Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
Dél-Afrikától Gjulái^ ,r- y Pók» György megnyitja a tárlatot, mellette Andruskó Károly. A „Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért” sorozat hatodik tárlatát nyitotta meg Gyulán az elmúlt napokban „Zentáj üzenet” címmel Póka György gyulai grafikusművész. Ezen a világhírű jugoszláv grafikus, Andruskó Károly művei kerültek a falra. Az eddigi hagyományokhoz híven a megnyitóra zsúfolásig megtelt a Jókai Kultúrotthon klubszobája. Emelte a megnyitó ünnepélyességét az is, hogy azon részt vett a zentai művész. Póka György bevezetőjében ismertette a jugoszláv vendég munkásságát, valamint kisgra- fikáinak ex libriseinek sikerét a világ számos országában megrendezett kiállításain. Pretoria, Dánia, Jugoszlávia, Magyarország és más országok müvészetkedvelői gyönyörködhettek már a halk finomságokkal átszőtt metszeteiben, grafikáiban. Gyulán a tárlat résztvevőit különösen a zentai táj színes szépsége, nyugalmat árasztó líraisága ragadta meg és az ellenkező véglet a földnek, talicskának feszülő darabos, nyers erőt kifejező kubikos életét ábrázoló képei. A művész előszeretettel foglalkozik klasszikus magyar költők verseinek illusztrálásával is, de kiterjedt kapcsolatot tart fent más országok grafikusaival is. Huszonöt ország 150 művészével áll szoros kapcsolatban, akikkel rendszeresen kicseréli legújabb alkotásait. A legtekintélyesebb jugoszláv grafikus, akinek művei gyakran jelennek meg az ottani lapokban. eddig több, mint 800 saját metszettél dicsekedhet, ami világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. A közeljövőben színes grafikáiból jelentetnek meg egy füzetet Dániában. Első gyulai látogatása mély benyomásokat keltett n művészben, aki ígéretet tett a rendezőknek, hogy a közeljövőben, remélhetően még a nyáron felkeresi Gyulát, amelyről mostani tartózkodása alatt is több vázlatot készített. Béla Ottó Ahol a gázkazán készül Vizsgaidőszak az Oktatási Igazgatóságon Új tantárgyi a vezetéselmélet Az MSZMP Békéscsabai Oktatási Igazgatóságán más okta- t tási intézményekhez hasonlóan javában zajlanak, vagy éppen most fejeződnek be a félévi vizsgák. Juhász József igazgató elvtárs rövid tájékoztatójában arról számolt be, hogy á marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyam hallgatóinak vizsgái még tartanak, s az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a felkészülés időszakát gazdaságosan használták ki a tanulók. Ugyancsak sikeresen végződött az öthónapos bentlakásos tanfolyam félévi vizsgasorozata, amelyet ezúttal egy új tantárgy is nehezített, a vezetéselmélet. Az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek pártalapszerve- zet vezetőinek jelentős módszertani segítséget adó tárgyat, az irányába mutatkozott érdeklődést is figyelembe véve — a következő, február 9-én kezdődő ‘ tanfolyamot tovább bővítik, meghívott előadókkal teszik színesebbé. Ugyancsok az öthónapos tanfolyam tantervében szerepelt néhánv olyan kulturális esemény, mint a Diplomások című színdarab színészeivel és ren- doSJével folytatott kötetlen beszélgetés, színház- és mozi- előadások kollektív meglátogatása, valamint egy olyan,a Békéscsabai Forgácsoló- és Szerszámgépgyárban tett üzemlátogatás, amelyen az új gazdaságirányítás gyakorlati feladataival és hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. A gyár udvarán nem sok változást lehet észrevenni. Az a régi, rozoga épület, amit anyagraktárnak használnak, még mindig a helyén áll. A vaslemezt fóliával letakart léctákolmány alatt védik az időjárás viszontagságai ellen. A sár pedig mindenfelé olyan nagy, hogy aki véletlenül a járda mellé lép, az bokáig süllyed benne. A műhelyek azonban szép sorjában megépültek. Dolgoznak is bennük szorgalmasan az emberek. Sarkallja