Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

s. o. s. Telefonálók nevében Augusztus 28 és október 2, e/ a két dátum kapcsolódik mosta­ni írásunkhoz. Mindkét eset­ben lapunkban nyomatékosan kértük a postát, szüntesse meg az automata-berendezés, illetve a távbeszélővonalak meghibá­sodását Békéscsabán, ugyanis túl sok a téves kapcsolás. Az október 2-i írásunkra a Szege­di Postaigazgatóság válaszolt, melyben megállapította rekla­mációnk jogosságát é6 megnyug­tatásul közölte, hogy a hibák megszüntetésére intézkedések történtek. Azóta nem hogy csökkent, de tovább nőtt a téves kapcsolá­sok száma. A telefonálók pedig bosszankodnak, tépik a hajukat mérgükben. Rajzolónk valahogy így képzelte el. l Az elekiek gázügye Az elfeki gázfogyasztók pana­szát tolmácsolta Kovács István­ná, aki levelében segítséget kért tőlünk, „mert, ami itt történik — írja levelében —, nemcsak nekem, de még sok gázfogyasz­tónak nem tetszik. Eleken sok gáztűzhely működik a háztartá­sokban. Van lerakat is, de en­nek nincs fűthető helyisége, így télen a lerakat vezetőjének laká­sára kell menni. Természetes, hogy senki sem szereti, ha a la­kásán zaklatják, de mit tegyen a gázpalack-tulajdonos, amikor főzni nem tud; mert nincs gáz, s a lerakat sincs nyitva.” Ezután azt kifogásolja levél­írónk, hogy 9 forinttal többet fizetnek a gázpalackért, mint amikor Gyulára beutaznak és ott cserélik. Kérdi, miért ez az árkülönbség? Levelét az UNIVERZÁL Kis­kereskedelmi Vállalathoz továb­bítottuk, ahonnan Cs. Szabó Imre főosztályvezető aláírással a következő választ kaptuk: „Vállalatunk cseretelepet Ele­ken nem üzemeltet. Ezt a Békés megyei AKÖV tartja fenn, il­letve a község gázellátását ő végzi megállapodásunk értelmé­ben 9 forintos palackonkénti ki­szállítási díj ellenében. Az át­küldött panaszos levéllel felke­restük az AKÖV illetékes veze­tőjét, s a következő választ kap­tuk; A jelenlegi telepet a tan- nács javaslata alapján létesítet­ték. A lakosság gondját isme­rik, s annak megszüntetésére már intézkedtek, folyamatban van egy új tárolóhely építése is a Kossuth utca 27 alatt, a telep kezelésével megbízott dolgozó lakása mellett.” A vállalat közli még levelé­ben, hogy az AKÖV-öt a békés­csabai telepről látják el gázzal, s különösebb zökkenők nem Szó, ami szó, végre igazán ; ,ióntól kéne tenni ezekre a bosz- szankodásokra, hiszen emellett a telefontulajdonosok forintjai is bánják a téves kapcsolásokat. , A postaigazgatóság végre ' szerezzen érvényt utasításának, vagy adjon olyan hathatós se­gítséget az itteni távközlési üzemnek, hogy véglegesen ren­dezni tudja a vonalak meghibá­sodását, a berendezések javítá­sát. Sok-sok ember, üzemi, hi­vatali dolgozó és telefontulaj­donos köszönné meg, hiszen fe­lesleges idegességtől, bosszúság. ! tói mentesülnének ezáltal. Talpalávaló Két évvel ezelőtt 47 ezer tal- palást végeztek a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz javítórész­legei, a múlt esztendőben már csak 40 ezret. E számokból is világosan kiderül, hogy évről évre jelentősen csökken azoknak a száma, akik megtalpaltatják lábbelijüket. Mindezek előrebocsátása után válaszolunk Papp István Gyula. Kenyérsütő utca 23 szám alatti olvasónk kérdésére. A levélíró arra kíváncsi, hogy vajon igaz-e az a hír, mely szerint bezárják Titkos találkahely? Fölöttébb óvatosan fogalma­zott levéllel lepték meg a Szer­kesszen velünk rovatot a bé­késcsabai Kápolna utca lakói. Azt kérdezik, miért tartják ál­landóan nyitva a temető Ká­polna utcai bejáratát. Olvasó­ink azért emelnek szót, mert a sarkig kitárt kapun bárki be­mehet, s ez, idézve a virágnyel­ven irt levelet: „egyrészt na­gyon egészségtelen, másrészt pedig sok minden más alka­lomra ad lehetőséget. A dél­utáni műszakban dolgozó fia­tal lányok, asszonyok késő este térnek haza és félnek. Erre minden okuk megvan. A nyi­tott kapun át nagy a forgalom és rengetegen sétálgatnak arra még hajmii 3 órakor is... Ez pedig nem valami kellemes állapot és látvány. A hallottak és a látottak alapján; megbot­ránkoztató és séfti