Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
Kenyérbolt nyílik Janiméban Vetélkedőre készülnek a sütőipar szocialista brigádjai A tanácsok program ja A krimi és a sárga könyvek Gyerekkoromban még rengeteg sárgái edel es ponyvaregény volt forgalomban. Ezekben az első mondatok rendszerint így hangzottak: ...Az ivóban vágni lehetett a füstöt, amikor Red lomha mozdulattal berúgta az ajtót, s nehézkes léptekkel ment a söntés- pult felé, ahol Hopkins, a tulajdonos már töltötte is az előkészített pohárba a jeges whiskyt. A sarokban abbamaradt a pókerparti... néhány másodperc múlva pedig felugattak a coltok. A térem pillanatok alatt kiürült, s amikor Hopkins előbújt a pult alól mindössze három embert talált... Békésen hevertek a földön, homlokukon —• a két szemük közt — egy kicsiny fekete lyuk tátongott... A mai generáció ritkán olvas már ennyi tömény ostobaságot Egyszerűen azért, mert ilyen könyvek már elvétve találhatók, hisz’ újat nem adnak ki, a régiek pedig elrongyolódtak, a szó szoros értelmében .szétolvasták őket, s oda kerültek ahová valók: a szemétre. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy könyvkiadásunk szenny- irodalmat nem ad ki, s nem hiszem, hogy a nyereség utáni hajszában egyszer hasonló jellegű kiadványokat produkáljon. Jól emlékszem még, milyen küzdelmet vívtak az irodalom- tanárok a ponyva lélekmérgező hatásai ellen. Volt, aki az elkobzott könyvet azonnal a tűzbe vágta abban a biztos tudatban, hogy legalább ez az egy könyv nem fog többet butítani. Bár az is igaz, hogy volt azon kívül ott még rengeteg s az összesét úgy sem lehetett eltüzelni, a gyerek kaján vigyorral olvasta a következő órán a pad alatt a másikat. Ezelőtt négy-öt évvel a szomszédunk a padláson vagy két tucat ilyen sárgafödeles ponyvát talált, s mivel olvasni nem akarta hiszen volt már televíziója — ezért eltüzelte. Később nagyon megbánta. A könyvek ugyanis régi kiadású „Angyal”- sorozatok voltak! Hát, szóval itt tartunk. Nincs ponyva, — de van ponyva! Ott van a televízióban majdnem minden este. Olvasni sem kell. látni lehet a hullákat, s mindent magyarra is szinkronizáltak. Most mit tegyen az irodalomtanár? Dobja tűzbe a televíziót? Épp oly’ hiábavaló lenne minden tiltása, mint annak idején a könyv esetében. Majdnem mindeki ezt nézi, az utcák elnéptelenednek, a színházak, mozik fél-negyed házakkal mennek, ha valamilyen krimi van a tv-ben. Az emberek ülnek a képernyő előtt, meredt szemkked nézik az adást. Egyesek annyira jártasak a krimi- dramaturgiában, hogy már előre tudják, ki lesz a gyilkos, és történhet bármi a kedvenc főszereplővel, úgyis élve marad, A legtöbb néző lelke mélyén rettenetesen únja már az egészet, de nincs ereje felkelni a kényelmes fotelból, mert ezt meg kell nézni, hiszen mindenki ezt teszi. Világért sem akarom eltiltani a televízió közönségét ettől az izgalomtól. Csak ajánlani tudok valamit azoknak, akik tartalmasabb szórakozást szeretnének. Ha krimi van a tv-ben, kapcsolják be a rádiót, rendszerint jó rádiójáték van a műsoron. Vagy ilyenkor a fotelban kényelmesen lehet könyvet olvasni, vagy esetleg — bár ez egy kissé költséges — elmenni a színházba. Mindenképpen nyerni lehet, mert ha valaki nem nézi meg a televízió aznapra rendelt krimijét, nyugodt lélekkel állítom, nem veszít vele semmit. Csak kaphat: lelki nyugalmat és két óra szabad időt. Növekszik áz átlagos életkor; s ezzel együtt áz idős emberek élet- és munkakedve. Ezt az örvendetes tényt azzal