Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

JUj gépműhely, juh telep, erő- és munkagépek Milliós beruházások a mezőgyáni Magyar—Bolgár (Tudósítónktól) Tájékoztatást kaptunk a me- zögyání Magyar—Bolgár Barát­ság Termelőszövetkezet gazdál­Óvodabővítés tsz-hozzájárulással örvendetes és hasznos kezde­ményezés született Füzesgyar­maton az óvodai férőhely növe­lésére, illetve az óvoda korsze­rűsítésére, hogy minél több kis­gyermeket tudjanak fogadni, el­sősorban azokat, akiknek édes­anyjuk igénybe vette a gyér-1 meggondozási segélyt, viszont ez az idő már lejárt, és kisgyerme- í két el akarja helyezni. Az egyik óvodát éppen ezért 150 ezer fo­rintos költséggel felújították, s 1 ehhez a termelőszövetkezetek is j segítséget nyújtottak. Jó az ! együttműködés a tsz-ek, az óvo­da illetve a községi tanács kö­zött. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet ebben az évben újabb 40 ezer forintot ajánlott fel az óvoda fejlesztésére. Barátság Tsz-ben kodásáról. Megtudtuk, hogy az 1988-as gazdasági év után 9 mil­lió 800 ezer forintot fizettek a tagságnak, s az idén pedig — a tavalyi munka eredményeként — 7 millió 500 ezer forintot, vagyis 700 ezer forinttal többet Jól bevált á közös gazdaság­ban a vöröshere és a lucerna termesztése, ebben az évben pe­dig meg aikárják honosítani a karakul-júh nevelését. A tsz-nek 2500 hold juhtenyésztésre alkal­mas legelője van, s a jutelepet teljesen gépesítik majd. Március 31-én 1 millió 600 ezer fórint költséggel épülő, mo­dem gépműhelyt adnak át ren­deltetésének. Eddig a tsz javító- részlegének 40 dolgozója 7 kilo­méterre járt munkába, így nem volt lehetséges az ellenőrzés, sokba kerülték a javítások, nőtt a szállítási költség. A gépmű­helyen kívül elkészül ebben az évben két 400 férőhelyes juh- hodály is. A géppark felújítá­sára 900 ezer forintot fordíta­nak: két kombájnt MTZ-trak- tort, s más munkagépeket vásá­rolnak. Back Gyula Márki Sándor emlékezete KÉTEGYHÁZÁN született olvasta Márki Dózsáját és ha­1853-ban Márki János és Zay Júlia hetedik gyermekeként Márki Sándor, a tanár, aki az akadémia tagja lett. Kétegyhá- zán és Sarkadon ismerte meg a magyar és a román nép ke­serves hétköznapjait, meg ün- neptelen ünnepeit. Nagyváradi diákoskodása köz­ben a gimnázium diáklapjába írt „felforgató” ' cikke miatt el­tanácsolták az iskolából. Az egyetem elvégzése után Aradon kezdi tanári pályafutását, tanít és ír. Témáit, még, ha áttétele­sen is, a szűkebb hazájában fe­szülő problémák ihletik. Hu­szonnégy éves, amikor elkészül A Fekete-Körös vidéke; majd a helytörténeti témák köréből sorra jönnek a munkák: a Bi­hari román írók, a Sarkad tör­ténete, az Arád és Záránd vár­megye, a békésszentandrási ese­ményekhez kötődő Péró lázadá­sa, a Hóra-lázadás magyaror­szági része. Országos nevet szer­zett az alig harminc éves fejjel készített ‘ Dósa és forradalma című, 1883-ban megjelent mun- i kajával. Kora felfogását meg- j haladva, vette észre ebben a történeti összefüggést, mint ír­ja: „Politikai nonszensszé lett ! egy néposztály, mely bukásában j magával rántotta a nemzeti ön- állást. S nemzeti önállását rész- j ben igazán csak akkor nyerte •'issza a magyarság, midőn az 1514-ben elejtett néposztályt is­mét rehabilitálta, sőt emanci- : nálta. Dósa neve borong a kor­szak kezdetén, Kossuth neve ragyog a korszak végén”. Mind­ez a viharsarki parasztfelkelé- | sek és Ady Dózsa-verse; előtt hangzottak él. NEM VÉLETLEN, hogy a Népszava ott állt a mű körül j keletkezett vitában a szerző mellett, mert