949-ben 21 százalék volt); azóta népességnövekedésünk meggyorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 százaléka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970. január 1-én — 1 939 522 személy tartózkodott. A fővárosba bejelentett lakók száma ennél több: 1 882 000 személy rendelkezik budapesti állandó és ezen felül 150 000 személy ideiglenes bejelentéssel. Budapest nappali népessége ennél is magasabb a munkavégzés és tanulás céljából bejárók miatt. A megyei jogú városok közül továbbra is Miskolc népessége1 a legnagyobb: 173 000 fő. Az! ország harmadik legnépesebbI városa Debrecen: 155 006 la- [ kossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt1, évtized igen magas — 27 százalékos — szaporodása követkéz- tében a lakók száma megköze-1 lítette a 146 000-et. Szeged lélek-1 száma is meghaladta a 100 ezret] és most megközelíti a 119 000 főt. Az ország területén tizenhárom, 40 000 lakosnál népesebb! járási jogú város van. Közöttük! legnépesebb Győr (87 000 lakos-1 A jelenlevő népesség száma (ezer fő) 1876. 1949. 196«. i 1. i. 1. i. L Budapest 302 1590 1805 Miskolc 31 109 144 Debrecen 43 111 130 Pécs 29 88 115 Szeged 47 87 99 Győr 28 59 72 Kecskemét 31 57 66 Sz.-fehérvár 23 42 57 Nyíregyháza 19 48 57 Tatabánya 3 40 52 Szombathely 13 48 55 Szolnok 16 37 49 Békéscsaba 27 42 50 Kaposvár 7 34 13 Hmv.-hely 41 49 54 Sopron 22 36 41 Eger 21 32 839 Dunaújváros 4 4 31 A községek lélekszánna az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csökkent. 1949 és 1960 -között a községek népességszáma még 2,5 százalékos emelkedést mutatott. A 19 megye közül — Budapest és a megyei jogú városok nélkül — csupán 9-ben nőtt a népesség 1960-hoz képest, tíz megyében a népesség száma csökkent. Három megyében számottevő a népességszaporodás: Komárom megyében 12, Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett tíz év alatt a lakosságszám. A szaporodás ará- A jelenlevő népesség száma (ezer fő) sál); több mint 70 000-en laknak Kecskeméten, Székesfehérvárott és Nyíregyházán. 1960 óta a legnagyobb mértékben Dunaújváros lakossága nőtt (43 százalékkal), de igen nagymértékű (25 százalékon felüli) Székesfehérvár, Szolnok, és Tatabánya népességszaporodása í& A nagyobb városok közül egyedül Hódmezővásárhely lakossága csökkent (2 százalékkal), Sopron és Békéscsaba népessége csak mintegy 10 százalékaki növekedett. A népesség szaporodása, ill. fogyása (—) 1960—1969. években 1970. ezer fő százalék 1. L • 1940 135 7,5 173 29 20,2 155 25 19,5 146 31 26,6 119 20 19,8 87 15 20,5 77 11 16,7 72 15 273 71 14 24,3 65 13 25,1 65 10 18,2 61 12 26,29 55 5 103 54 11 24,4 53 — 1 — 1,7 45 4 9,3 45 6 17.1 44 13 42,7 , azonban ezekben a megyék. ben is alacsonyabb volt, mint az ötvenes években. Az átlagosnál magasabb (4—5 százalékos) a népességnövekedés még Bor- sod-Abauj-Zemplén, Veszprém, és Győr-Sopron megyében. A népesség száma a legnagyobb arányban (3—5 százalék) Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség száma a munkaerő elvándorlása miatt — Hajdú-Bihar megye kivételével — mindhárom megyében csökkent 1949 és 1969 között is csökkent, de jóval kisebb mértékben. A népesség szaporodása, ill. fogyása <—) i960—1969. években 1960. ' 1970. ezer fő százalék i. 1. i. 1. Budapest 1 805 1 940 135 * 7,5 Debrecen 130 155 25 19,5 Miskolc 144 173 29 20,2 Pécs 125 146 31 26,6 Szeged 99 119 20 19,8 Baranya 285 280 —5 —1,8 Bács-Kiskun 586 573 ' —13 —2,2 Békés 468 447 —21 —4.5 Borsod-Abauj-Zemplén 581 608 27 4,6 Csongrád 335 323 12 3,5 Fejér 359 389 30 8,4 Győr-Sopron 391 404 13 3,5 Hajdú-Bihar 393 375 —18 —4,5 Heves 348 348 0 0,2 Komárom 270 302 32 11,8 Nógrád 236 241 5 2,3 Pest 781 870 89 11,3 Somogy 371 363 —8 —2,0 Szabolcs-Szatmár 586 592 6 1,0 Szolnok 462 450 —12 —2,7 Tolna 267 259 —8 —3.0 Vas 283 281 —2-0,7 Veszprém 392 409 17 4,2 Zala 274 267 —7 —2,5 Magyarország összesen 9 961 10 314 353 3,5 Előzetes adatok szerint Ma-1 között évente 1,2 százalékkal, gyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3 157 000 volt. 400 j ezerrel — 15 százalékkal több — i mint tíz évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési j üteme a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb: a 60-as évek i évi átlagos 1,5 százalékos növe-l kedésével szemben 1949 és I960; 30-as években pedig nem egészen 1 százalékkal nőtt a lakások száma. A lakások jelenlegi száma csaknem egyharmadával nagyobb a második világháború előttinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Lapunk tartalmábóls A megyei tanács üléséről jelentjük (3. oldal) Mit vizsgált a NEB (4. oldal) Olvasók Mezőberényben (4. oldal) Kék fény hatása (11. oldal) „Öregdiákok” kétnapos találkozója Szarvason Több évtizedes múltra tekinthet vissza a mezőgazdasági szakoktatás Szarvason. Kimondottan az öntözéses szakemberképzés húsz évvel ezelőtt kezdődött Tessedik városában. Az első évtizedben középfokon, 1960 óta pedig felsőfokú technikumi szinten oktatják itt a jövő öntözéses szakembereit. A jubileum alkalmából csütörtökön és pénteken az „öregdiákok” részére országos jellegű tanácskozást rendeztek. Hazánk minden tájáról mintegy 150-en érkeztek a baráti találkozóra. A vendégeket dr. Kovács Gábor igazgató, a mezőgazdasági tudományok doktora köszöntötte, s egyben ismertette az öntözéses gazdálkodás és a szakemberképzés sokoldalú fontosságát. Fél évvel korábban kérdőíveket küldtek Szarvasról az egykori diákoknak. Nappali tagozaton 340-en végeztek s az intézet kíváncsi volt, ki hova került, milyen az anyagi és erkölcsi megbecsülés, hogyan él, mit hasznosít a Szarvason tanultakból, hol lehetne az oktatáson javítani? Dr, Vincze Ferenc tanár ismertette a beküldött kérdőívek és egyéb tájékoztatások alapján az eredményeket. Kiderült, hogy á végzett hallgatóknak csaknem kilencvenöt százaléka a mező- gazdaság különböÜB területén — öntözésben, agronómián, szakoktatásban — tevékenykedik. Az életkörülmények változatosan alakultak, egy azonban tény: még több gyakorlati ismeretet kell szerezni az öntözésben, amire a szarvasi ÖRKI- ben, az állami gazdaságban sok. oldalú lehetőség kínálkozik. Kiderült az is, hogy Szarvason a távlati tervek szerint főiskolává fejlesztik a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, így még magasabb szinten oktathatják a jövő öntözéses szakembereit. A tanácskozáson többek között felszólaltak az öregdiákok, az időszerű problémákról beszélt Perényi Károly igazgató- helyettes, dr. Bertók János tanszékvezető tanár és dr. Szilvás- sy László, az ÖRKI tudományos munkatársa. Igen értékes szakmai előadást tartott az öntözéses szakemberképzés idősze. rü feladatairól Szabó János tanszékvezető tanár. A tanácskozás másnapján — pénteken, — Tessedikre emlékeztek a vendégek. Dr. Tóth Lajos tanár ismertette a nagy gondolkodó életét, munkásságát, s ugyanakkor minitárlatot rendeztek Ruzicskay György Tessedik életét bemutató rajzos novellájából. A mezőgazdasági szakirodalomról Kaplonyi Károly szerkesztő adott tájékoztatást. Az egykori diákok megismerkedtek az új iskola épületei_ vei, a jól felszerelt tantermekkel, szertárakkal, a kollégiummal. A kétnapos tanácskozás — amelyen a levelező diákok egy része is jelent volt — dr. Kovács Gábor igazgató zárszavával ért véget. — Ary—