támasztotta alá Kovács Sándor, a Békés megyei Tanács 1 számú Sütőipari Vállalatának igazgatója, hogy több hatvanéves dolgozó jelentette ki a vállalatnál: egyelőre nem kívánnak nyugdíjba menni. A vállalat vezetői nem is erőltetik őket A fiatalok egyelőre ugyanis nem tartják eléggé divatosnak, modemnek a sütőipari szakmát. Pedig egyáltalán nem lehet ráfogni, hogy egy helyben topog. Az igény növekedésével párhuzamosan változik ugyanis a kenyér és a sütemény skálája, készítésének technológiája. Ennek megfelelően a vállalat dolgozói is igyekeznek mindjobban kielégíteni az igényeket azzal is, hogy állandóan fejlesztik ismereteiket, tudásukat. Tanulnak A fokozott tanulás a sütőipari vállalatnál is a szocialista brigádmozgalommal terjedt el. Tavaly is tanult mind az öt; címet nyert brigád s az idén a mozgalomba benevezett brigá- I dók tagjai sem hiányoznak a I különböző oktatási formákról. Most meg különösen rákapcsol- I tak. Azért, mert még ebben a hónapban területi, később pedig országos sütőipari szocialista j brigád vetélkedőre kerül sor. A ; szakmai, munkavédelmi tudni- I valók mellett politikai, kultu- J rális és testnevelési kérdésekkel is elárasztják őket Fejlődnek Az 1-es számú sütőipari vállalat dolgozói egyre jobban vizsgáznak szakmai felkészültségből, Az utóbbi hónapokban, j években szinte nem merült fel minőségi kifogás a készítmé- ■ nyeik ellen. Legfeljebb meny- nyiségileg hiányolták helyen-: ként a kenyeret és a sütemé- : nyékét. A megfelelő számú ke- ! mencék hiányában ugyanis egy j ideig nem tudták kielégíteni cipóból (vágott kenyérből) a békési, a mezőberényi és a csárdaszállási lakosság igényét. Békésen a múlt év végére fejezték be a sütőüzem korszerűsítését, amikor szociális létesít- í ményeket is építettek. Mezóbe- rényben most év elején kezd- ték meg a cipó sütésére alkalmas kemencék kiépítését. Addig a mezőberényiek és a csárdaszállásiak ilyen irányú igényét is Köröstarcsáról igyekeznek kielégíteni. A boltok szakosítása a sütőipari vállalatot sem érintette közömbösen. Sőt. mióta nemcsak az áru előállítására, hanem forgalomba hozására is van joguk, községenként is, Békéscsabán is több bolt nyitását kísérelték meg. Az ilyen törekvésükre az volt a válasz, hogy építsenek magunkak elárusítóhelyet. Ilyen célra azonban nagyon kevés az anyagi erejük. Sok huza-vona után most az idén a vállalat köz- • ponti gyártelepén, Efzsébéthe- lyen nyitnak egy korszerű ké- nyérboltot, a békéscsabai Vasútállomás élőtt pédig egy sűté- ményelárusító-helyét. Az ösztönzi erre ég további bóltók nyitására a vállalatot, hogy a mezőberényi és a békési kenyérboltot a község legtávolabbi részeiből, de a tanyavilágból is sokan felkeresik, mert ott a nap minden időszakában friss kenyeret vásárolhatnak. K. I. A békési járás néhány gazdasági vezetője olyan igényt támasztott a párt üzemi szervezete elé, hogy a vezetőség jövedelmének gyarapítására hozott mindenféle intézkedést védje meg Ilyen és ehhez hasonló kéréssel fordultak a párt járási bizottságához is. Ott i megvizsgálták ezeket az óhajo- j kát, majd határozatban rögzí- j tették a következő állásfogla- I last; a pártszervezeteknek nem I feladatuk a vállalati manipu- | lációk megvédése. Az egész \ ügyet tanulság levonására a ! járásban működő pártszerveze- I tek titkárainak tanfolyama elé terjesztették. A kérdés megítélésében kialakult vita érdekes, figyelemre méltó, mert a vállalati intézkedések jelentőségét nem önmagukban, hanem összefüggéseikben