őket, hogy olyan terméket gyártanak, amelynek tulajdonképpen ez a gyár a szülőanyja. Itt készült el a prototípusa az úgynevezett ÉTI-típusú gázkazánnak, egy magyar mérnök találmányának. És nem is olyan egyszerűen. Hónapokig tartott a kísérletezés, amíg végül is a holt anyagba életet oltottak. A szakmunkások legjobbjai együtt törték a fejüket a mérnökükkel, Madarász László üzemvezetővel, hogy egy-egy részfeladatot hogyan lehetne a legsikeresebben megoldani. És az 1967-ben létrehozott gyomai üzem gázkazánjaival hamarosan felkeltette az egész ország érdeklődését. Többet ésszel, mint erővel Megalakuláskor még az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat gyomai telepe volt az üzem tisztes címe. Tavaly január 1-én a Békés megyei Vegyesipari Vállalathoz került, annak a gyomai gyáregysége lett. A gázkazán-gyártást időközben Orosházán is megkezdték és ma is folytatják, felhasználva azokat a tapasztalatokat, amit Gyomán kezdetben szereztek. Egy orosházi prospektus a 10, 15, 25 és a 60 ezer kalóriás gázkazánt ajánlja, mig a gyomaiak ezeken kívül a 7 ezer ka- lóriásat. És már elkészült a 75 ezer és a 100 ezer ltalónás prototípusa is. A szétválasztással tehát megkezdődött a konkur- rencia-harc. A kérdés: Ki tud jobbat és olcsóbban? Madarász Lászlónak nincsenek pontos ismereteit az orosházi gázkazán-gyártás helyzetéről, különösebb veszélytől azonban nem tart. — Ügy gondolom, hogy előbbre jutunk, hiszen hamarább kezdtük és továbbra sem állunk meg. Elértük, hogy ez év januárjától árcsökkentést is bevezethettünk — mondja. A szakgárda begyakorlottsága, a termelés ésszerű szervezése íme, meghozta a várt eredményt. És csak dicsérni lehet a dolgozókat, akik a szűkebb munkakörükben egy sor célszerszámot készítettek, hogy megkönnyítsék a munkájukat Ez a folyamat persze ma is tart, mert itt a műszakianak és a munkásoknak egyaránt az az elvük, hogy többet ésszel, mint erővel. A versenyképesség megtartásának azonban más feltétele is Jegyezze fel! Névváltozás! A Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz értesíti valamennyi megrendelőjét és összes ügyfeleit hogy a szövetkezet neve megváltozott és új címe: Körösvidéki Cipész Szövetkezet, Békéscsaba Központi irodánk cime változatlanul továbbra is Békéscsaba. II., Vécsey u. 14—18. Telefon: 11—178. A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE. 65 I vah. Röviden: megfelelő szerszámgépek, eszközök kellenek. — Sokat jelentene egy úgyne. I vezett CCL hegesztőgép, amit már meg is rendelt a vállalat. Vagy 120—130 ezer forintba kerül — tájékoztat Madarász : László. — Mire van még szükség? — Elsősorban egyetemes marógépre, amelynek segítségével a gyártó eszközöket elkészíthetnénk és karbantarthatnánk. Rakodáshoz, anyagmozgatáshoz nélkülözhetetlen ma már egy elektromos targonca. Végül a forgácsoló gépparkot Is növelni kell. Mindez gyorsan visszatérülő befektetés lenne. Van jovoje a gázkazánnak A gyáregység teljes kapacitását nem tölti ki a gázkazán. Tavaly egy budapesti üzem megrendelésére két típusban 17—17 almaválogató gépsor és ötven darab 150 ezer kalóriás gázkazán-burkolat készült, amelyre csaknem 40 ezer munkaórát fordítottak. Ilyen munkákra az idén is szükség lesz, mert gázkazánokból kevesebb a megrendelés. A forgalomba hozó Bács-Kiskun és Szolnok megyei Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat ugyan 1000-nél többet adott el a j különböző méretűekből, de még j maradt a raktárában is. Madarász László szerint a gázkazánok rendkívüli előnyei — különösen-az, hogy 82—85 szó zalékos a hőenergia felhaszn; lása — még nem eléggé isméitek. bár a vegyesipari és a kereskedelmi vállalat is rendszeresen propagálja. Persze, a földgáz szélesebb körben való alkalmazásával majd az igény is nő. Igaz. a csőhálózat és a radiátorok bevezetése elég költséges. — Manapság itt-ott szó esik arról, hogy központi kazán házak létesítésével oldják meg a lakások fűtését. Mi igaz ebből? Madarász László így válaszol: — A lakótelep méretétől függ. Kissebbeken, mint amilyen Békés megyében is található, jobj ban megfelel a ma már számos országban elterjedt tetőteraszos kazánház. Ez pedig annyit jelent, hogy a tetőn kialakított kazánházban több gázkazánt helyeznek el és ezeket a külső hőmérséklettől függően kapcsolják be. Van tehát jövője a gázkazánnak. Nem is beszélve arról, hogy a családi házakban ennél kényelmesebb és gazdaságosabb fűtési mód nincs. Már csak muzeális érték A délutáni műszakban hegesztők és lemezlakatosok dől- ! goznak. Kosa István és Baráth Károly brigádjának fele-fele. Azért kell így szervezni a mun- | kát, mert hiányzik egy ívhegesztő berendezés. Nem olcsó dolog, de megérné, hogy vásároljon a vállalat. A gázkazán gyártásánál az összes ráfordítási idő 25—30 százaléka hegesztés. Amikor erről beszélgetünk, Kó- sa István feltes7 nekem egy kér- kést: — Mit gondol, mi lenne, ha közben el Is romlana az egyik hegesztőberendezés? Nem vár választ. Folytatja a munkát. Baráth Károly lakatos, a November 7 brigád vezetője. Neki is van igénye, mégpedig egy lemezhajlító gép. — Ezt a kézzel működőt kisiparosnak kéne adni. Tömeg, gyártáshoz nem való — mondja, aztán egy közeli fúrógépre mutat. — Az pedig már csak muzeális érték, nyugodtan elvihetnék innen. A gyomai gázkazán jó hírének féltése beszél belőle. Mert sem neki, sem másnak nem mindegy, hogy mi kerül ki az üzemből, milyen annak a gyártmánynak a minősége, amelynek a világrahozatalában a brigádja is féltő szeretettel vett részt. A csemete pedig gyorsan felnőtté vált. Formálták, alakítgatták kívülről, belülről, hogy értelmes és szép is legyen. Számos ésszerűsítéssel igyekeztek a jó tulajdonságait kifejleszteni. Oláh Lajos, Molnár Károly, Balázs József, Németh Imre és a többiek mind surra törekednek ma is, hogy a lemezmunka, amely a gázkazán formáját adja, kifogástalan legyen. A legjobb szakember se találjon benne hibát. Gondos munkájával, az üzemhez való hűséggel a November 7 brigád 1969. november l-én — elsőként — elnyerte a szocialista címet. Gyomán egy kis büszkeséggel beszélnek a gyárról. Sokan tudják, hogy minden eddigi kiállításon elismerést aratott a gázkazán, amelynek serleg, érem, oklevél a jele. De azokat hiába keresi az ember itt az üzemben. A vállalat Békéscsabán őrzi. Molnár Károly lakatos nem tartja ezt jónak: — Itt volna a helyük, kérem — állapítja meg, amit nehéz lenne megcáfolni. Nem könnyű a csúcsra érni A 100 ezer kalóriás gázkazán prototípusát Tóth Vince lakatos szereli. Ö az egyike azoknak, akikre a legkényesebb munkát is rá meri bízni Madarász László. Egyébként a hibaelhárítás mesterének tartják. Az elsők között került a gyárba, a gázkazán szerkezetének legapróbb részeit is kitűnően ismeri, s ebben egy fél fejjel kimagaslik a többiek közül. Azt mondják rá, „régi bútor”, bár mindössze 25 éves. Pályafutását a Körösi Állami Gazdaságban kezdte, ahol Dobó Lajos hegesztőt tartotta eszményképének. — Te, Lajoshoz vidd, ő jól megcsinálja — mondták a műhelyben, ha valami kényesebb munkáról volt szó. És Dobó Lajos soha nem játszotta el a becsületét. Én meg irigyeltem, hogy milyen nagy a tekintélye mindenki előtt — emlékezik vissza Tóth Vince. A példát követte. Most ő olyan itt, mint amilyennek Dobó Lajost annak idején megismerte. Egy szakmában sem könnyű a csúcsra érni. Becsület, hozzáértés, kitartó szorgalom, a munka szeretete kell hozzá. Egyik sem hiányzik Tóti Vincéből. Pásztor Béla 5 éven felüli szakmai gyakorlattal rendelkező vasesztergályos szakmunkást felveszünk. Jelentkezés: naponta 7-től 15 óráig. VAS, MŰANYAG KSZ, OROSHÁZA, Szarvasi út 18—26. 94309