a közerköl­csöt.” A fentieket mi úgy értelmez­zük, hogy a temető — a Ká­polna utcai lakosok szerint — titkos találkahely és a magá­nyos nőkre leső férfiak va­dászterülete. A temetkezési vállalattól ka­pott felvilágosítás nyomán tud­juk, hogy a temetőkapu bezá­rása az egyház által fizetett te­metőőr feladata és kötelessége. Az őrrel nem beszéltünk, mint ahogy a Kápolna utca környé­ki erkölcsi állapotokról sem tudtunk személyesen meggyő­ződni. Helyt adunk azonban ol­vasóink kérésének, hogy tudni­illik tartsák zárva a kaput. Ab­ban persze biztosak vagyunk, hogy a temető környéki köz­rend és közerkölcs helyreállí­tása nem egy lakaton múlik. Gyulán a Kálvin utcai cipész ktsz javítórészlegét. Ament Fe­renc. a ktsz elnöke szeretné megnyugtatni olvasóinkat. Az igaz, hogy még a vezetőség nem döntött a Kálvin utcai javító­részleg sorsáról, de valószínű­nek látszik, hogy Gyulán és inás helyeken is összevonják a javítóműhelyeket. Ezt a jobb kihasználás biztosítása és gaz­daságossági meggondolások in­dokolják. Bárhogy is alakuljon a fillé­res javításokat végző részlegek sorsa, olvasónkkal együtt mi is reménykedünk abban, hogy nem marad talpalávaló nélkül az, aki meg akarja talpaltatni cipőjét, hiszen a ktsz-ek egyik legfőbb szerepe éppen a szolgáltatásban van. voltok csupán novemberben és decemberben, illetve ez év első hónapjában. Ez főlég szállítási nehézségek és termelési gondók miatt volt. A Kőolajipari Válla­lat viszont már közölte, hogy február közepétől minden igényt ki tud elégíteni. Ami az árat illeti, éz némcsak az elekiek panasza, hanem több olvasónktól érkezett már ilyen kifogás. Éppen ezért bizonyos magyarázatra szorul, melyre szintén az UNIVERZÁL-tól kap. tunk választ: „A 11 kilogrammos palack ára — írják — az országban minde­nütt 33 forint Azokban a kis­községekben viszont, ahová tel­jes gépkocsiszállítmányt a kis fogyasztód létszám miatt nem tudunk küldeni és telepet léte­síteni nem gazdaságos, az AKÖV végzi el az ellátást, mint fuva­rozó vállalat, s jogosult mini­mális fuvardíj felszámítására. Megállapodásunk értelmében ez a fuvardíj a megye területén egységes, függetlenül attól, hogy a szállítás milyen távolságra történik. A 9 forintos kiszállí­tási díj egyébként a legalacso­nyabb távolságra történő szállí­tási költségnek felel meg.” A megyében számos községbe juttatják el így a gázt. Egyéb­ként is erre előzőleg írásos meg­bízást kapott az AKÖV. Interpelláció Békéscsabáról, a Vihar utcá­ból küldték elkeseredett hangú levelet a Szerkesszen velünk re. vathóz. Ebben él panaszolják, hogy még az lÖÓ7-es választá­súk előtti gyűléséken ígéretet kapták, hogy az utcájukban is elkészítik a járdát. Azóta jó sok Idő elt-üt, de az ígéret a mai na­pig sem valósult még. — Kérde­zik, hogy vajon éhben az évben tésZ-e Járda? Szarvas László. » É. K. V. osz­tályvezető mérnöke elmondotta, hogy a már elmúlt évben beve­zetett módszerrel oldják meg az Idén is a járdaépítéseket. Ugyanis az erre a célra rendel­kezésre álló pénzt, ami az idén kettő és fél millió forint, kerü­letenként elosztják és annak fel- használásáról a kerületi Haza­fias Népfrontbizottság, a tanács­tagok döntenek, figyelembe vé­vé a sürgősségi sorrendet. Sa­lamon György levélírónknak azt tanácsoljuk, ott érdeklődjön a Vihar utcai járdaépítés ügyében. Áldatlan állapot A címben szereplő megállapítással kezdi levelét a békéscsabai Uhrin János. Mint írja, még az elmúlt év októberében a in. kerületi Csendes utcában nagy mennyiségű csövet ra­kott le az AKÖV, ■ nem sokkal ké­sőbb gázvezeték elhelyezésére árkot ástak ugyanitt. Idézünk leveléből: „Azóta az Orgona utcai lakosok szinte képtelenek még gyalogosan is közlekedni. Bizony, nagyon sok a munkába járó kisgyermekes anya, aki a kora reggeli órákban megy műszakba — gyermekkocsival —, és csak nagy nehézségek árán, vagy pedig a Déli sor—Német Lajos utca megkerülésével tud kijutni. Már több Orgona utcai lakosnak is fogy­tán van a tüzelője, de az -áldatlan állapot« miatt ezt nem tudják pótol­ni." Csatlakozunk a levélíró s a többi környékbeli lakos kéréséhez, misze­rint „szabadítsák fel" teljes egészé­ben a Csendes utcát, vagy legalább­is annyira, hogy egy kocsltávolság járható legyen. Ennyi a kérés. De nem lehetett volna egy kicsikét elő­re gondolkodni!? Lakók, akik szeretik környezetüket A békéscsabai Vörösmarty utca egyik lakója Írja mintegy reagálva a Szerkesszen velünk január 21-én megjelent egyik Fontos az egészség Békés főterén, valamint a busz végállomásnál meleg vizű artézi kút adja az igen jó ivó­vizet. A kút környékével azon­ban igen sokan nem törődnek, sőt, nap mint nap láthatják a járókelők, hogy néhány autó- tulajdonos ott mossa kocsiját. Nem egy esetben úgy, hogy gu­Válasz névtelen levélre iái- nem szokásunk névtelen levélre válaszolni, nem is lenne célszerű, ha minden így írt levelet figyelembe ven­nénk, azonban a „dombiratosi dolgozók” megjelöléssel írt levélre reagálunk, mivel olyan közérdekű témákat közöl, melyekkel feltétlen érdemes foglalkozni. Olvasóknak meg­nyugtatásul azt válaszoljuk, hogy a húsellátásai kapcsola­tos jelzését az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek, a többi témát pedig az MSZMP megyei bizottsága illetékes osztályának juttattuk el kivizsgálás végett. Szeretnénk, azon­ban. ha a címét közölné, mivel a vizsgálat utáni válaszo­kat levélben akarjuk elküldeni; micsövet helyez a kút nyílásá­ra s úgy vezeti a meleg vizet a gépkocsira. Ez természetesen nem tetszik a környék lakóinak, akik ide járnak vízért. Egész- j ségtelen állapot, hogy sok- | szór olajos lesz a kút csöve és i környéke. Nem szólva arról a I piszokról, ami a kocsikról lejön. Emellett sokszor hatalmas tó­csákat képez a kút környékén a víz. Vajon mikor szüntetik nxg az illetékesek a kutaknál levő autómosást, hiszen sok-sok em­ber egészsége forog kockán. A fenti állapotokról egyik tu­dósítónk írt, sajnos az a tapasz­talatunk, hogy ez nem egyedi, hiszen Békéscsabán, megyénk többi városaiban és községeiben is tapasztalható nem egy ilyen eset. Ha nincs kijelölt kocsimo­sóhely — és bizony nincs —, akkor sem szabadna a ku'Vk mellett — ahonnan a lakosság az ivóvizet szerzi be — a gépjár­műveket mosni. Mint ahogy ez valóban tilos is, csak sokan megszegik, mivel jóformán nem ellenőrzi őket senki. Olvasónkkal egyetértünk és javasoljuk, hogy a tanács, a KÖJÁL és más illetékes szer­vek képviselői sűrűbben ellen­őrizzék ezeket a helyeket és él­jenek a büntetés lehetőségeivel is, bizonyára akkor sokan meg­gondolnák, hogy járműveiket a kutaknál hozzák rendbe. A gép­kocsik tisztításának van mis módja is, s nem kellene sok-sok ember egészségét veszélyeztetni. írására. Utcájukban a lakók a rendre és tisztaságra nagyon ügyelnek. Van tehát ellenkező példája is a korábban megír- vaknak. Olvasónk a következő­ket közli; ,„A mi ki utcánk egyike az egész évben szépen rendezett, tisztán tartott utcáknak. Lakói jórészt üzemi dolgozók, nyug­díjasok, akik nemcsak kis csa­ládi házaikon belül, de a por­táik előtt is igen-igen szeretik a rendet. Öröm nézni tavasz- szal, mikor enged már az idő, micsoda sürgés-forgás van kint az utcán. Szinte egymással ver­senyezve, lapáttal, gereblyével, seprrüvel a kezükben takaríta­nak, virágot ültetnek stb. Sze­metet senki sem dobna ki az utcára, a salakot egy csomóra hordják. így egyúttal az úttes­tet is járhatóbbá teszik. Körül­belül három éve facsemetéket ültettek, melyeket védenek a járművezetőktől, akik közül so­kan tiszteletben ;tartják a la­kók eme rendszeretetét”. Sajnos azonban nemcsak örömteli, hanem szomorú dol­got is közöl olvasónk, mivel egyetlen egy ember nem törő­dik azzal, hogy az utca lakói milyen fáradsággal gondozzák utcájukat; kocsistól, lovastól célba veszi a lerakott salakcso­mókat, ezzel nagy rendetlensé­get teremtve, nem kis bosszú­ságára az ott lakóknak. Az ut­ca lakói nem akarják, hogy az újságban közölt Vajda utcai részlethez hasonlítson a Vörös­marty utca, inkább minden erővel azon lesznek, hogy ki­vegyék részüket a most meg­indult Tiszta Békéscsabáért mozgalomból

Next

/
Oldalképek
Tartalom