és hatásaikban vizsgálták. A személyes érdek helyébe így került a közösségi érdek, s egy olyan szemlélet kialakításának szükségessége, mely szerint a vállalati vezető — adott helyen — ne személyes érdekeltségének érvényesülését helyezze előtérbe, hanem a vállalatáét. Miért fogalmaztak ilyen határozottsággal? Azért, mert amint mondották: a vál- ! lalatok igazgatói elsősorban po- j litikai vezetők még akkor is, j ha munkájukkal nagyobb részt j termelési feladatot oldanak meg. A békési járás üzemeiben tavaly nem eléggé célra törő termeléspolitikát folytattak. Eredményük az iparban és a mező- gazdaságban a megyei, sőt az országos átlag alá szorult. Az állami ipar műszaki fejlesztése megrekedt. A szövetkezeti ipar néhány reprezentánsa csak 87—90 százalékos éves tervtel- , jesítést ért el. A termelőszövetkezetek jövedelme 1968-hoz képest csökkent. A fejlődést az év végén is- I menetessé vált több körülmény ; valamelyest megvilágítja. Az ipari üzemekben kicserélődött VB-üLÉSEK: Gyoma. Az új nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága 1 február 4-én tartja ülését. Napi- réndjén szerepel a kislakásos! társasház-építés helyzete. Előadó: Tandi Lajos, az OTP he-l lyi fiókjának vezetője. Mezőberény: E nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága a február 5-i ülésén megvitatja a szociális követelményeknek meg nem felélő lakóhelyek felszámolásáról szóló intézkedési térvet. Előadó: Pusked Pál vb- titkár. Vésztő: Ugyancsak február 5- én tartja ülését a községi tanács' végrehajtó bizottsága. Napirendi ; pontjai között szerepel az építő- j ipari ktsz vésztői részlegének múlt évi mnkája és az 1970. évi ( tervé. Előadó: Szabó Mihály ktsz elnök. í a dolgozók 25—30 százaléka, de előfordult olyan eset is, amikor egyes üzemek munkáslétszámának fele vándorolt eL A tsz-ek- ben 50 millió forinttal — 1968- hoz képest — kereken 10 szá- j zalékkal csökkent a bruttó jö- j vedelem és 1970 tavaszára szán- i tat lan maradt 10 ezer hold. A ! békési járás gazdasági vezetői j összességükben nem tettek eleget 1969-re vállalt kötelezettségeiknek. Néhány üzemben viszont olyan szép eredményt értek el, melyek egy-két esetben túlszárnyalják a megyei átlagot A gazdálkodásban mutatkozó igen jelentős eltérések nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is árnyékot vetnek az elmaradókra. Ezek egész gondolatsorokat ébresztnek a járásban dolgozó pártvezetők körében, akik az előbbre lépés nyitját a párt politikájának további magyarázásában, megértetésében látják. Azt mondják, hogy a munkásvándorlás okozta dolgozónkénti termelés- kiesés az ő járásukban is eléri a hatezer forintot. Kinek jó ez? A vándorlásból sem az egyén, sem pedig a társadalom nem húz hasznot. Sőt, a társadalomra nézve egyenesen káros je- j lenség a fluktuáció. A gazdasági vezatók egy része sajnos nem ilyen szemszögből ítéli meg a helyzetet Azt mondják, aki akar, hát mehet. Ez a mondat bizony nemegyszer meggondolatlanságból csúszott ki a szájukon. Ha a dolgozó nem értett meg vagy gyorsan nem tudott elsajátítani valamilyen munkafogást kiadták az útját. Nem volt türelmük gazdasági vezetőiknek ahhoz. hogy a termelési célszerűségeket magyarázzák. Türelmetlenek voltak, s a türelmetlenség ára a nagyarányú munkásvándorlással tovább növekedett Voltak olyan vállalati, szövetkezeti vezetők is, akik az év első felében kizárólagosan gazdasági eszközökkel szerették volna engedelmességre bírni az embereket Nem tartottak igényt a pártszervezet segítségére, a kommunisták kezdeményező képességére, példamutató és agitációs munkájára. Ezek a vezetők el akarták különíteni a politikai és a gazdasági munkát. Ügy vélték, hogy pénzért és pénzzel mindent elérhetnek. Nem így történt Ezt mutatják a tervteljesítések! Voltak olyanok is, akik a vállalat gazdasági nehezékeit látva még év végén sem jutottak el az önSzarvas: A városi tanács végrehajtó bizottsága február 6-án tartja ülését. A megtárgyalásra kerülő hat napirendi pont Között szerepel: 1. Szarvas város általános rendezési terve, előadó: Tóth Béla csoportvezető. 2. Az 1970. évi költségvetés és fejlesztési alap tervezete, előadók: Litavecz István pü. osztályvezető és Csernus István tervcsoport vezető. TANÁCSÜLÉS: A szarvasi járási tanács február 6-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja ülését Szarvason. A tárgysorozat egyike a járási tanács összesített és központi 1970. évi költségvetésének megállapítása, a községi tanácsok közötti megbontásának jóváhagyása, az 1970. évi fejlesztési terv megtárgyalása. Előadó: Orbán Béla vb-titkár. kontroll szükségességének felismeréséig. Ehelyett megalapozatlan egyéni elképzelések valóra váltását rendelték el a jövedelem növelése céljábóL Az 1969-es esztendő ilyenformán a tanulságszerzés éve volt a békési járásban. Nem arról van szó, hogy a járás gazdasági élete rossz és arról sem lehet szó, hogy ami történt az mind eldobnivaló. Hiba lenne ilyen következtetést leyonni mindabból, ami itt kialakult. A békési járás ipari vállalatai, kisipari szövetkezetei és termelőszövetkezetei az eredményes gazdálkodáshoz és a munka termelékenységének növeléséhez minden szükségessel rendelkeznek! Csak ezek összhangjának kialakításában akadnak rendezésre váró gondok. A párttitkárok testületé tüzes akarattal vitatkozott a kialakult helyzeten és az 1970. évi feladatok között fő törekvésként jelölte meg a műszaki fejlesztés politikai segítését, az üzemi törzsgárdának kijáró tisztelet megadását, ennek szervezését, a munkáslétszám ván-; dorlásának csökkentését, a dolgozók tájékoztatását saját üzemük helyzetéről és nem utolsósorban a gazdasági vezetők körében terebélyesedő tértől és időtől elvonatkoztatott szervező munka felszámolását, döntéseknél a közösségi és a társadalmi érdek előtérbe állítását. A pártszervezet mint az üzem politikai fóruma a békési járásban is alkalmas arra, hogy a gazdálkodással kapcsolatos összes jelentősebb vezetői döntések kontrollját ellássa, s a megalapozott intézkedéseket magyarázza és megvalósításukra mozgósítson a termelés legkisebb egységeiben. Ha a pártszervezetek munkájában rejlő segítő erőt, szándékot ilyen módon értelmezik a békési járás mezőgazdasági és ipari üzemeiben, akkor valószínű nem kerül sor arra, hogy a gazdasági vezetők elszakadjanak az irányításuk alatt álló üzem dolgozóitól. Miért mondjuk mindezt? Azért, mert a párt üzemi titkárai 1970-ben gazdaságpolitikai célok elérésére mozgósítják a párttagságot. A termelés magas fokú szervezéséhez adnak politikai segítséget, hogy a társadalom, s benne a békési járás is energikusa bban használhassa ki s gazdálkodás és a jólét növel ' sének további lehetőségeit. Dupsi Károly A FELSÖNYOMÁSI állami gazdaság kereki kerülete állandó növénytermelési és állattenyésztési dolgozókat vesz lel Munkásszállás, illetményföld, üzemi étkezés szabad szombat biztosítva. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a kerület vezetőjénél. oü rétet László
