Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Dél-Afrikától Gjulái^ ,r- y Pók» György megnyitja a tárlatot, mellette Andruskó Károly. A „Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért” sorozat hatodik tárlatát nyitotta meg Gyulán az elmúlt napokban „Zentáj üzenet” címmel Póka György gyulai grafikusművész. Ezen a világhírű jugoszláv grafikus, Andruskó Károly mű­vei kerültek a falra. Az eddigi hagyományokhoz híven a meg­nyitóra zsúfolásig megtelt a Jókai Kultúrotthon klub­szobája. Emelte a megnyitó ün­nepélyességét az is, hogy azon részt vett a zentai művész. Póka György bevezetőjében ismertette a jugoszláv vendég munkásságát, valamint kisgra- fikáinak ex libriseinek sikerét a világ számos országában megrendezett kiállításain. Pre­toria, Dánia, Jugoszlávia, Ma­gyarország és más országok müvészetkedvelői gyönyörköd­hettek már a halk finomságok­kal átszőtt metszeteiben, gra­fikáiban. Gyulán a tárlat részt­vevőit különösen a zentai táj színes szépsége, nyugalmat árasztó líraisága ragadta meg és az ellenkező véglet a föld­nek, talicskának feszülő dara­bos, nyers erőt kifejező kubi­kos életét ábrázoló képei. A művész előszeretettel fog­lalkozik klasszikus magyar köl­tők verseinek illusztrálásával is, de kiterjedt kapcsolatot tart fent más országok grafikusai­val is. Huszonöt ország 150 mű­vészével áll szoros kapcsolat­ban, akikkel rendszeresen ki­cseréli legújabb alkotásait. A legtekintélyesebb jugoszláv gra­fikus, akinek művei gyakran jelennek meg az ottani lapok­ban. eddig több, mint 800 sa­ját metszettél dicsekedhet, ami világviszonylatban is kiemel­kedő teljesítmény. A közeljö­vőben színes grafikáiból jelen­tetnek meg egy füzetet Dániá­ban. Első gyulai látogatása mély benyomásokat keltett n művészben, aki ígéretet tett a rendezőknek, hogy a közeljövő­ben, remélhetően még a nyá­ron felkeresi Gyulát, amelyről mostani tartózkodása alatt is több vázlatot készített. Béla Ottó Ahol a gázkazán készül Vizsgaidőszak az Oktatási Igazgatóságon Új tantárgyi a vezetéselmélet Az MSZMP Békéscsabai Ok­tatási Igazgatóságán más okta- t tási intézményekhez hasonlóan javában zajlanak, vagy éppen most fejeződnek be a félévi vizsgák. Juhász József igazga­tó elvtárs rövid tájékoztatójá­ban arról számolt be, hogy á marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyam hallgatóinak vizsgái még tartanak, s az eddigi ered­mények azt bizonyítják, hogy a felkészülés időszakát gazdasá­gosan használták ki a tanulók. Ugyancsak sikeresen végződött az öthónapos bentlakásos tan­folyam félévi vizsgasorozata, amelyet ezúttal egy új tantárgy is nehezített, a vezetéselmélet. Az üzemek, vállalatok, terme­lőszövetkezetek pártalapszerve- zet vezetőinek jelentős mód­szertani segítséget adó tárgyat, az irányába mutatkozott érdek­lődést is figyelembe véve — a következő, február 9-én kezdő­dő ‘ tanfolyamot tovább bővítik, meghívott előadókkal teszik színesebbé. Ugyancsok az öthónapos tan­folyam tantervében szerepelt néhánv olyan kulturális ese­mény, mint a Diplomások című színdarab színészeivel és ren- doSJével folytatott kötetlen beszélgetés, színház- és mozi- előadások kollektív meglátoga­tása, valamint egy olyan,a Bé­késcsabai Forgácsoló- és Szer­számgépgyárban tett üzemlá­togatás, amelyen az új gazda­ságirányítás gyakorlati felada­taival és hatásaival ismerked­hettek meg a résztvevők. A gyár udvarán nem sok vál­tozást lehet észrevenni. Az a régi, rozoga épület, amit anyag­raktárnak használnak, még min­dig a helyén áll. A vaslemezt fóliával letakart léctákolmány alatt védik az időjárás viszon­tagságai ellen. A sár pedig min­denfelé olyan nagy, hogy aki vé­letlenül a járda mellé lép, az bokáig süllyed benne. A műhelyek azonban szép sorjában megépültek. Dolgoznak is bennük szorgalmasan az em­berek. Sarkallja őket, hogy olyan terméket gyártanak, amelynek tulajdonképpen ez a gyár a szülőanyja. Itt készült el a prototípusa az úgynevezett ÉTI-típusú gázkazánnak, egy magyar mérnök találmányának. És nem is olyan egyszerűen. Hónapokig tartott a kísérlete­zés, amíg végül is a holt anyag­ba életet oltottak. A szakmun­kások legjobbjai együtt törték a fejüket a mérnökükkel, Mada­rász László üzemvezetővel, hogy egy-egy részfeladatot hogyan lehetne a legsikeresebben meg­oldani. És az 1967-ben létreho­zott gyomai üzem gázkazánjai­val hamarosan felkeltette az egész ország érdeklődését. Többet ésszel, mint erővel Megalakuláskor még az Oros­házi Vas- és Kályhaipari Vál­lalat gyomai telepe volt az üzem tisztes címe. Tavaly ja­nuár 1-én a Békés megyei Ve­gyesipari Vállalathoz került, annak a gyomai gyáregysége lett. A gázkazán-gyártást időköz­ben Orosházán is megkezdték és ma is folytatják, felhasznál­va azokat a tapasztalatokat, amit Gyomán kezdetben szerez­tek. Egy orosházi prospektus a 10, 15, 25 és a 60 ezer kalóriás gázkazánt ajánlja, mig a gyo­maiak ezeken kívül a 7 ezer ka- lóriásat. És már elkészült a 75 ezer és a 100 ezer ltalónás pro­totípusa is. A szétválasztással tehát megkezdődött a konkur- rencia-harc. A kérdés: Ki tud jobbat és olcsóbban? Madarász Lászlónak nincse­nek pontos ismereteit az oros­házi gázkazán-gyártás helyzeté­ről, különösebb veszélytől azon­ban nem tart. — Ügy gondolom, hogy előbb­re jutunk, hiszen hamarább kezdtük és továbbra sem állunk meg. Elértük, hogy ez év január­jától árcsökkentést is bevezet­hettünk — mondja. A szakgárda begyakorlottsá­ga, a termelés ésszerű szervezé­se íme, meghozta a várt ered­ményt. És csak dicsérni lehet a dolgozókat, akik a szűkebb munkakörükben egy sor célszer­számot készítettek, hogy meg­könnyítsék a munkájukat Ez a folyamat persze ma is tart, mert itt a műszakianak és a munká­soknak egyaránt az az elvük, hogy többet ésszel, mint erővel. A versenyképesség megtartá­sának azonban más feltétele is Jegyezze fel! Névváltozás! A Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz értesíti valamennyi megrendelőjét és összes ügyfeleit hogy a szövetkezet neve megváltozott és új címe: Körösvidéki Cipész Szövetkezet, Békéscsaba Központi irodánk cime változatlanul továbbra is Békéscsaba. II., Vécsey u. 14—18. Telefon: 11—178. A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE. 65 I vah. Röviden: megfelelő szer­számgépek, eszközök kellenek. — Sokat jelentene egy úgyne. I vezett CCL hegesztőgép, amit már meg is rendelt a vállalat. Vagy 120—130 ezer forintba ke­rül — tájékoztat Madarász : László. — Mire van még szükség? — Elsősorban egyetemes ma­rógépre, amelynek segítségével a gyártó eszközöket elkészíthet­nénk és karbantarthatnánk. Ra­kodáshoz, anyagmozgatáshoz nélkülözhetetlen ma már egy elektromos targonca. Végül a forgácsoló gépparkot Is növelni kell. Mindez gyorsan visszaté­rülő befektetés lenne. Van jovoje a gázkazánnak A gyáregység teljes kapacitá­sát nem tölti ki a gázkazán. Ta­valy egy budapesti üzem meg­rendelésére két típusban 17—17 almaválogató gépsor és ötven darab 150 ezer kalóriás gázka­zán-burkolat készült, amelyre csaknem 40 ezer munkaórát fordítottak. Ilyen munkákra az idén is szükség lesz, mert gázkazánok­ból kevesebb a megrendelés. A forgalomba hozó Bács-Kiskun és Szolnok megyei Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat ugyan 1000-nél többet adott el a j különböző méretűekből, de még j maradt a raktárában is. Madarász László szerint a gáz­kazánok rendkívüli előnyei — különösen-az, hogy 82—85 szó zalékos a hőenergia felhaszn; lása — még nem eléggé isméi­tek. bár a vegyesipari és a ke­reskedelmi vállalat is rendsze­resen propagálja. Persze, a földgáz szélesebb körben való alkalmazásával majd az igény is nő. Igaz. a csőhálózat és a ra­diátorok bevezetése elég költsé­ges. — Manapság itt-ott szó esik arról, hogy központi kazán há­zak létesítésével oldják meg a lakások fűtését. Mi igaz ebből? Madarász László így válaszol: — A lakótelep méretétől függ. Kissebbeken, mint amilyen Bé­kés megyében is található, job­j ban megfelel a ma már számos országban elterjedt tetőteraszos kazánház. Ez pedig annyit je­lent, hogy a tetőn kialakított ka­zánházban több gázkazánt he­lyeznek el és ezeket a külső hő­mérséklettől függően kapcsolják be. Van tehát jövője a gázkazán­nak. Nem is beszélve arról, hogy a családi házakban ennél kényelmesebb és gazdaságosabb fűtési mód nincs. Már csak muzeális érték A délutáni műszakban he­gesztők és lemezlakatosok dől- ! goznak. Kosa István és Baráth Károly brigádjának fele-fele. Azért kell így szervezni a mun- | kát, mert hiányzik egy ívhe­gesztő berendezés. Nem olcsó dolog, de megérné, hogy vásá­roljon a vállalat. A gázkazán gyártásánál az összes ráfordítási idő 25—30 százaléka hegesztés. Amikor erről beszélgetünk, Kó- sa István feltes7 nekem egy kér- kést: — Mit gondol, mi lenne, ha közben el Is romlana az egyik hegesztőberendezés? Nem vár választ. Folytatja a munkát. Baráth Károly lakatos, a No­vember 7 brigád vezetője. Neki is van igénye, mégpedig egy le­mezhajlító gép. — Ezt a kézzel működőt kis­iparosnak kéne adni. Tömeg, gyártáshoz nem való — mond­ja, aztán egy közeli fúrógépre mutat. — Az pedig már csak muzeális érték, nyugodtan elvi­hetnék innen. A gyomai gázkazán jó híré­nek féltése beszél belőle. Mert sem neki, sem másnak nem mindegy, hogy mi kerül ki az üzemből, milyen annak a gyárt­mánynak a minősége, amelynek a világrahozatalában a brigád­ja is féltő szeretettel vett részt. A csemete pedig gyorsan fel­nőtté vált. Formálták, alakít­gatták kívülről, belülről, hogy értelmes és szép is legyen. Szá­mos ésszerűsítéssel igyekeztek a jó tulajdonságait kifejleszteni. Oláh Lajos, Molnár Károly, Balázs József, Németh Imre és a többiek mind surra törekednek ma is, hogy a lemezmunka, amely a gázkazán formáját ad­ja, kifogástalan legyen. A leg­jobb szakember se találjon ben­ne hibát. Gondos munkájával, az üzem­hez való hűséggel a November 7 brigád 1969. november l-én — elsőként — elnyerte a szocialis­ta címet. Gyomán egy kis büszkeség­gel beszélnek a gyárról. Sokan tudják, hogy minden eddigi kiállításon elismerést aratott a gázkazán, amelynek serleg, érem, oklevél a jele. De azokat hiába keresi az ember itt az üzemben. A vállalat Békéscsa­bán őrzi. Molnár Károly lakatos nem tartja ezt jónak: — Itt volna a helyük, kérem — állapítja meg, amit nehéz lenne megcáfolni. Nem könnyű a csúcsra érni A 100 ezer kalóriás gázkazán prototípusát Tóth Vince lakatos szereli. Ö az egyike azoknak, akikre a legkényesebb munkát is rá meri bízni Madarász Lász­ló. Egyébként a hibaelhárítás mesterének tartják. Az elsők között került a gyár­ba, a gázkazán szerkezetének legapróbb részeit is kitűnően ismeri, s ebben egy fél fejjel ki­magaslik a többiek közül. Azt mondják rá, „régi bútor”, bár mindössze 25 éves. Pályafutá­sát a Körösi Állami Gazdaság­ban kezdte, ahol Dobó Lajos he­gesztőt tartotta eszményképé­nek. — Te, Lajoshoz vidd, ő jól megcsinálja — mondták a mű­helyben, ha valami kényesebb munkáról volt szó. És Dobó Lajos soha nem játszotta el a becsületét. Én meg irigyeltem, hogy milyen nagy a tekintélye mindenki előtt — emlékezik vissza Tóth Vince. A példát követte. Most ő olyan itt, mint amilyennek Do­bó Lajost annak idején megis­merte. Egy szakmában sem könnyű a csúcsra érni. Becsü­let, hozzáértés, kitartó szorga­lom, a munka szeretete kell hozzá. Egyik sem hiányzik Tóti Vincéből. Pásztor Béla 5 éven felüli szakmai gyakorlattal rendelkező vasesztergályos szakmunkást felveszünk. Jelentkezés: naponta 7-től 15 óráig. VAS, MŰANYAG KSZ, OROSHÁZA, Szarvasi út 18—26. 94309

Next

/
Oldalképek
Tartalom