a munkás-újság munkatársai megértették a sza­vak aktuális áthallását: „A fia­tal szerző megtörte a jeget — írja a Népszava. Ö ki merte mondani a valót. Nekünk, kik­nek Becsben gyártják a törté­nelmünket, s Becsben idomítják a történetíróinkat, nekünk Dó­sának még az emlékét Js átkoz­nunk kell, „Hogy a munkásság tást gyakorolt rá, egy törvény- széki tárgyalás anyagából tud­juk. Márkinak is érdeme, hogy a Miagyar Történelmi Társulat 1885 júliusi kongresszusa ma- ranadndó emlékűvé vált már — azért is, mert ekkor üzenték hadat egyes történetírók a koro­kat mozdulatlanságban ábrázoló, adathalmozódó pozitivista törté­netírásnak, s helyette a hatni képes történetírás útjára lép­tek. Márki ezen a kongresszu­son emelte társulati témává a szakmódszert, előadást tartott ékkor a középiskolai történe­lemtanításról. Ezt követően a középiskolai történelem köny­vek és szakdidaktikai írások egész sora kerül ki keze alól, a témánál maradást nem zavarta az sem, hogy 1892-ben egyszer­re lett a kolozsvári egyetem ta­nára és az akadémia tagja. Negyvenkilenc évig tanított, hetvenkét évet élt, Gödöllőn hunyt el 1925-ben A 60-as évek elejétől szülőfalujában. Kétegy- Iiázán emlékoszlop hirdeti em­lékét. Mindezt azért bocsátottuk elő­re, mert most, amikor felszaba­dulásunk 25. évfordulóján Pá­pán a KISZ Központi Bizott­sága megtartotta a honismereti i szakköri ifjúság második orszá­gos konferenciáját, a mozgalom nagy elődjei között Márki Sán­dorra is emlékezett az ifjúság A HÁROMNAPOS tanácsko­zás megvonta a felszabadulás utáni honismereti szakköri mun­ka eredményeinek körvonalait, egyben kijelölte a feladatokat is. A KISZ KB titkára és az Orszá­gos Pedagógiai Intézet tan­székvezetője által előadott köz­ponti referátumok a legjobbak között megemlékeztek a körös- ladányi általános iskola, a bé­késcsabai szakmunkásképző-in­tézet, illetve a battonyai, a bé­késcsabai, az eléki, a gyulai és a szarvasi gimnáziumok honis­mereti szakköreiről. Különösen hangsúlyozták a nemzetiségi ha­gyományok megmentésében tett szolgálataikat. Dr. Virágh Ferenc Együtt a műszaki haladás útján Előkészületben a Trabant-kooperáció — Magyar közreműködéssel épül a drezdai Metro — Széleskörű munkamegosztás Magyarország és az NDK között a gépiparban Hazánk és az NDK között ed-] dig több mint 30 szakosítási,] kooperációs és közös kutatási ] szerződés megkötésére került sor. Ezek több száz termék, il­letve kutatási téma kooperáció­ját körvonalazzák. A legkiterjedtebb együttmű­ködés a közúti járműgyártásban alakult ki. Az NDK városi és közúti autóbuszigényeit kizáró­lag Magyarországról federt, s napjainkban már több mint 10 000 Ikarus-autóbusz közle­kedik az NDK útvonalain. Jelenleg évente mintegy 1500, a kővetkezőkben pedig 2000 autóbusz szállítására kerül sor. Ezzel szemben hazánk személy- gépkocsi importjának körülbe­lül felét az NDK-ból szerzi be. Most újabb tárgyalások foly­nak nagy horderejű Trabant- gyártási kooperációról. Az ed­digi elképzelések szerint a ma­gyar ipar átveszi a Trabant gépkocsik sebességváltóinak és fékberendezéseinek gyártását, s így az NDK-ban felszabadult kapacitások további gépkocsik szerelésére nyújtanának lehető­séget. Az eddigiek szerint a magyar ipar teljesen berendez­kedik ezeknek az alkatrészek­nek a gyártására, s évente mint­egy 150 000 sebességváltót és fékberendezést szállít az NDK autógyárának. Így valamennyi Trabant gépkocsit magyar be­rendezésekkel láthatják el. Ha ez a kooperáció létrejön — a szállítások ellenértéke­ként — évente mintegy 10 000 darab Trabant gépkocsit ka­punk. A nemzetközi együttműködés mintapéldájaként emlegetik a Budapesti Mezőgazdasági Gép- ] gyár és a Lipcsei Bodenbear­beitungsgeräte Werk között aj mezőgazdasági gépek gyártásá­ban létrejött kooperációt A két fél a kutatástól a műszaki fej­lesztésen át a gyártásig minden fázisban együttműködik: közö­sen készítették el a különböző növényvédőszer gépcsaládok mintapéldányait. A prototípu­sok kipróbálása már megkez­dődött, s ennék alapján dönte­nek majd arról, hogy — az adottságoknak megfelelően — melyik gyár, milyen típusú be­rendezések sorozatgyártására rendezkedjék be. A két ország szerszámgép­gyártó ipara tízfajta gép szako­sításában állapodott rtieg. Szá­mottevő az együttműködés a híradástechnikában is, ahol többféle fénycső, speciális adó­cső és híradástechnikai beren­dezés gyártását szakosították. A műszeripar legjelentősebb együttműködését a Magyar Op­tikai Művek és a Zeiss Művek alakította ki. Ez az együttmű­ködés tette lehetővé, hogy a magyar műszeripar napjainkban már nagy szériában és a Zeiss színvonalán álló minőségben ál­líthatja elő szemüveglencséit. Az Irodagép- és Finommecha­nikai Vállalat a Secura-cégtól az A—20 típusú pénztárgépek teljes gyártási dokumentáció­ját vette át, s néhány éven belül évi 14 000 darab ilyen típusú pénztárgép előállításá­ra rendezkedik be. A közelmúltban újabb megálla­podás is született, amely sze­rint a magasabb műszaki szín­vonalon álló KL—35 típusú pénztárgépek teljes gyártását is magyar vállalatnak adja át a ! Secura. A program szerint 1973-ban indul a termelés és 1975-ben már várhatóan mint­egy 10 000 ilyen korszerű pénz­tárgép készül a magyar válla­latnál. A gyártással együtt áz exportjogot iá a magyar válla­latra Ruházzák. A gumiiparban létrejött együttműködés lényégé: a két ország üzemei megosztották egymás között az autóköpeny- gyártást. Gyümölcsöző együtt­működés alakult ki az orvosi műszergyárak között is — cseh­szlovák partnerekkel közösen — komplett kórházi berendezések és kész kórházak exportjára is Vállalkoznak. A gyógyszeripar- bán magyar—NDK kutatási megállapodás született; az egyes gyógyszerek kutatá­sával kapcsolatos munkát megosztották, hogy a rendel­kezésre álló erőket jobban hasznos! th ássák. A magyar építőművészetet is mindinkább megismerik az NDK-ban, hiszen számos város­rész, kórház, üzemi, és irodaház éptllt már magyar tervek sze­rint A rostocki Wamow-hidat is magyar tervek alapján építik, éppúgy, mápt például a berlini! Alexander Platz aluljáróját Már folynak a tárgyalások a két or­szág szakértői között arról az elgondolásról, hogy a drezdai metro tervezésével és esetlég építésével is a magyar szakem­bereket bíznák meg. A műszaki—tudományos együttműködés kiterjed a mező- gazdaság szinte minden ágára is. 14 magyar és 11 NDK kutató­intézet között született együtt­működés és különösen a növénynemesítés terén találunk kiemelkedő ered­ményeket. Az NDK éghajlata például kevésbé alkalmas vető­magok termesztéséle, ezért az NDK mezőgazdasága a szüksé­ges vetőmagot jórészt Magyar- országról szerzi be. N. l* Zárszámadás tíz órától harangsxóig Jó két óra hosszáig tartott a battonyai Vörös Október Tsz zárszámadó közgyűlése. Szom­bati nap, piac lévén, elég las­san gyülekeztek a szövetkezeti gazdák a József Attila Műve­lődési Otthonban. Egyik-másik asszony kosár almával, burgo­nyával, kanna tejjel felpakolva érkezett. Tíz órára csaknem megtelt a terem, jócskán meg­volt a határozatképesség; meg­kezdődhetett a zárszámadó köz­gyűlés. Csendes mbileum Sztanoj Miklós', a tsz párt- alapszervezet titkára üdvözölte a megjelenteket, akiknek sorá­ban ott volt Fülöp Mihály, a mezőkovácsházi járási tanács vb elnökhelyettese, Borka Sán­dor, a községi tanács vb elnö­ke, Peirik László, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség munka­társa, Keszthelyi Zoltán or­szággyűlési képviselő, a Petőfi Tsz elnöke, valamint a társ­szövetkezetek több vezetője. A közös gazdaság múlt évi mun­kájáról tájékoztatta ezután a részvevőket Szretykó Lyubo­mir, a tsz elnöke. Jó és alapos volt a beszámoló, mert az ered­mények mellett a hibákat sem rejtette véka alá. A tsz ebben a hónapban ün­nepli fennállásának 10. évfor­dulóját. Göröngyös volt a ju­bileumhoz vezető út. A múlt esztendő azonban már több mindenben megmutatta, hogy igenis van értelme és látszatja a becsületes munkának. 1968- ban 14,6 mázra búzát takarítot­tak be katasztrális holdanként ; Tavaly már 18,7 mázsát. A napraforgó termésátlaga 1, a takarmánygabonáé 0,8 mázsá­val növekedett. Húsz hold kér- ] tészetük csaknem 170 ezer fo­rint többletjövedelmet hozott a közösnek, s így nem volt gond a két mezőhegyest és a battonyai saját zöldségüzletek ! áruellátása. Sőt, gyakran még j a fővárosba is szállítottak. A j kertészet katasztrális holdan­ként több mint 35 ezer forint bruttó bevételt produkált. A gazdálkodás másik fő ága: ! állattenyésztés is teljesítette énzügyi tervét. Az itt dolgozók lunkakörülményein sokat ja- ít már, hogy a tsz építőbrigád- l a múlt év végére felépített %y 108 férőhelyes tehénistál- >t. Most egy korszerű sertés- ;lep felépítését tervezik. Gondban sincs hiány A beszámoló nagy erénye volt, hogy nemcsak dicsért, ha­nem jócskán bírált is. Volt mi­ért. Sokat kell ugyanis még ja-j vítani a parcellás művelésen, ha azt akarják elérni, hogy ki- ] sebbek legyenek a szóródások t a termésátlagokban. A növény­betegség mellett bizony a kifo­gásolható munkának is jelentő­sen köze volt ahhoz, hogy a tervezett 90 mázsa helyett csak ] valamivel több mint 45 mázsa termett vöröshagymából hol­danként. De a cukorrépánál j sem volt jobb a helyzet. Mert mi mással magyarázható, hogy egyesek 250, mások pedig csak 115 mázsát szedtek fel egy-egy 1 holdról. A ciroknál még enne is kirívóbbak voltak az eltéré­sek, hiszen holdanként három és fél és tíz mázsa között inga­dozott a termés. Nem szükséges számítógép ahhoz, hogy mindenki gyorsan kiszámolja: a felületes, olykor pedig hanyag munka mennyi­vel károsította meg a közöst is és az egyéneket is. Ezen kell változtatni — hangoztatta a beszámoló — ahhoz, hogy biz­tonságosabb legyen a termés és a jövedelem. Találóan fogal­mazta meg felszólalásában Fü­löp elvtárs a követendő utat, amikor azt mondta: Az árunö­velésben kell a tsz-nek a hasz­not keresni! Növekedett a jövedelem A sok gond ellenére mégis aránylag jól zárták a múlt esz­tendőt, mert a bevételkiesés és többletbevétel nagyjából ki­egyenlítette egymást. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövede­lem 18 ezer 932 forint lett, azaz 2 ezer 800 forinttal több, mint egy esztendővel korábban. A tsz tiszta vagyona pedig már meghalad ia a 11 millió 600 ezer forintot. Egy év alatt csak­nem egy millió 900 ezer fo­rinttal gyarapodott, a halmo­zott termelési érték viszont 3 millió 770 ezer forinttal növe­kedett. A tsz gazdái tehát ilyen alap­ról kezdhetik el az újabb év­tizedet. Milyenné formálódik a jövő, az közős munkájuktól é lelkiismereteségüktől függ. P. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom