Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Több milliós rekonstrukció kezdete a Gyulai József Attila Tüdőgyógyintézetben Február 3-án adta át rendel-1 tetésénel; Gyulán, a József Atli- | la Tüdőgyógyintézet nővérszál- j lását dr. Taby László főorvos, a i megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője. A 26 szo­bában 46 nővér kap havonként 50 forintos kártérítés mellett szállást. Dr. Hutter Károlytól azt is megtudtuk, hogy a nővérszállás kialakítása csupán a kezdetét jelenti annak a több milliós re­konstrukciónak, ami az új öt­éves terv időszakában e gyógy­intézetnél sorra kerül. Ugyanis e gyógyintézet a jövő év janu­árjától nemcsak Békés megye, hanem a Dél-Tiszántúl tüdő- és mellkasi megbetegedésben szen­vedő betegeit lesz hivatva fo­gadni. Dr. Taby László (balról) átadja rendeltetésének a nővérszállást. A korszerűen felszerelt konyha egy részlete. Délutáni tere Tere az egyik szobában. Kép, szöveg: Balkus Imre Január 1-től új vállalat működik Szarvason A Tiszántúl meliorációs központja — Önálló tervezésű és elszámoló üzemek, koncentrált technika — Magas szinten képzett műszakiak A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 1909 utolsó negyedében rendeletet adott ki arról, hogy az Országos Talaj­javító Vállalatot szüntessél; meg és hozzanak létre az or­szág nagyobb tájegységein talaj, javító és talajvédelmi vállalato­kat. E .miniszteri rendelet vég­rehajtása során a Tiszántúl me­liorációs központjává Szarvast jelölték ki. Megyénk negyedik városának történelmi múltja tanúsítja, hogy a választás helyes volt. Tessedik Sámuel mai utódai a huszadik század korszerű eszkö­zeivel, a tudomány és a techni­kai haladás összekapcsolásával segédkeznek, működnek közre a | természet nagy erőinek leküz­désében, az emberi célok érvé- ] nyesítésére. Itt, működik az j ÖRKI, az öntözéses Rizster- I mesztési Kutató Intézet, a Fel- | sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum, s itt kapott helyet öt ti­szántúli megye meliorációs köz­pontja is: Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat cím­mel . Az új vállalat feladatairól és gondjairól rehozásán jelenleg dolgozunk, s szeretnénk bővíteni a kisvárdai bányaüzemet. Innen lápimeszet és lápiföldet termelünk ki, s szállítunk talajjavítás céljára a velünk szerződő üzemekbe. Sze­retnénk a Szabolcs megyei iro­dát is létrehozni, komplex me­liorációs feladatok ellátására. Az épülő Tisza II. kiskörei vízlépcső gazdasági hatékony­ságának növelésében vállala­tunkra jelentős feladat vár. Szeretnénk megfelelni a terme­lőüzemek igényének, s a tőlük kapott megbízatást kiváló minő­ségben magas műszaki felké­szültséggel teljesítjük. Vállala­tunk 23 agrármérnököt, három vegyészmérnököt, négy közgaz­dászt és három gépészmérnököt foglalkoztat. Felsőfokú és közép­fokú technikumot végzettek egész sora dolgozik nálunk. Olyan laboratóriummal rendel­kezünk, amely a talajvizsgála­tokon túl alkalmas takarmány­tápok tápanyag-összetételének elemzésére is. Valamit gondjainkról is. A műszaki fejlesztés továbbnöve- lésére újabb egyetemet végzett, legalább ötéves gyakorlattal rendelkező agrármérnököket és mérnök-közgazdászokat kere­sünk. A gépüzem munkáját szeretnénk úgy megszervezni, hogy a termelés lehetőségeinek jó kihasználásával 1970-ben 20 millió forinttal növekedjen termelési értéke. Mint minden új vállalatnak, így nekünk is jelentős gondot okoz a lakás­hiány. Jól képzett szakembere­ket csak akkor tudnánk Szarvasra, a vállalat központjá­ba hozni, ha a lakásproblémát meg tudnánk oldani. Itt kötött­ségekkel állunk szemben. Ezek megszüntetésére a felsőbb szer­vek állásfoglalása szükséges. A város központjában ■ épített OTP-lakásokból vállalatunk nem vásárolhat egyet sem. Tilt­ják a rendeletek. Tudomásom szerint még öt lakás eladatlan, ugyanakkor vállalatunk rendel­kezik olyan anyagi eszközökkel, hogy ezeket megvegye, s dolgo­zóink rendelkezésére bocsássa szolgálati lakás címen. Politechnikai műhely, könyvtár, falumúzeum épül Méhkeréken Hég ebben az évben átadják a törpevízművet a következőket mondotta Mé­száros István igazgató: Vállalatunk fő tevékenységi köre a meliorációs munkák komplex gépesítése, a tudomá­nyos életben elért eredmények gyakorlati alkalmazása. Ez a gyakorlatban a következőket je­lenti: foglalkozunk talajjavítás­sal — digózás útján, tehát fizi­kai értelemben és kémiai anya­gok felhasználásával —, belvíz- rendezéssel, az öntözőtelepek kialakításával kapcsolatos ösz- szes munkálatokkal, erózióvéde­lemmel (talajaink jelenlegi ál­lapotának megőrzésével, illetve javításával), útépítéssel mező- gazdasági üzemen belül, a tel­kesítéssel kapcsolatos altalaj csö­vezéssel, talajvízszint beállítá­sával és speciális gépek javítá­sával?' A Szarvason működő köz­ponti vállalatnak lényegében hét üzemegysége szolgálja a ti­szántúli mezőgazdasági üzeme- j két. A Békés—Csongrád megyei iroda komplex meliorációs fel- i adatot lát el útépítés nélkül. A Hajdú-Bihar megyei iroda deb­receni székhellyel az előző Szarvason működő irodához ha­sonlóan szervezi a munkát és a Tiszántúl egész területére vál­lalja az útépítési megbízatásokat is A Szolnok megyei iroda Karca­gon székel, s a szarvasihoz ha­sonló feladatokat lát el. A gép­javító üzem szarvasi székhellyel működik. Minden üzem terv- és { pénzügyi önállóságot kapott. A j vállalat tervezőirodájának lét- 1 Méhkerék fejlődésében jelen­tős lesz az idei év. Az általános iskolai tanulók részére 1969 végén kezdték meg az új poli­technikai műhely építését, mely­re a községi tanács a községfej­lesztési alapból 400 ezer forintot biztosított. Az építkezést a Sar- kadi Tanács Költségvetési Üze­ménél; brigádja vállalta, s a munkával jól halad, így még az idén átadhatják a tanulóknak a műhelyt, ahol politechnikai okta­tás keretében gyakorolhatják majd az iskolában tanultakat. Minit már lapunkban közöl­tük, Méhkerék is benevezett a 100 falu — 100 könyvtár moz­galomba, és tervezi egy korsze­rű könyvtár létrehozását. A já­rási és a megyei tanács is segít ebben, így összesen 250 ezer fo­rintot. tudnak fordítani egy épü­let átalakításara. bővítésére, melyben helyet kap a községi könyvtár. A berendezésre és könyvekre összesen 90 ezer fo­rintot kapnak, s természetesen,: mivel a lakosság 97 százaléka román nemzetiségű, a könyvtár. J ban jórészt román nyelvű köny- [ veket kaphatnak majd az olva­sók. Ennek átadására is az idén kerül sor. A törpevízmű építését már két évvel ezelőtt tervezték, az idén végre meg is valósul a méhkerékiek regi vágya, hogy megfelelő, jó ivóvizet kapjanak. A kút fúrását már megkezdték, a munkákat folyamatosan vég­zik, hogy még az idén fölállít­hassák a hidroglóbuszt és év végére teljes kapacitással mű­ködhessen a törpevízmű. Emellett természetesen nem hanyagolják el a járdaépítést sem, illetve szélesítik a megle­vő járdákat. Lehetőség nyílik a községi tanácsterem korszerűsí­tésére is, melyet reprezentatív házasságkötő-teremmé alakíta­nak ki. Ezenkívül az épület be­rendezéseit fölújítják. A távlati tervben szerepel az iskola két tanteremmel való bővítése, ha meglesz a törpe­vízmű, tisztaságfürdő építése, s az elkövetkező évekre tervezik egy új művelődési ház létreho­zását is. A fejlesztés érdekessége — mely a helybeliek javaslata volt —, hogy létesítsenek falu­múzeumot Méhkeréken. Még az elmúlt évben az egyik tanács­ülésen foglalkoztak ezzel a ja­vaslattal, s a tanácsülés el is fogadta. Erre a célra egy épüle­Harmiiictagú csehszlovák küldöttség a kondoros! Lenin Tsz zárszámadásán Tavaly negyvennyolc szövet- | kezeti gazda ment nyugdíjba a ! kondorosi Lenin Tsz-ben. Ez­zel a tagság 25 százaléka nyug­díjas, vagy .járadékos. A gaz­dálkodás egyre javuló eredmé­nyeit vehették zárszámadásuk jegyzőkönyvébe. Termésered­ményeik az elmúlt öt év átla­gához viszonyítva magasak. Bú­zából 23,9, kukoricából 38,5, cu- ' korrépából pedig 265 mázsát j termeltek holdanként. A nö- { vénytermesztés 16, az állat- j tenyésztés 18 millió forint-ár- | bevételt produkált, a kisegítő j ágazat és az egyéb termelés 8,4 millió forinttal járult hoz­zá az 1969. évi 42,9 millió fo­rintos árbevételhez. A szövet­kezet bruttó jövedelme 18,8 millió forint. Ebből majdnem 5 millió forintot fordítottak a fejlesztési alap növelésére. A Lenin Tsz zárszámadó- közgyűlésén harminctagú cseh­szlovák termelőszövetkezeti de­legáció is részt vett. A testvér- tsz vezetői gratuláltak az 1969. évű gazdálkodás kimagasló eredményéhez. tét kívánnak vásárolni, melyben összegyűjtenék a román nemze­tiségű lakosság népművészeti tárgyait, régi ruhákat, haszná­lati cikkeket, többek között ké­zi szövőszéket, kézi malmot, só­darálót és egyéb tárgyakat, me­lyek jellegzetesen romá stílu­súak. Az idén megvásárolják az épületet, melyben a falumúze­umot akarják kialakítani. Az ötletet elsősorban az adta, hogy a kishatárforgalmi egyezmény biztosította lehetőségeket ki­használják, s az ide látogató idegeneknek bemutassák a Ma­gyarországon élő nemzetiségi la­kosság hagyományait.­*. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom